| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] mosolyra 1 mosolytalan 1 mossák 2 most 135 mostanában 1 mostani 3 moszkva 1 | Frequency [« »] 137 axamita 136 o 135 ezt 135 most 129 volna 125 pedig 120 mind | Jókai Mór Egy játékos, aki nyer IntraText - Concordances most |
Part
1 1 | szeretnék lakni”.~Azonban ez most nem tesz különbséget: mikor 2 1 | elhordta magát a földet. Ott most csak egy sziklasivatag van. 3 1 | volt ütve.~– No uram, ön most hatalmas egy vásárt csinált – 4 1 | umbrélás olasz az idegenhez.~Az most előjött a szögletből s odafurakodott 5 1 | szétnézett a levegőbe, mintha most jutna csak eszébe, hogy 6 2 | Alászolgája, uram. Még most kezet szoríthatunk egymással.~ 7 2 | tiszthez fordult.~– Lakik most valaki a Frangipáni várban?~– 8 2 | zecchinóért.~A morlák még most is zecchinóban beszélt. 9 2 | tehát egyenest hazamegy, s „most” nagy ritkaság a pénz.~– 10 2 | mintha egy darab arany volna. Most abban lakik a vár felügyelője: 11 2 | visszajön az uraságért, most fizesse ki. Metell úr bírt 12 2 | kikoptatott téglák a padlaton. Most már nem jár ott senki, mutatja 13 2 | bajuszával az égbe bámuljon?~– Most már emlékezem – monda az 14 2 | gyalog, puskával a vállamon. Most pedig kapok a császártól 15 3 | kikerül róla a házhoz. Még most is van a tavalyiból.~Azzal 16 3 | Megkóstolhatja az úr: még most is édes és friss.~Metell 17 3 | kedvezőre fordult a szél, ők most könnyen visszavitorlázhatnak 18 3 | rivederci”!~– Ezek a birbonék most az urat gyöngén bolonddá 19 3 | őrmester leányasszony. Én most ballagok vissza Fiuméba, 20 5 | mély vízbe bámul le, mely most olyan kék, mint az ultramarin. 21 5 | a leány derekát –, ha én most az övemmel a kettőnk derekát 22 5 | pedig nem adják vissza; s most itt lebegünk a tenger felett, 23 5 | Elhatározott szándékom, hogy ha most mindjárt a csapás heveny 24 5 | lenni pedig aligha kedvezők most az idők. Mi az a te titkos 25 5 | nem is olyan régen. Hanem most ezzel a rémület csodáit 26 5 | szűz! Oltalmazz!~– Ne félj. Most nem tart felénk. Másfelé 27 5 | az ordításnak.~– De már most igyekezzünk ám ki a partra – 28 5 | szerette Metell. Így már most Milióra a tenger felől is 29 5 | megérteni, azt el kell hinnie. – Most még egy új talánnyal vizsgálhatta 30 5 | Először volt Napóleon császár, most pedig Ferenc császár.~Milióra 31 5 | Ferenc császár.~Milióra most aztán törhette rajta a fejét, 32 5 | ki az erkélyre, nézd meg most a tengert! – mondá Metell 33 6 | zsibongásáig minden itt zúg még most is a fülemben. S nem tudom, 34 7 | nevetett rajta, hogy őnála most a szobaleányi szolgálatot 35 7 | az, mint a tündérmesében.~Most már teljesen boldognak érezte 36 7 | Ott voltam, emlékezem reá, most is előttem áll, mégsem tudom 37 7 | divatot az egész világnak, most Párizs vette át az egész 38 7 | egyszer adófizetőjévé tette; most letiporva, meghódítva, megkötözve 39 7 | világvárost az idegen sokaság, most pénzzel a zsebében rohanta 40 7 | egyúttal arra is szolgál, amire most a hírlapirodalom, a hírek 41 8 | lenézve az egész világot. Most éppen Amerikát kényszerítette 42 8 | is az övé volt.~A mylord most már csak a jelszót ismételte.~– 43 8 | Ettől jó lesz távol maradni.~Most már mindenki azt képzelte, 44 8 | győzött.~– No, uram! Ön most Anglia leggazdagabb lordjának 45 11| uralkodott a férfiakon, most az uralkodik őrajta. Utána 46 11| sok bolondos divat helyett most oly öltözetben jár, mely 47 11| abban a gyönyörben, amit most nyelvheggyel sem ízlelünk!” 48 11| a liliom a Bourbonoké. – Most a liliom évadja van. No 49 11| poroszok árnyékában; azok most őrületes tapsolást műveltek 50 11| szelleme, bájai, szíve által. Most ezt is a színpadra hozták.~ 51 11| Szegény leány, ha én ezt most kifizetem, ugyan soká várhatsz 52 11| Nézd, milyen szépen ég még most is a cirkusz. Pénzünkben 53 12| bagatell; hanem egyéb. – Nekem most innen úgy el kell mennem, 54 12| veszedelem rám nézve az, hogy most mindazok a fiatal és öreg 55 12| mosolygásomért – hát ezek most engem mind sorba halálra 56 12| megverekszel. – No, és már most ölelj meg, csókolj meg: 57 12| tekintetéből, hogy őt itt most egy veszedelmes játék fenyegeti. 58 12| neve „aranykönyv”.~Metell most már szóval mondta: „tudom”.~– 59 12| valaha nemesemberek voltak és most is azok.~– Úgy van!~– No, 60 12| hátul egyikben sem.~Metell most már tudta, hogy mi kártya 61 12| Jó! – monda a lord. – S most már meggyújtá a szivart, 62 12| írlandi farmer bevételével. Most azonban még ez a birtokom 63 12| játszótárs, hogy „hány óra most?” Nyolc esztendeig nem látott 64 12| akik nem is tudták, hogy ők most játszanak; ha szabad nekik 65 12| tud semmit. Arról, amit te most elbeszéltél nekem, senki 66 14| nyomorultaknak.~– De már most mi magunk mit eszünk?~– 67 14| rettegését; de nem volt bátorsága most ebben a sötétben egyedül 68 14| parancsára ide lekötve! És most már senkinek még csak tudomása 69 14| Századok óta irtják őket, s íme most itt vannak! Ott viszik magukkal 70 14| láncolt katonákkal. Ezek most az ő rabszolgáik. A rabszolgák 71 14| a könyörgő leány arcára. Most már nem volt az sírok tündérarája, 72 14| csodaszörnyek segítettek neki benne. Most már elég közelről láthatta 73 15| tőlem azt a csókot, akkor én most kétségbe volnék esve miatta; 74 15| Tudod, hogy min kacagok most? Hát olyan drága egy csók, 75 15| Hát látod-e, Axamita: most mondok neked valamit. Én, 76 16| narancs, olyant is hoznak most magukkal bizonyosan minden 77 16| Markó attól sem ijedt meg, most is kérte tőle azt a csókot. 78 16| a csókot. De a Margarita most is csak azt mondta: „Majd 79 17| hisz az a szép. – Milióra most már ingerelve volt az áriája 80 17| nagyon jól megtanultam, most újra eszembe jutott.~Axamita 81 18| az uskókokat hátba fogja. Most kezdődik már majd a haddelhadd! 82 18| világ Uskókországban! No most, vitéz Deli Markó! Most 83 18| most, vitéz Deli Markó! Most ülj fel arra a paripára, 84 18| a hegyet az ellenségre! Most kapd fel már azt a kardot, 85 18| száz fej esik le utána! Most kezdődik már a hősballada. 86 18| cannellát a tengerparton. De most is emlékezem rá, mikor visszatértek 87 18| lefojtva, odúba bezárva, ha most elő nem jössz! Bagolyszárny 88 18| tenger felett röpködnek. Most úgy teleülték a várfalak 89 18| Köröskörül egyszerre, mint most születő hóhegyek tolakodtak 90 18| visszatartott ezen a tájékon, most egyszerre akarná kiadni, 91 18| fölött, mint egy üvegharang, most olyan, mint egy koporsófödél. 92 18| messze távolban enyésztek el, most mintha egészen közelben 93 18| hogy a kisasszonyt még most is felöltözve találta; úgy 94 18| lepaskolt, gyökerestül: most már a kiszárított földet 95 19| közé. Aztán megint előjön. Most már csak egy embert hoz 96 19| belekapaszkodtak az indái. Most a bóra meg a két leánya 97 19| lecsapja a handzsárral; hanem most már gyakorolni akarta a 98 19| Ez nagyon elkedvetleníté.~Most már csak az olajfa megvédelmezése 99 19| bizonyosan kiúszott a partra, s most ide akar feljönni.~De miért 100 19| hogy a nyakát kitöri.~Ha most Milióra azzal a handzsárral 101 20| élelmet és lőport tartottak. Most is ide volt felhalmozva 102 20| lefektethette. Jobb fekhely még most nem volt a számára itten.~ 103 20| Igaz, hogy az a férfi még most halott.~Olyan halott, amilyennek 104 20| ahhoz nem mert hozzányúlni. Most azután következett az erős 105 20| szomorúan mondá:~– Csakhogy most ettől az én ősi váramtól 106 20| és mikor jövök vissza. Én most, ha a te segítségeddel innen 107 20| került, de a cél el van érve.~Most aztán még nagyobb hévvel 108 20| Milióra megijedt, hogy most már ilyen nagy távolság 109 20| múlva őnála leszek. Csak most innen menekülhessek ki gyorsan 110 20| leányasszony azt gondolta, hogy most már mégis ideje lesz letenni 111 20| ezt a kastélyt.~Azért is most már elszántan indult a pince 112 20| onnan. Nem jó dolog az, amit most cselekszik.~Nem is jó volt, 113 20| alakja körül.~Axamita még most sem engedte a gyáva félelemnek, 114 21| ugyan egészen apropó jöttél most meg.~– Hogyan? Talán kifogyott 115 21| egész éjszakám a tied. Éppen most adtam számot a közjegyzőnek 116 21| tettekben nyilvánítod. Például most, amidőn elhagysz, úgyszólván 117 21| neheztelnék rád, nem volnék most itten, nem szorítanám meg 118 21| kissé rekedtes hangon.~– Ön most hazamegy?~– Egyenesen haza.~– 119 21| családjuk címere van rajta.~– És most hívass nekem egy papot, 120 22| megtámadni az ellenfeleim; itt most négy fal között s teelőtted 121 22| hadviselésnek is.~– Csak most kezdődik mind a kettő. Most 122 22| most kezdődik mind a kettő. Most jön a java. Én teszek, amíg 123 22| mondhatom, hogy az a vállalat most a legnagyobb nehézségekkel 124 22| állította az osztrákokat; most azok minden pontot megszállva 125 22| teszem, golyót a tetejébe. Most nézd azt a pléh kályhaellenzőt; 126 22| rajta lyuk? Egy, kettő; ugye most már keresztül van lyukasztva?~ 127 22| folytatá Adam lord. – Most már nem szól ellene.~– Olyan 128 22| ilyen a diplomácia.~– S most azután nem elég, hogy Metellt 129 23| tisztességesen. Nyugodtan pihenhet most már a gránitoszlop alatt, 130 23| Axamita.~– Amit megmondtam! Most már itt a Zeár-öböl körül 131 23| ott is nyert volna.~Íme, most is ugyanaz a csónak, amit 132 23| aztán elszomorodik. Ha őt most innen elviszi Metell magával 133 23| azután eszméletét veszté.~Most már utánarohant Axamita, 134 24| Egy játékos, aki nyer~Aki most a mi gyönyörű Fiuménkat 135 24| tengerparton. Kolostor is volt; most egészben eladó. Igen olcsón