bold = Main text
     Part                                          grey = Comment text

   1 1   |                 a maga régi gazdájához. Az illyriai királyság pünkösd
   2 1   |                  Cifra élete volt ennek az országnak: egy emberöltő
   3 1   |                 a római császáré, aztán az illyriai királyé, végre
   4 1   |               váraiból. Odafenn Bécsben az udvari hadi főszámvevő hivatal
   5 1   |         közelében is van két ilyen vár: az egyik Tersatto, mindjárt
   6 1   |                 felől halad el mellette az utazó, az a gondolata támad: „
   7 1   |             halad el mellette az utazó, az a gondolata támad: „no,
   8 1   |         kótyavetyére kerül a dolog, nem az jön tekintetbe, hogy mi
   9 1   |     szándékozóknak megmutatják legalább az építészeti tervrajzát a
  10 1   |             hogy láthassák, milyen nagy az? Hány szoba, hány udvar,
  11 1   |             különösnek tetszhetik, amíg az ember meg nem hallja a kikiáltási
  12 1   |                 a födélzete vörösréz, s az ajtajai faragott diófából,
  13 1   |               való remek.~– Száz forint az ára! Ki ad többet érte?~
  14 1   |            semmiféle kísértet – egyedül az a prózai indok veri le az
  15 1   |               az a prózai indok veri le az árát, hogy a fenntartása
  16 1   |         őserdeje. A velenceiek kivágták az erdőt, azután jöttek a morlákok,
  17 1   |                tudni már, merre voltak. Az utolsó Frangipáninak a feje
  18 1   |            szeretne tőle megszabadulni.~Az árverező főtiszt alább kezdi.~–
  19 1   |                Ki ad többet érte?~Ekkor az asztal végén ülő osztrák
  20 1   |        sikertelen kótyavetyét, meg hogy az olaszokat egy kicsit belemelegítse
  21 1   |             belemelegítse példaadásával az árverezésbe, közbekiált:~–
  22 1   |                 meg két garasban. S még az a bosszúsága is megvolt,
  23 1   |          ezredes úr! – kiálta közbe egy az árverezővel szemközt álló,
  24 1   |                 magasabban.~– Igaza van az úrnak. – Tehát kezdjük alantabb.
  25 1   |               Porto Re mellett.~Már itt az előbbeni túl óvatos hallgatás
  26 1   |             várat? Benne is kell lakni? Az egész Quarnerót ráadásba!
  27 1   |                 Minden ember odanézett.~Az árverező alakját igen jól
  28 1   |        egyszerre úgy szétugrott mellőle az eddigi indifferens tömeg,
  29 1   |             megharapta a veszett kutya.~Az árverező egy magas, nyúlánk
  30 1   |          kunkora görbüléssel kutyorodik az orra két cimpája fölé. Arcszíne
  31 1   |                 csípejű; orra vetekedik az olaszokéval, csak a szemei
  32 1   |                fiumei kikötőben állandó az etnográfiai kiállítás. Vannak
  33 1   |                forint először! – Uraim! Az egész Frangipáni vár! Kilenc
  34 1   |    hátrafordulva a vörös umbrélás olasz az idegenhez.~Az most előjött
  35 1   |            umbrélás olasz az idegenhez.~Az most előjött a szögletből
  36 1   |              szögletből s odafurakodott az asztalhoz.~Az árverező tiszt
  37 1   |             odafurakodott az asztalhoz.~Az árverező tiszt úr nagy nyugalommal
  38 1   |              darab vörös pajzsos bankót az asztalra.~– A vevő neve? –
  39 1   |             kérdezé gépies pontossággal az árverező tiszt. A megszólított
  40 1   |              magának, s aztán ugyanazon az előbb hallatott mélabús
  41 2   |               jó vásárt csinált – monda az árverező tiszt, mikor a
  42 2   |          árverező tiszt, mikor a tollát az asztal lábához kiverte.~–
  43 2   |           egymással.~Kezet szorítottak.~Az idegen hideg mosollyal felelt.~–
  44 2   |             ugyebár?~– Én legalább nem.~Az idegen meghajtá magát feszesen,
  45 2   |              nem vesztegetett több szót az árverezési helyen, hanem
  46 2   |         szekeret keresni a városba.~Hát az nem olyan könnyű feladat.~
  47 2   |              magukkal, mikor itthagyták az országot.~A morlák parasztnak
  48 2   |                 a szamár, a szamara meg az asszony. Akinek szamara
  49 2   |            asszony. Akinek szamara van, az már nagy úr, de akinek asszonya
  50 2   |                 de akinek asszonya van, az is úr. Hetivásár alkalmával
  51 2   |       alkalmával a tersattói úton látja az ember, hogyan jönnek vándorolva
  52 2   |               felé. Eleinte azt képzeli az idegen, hogy azok a boglyák
  53 2   |               meztelen lábszár lépeget. Az egész boglya egy leánynak
  54 2   |        Egyetlenegy kétlovas szekér volt az egész piacon. Két rossz
  55 2   |                 azt kérdezte:~– Hol van az a Fiume?~– Bomolj meg. Itt
  56 2   |                    Azt tudom.~– No, hát az egyre megy. Hát mennyiért
  57 2   |                 a velencei gazdára, aki az országát elpusztította,
  58 2   |             németet, aki utakat csinált az országon végig, s megfogdostatja
  59 2   |                olaszul sem tanulja meg: az marad a réginél.~Tehát egy
  60 2   |                  a tengerparthoz közel: az a négytornyú vár.~– Aha!
  61 2   |            vagyok atyádfia. Bolond volt az öregapád. A skriljevo spitalig
  62 2   |            dugta a pipáját, végighúzott az ostornyéllel a két lova
  63 2   |                  s beszédbe ereszkedett az olasz hajósokkal. Azok meg
  64 2   |            ravasz képű olasz maradt meg az alkudozás terén.~– Óh, az
  65 2   |               az alkudozás terén.~– Óh, az én kutteremben elfér minden.~–
  66 2   |                 mulatságos látni, mikor az asszonyok mossák a fehér
  67 2   |                  Óh, azok mind elférnek az én kutteremben. Hordtam
  68 2   |             adasson magának a hajóssal. Az a szokás, nem megfordítva.~
  69 2   |              lóra, hogy lovagoljon rajt az ember. Azt mind itthagyták
  70 2   |             mind itthagyták veszendőbe.~Az olaszok kíváncsiak, kivált
  71 2   |              olaszok kíváncsiak, kivált az ilyen kisvárosban, ahol
  72 2   |            egymást, s mind valamennyien az ott őgyelgő idegent. Még
  73 2   |            világnézetei vannak. Ez több az elégnél, hogy érdeket költsön.~
  74 2   |              Hogy ilyen jó vételt tett? Az ám! A várhoz van csatolva
  75 2   |                 csatolva magas kőfallal az a tengerbe benyúló sziklanyelv,
  76 2   |                is a francia urak alatt. Az egész épület sárga téglából
  77 2   |                    kérdezé Metell úr.~– Az ám! Abból él. Aztán meg
  78 2   |                szállítsák utána, majd ő az alatt előremegy Axamita
  79 2   |         megtudni, hogy meddig marad itt az uraság. Mikor megmondták
  80 2   |                reggelre ismét visszajön az uraságért, most fizesse
  81 2   |                 gyakorlati ésszel, hogy az ígért borravalót a bútoroknak
  82 2   |           vasajtó vezetett a belsejébe. Az az ajtó azonban bízvást
  83 2   |                vezetett a belsejébe. Az az ajtó azonban bízvást lehetett
  84 2   |                 el, hogy nem is szokott az betéve lenni soha.~Metell
  85 2   |         kardpengéből készült aprítóval; az ablakkal átellenben egy
  86 2   |            medvebőrös gránátos-süveg, s az ágylábhoz volt támasztva
  87 2   |                  Mindezek a tárgyak azt az elővéleményt költötték Metell
  88 2   |               valami nagy ellenszenvvel az egyenruhaviselők iránt. –
  89 2   |         Mária-kép bronzkeretben függött az ágy fölött, s ugyanazon
  90 2   |                 fazék volt a tűzhelyen. Az egyikben tengeri só volt,
  91 2   |            katonák szoktak főzni, annak az oldala lukas volt. Hanem
  92 2   |           csurgott ki belőle. Tele volt az rakva az elmúlt két évtized
  93 2   |              belőle. Tele volt az rakva az elmúlt két évtized valamennyi
  94 2   |            innen akárki. Nem őrzik, még az ajtók is mind tárva-nyitva.~
  95 2   |            tárva-nyitva.~De hát hol van az, aki itt lakik?~Metell úr
  96 2   |                 a vaskarikánál fogva, s az alatt talált egy hágcsót,
  97 2   |                 talált egy hágcsót, ami az épületből levezetett. Lemászott
  98 2   |            levezetett. Lemászott rajta. Az épület mögött azon a hosszú,
  99 2   |                  tele hosszú fürtökkel. Az út rozmarinnal volt szegélyezve.
 100 2   |           hosszú nyelű kapájával. – Azt az akkoriban még idegen növényt
 101 2   |                  csaknem öles alak volt az, széles vállakkal és erős
 102 2   |      felhajtható úgynevezett holcmücli. Az egyenruha mellére van varrva
 103 2   |                kardvágás forradáshelyét az arcán, megvetően lefelé
 104 2   |              háborítom.~– Mit keres itt az úr?~– Engedje meg, hogy
 105 2   |                venni. Azt mondják, hogy az ingatlanok mellé még valami
 106 2   |                hívják.~– No, hát én azt az Axamita leányasszonyt keresem.~–
 107 2   |              Akkor nagy szerencséje van az úrnak a keresésben, mert
 108 2   |                úrnak a keresésben, mert az Axamita leányasszony itt
 109 2   |         leányasszony itt van. Én vagyok az.~– Pardon! Én azt hittem,
 110 2   |  strázsamesterhez van szerencsém.~– Hát az vagyok. Strázsamester Axamita
 111 2   |               mi különös van ezen, hogy az ember ezért a bajuszával
 112 2   |                ember ezért a bajuszával az égbe bámuljon?~– Most már
 113 2   |              Most már emlékezem – monda az uraság. – Hogyne emlékezném,
 114 2   |           emlékezném, hányszor olvastam az újságokban…!~– … Meg a hadi
 115 2   |               Együtt járok vele. Ha baj az úrnak, nem tehetek róla.~–
 116 2   |            leányasszony”. Leány vagyok, az is maradok.~– Strázsamester
 117 2   |    összeköttetésbe jöhettem.~– Itt akar az úr lakni?~– Magam nem. Hanem
 118 2   |              Nekem tudnom kell, hogy ki az. Mert ha csempész, bojnyik,
 119 2   |             felütni a tanyáját, engemet az én császáromnak adott esküm,
 120 2   |                Akit kend szolgálni fog, az nem férfi, hanem leány.~
 121 2   |           férfinak megcsókolni egy nőt. Az a leány nekem testvérem.~–
 122 2   |                leány nekem testvérem.~– Az már más.~– Azonkívül is
 123 2   |                nézve igen nagy nyereség az, hogy kendet is itt tarthatom.
 124 2   |               megvédelmezi.~– Bizonnyal az leszek, uram; erre már kezemet
 125 2   |             legalkalmasabb lakóhelynek. Az egész várat nem akarom bebútorozni;
 126 2   |             Majd én egyenesen rávezetem az urat arra a három szobára,
 127 2   |          hagyjunk békét.~Axamita bement az őrházba, előhozta a nehéz
 128 2   |            égett a gyertya; s kardja is az oldalára volt kötve.~– Majd
 129 3   |                 kék vagy sárga gyümölcs az ágon mutatja, hogy az fügefa
 130 3   |          gyümölcs az ágon mutatja, hogy az fügefa volna. A leveleit
 131 3   |                erős vasrács kapuja van: az egyik a kikötő felé nyílik,
 132 3   |            vezet” csak szójárás; be van az rozsdásodva mind a kettő,
 133 3   |                 romnak néz ki, minthogy az alacsony tetőzet nem látszik
 134 3   |            szárnyát földszint úgy, mint az emeleten, széles folyosók
 135 3   |              fejezettel és talapzattal, az emeleteké karcsú pseudojoniai
 136 3   |          márki-koronával összefoglalva; az egyiken a kenyeret dagasztó
 137 3   |                   Axamita körülhordozta az új gazdát a folyosókon:
 138 3   |               annak sok rekesztéke van. Az egyikből egy tágas csepegőkőbarlang
 139 3   |        földszinti folyosókra, s azokból az egyes tornyokba.~Mindegyik
 140 3   |             torony ablakából végiglátni az egész kikötőn, a hegyoldalba
 141 3   |                 a komor Zrínyi várral – az északi torony a kietlen
 142 3   |             különbözik a többitől, hogy az ajtók küszöbei fekete márványból
 143 3   |                 számára lakásul – monda az új vártulajdonos.~– Akkor
 144 3   |        vártulajdonos.~– Akkor bizonyára az egyedüli lakható helyet
 145 3   |               lakható helyet találta ki az úr a várában, amibe rögtön
 146 3   |        cseppkőbarlangot használni; mert az folyvást maga újítja meg
 147 3   |                  Ezt is jól gondolta ki az úr. No, hát menjünk a bútorokért,
 148 3   |                Metell abban, hogy ennek az épületnek egy osztálya megújítja
 149 3   |           belőle.)~– Még valamit akarok az úrnak megmutatni – monda
 150 3   |                tele délszaki növénnyel. Az egész kert nem nagyobb hosszában
 151 3   |          kihajló vén olajfához, úgyhogy az ott természetes lugast képez,
 152 3   |             természetes lugast képez, s az alá van támasztva egy nagy
 153 3   |                laposkő ülőhelynek.~– Ez az olajfa ér legtöbbet az egész
 154 3   |               Ez az olajfa ér legtöbbet az egész háznál – monda Metell.~–
 155 3   |                azt – erősíté Axamita. – Az egész esztendőre való olaj
 156 3   |               lapos követ, s felfedezte az alatta levő gömbölyű medencét,
 157 3   |              vájva; a morlákoknak ilyen az olajtartó edényük.~– Megkóstolhatja
 158 3   |               edényük.~– Megkóstolhatja az úr: még most is édes és
 159 3   |               fáról senkinek se szóljon az úr-figyelmezteté őt Axamita –;
 160 3   |                  mert ha megtudják azok az urak odalenn, hogy itt még
 161 3   |            mondtam, hogy nevessen rajta az úr. Ezen a vidéken az a
 162 3   |             rajta az úr. Ezen a vidéken az a szokás, hogy ha egy darab
 163 3   |              adják el együtt a földdel: az a régi gazdánál marad; abból
 164 3   |              régi gazdánál marad; abból az egy fából egy egész família
 165 3   |           ellicitálnak, akkor lenne ott az úr, majd meglátná, hogy
 166 3   |              tudnak itt egymásra ígérni az emberek: száz forintjával!
 167 3   |                  kincs! Ha kikottyantja az úr, hogy az olajfa itt van,
 168 3   |                kikottyantja az úr, hogy az olajfa itt van, elütik a
 169 3   |                  elütik a kezéről; mert az olasz idegennek fát meg
 170 3   |               vevő keresztüljár a várán az olajfájához.~– El fogom
 171 3   |            tartotta még a világosságot, az ég narancssárga volt, alján
 172 3   |         rézvörös gőzkörbe hanyatló, ami az acélkék tenger színével
 173 3   |          ellentétet mutatott; közelgett az éj, s Metell úrra még jó
 174 3   |          ékesszólással magyarázni, hogy az alkonyattal együtt milyen
 175 3   |          halpiacra. Azért szeretnék, ha az úr megengedné, hogy a holmit
 176 3   |                    Ezek a birbonék most az urat gyöngén bolonddá tartották –
 177 3   |              tartották – monda Axamita; az ideig bele nem ártva magát
 178 3   |              ideig bele nem ártva magát az urak dolgába.~– Nem engem.~–
 179 3   |                 a pénzüket megkaphatták az idejövetelért, nem fognak
 180 3   |            holnap reggel idejönni, hogy az urat visszavigyék Fiuméba.~–
 181 3   |               Pedig Porto Rében sem fog az úr senkit kapni, aki a szekerére
 182 3   |                 innen a vár felől látja az urat jönni.~– Attól sem
 183 3   |               mint Moszkva Párizstól.~– Az már igaz.~– Arra is el voltam
 184 3   |         ingadozott. Hozzászoktatták már az ilyen cipeléshez Axamita
 185 3   |              Fiumétól Porto Réig.~Mikor az utolsó darab poggyászt is
 186 3   |           hozzávaló pamacsokat. Mielőtt az udvarról a szobákba felvinné
 187 3   |          szemébe nézett élesen.~– Tehát az úr teljesen ismeri az itteni
 188 3   |             Tehát az úr teljesen ismeri az itteni állapotokat?~– Egészen
 189 3   |               fazékban. A szájába vette az aranyat.~– Azon a kapun
 190 3   |              kapun a Valle felé kimehet az úr az országútra – utasítá
 191 3   |                Valle felé kimehet az úr az országútra – utasítá aztán
 192 3   |             monda Axamita, s nekiindult az utolsó málhával, jártában
 193 3   |                 jártában vígan fütyülve az ismeretes moszkvai nótáját
 194 4   |                 maga előtt. Más vidéken az országút mellékén szokott
 195 4   |                 kő, a közepén a pázsit. Az út egy hosszan elnyúló házcsoport
 196 4   |           dolgoznak. Késő est ugyan már az idő, a csillagok is feljöttek,
 197 4   |              csillagok is feljöttek, de az emberek mégis kapálgatnak
 198 4   |                  De vajon emberek ezek? Az úton végighaladó léptek
 199 4   |           fejeken nincs emberi ábrázat.~Az egész arc helyét egy vörös
 200 4   |              lap, amiről le van törülve az istenkéznek minden munkája.
 201 4   |              megismerni, ki a férfi, ki az asszony. Már a kisgyermeknek
 202 4   |                a kisgyermeknek is olyan az arca. Hát a beszédjük micsoda
 203 4   |             tüdejével lélegzetet, mikor az utolsó házat is elhagyta.
 204 4   |              Rovina”.~Tovább is fű lepi az utat, egész a Contrada della
 205 4   |           Contrada della Sanitáig, ahol az úteltérésnél hat ákácfa
 206 4   |                 Szándékosan tért emerre az útra. Egészen bizonyos akart
 207 4   |           talált, a hajdani Zrínyi vár.~Az is volt már azóta minden,
 208 4   |       végigdörömbölhet a jövevény, amíg az egyik mögött megszólal valaki.
 209 4   |                mögött megszólal valaki. Az a lakott rész.~A nehéz kapun
 210 4   |            uniformisos úrféle kinn állt az ajtón, s aztán becsukta
 211 4   |               el beszélni Metell: amire az is igen szépen németül válaszolt: „
 212 4   |                  hogy ezek már ügyeltek az ő ideérkeztére a tengeri
 213 4   |   tulajdonképpen egy széles utca. Annak az egyik oldalán van a Narodna
 214 4   |                kávéház, a másik oldalán az Albergo Francese; mind a
 215 4   |               vendégszálló hely. De úgy az egyiknek, mint a másiknak
 216 4   |               egyiknek, mint a másiknak az ajtaja előtt nagy fustélyokkal
 217 4   |              oda be ne próbáljon menni. Az utca közepén kellett maradnia.
 218 4   |               vénasszony jött eléje. De az annyit fecsegett neki, hogy
 219 4   |           beszéddel, de be nem ereszti. Az utolsó mentsége az volt,
 220 4   |             ereszti. Az utolsó mentsége az volt, hogy nincs itthon
 221 4   |                 volt, hogy nincs itthon az uraság; pedig minden ablak
 222 4   |                építtetett; ott kezdődik az a házcsoport, aminek Cala
 223 4   |            aminek Cala Karinska a neve; az utcának a neve Contrada
 224 4   |            feleltek neki, hogy rálőttek az ablakból puskával. Az átelleni
 225 4   |          rálőttek az ablakból puskával. Az átelleni falról visszapattanó
 226 4   |                 szép kis Drága völgynek az átelleni hegygerincén van
 227 4   |              egyetértésben szoktak élni az ilyenfajta néppel. De azért
 228 4   |      sziklatájék, kutyatej, borókabozót az egyedüli növényzet rajta,
 229 4   |            víznek nagy becse van itten. Az északi oldalán a döbörnek
 230 4   |              lakik annak a ciszternának az őre, akire a lakatnak a
 231 4   |                 boróka targallynál. Biz az szegény ebéd. Metell ennél
 232 4   |            csengett. Nem csalta ki vele az odújából a troglodythot.~–
 233 4   |              Rovinában voltál! – kiálta az rá. – Ha zsák aranyat hoznál,
 234 4   |                 azt sem hagynám behozni az odúmba. Eredj Isten hírével.~
 235 4   |               kapsz! Hagyj nekem békét. Az én ciszternámba bele nem
 236 5   |            Fiume előtt gyakori tünemény az.~Lefestve is láttam egyszer
 237 5   |         rószaszínű, másikon topáz-zöld, az előtérben átlátszó ultramarin,
 238 5   |      visszatükröződik benne, a távolban az ég határán ezüstfehér, s
 239 5   |    színkáprázata; amíg ugyanazt a képet az élő természetben nem láttam
 240 5   |              repülő hal, indiai vendége az Adriai-tengernek, s fecskeröptével
 241 5   |            engedik magukat himbáltatni.~Az emberek pedig halásznak.
 242 5   |                okosabban tudják tölteni az időt. Amit maguk el nem
 243 5   |               egymásnak, elmondja nekik az andalító táj, az arany ködbe
 244 5   |         elmondja nekik az andalító táj, az arany ködbe fátyolozott
 245 5   |                azok azt megértik.~Talán az is valami ilyen boldog pár
 246 5   |             Diana vagy Minerva lehetett az őse, talán inkább még a
 247 5   |               Artemis vagy Pallas, mert az arcéle inkább görög, mint
 248 5   |            inkább görög, mint római. Ez az egyenes homlokkal csaknem
 249 5   |            Amennyit a termetéből látni, az is egészen szoborminta.
 250 5   |           énekel, rövid pihenést tartva az evezésben.~Jöjj lanyha esti
 251 5   |               mely most olyan kék, mint az ultramarin. A sziklapart
 252 5   |             spongyáival, koralljaival s az azok közt heverő holothuriákkal.~
 253 5   |             Egyszer mosolyra is nyílnak az ajkai, a korallpiros hasadékon
 254 5   |               igazgyöngyöt ragyogtatva.~Az átlátszó kék vízben, mely
 255 5   |             fogva arról ismeretes, hogy az emberek jó barátja, aki
 256 5   |           hangot hallat. Tudja, hogy ez az ő neve. A halászok így szokták
 257 5   |         skorpióforma állatkának a héja. Az útközben ragadt rá a delfin
 258 5   |                szellő”~S nagyon jó volt az invocatiót ismételni, mert
 259 5   |               Porto Réig el akar jutni. Az evező lassú eszköz.~S használt
 260 5   |            eszköz.~S használt a hívás – az a búzavirágszínű sáv Buccari
 261 5   |              fehér felhők visszás képe, az esti szellő megérkezett.~
 262 5   |        megérkezett.~Ekkor aztán letette az evezőket a kezéből Metell,
 263 5   |             leány derekát –, ha én most az övemmel a kettőnk derekát
 264 5   |                 s lemennénk szépen ebbe az átlátszó világba, ahol a
 265 5   |                Azzal ismét kezébe vette az evezőket, hogy gyorsabban
 266 5   |             Hosszú hallgatás után, amit az evezők egyhangú loccsantása
 267 5   |           töltötted?~– Hallotam sokszor az anyámtól, hogy az a birtokunk
 268 5   |               sokszor az anyámtól, hogy az a birtokunk zálogbirtok
 269 5   |              per folyt.~– Kiváltási per az ősi tulajdonos részéről.
 270 5   |                 akkor azt is hallhattad az anyánktól, hogy nekünk viszont
 271 5   |           nekünk viszont a Bánátban van az ősi birtokunk, amit nagyapánk
 272 5   |                 a másikba. Mind a kettő az utolsó instantia előtt állt,
 273 5   |                a hétszemélyes táblánál, az ítéletek csak a kihirdetésre
 274 5   |             csak a kihirdetésre vártak. Az egyik ítélet a javunkra,
 275 5   |              pénzt. Mai nap alig fordul az már meg emberi kezek között.
 276 5   |           tallér; kettős sas volt rajta az egyik, s 30 krajcár a másik
 277 5   |                két tengeri fecske közül az egyiket le tudom ütni?~A
 278 5   |          harmadiknál csakugyan leütötte az egyik madarat.~– Kár volt
 279 5   |                hanem csak hat.~– Hiszen az van ráírva, hogy 30.~– Hát
 280 5   |              meg fogod te ezt érteni.~– Az ám. Hallottam én azt már
 281 5   |         kenyérnek eddig egy forint volt az ára, az ezután csak négy
 282 5   |                 egy forint volt az ára, az ezután csak négy garas lesz.
 283 5   |               Semmi panaszunk sem lehet az igazságszolgáltatás ellen.
 284 5   |              igazságszolgáltatás ellen. Az egyiket megnyertük, a másikat
 285 5   |                és igazság szerint. Csak az a kis hiba történt, hogy
 286 5   |                a kis hiba történt, hogy az ellenfelünk, aki ellenünk
 287 5   |                 a hétszemélyes táblának az ítélete december harmincegyedike
 288 5   |               hirdették ki. Ebből aztán az a kis baj támadt, hogy nekünk
 289 5   |        birtokunkból kivettek bennünket, az ősit pedig nem adják vissza;
 290 5   |                 kell.~– Akkor haladjunk az én váram felé. Majd aztán
 291 5   |      kifejezésével tekinte a beszélőre. Az elnevette magát.~– Ne képzeld,
 292 5   |               regenschoriéban is, azért az egyik mégis kis isten, a
 293 5   |               kezében is csak úgy ecset az ecset, mint a Kupeczkyéban.
 294 5   |             fejét.~– De hát mindezeknek az utánzására mégis csak kellett
 295 5   |              pedig aligha kedvezők most az idők. Mi az a te titkos
 296 5   |               kedvezők most az idők. Mi az a te titkos adományod?~–
 297 5   |           alkimista vagyok, feltaláltam az aranycsinálást. Vagy képzeld,
 298 5   |              olyan találmányom van, ami az egész világot meg fogja
 299 5   |                kihúzandó számokat, vagy az állampapírok jövendő árkeletét
 300 5   |                évig is, mindaddig, amíg az elvesztett zálogösszeg együtt
 301 5   |               lesz. Akkor visszamegyünk az elhagyott világba, átvesszük
 302 5   |               gyertyavilág volt. Várták az érkezőket.~– Milyen szomorú
 303 5   |             csak itten.~– Mondtad, hogy az a nő, aki mellettem lesz,
 304 5   |                szív és erő dolgában, de az mégis csak egy ember.~–
 305 5   |                csak egy ember.~– Nem is az a te védelmed, hanem egy „
 306 5   |                 Egy név? Micsoda név?~– Az a név, hogy „Marguerita”.~– „
 307 5   |               asszony neve volna. Talán az is volt valaha, nem is olyan
 308 5   |               olyan rémületben, mint ez az egy szó. – Próbát tehetsz
 309 5   |           lekiáltott szót meghallhatja, az a Marguerita névre egyszerre
 310 5   |                  férfi mind félbehagyja az éneket, otthagy papot, zászlót,
 311 5   |                 névvel lőni lehet, mint az ágyúval, kartács, kongrev-rakéta
 312 5   |               olyan pusztítást, mint ez az egy szó.~– Hiszem, mert
 313 5   |             több! Mint egy papban. Amit az mondott, az látszhatott
 314 5   |                papban. Amit az mondott, az látszhatott képtelenségnek,
 315 5   |                halottja is feltámad még az életre?~A naplement utáni
 316 5   |                 sárga fényét a tájékra, az ég három sávra látszott
 317 5   |              Alant világított a tenger. Az az ünnepies, rendkívüli
 318 5   |                 világított a tenger. Az az ünnepies, rendkívüli önkisugárzás
 319 5   |          hullámgerinc sziporkákat hány, az evezőlapátról mintha tűzcseppek
 320 5   |             tavasz van talán oda alant. Az állatnövények virág alakú
 321 5   |                  Hadd tartson tovább ez az út.~– De pedig jó lesz,
 322 5   |                    De pedig jó lesz, ha az evezőt feszítem – dörmögé
 323 5   |                egy óriás, egy leviatán. Az elől futott a többi ragyogó
 324 5   |                tova a sötét tömeg.~– Mi az ott? – rebegé Milióra. –
 325 5   |          Milióra. – Látod azt?~– Látom. Az olaszok úgy hívják, hogy „
 326 5   |             hogy „pesce cane”. –~Bántja az az embert?~– A természettudósok
 327 5   |                pesce cane”. –~Bántja az az embert?~– A természettudósok
 328 5   |              emberevő”.~– Megtámadhatja az a mi csónakunkat?~– Annyi
 329 5   |              tart felénk. Másfelé veszi az útját.~– Talán jól van lakva?~–
 330 5   |               kis parti helységbe, ahol az olajfaerdőcskét látod. Ott
 331 5   |                 a scoglión nincsen víz. Az meg ideát van az innenső
 332 5   |           nincsen víz. Az meg ideát van az innenső parton. Ezért este
 333 5   |              Azoknak a feltartott orruk az, amit egy hosszú vonalban
 334 5   |          rémséges bömbölés üvölte végig az éjszakában. Milióra az előttük
 335 5   |            végig az éjszakában. Milióra az előttük keresztben úszó
 336 5   |              elbukott a fő, s vége volt az ordításnak.~– De már most
 337 5   |            tehénhúsra meg szokott jönni az étvágya az emberhús után.
 338 5   |                szokott jönni az étvágya az emberhús után. Szent Antal,
 339 5   |                Forduljunk szél mentébe.~Az áldozatul esett tehénnek
 340 5   |                áldozatul esett tehénnek az ordítása fellármázta az
 341 5   |                 az ordítása fellármázta az egész környéket, a partlakók
 342 5   |                pesce cane! pesce cane”! Az olasz harci lármája rettenetes,
 343 5   |      felfickándozó szörnyetegre, aminek az természetesen nem nagy kárát
 344 5   |                 férhetne itten hozzá?~– Az már igaz, hogy itt jól el
 345 5   |                 biztatta egy szóval sem az ellenkezőről, hanem kezét
 346 5   |            helyed.~– Micsoda hely lehet az?~– Franciául úgy hívják,
 347 5   |               tábor.~– Tatár tábor? Hol az? Mi az?~– Azt én teneked
 348 5   |                 Tatár tábor? Hol az? Mi az?~– Azt én teneked nem tudnám
 349 5   |                Nekem egy tatár táborról az a fogalmam van, hogy ott
 350 5   |       hajigálják bele a kincseket, hogy az okosak folyvást halászhassanak
 351 5   |           nincsenek ott asszonyok is?~– Az a baj, hogy nagyon is vannak.~–
 352 5   |       vizsgálhatta a csillagos eget: mi az a „tatár tábor”, ahol mesés
 353 5   |              ahol mesés kincsek omlanak az emberek lábai elé, amik
 354 5   |          emberek lábai elé, amik futnak az asszonyok után, s ahová
 355 5   |                nem szabad menni?~      ~Az őrtanyán találtak az érkezők
 356 5   |                    Az őrtanyán találtak az érkezők a tűzhelyre letéve
 357 5   |                 keressék meg vele maguk az utat fel a várhoz, Axamitának
 358 5   |                 dolga van.~Úgy is volt. Az egyetlen cseléd a kastélyban
 359 5   |                 Axamita vacsorát főzött az érkező váruraság számára.
 360 5   |         vacsorára várt bennünket.~– Hát az ezután is így lesz. A goszpodina,
 361 5   |     pipistrellik asztalára kerül fel.~– Az ám. Mert csak búvárok szedhetik
 362 5   |          eltartani?~– Kövesse meg magát az úr. A rovinói nyomorultak
 363 5   |                 olyan szó, ami hiányzik az emberi beszédhól. A császárnak
 364 5   |                  a sindaco jegyezze fel az észrevett kárt, s aztán
 365 5   |              podestához esztendő végén, az fizesse ki a házipénztárból.~–
 366 5   |                  Élni csak kell, ha már az Istennek úgy tetszett, hogy
 367 5   |             Axamita, végighúzva a kezét az arcán. – Hát úgy nézek én
 368 5   |              mélységében. És tőlem csak az utasítást kapják, s azért
 369 5   |                 vele. Amit a Marguerita az én kastélyomba felhord,
 370 5   |             hogy miféle csodalény lehet az, akinek két császár az apja.~–
 371 5   |            lehet az, akinek két császár az apja.~– Eredj ki az erkélyre,
 372 5   |             császár az apja.~– Eredj ki az erkélyre, nézd meg most
 373 5   |          elragadtatással a leány, amint az ablakot feltárta, s a ragyogó
 374 5   |          toronyszobába. Mikor benyitott az ajtón, Milióra azt hitte,
 375 6   |                                      Ki az a Marguerita?~Mikor Milióra
 376 6   |               Nála ugyan régen lehetett az, mikor legutoljára könnyezett.
 377 6   |               egyszer Milióra felemelte az arcát a földről, s könnyező
 378 6   |             mint egy gyermeket, levitte az ölében az alsó szobába,
 379 6   |            gyermeket, levitte az ölében az alsó szobába, az volt az
 380 6   |                 ölében az alsó szobába, az volt az ágyasház; felvetve
 381 6   |                az alsó szobába, az volt az ágyasház; felvetve az ágy;
 382 6   |              volt az ágyasház; felvetve az ágy; a kandallóban ropogott
 383 6   |         törpefenyő; ki is volt füstölve az egész ház mindenféle fűszerekkel,
 384 6   |                paplannal, s aztán leült az ágya lábához, mint egy leánycseléd.~–
 385 6   |                 nagy magányosság. Ahová az emberek legjobban tódulnak,
 386 6   |            figyelni kezdett Milióra. Ez az asszonykatona tudhat valamit,
 387 6   |       asszonykatona tudhat valamit, ami az ő sorsával összefügg! Tekintetével
 388 6   |               és dalolnak és suttognak. Az eleven kísértetek a legfélelmesebbek.
 389 6   |           Jártam közöttük, férfikarddal az oldalamon, asszonyszívvel
 390 6   |              Csendesség van körös-körül az ember az egész világnak
 391 6   |                van körös-körül az ember az egész világnak egy szavát
 392 6   |       Tűzbe-lángba boríthatja a lázadás az egész dalmata partot; feltámadhatnak
 393 6   |          dalmata partot; feltámadhatnak az uskókok, akik senkitől sem
 394 6   |              sem veszik be. Lehet ínség az egész világon, lehet olyan
 395 6   |               nem tudnak arról. Odalenn az őrtanyámon nyitott ablaknál
 396 6   |             hogy van. Lehet olyan éhség az egész országban, hogy az
 397 6   |                az egész országban, hogy az emberek a paréjt eszik fel
 398 6   |                 lakójának mindig megvan az egyik napról a másikra valója.
 399 6   |            magas sziklái között, mintha az egész kísértet-tábor huhogna,
 400 6   |          sziklákra: idebenn úgy hangzik az, mintha csak orgonaszó volna,
 401 6   |                 csak orgonaszó volna, s az angyalok énekelnének hozzá.
 402 6   |            angyalok, és vannak ördögök. Az angyalok szépek, nyájasak,
 403 6   |                  nyájasak, kegyelmesek; az ördögök rútak, ijesztők,
 404 6   |          megérteni azt, hogy éppen azok az ördögök a legfélelmesebbek,
 405 6   |             szépek és kegyelmesek, mint az angyalok.~– Ezt igazán nem
 406 6   |             Hisz éppen azért kereste ki az urabátyja a kegyelmed számára
 407 6   |                a fiatal leányhoz, mikor az még nem is tudja, hogy mi
 408 6   |               még nem is tudja, hogy mi az a kincs, amit el akarnak
 409 6   |               lopni? Azért tette be ide az üvegharang alá az arabátyja.
 410 6   |                be ide az üvegharang alá az arabátyja. Ide azok sem
 411 6   |                 a csoda tartja távol?~– Az.~– S annak a csodának a
 412 6   |        keresztet magára ennél a névnél. Az nem rossz lélek.~– Hát micsoda?~–
 413 6   |           láttam őt. Láttam és ismertem az elején, láttam, de már nem
 414 6   |                  jól. Addig boldog, míg az lehet. Lám, én sohasem voltam
 415 6   |                  Lám, én sohasem voltam az. Soha „kisleány”. Mikor
 416 6   |            lettem. Nem válogatták akkor az embert; elbírtam a puskát,
 417 6   |                   De majd elrontom vele az álmát.~– Nem tesz semmit.~
 418 6   |              katonaregula szerint egész az őrmesterig még a szobában
 419 6   |            katonának. Milióra kitalálta az értelmét ennek a sipkához
 420 6   |                 én azt nagyon szeretem. Az a bátyámra emlékeztet. Ő
 421 6   |            biztató van a dohányfüstben. Az ember azt hiszi, hogy férfi
 422 6   |        gomolygott a szűz hálószobájában az a mézédes illatú kék füstfelhő,
 423 6   |              emlékezteti.~– Tehát, hogy az elején kezdjem, akkor kezdődött
 424 6   |         franciák megtámadták Raguzát, s az egész helyőrséget foglyul
 425 6   |            Napoleont is. Mintha kellene az itt valakinek! Itt, akinek
 426 6   |           igazságot akar találni, ráles az ellenfelére az úton, s a
 427 6   |           találni, ráles az ellenfelére az úton, s a bokor mellől agyonlövi;
 428 6   |                 mellől agyonlövi; s ott az igazság. Nem kell ahhoz
 429 6   |              kérdezték, hogy mi tetszik az idevaló népnek, mi nem tetszik,
 430 6   |              maguk gusztusára csinálják az országot. Legelébb is országutakat
 431 6   |           pipájában.~– Ezt tartja pedig az én népem a legnagyobb ostobaságnak
 432 6   |                 legnagyobb ostobaságnak az egész világon. Országutat
 433 6   |                 Aztán meg mikor itt van az istenadta szép nagy tenger!
 434 6   |           sziklákat tördelni? De hát ez az ő dolguk volt. Maguk a francia
 435 6   |             francia katonák készítették az utakat. Minden ezrednek
 436 6   |             idáig te készíted el! Annak az ezrednek a nevét aztán be
 437 6   |          sziklaoldalba, mikor elkészült az út. Megpróbálták ugyan a
 438 6   |      napszámfizetéssel, hogy segítsenek az útkészítésnél, de az én
 439 6   |         segítsenek az útkészítésnél, de az én fajtámnak megvan az a
 440 6   |               de az én fajtámnak megvan az a nemes tulajdonsága, hogy
 441 6   |             férfi mind nemesember, csak az asszony, a leány a paraszt.
 442 6   |            Különben sem voltak idehaza. Az idegenek megjelenésére mind
 443 6   |               falvaikat, s elmenekültek az erdőkbe. Onnan nézték a
 444 6   |                  kaszárnyákat mindenütt az előretolt utak mentében,
 445 6   |            éhesek voltak a csókra.~– Mi az? Azt nem értem.~– Nem érti,
 446 6   |              értem.~– Nem érti, hogy mi az a csók? Hát kegyelmed sohasem
 447 6   |                meg senkit?~– Dehogynem. Az apámra emlékszem, hogy sokszor
 448 6   |          sokszor kaptam tőle csókot, de az nekem nem tetszett, mert
 449 6   |            megszurkálta a bozontos álla az arcomat. A kolostorban minden
 450 6   |            bátyámmal találkoztam, annak az ajkát, s ez nekem mindegy
 451 6   |            sebhelyére vagy a testvérnek az ajkára? Elhiszem. Akkor
 452 6   |                Tudtam én azt előre. Hát az az éhség a csókra valami
 453 6   |             Tudtam én azt előre. Hát az az éhség a csókra valami olyan
 454 6   |             egyszerre meglopja egymást. Az ördög beleveszi magát a
 455 6   |            veszett ember csókol. S néha az a csók átkozottabb a kutyaharapásnál.~–
 456 6(1)|                amik maguktól lehullanak az erdőn, s amiket a szegény
 457 6   |             csókjáról.~– Igaz, úgy van. Az üdvözítő átkozta meg talán
 458 6   |                  ha lemészárolták volna az elfogott férfiakat, ha korbáccsal
 459 6   |              úgy el, mint azáltal, hogy az asszonyaiktól csókot raboltak.
 460 6   |               nyomát. Olyan féltékenyek az asszonyaikra, leányaikra,
 461 6   |                népe között. Tehát ezért az egyért a franciákat még
 462 6   |                a morlákok, mint azelőtt az olaszokat, németeket, törököket.
 463 6   |               Ezek pedig föl sem vették az ő haragjukat: nevettek és
 464 6   |                és daloltak, s táncoltak az asszonyokkal. (A morlák
 465 6   |       legnagyobb népcsődületet okozott: az egy nő volt, annak a bárkának
 466 6   |             bárkának a tulajdonosa. Még az én szívem is megdobbant
 467 6   |             olaszul, hogy „Marguerita”. Az ő neve is Marguerita. Port
 468 6   |        déligyümölccsel. Megadatott neki az engedelem, hogy sátorát
 469 6   |     gyümölcsöket, amiknek banán a neve, az ingefára nevű szentjánoskenyér
 470 6   |                szentjánoskenyér formát, az ijasfias papájafügét, dinnye
 471 6   |               nem veszi, megszúrja vele az orrát, hogy feldagad, mint
 472 6   |                a csodaszép gyümölcsnél, az a csodaszép asszonynak a
 473 6   |           szemük fájni. Aztán feldagadt az arcuk; s utoljára olyan
 474 6   |               láttak: – és ilyen maradt az arcuk örök időkre. S minthogy
 475 6   |           rettenetes alakokkal, akiknek az arcaikról le van törülve
 476 6   |                arcaikról le van törülve az Isten teremtő kezének minden
 477 6   |         parasztok egyformán hordták ezt az ijesztő lárvát! – S e rettenetes
 478 6   |             hívták e veszedelmet, arról az átkozott varázslónőről,
 479 6   |              idehozta közéjük. Utoljára az ország kormánya mindenünnen
 480 6   |               mindenünnen összeszedette az egész partvidékbók akit
 481 6   |                azok ellen meg van védve az, aki azt tudta kérdezni:
 482 6   |              aki azt tudta kérdezni: mi az a csók?~Milióra még mindig
 483 6   |              már, hogy ez a csapás tart az országon. Ez alatt a hét
 484 6   |             hadseregéből, mint amennyit az egész dalmáciai hadjáratban
 485 6   |          szövetségese volt Napóleonnak; az én ezredem oda is elment.
 486 6   |            megint a mi császárunké lett az ország. A Frangipáni vár
 487 6   |                 itthagyták a Rovinában. Az ilyen nyomorult nem is kívánkozik
 488 6   |                 a világba vissza többé. Az ott egy temető eleven emberek
 489 6   |             Milióra reszketett a láztól az elbeszélés alatt. Az ismeretlen,
 490 6   |             láztól az elbeszélés alatt. Az ismeretlen, az elgondolhatatlan,
 491 6   |        elbeszélés alatt. Az ismeretlen, az elgondolhatatlan, a felfoghatatlan
 492 6   |                 is hiányzott arról, ami az életben a valóság. Csak
 493 6   |            valóság. Csak a rettenetest, az emberfölötti rémségest értette
 494 6   |              van egy rém, aki megtiltja az embereknek azt, hogy egymást
 495 6   |               ellene vét, attól elveszi az Isten képét; néma, vak,
 496 6   |                 név elég arra, hogy azt az egész várat és ennek a környékét
 497 6   |               helyről, amely kívül esik az egész világon: milyen jó
 498 6   |       sajátszerű epidemikus kór, aminők az ismeretlen föld egy-egy
 499 6   |           magával, s aztán széthurcolja az egész világban. Ezt Napóleon
 500 6   |              Lázárokat mind odarekeszté az adriai tengerpart sziklavölgyeibe.