Part

 1 1 |   különösnek tetszhetik, amíg az ember meg nem hallja a kikiáltási
 2 1 |          is megvolt, hogy minden ember odasietett hozzá gratulálni,
 3 1 |       fecsegett, mókázott minden ember: – Hogyan? Annak fizetnek-e,
 4 1 |            Kilenc forint!~Minden ember odanézett.~Az árverező alakját
 5 2 |          tersattói úton látja az ember, hogyan jönnek vándorolva
 6 2 |        emberekkel a várba.~– Egy ember felhordhat mindent, uram!
 7 2 |        hogy egy darab coltót két ember emelgessen. Un, duo. Fenn
 8 2 |          hogy lovagoljon rajt az ember. Azt mind itthagyták veszendőbe.~
 9 2 |         kisvárosban, ahol minden ember szemmel tartja egymást,
10 2 |        különös van ezen, hogy az ember ezért a bajuszával az égbe
11 2 |             Azt is tudom. Minden ember tudja, hát előttem sem lehet
12 3 |    tudnám, ki ellen! Nem jön ide ember – monda Axamita, s nekiindult
13 5 |       Nekem minden szemközt jövő ember adósom. Meg kell neki fizetni,
14 5 |      inkább inspiráció. – Némely ember holtig tanulja azt, mégsem
15 5 |   dolgában, de az mégis csak egy ember.~– Nem is az a te védelmed,
16 5 |       fenekéről, ahol már rendes ember szeme nem lát.~– De hát
17 6 |    Csendesség van körös-körül az ember az egész világnak egy szavát
18 6 |   bizonyosan tudom. Tudja minden ember, aki a Frangipáni várat
19 6 |          van a dohányfüstben. Az ember azt hiszi, hogy férfi van
20 6 |         rossz indulat. Mikor két ember egyszerre meglopja egymást.
21 6 |   veszett kutya harap, a veszett ember csókol. S néha az a csók
22 7 |    kedvenc mulatsága.~– Mégis jó ember ez az én bátyám, ugye? –
23 7 |         időt? Mit csinál itt az „ember”?~– Azt is megmondom. Nekem
24 7 |         Itt csak nem jöhetne fel ember!~Meg-meg fölnézett az égre.~
25 7 |    francia király jó, becsületes ember volt, verseket is írt, azok
26 7 |        dacára, hogy olyan kedves ember volt, neki is voltak ellenségei.
27 7 |      lehetetlen volt. Olyan okos ember lett volna elég, aki parancsolni
28 7 |        lehetett tartani, mert az ember nem tudhatta, hogy az a
29 7 |      siet, itt folytatja. Minden ember látja az aranyborjú körtáncát.
30 7 |       találja benne magát minden ember. Hét óra felé aztán, mintha
31 9 |  játékosnál a játékérzék. Némely ember egész életén át játszott,
32 9 |    egyszerre forgalomba, hogy az ember szinte szégyenlette magát,
33 9 |          felé, és azontúl minden ember elnézzen a feje fölött,
34 10|           Itt mindjárt talált az ember vesztesége esetén feledtető
35 11|         talált. Metell praktikus ember. Tudja jól, hogy az asszonyt
36 11|        jól érezte magát benne az ember, mintha a kalifák háremébe
37 11|   körülmény között tódult minden ember a kijáratoknak, szerencsére
38 11|         estére a páholyából.~Egy ember számára azonban mégis kivétel
39 11|        között a legmagasabb: nem ember többé, hanem egy eszme,
40 12|        visszajövök. Addig minden ember meggondolja a dolgát, s
41 12|        el találnék pusztulni (az ember nem tudhatja, a krokodilusok
42 12|      szokás; mi hasznát venné az ember? Hivatal, prókátorkodás
43 12|        lövi magát. Az olyan ifjú ember, aki jól játszik, akinek
44 12|        juttat. Hanem hát erre az ember nem gondol. Éppen úgy, mint
45 12|          kérdezik azt, hogy hány ember fog beleugrani a vízbe,
46 12|       valaki által, aki ellen az ember nem védheti magát. – De
47 12|        híre megvédi minden rossz ember, de egyúttal minden jó ember
48 12|     ember, de egyúttal minden jó ember közeledtétől is. Mintha
49 13|   valamiféle jármű, akkor minden ember, aki a part közelében lakik,
50 13|        azon más, csak ez az ezer ember odafenn. Aztán ezek sohasem
51 14|        fejlődött ki.~Más halandó ember elfutott, ha Miliórát meglátta;
52 14|        hajtva.~Estére nem maradt ember az egész városban. De élelmiszer
53 14|          kezedbe. Ráismer minden ember, aki Liguria vidékét lakja,
54 15|          megtörtént.~– Hát ha az ember csak úgy a lelkében csókolja
55 15|    tiszta levegő! Hanem ha ez az ember idejönne hozzám hívatlanul,
56 16|      muzsika az, hogy azt minden ember tudja; a görbe vesszőből
57 17|       tölti meg a léget, hogy az ember egy más világ lakójának
58 18|        mint valami kétségbeesett ember.~– Aha! – gondolá Milióra. –
59 18|       ejtett ki a száján halandó ember.~Mert elég az, megismerkedni
60 18|        föld halva lenni látszik; ember, állat, se közel, se távol;
61 19|  távcsővel kivehette, hogy három ember ül a csónakban; mind a háromnak
62 19| gerincére.~Egyszer aztán a három ember közül kettőt hozott csak
63 20|           S egyúttal egészen más ember is lett az uskók. A takarópokrócot
64 21|        nagy időbe kerül, amíg az ember Párizs városában, késő éjjeli
65 22|    vidéken, ahol ő lakik, minden ember tudja, hogy az ő fia lőtte
66 22|         egy csipetnyi gyapot. Az ember azt gondolná, reuma ellen
67 23|         bizony ilyen a játék!~Az ember vagy nyer, vagy veszt.~S
68 23|         a tengeri útban, ahol az ember hajótörést is szenvedhet.~
69 23|   szerelem közepette! S aztán az ember akkor végezheti el, amikor
70 23|      olyan lesz ott a legbátrabb ember is, mintha kővé változott
71 23|  kalimpázott összevissza csónak, ember és tengerszörny: fekete
72 24|      olcsón kínálják. Nem minden ember szereti, ha az ablakából