Part

 1 1 |              akár szárazról, akár a tenger felől halad el mellette
 2 2 |           után kellett nézni.~Tán a tenger felől könnyebben hozzájárulható
 3 3 |             dühe megtörik; csupán a tenger felé van egy kis rés törve
 4 3 |            hanyatló, ami az acélkék tenger színével oly vakító ellentétet
 5 5 |            tarkabarka simaság itt a tenger, egy darabon rószaszínű,
 6 5 |             Ilyenkor élni látszik a tenger, ami nem ellentmondás; mert
 7 5 |            Nézd, van egy udvarlóm a tenger fenekén.~Ezen mind a ketten
 8 5 |             elkezdett szélesedni, a tenger tükre fodrot kapott, eltűnt
 9 5 |            kétszer is felpattanva a tenger színéről, amihez lapjával
10 5 |       vissza; s most itt lebegünk a tenger felett, s nincs egyéb földünk,
11 5 |      éjszakának.~Alant világított a tenger. Az az ünnepies, rendkívüli
12 5 |           pillangó alakú rózsánc, a tenger denevére röpköd szeszélyesen,
13 5 |        fordulatokban, s azok közt a tenger milliónyi úszó szárnyas
14 5 |             foszforfénytől átlátszó tenger fenekén közeledett valami
15 5 |         cápa soha sincs jóllakva. A tenger maga nem bírja eltartani.
16 5 |            kopasz és fehér.~– Ott a tenger tükre felett láthatsz úszni
17 5 |           néhány perc, mely alatt a tenger alól fel lehetett hallani
18 5 |              Így már most Milióra a tenger felől is be volt zárva.
19 5 |             őrt áll a Marguerita, a tenger felől a pesce cane, benn
20 5 |          felé, ami a foszforeszkáló tenger világánál valami óriási
21 5 |            búvárok szedhetik a mély tenger fenekéről, ahol már rendes
22 5 |       szemeikkel, szuroksötétben és tenger mélységében. És tőlem csak
23 6 |            a felhők között; mikor a tenger tajtékot túr dühében, úgy
24 6 |          van az istenadta szép nagy tenger! Lehet ezen utazni mindig,
25 7 |    nekipirult. Azután letekintett a tenger felé nyíló résen abba a
26 11|     toronyszobájában, s hallgatja a tenger mormogását, a sirokkó zúgását,
27 11|          zúgott a bóra fütyülése, a tenger csattogása, a rovinai élőhalottak
28 13|            fogytán volt már, csak a tenger adott enni, halakat meg
29 14|             ég narancssárga volt, a tenger acélkék. A Porto Re-i sziklapartról
30 14|      felmeredő alkotvány nyúlt be a tenger fölé: ez a szomszéd tinhalász
31 14|            ellát, olyan üres volt a tenger, hogy egyetlenegy vitorla
32 14|            este visszatérnek. Még a tenger is ki van halva.~Ha Milióra
33 14|            helyen.~Előtte a morajló tenger, háta mögött a lakatlan
34 14|            egész hajóraj közelít. A tenger be van szórva csillagokkal.
35 18|        rájuk olyan szélvészt, ami a tenger fenekére süllyessze valamennyit!~–
36 18|           tovább, azután meg lenn a tenger fenekén. Arra ébredt fel,
37 18|       hojszák, amik derült időben a tenger felett röpködnek. Most úgy
38 18|            a felhő, hanem fekete; a tenger pedig haragoszöld; csak
39 18|       foltja a smaragdzöld égnek; a tenger pedig azalatt acélkék; a
40 18|           az ég besötétült, akkor a tenger lett fehér, a tajtékzó hullámbarázdák
41 18|          hangversenyhez a fellázadt tenger harsogása adja a zenekart.~
42 18|             targallyat, azalatt ő a tenger felőli ablakhoz sietett,
43 18|       Milióra bámulva látta, hogy a tenger felé nyíló ablaktáblák alsó
44 18|         volna a vihar. – Az ég és a tenger élni, a föld halva lenni
45 19|             azon a falrésen, mely a tenger felé szabad kilátást nyitott,
46 20|           le a vitéz uskókokat az a tenger sokaságú német és talián,
47 20|             taliánok hajóhadán, s a tenger felé elmenekülni. Érkezett
48 20|       Legjobb vitézeim ott vannak a tenger fenekén; népem virága levágva,
49 23|            ezüst vonalakat húznak a tenger tükrén végig, a repülő halak
50 23|          űzzék, nekik ott legjobb a tenger fenekén, az ő szemeik ott
51 23|           uradalomba, ahol nincs se tenger, se szikla, csak végtelen
52 23|             csillámló sávról, ami a tenger tükrét felzavarja; a delfinek,
53 23|           rémséges kórusban, akik a tenger fenekén szivacsszedő búváraikat
54 23| hullámhegyet borított a fejére, s a tenger fenekére taszította le,
55 24|            ablakában, hogy ha jön a tenger felől a kedvese, odataláljon