Part

 1 1 |      többet érte?~– Ugyan, ezredes úr! – kiálta közbe egy az árverezővel
 2 1 |       asztalhoz.~Az árverező tiszt úr nagy nyugalommal töltögette
 3 2 |           szamara van, az már nagy úr, de akinek asszonya van,
 4 2 |         akinek asszonya van, az is úr. Hetivásár alkalmával a
 5 2 |           Még el sem hagyta Metell úr a boltot, már elszárnyalt
 6 2 |            érdeket költsön.~Metell úr délutánig készen volt a
 7 2 | hozzátartozik a várhoz. Ezt Metell úr még nem is tudta. Hogy ilyen
 8 2 |     leányasszony? – kérdezé Metell úr.~– Az ám! Abból él. Aztán
 9 2 |        kapná? A császártól.~Metell úr kezdett magasabb fogalmakat
10 2 |        kőpadnál kikötöttek, Metell úr azt parancsoló a hajósoknak,
11 2 |            most fizesse ki. Metell úr bírt annyi gyakorlati ésszel,
12 2 |          betéve lenni soha.~Metell úr a vasajtón át egy tornácba
13 2 |           mutat?~Ott látott Metell úr egy kis tűzhelyt, amin még
14 2 |        Katona és takarékos!~Metell úr mosolygott és bámult.~Ezt
15 2 |          az, aki itt lakik?~Metell úr elkezdte fennhangon hívni
16 2 |           alakot látott meg Metell úr, aki azzal volt elfoglalva,
17 2 |              üdvözli őt a látogató úr.~Erre a katona abbahagyja
18 2 |      háborítom.~– Mit keres itt az úr?~– Engedje meg, hogy legelébb
19 2 |            jöhettem.~– Itt akar az úr lakni?~– Magam nem. Hanem
20 2 |       gránátos őrmesternek. Metell úr megígérte neki, hogy még
21 3 |        sötétzöldje borítja.~Metell úr mind a négy tornyot sorba
22 3 |       lakható helyet találta ki az úr a várában, amibe rögtön
23 3 |          Ezt is jól gondolta ki az úr. No, hát menjünk a bútorokért,
24 3 |       edényük.~– Megkóstolhatja az úr: még most is édes és friss.~
25 3 |           is édes és friss.~Metell úr azt is megtette. Pedig nem
26 3 |         licitációt tartani.~Metell úr elnevette magát.~– Én pedig
27 3 |             hogy nevessen rajta az úr. Ezen a vidéken az a szokás,
28 3 |   ellicitálnak, akkor lenne ott az úr, majd meglátná, hogy tudnak
29 3 |          kincs! Ha kikottyantja az úr, hogy az olajfa itt van,
30 3 |             Azért szeretnék, ha az úr megengedné, hogy a holmit
31 3 |           a markában látni.~Metell úr nem talált semmi különöst
32 3 |       Pedig Porto Rében sem fog az úr senkit kapni, aki a szekerére
33 3 |     Axamita, azt mondá neki Metell úr:~– Ezt a ládát majd bontsa
34 3 |          nézett élesen.~– Tehát az úr teljesen ismeri az itteni
35 3 |            a Valle felé kimehet az úr az országútra – utasítá
36 5 |        ernyő alatt.~A férfi Metell úr, ismerősünk már.~A hölgyalak
37 5 |        Prókátor? Doktor? Kalmár?~– Úr!~– Mi hozzávalód van?~–
38 5 |            akkor is csak „fölséges úr”, a falusi komédiás pedig,
39 5 |            látja élelemmel?~Metell úr nem akart erről Milióra
40 5 |               Kövesse meg magát az úr. A rovinói nyomorultak nem
41 5 |             de úgy látszik, Metell úr megértette, mert belenyugodott.)~–
42 5 |      éjszakába kitekintett.~Metell úr pedig nesztelen léptekkel
43 7 |        hatalmas muszka hercegforma úr, azzal a sok érdemrenddel,
44 9 |       tudatni akarja, hogy ő igazi úr!~És célt ért vele. Meghívák
45 11|          Adamina.~– Lépjen elé az „úr”! – mondá a rendőrfőnök,
46 11|      Metellt.~– Coki! Én vagyok az úr! – S azzal kevélyen odaplántálva
47 21|        súgá a fűiébe:~– Egy idegen úr van odakinn az utcán, batárban,
48 22|      Halljam önnek a vádjait, gróf úr.~– Meghallja. Önnek tudomása
49 22|       pontosan van értesülve, gróf úr.~– Igen, pontosan. Itt van