Part

 1 1 |           Az árverező alakját igen jól ki lehetett venni, mert
 2 2 |            Tudom – monda a vevő. – Jól ismerem a tárgyat.~– Jól
 3 2 |           Jól ismerem a tárgyat.~– Jól ismeri a tárgyat? No, hát
 4 2 |            urat új szerzeményével. Jól ismeri ő azt, sokszor hordott
 5 2 |          ha írni, olvasni tudnék – jól. Bejártam Moszkvát, Nápolyt,
 6 2 |          is megjavítja a bérét, ha jól viseli magát.~– S mármost
 7 3 |         bóra; magát is elvinné, ha jól meg nem kapaszkodnék a földben.~
 8 3 |         újítja meg magát.~– Ezt is jól gondolta ki az úr. No, hát
 9 3 |  állapotokat?~– Egészen ismerem.~– Jól van, úgy teszek.~– No, hát
10 5 |         volnék.~– Figyelj rá, hogy jól megértsd. Emlékezel Szlavóniában
11 5 |            veszi az útját.~– Talán jól van lakva?~– A cápa soha
12 5 |              Az már igaz, hogy itt jól el leszek zárva a világtól.~
13 5 |          nem lát, ők ellenben igen jól látnak a vörös szemeikkel,
14 6 |         nem vagyok már kisleány.~– Jól van, jól. Addig boldog,
15 6 |           már kisleány.~– Jól van, jól. Addig boldog, míg az lehet.
16 6 |          kikötőt építették. Nagyon jól emlékezem arra a szép tavaszi
17 7 |          is el kell mondanod, hogy jól eszemben maradjon.~Már nem
18 7 |        hölgyeknek minden bolondság jól illett. Nem volt olyan elhihetetlen,
19 8 |            Tanult játékosok tudják jól, hogy az ilyen configuratióban
20 8 |      szélsőt megérintse.~Az első a jól kiszámított visszalökés (
21 10|            gyöngyös pártát, s mind jól illik neki. De legjobban
22 11|      Metell praktikus ember. Tudja jól, hogy az asszonyt a hideg
23 11|     jegyezték fel róla, hogy olyan jól érezte magát benne az ember,
24 11|          No igen, mert Metell igen jól tud hallgatni, s ma ez érdem. –
25 12|       kérdezősködnek felőlem, hogy jól tudod, hol vagyok, de nem
26 12|           Az olyan ifjú ember, aki jól játszik, akinek mindig elég
27 12|            tette velem más. Nagyon jól történt. S azzal mentem
28 12|      megölelte.~– Köszönöm. Minden jól van. Jó barátok maradunk.
29 14|            innen ki nem hordjuk.~– Jól van. Hát akkor itt hagyom
30 15|           a lisztre.~– No, hát nem jól mondtam. Csak hallotta még
31 16|     Visszaszólt a Margarita erre:~„Jól találtad édes vőlegényem.~
32 17|      mulattak nálunk. Akkor nagyon jól megtanultam, most újra eszembe
33 19|            Óh, hiszen tudja ön azt jól! Minek mondjam el? Csak
34 20|         mondá neki:~– Tudom én azt jól!~De nemcsak más hangon,
35 20| kisasszonyhoz.~– Tudom én azt igen jól, Milióra kisasszony. Első
36 20|           lap, a hajtűm ezüst vége jól fog irón helyett; csak annyit
37 20|        Kigondoltam én azt már igen jól – monda Milióra.~– Ha ezeket
38 20|     utánafutott a nőalaknak, s még jól láthatta, amint az a hosszú
39 21|          Te nem kártyázol?~– Tudod jól, hogy miért tettem eddig?
40 21|        nappal – az én kedvemért.~– Jól van. Hát a te kedvedért.
41 21|            részéről.~– Ön ma nincs jól diszponálva.~– Az ám, másutt
42 21|     hangzott odakinn; nem lehetett jól kivenni, hogy mi, sem azt,
43 21|        eszméletemnél vagyok, s azt jól fel kell használnom… Maradj
44 21|           Adam lord.~– Nem. Nagyon jól szelel. Azt hiszem, hogy
45 23|            dalmata partokat nagyon jól őrzik, ellenben a török
46 23|           rejtekben vannak; ezeket jól meg kellett őrizni a tengeri
47 23|           leüthet valakit onnan.~– Jól van. Majd magammal viszem