Part

 1 2 |       preze” van a hajók számára, oda én igen szépen elszállítalak
 2 2 |           Bútoraim vannak, amiket oda akarok szállítani.~– Óh,
 3 2 |     ismeri ő azt, sokszor hordott oda francia urakat. A Punta
 4 2 |        zápfogára szorítva dörmögé oda Metell fülébe: – Ebben a
 5 4 |        mint botemelgetéssel, hogy oda be ne próbáljon menni. Az
 6 5 |        pompázik, tavasz van talán oda alant. Az állatnövények
 7 5 |         viszesz te engem magaddal oda, ahova te magad mégy?~–
 8 5 |         Frangipáni vár között, de oda, ahova én megyek, nem jössz.
 9 5 |          de ha magammal vinnélek „oda”, akkor átkoznál meg méltán
10 6 |        Napóleonnak; az én ezredem oda is elment. Majd megint a
11 6 |       visszaadni. A felgyógyultak oda voltak száműzve a rovinai
12 7 |         virágoskert is?~– Menjünk oda, majd meglássa.~Axamita
13 7 |      virággal. Hogy kerültek azok oda? Azt Axamita tudja, aztán
14 8 |          vízbe; mert azért mentek oda, hogy a másiknak a pénzét
15 8 |           eltakarni.~– Amerika is oda már! Európa rég meghódítva!
16 11|    kesztyűjével, hogy nézzen csak oda a színpadra; mi történik
17 11|         fütty volt. Metell szemei oda a távolba bámultak. – „Szegény
18 11|             Dehogynem!~– Hajtsunk oda!~S odahajtattak a bérkocsival
19 12| kikiabáljam: ezt nem hagyom neked oda ingyen: ezért megtorlást
20 12|         azt egyszer elhagyta, azt oda többet vissza nem veszik.
21 14|          a kastélyodban. Ne félj, oda nem törnek be. Téged, meg
22 14|     folyosókon, a szűk lépcsőkön: oda volt kárhoztatva ahhoz a
23 14|          ahol a Marguerita lakik, oda ki nem szállunk, ha mind
24 18|       minden veteményünknek vége, oda a szép virágok is!”~És Miliórának
25 18|       másutt jár a lelke.~– Vajon oda is eljut az a zivatar, ahová
26 19|       beleröpítette a tengerbe.~– Oda még nem láthatok.~– Az egész
27 19|           pillangóbábot szemetelt oda abba a szögletbe, hogy alig
28 19|          ragasztékaiba.~Mikor már oda a magasba felhágott, egy
29 20|       látni, és akkor velem jössz oda, ahol őseim királyi vára
30 20|          s azt mondá nekem: eredj oda, lásd el népünket élelemmel
31 20|         legfelső szobába.~S amint oda benyitott, maga előtt látta
32 21|           De még ma el kell velem oda jönnöd. Ez a velem való
33 21|       Eközben egy klubszolga jött oda Metell háta mögé, s ezt
34 22|          valaha életemben láttam. Oda rejtette el Metell barátunk
35 22|          itt, az igazi nevét írta oda – te őtőle tudtad ezt meg.
36 22|       hogy hozd el onnan, vidd el oda, ahol legjobb helye lesz.
37 23|          akarja bántani?~– Nézzen oda a kisasszony a tonnara tetejére.