bold = Main text
    Part                                        grey = Comment text

  1 1   |              pünkösd napja is elmúlt, s lett belőle megint „magyar
  2 1   |              hozatták Olaszországból, s a portáléja kifaragásán
  3 1   |    feldíszítve, a födélzete vörösréz, s az ajtajai faragott diófából,
  4 1   |            ajtajai faragott diófából, s egy-egy zár, a hozzá való
  5 1   |              akkor aztán jött a bóra, s elhordta magát a földet.
  6 1   |           feje pallos alatt esett le, s azóta nincs ura a várnak.
  7 1   |        katonai kincstár csak ráfizet, s ezért szeretne tőle megszabadulni.~
  8 1   |          forintban, meg két garasban. S még az a bosszúsága is megvolt,
  9 1   |          odasietett hozzá gratulálni, s aztán adtak neki mindenféle
 10 1   |            árverezővel szemközt álló, s nagy vörös esernyőjére támaszkodó,
 11 1   |            egy tömör oszlophoz dűlve, s nagy ezüstös kardjára támaszkodva,
 12 1   |      lenyomott nyusztprémes csákóval, s csak azért nem tűnt fel
 13 1   |             most előjött a szögletből s odafurakodott az asztalhoz.~
 14 1   |            tárcát a mentéje zsebéből, s leszámlálta a kilenc darab
 15 1   |               kellene fognia magának, s aztán ugyanazon az előbb
 16 1   |          tehetek róla – mondá a vevő, s aztán szótagonként mondta
 17 2   |              meghajtá magát feszesen, s a számvevő tiszthez fordult.~–
 18 2   |              mindig van ottan hagyva. S ugyanazt, ha akarja ön,
 19 2   |          mellette ballag a vőlegénye, s a hosszúszárúból pipázik,
 20 2   |               hosszúszárúból pipázik, s ha aztán meg talált izzadni (
 21 2   |             akkor leveti a dolmányát, s még azt is a menyasszonya
 22 2   |           tart.~Metell odament hozzá, s üdvözlé a maga nyelvén.~–
 23 2   |            tüske-borostás szemöldeit, s azt kérdezte:~– Hol van
 24 2   |            csinált az országon végig, s megfogdostatja a népszerű
 25 2   |              egy zecchino – nem sok – s csakis úgy érthető, hogy
 26 2   |              tehát egyenest hazamegy, s „most” nagy ritkaság a pénz.~–
 27 2   |        ostornyéllel a két lova hátán, s úgy elzakatolt onnan, hogy
 28 2   |     várkastély. Felkereste a kikötőt, s beszédbe ereszkedett az
 29 2   |           nyájas emberek. Egyet hitt, s tízen ugrottak ki a szavára;
 30 2   |               föltették a süvegeiket, s eloldalogtak onnan.~Csak
 31 2   |               szemmel tartja egymást, s mind valamennyien az ott
 32 2   |    felhordatott mindent a dereglyére, s éppen kedvező szele levén,
 33 2   |          dereglye vitorláit behúzták, s aztán evezővel odavontatták
 34 2   |                mert be sem volt téve, s a kilincsére felfutott folyondár
 35 2   |        valamikor a vártán álló őr alá s fel járkálni, mutatják a
 36 2   |            medvebőrös gránátos-süveg, s az ágylábhoz volt támasztva
 37 2   |  bronzkeretben függött az ágy fölött, s ugyanazon a szegen egy erősen
 38 2   |       felemelte a vaskarikánál fogva, s az alatt talált egy hágcsót,
 39 2   |             hogy a bóra el ne hordja, s e falak oltalma alatt fügefa,
 40 2   |         katona abbahagyja a kapálást, s kezét süvegéhez emelve tiszteleg;
 41 2   |           süvegéhez emelve tiszteleg; s azután mind a két kezével
 42 2   |         naponként másik hét karjcárt, s nagyon örülők rajta, hogy
 43 2   |             neki, akivel elbeszélget; s ugyanazzal egy személyben
 44 2   |                erre már kezemet adom.~S e szónál Axamita őrmester
 45 2   |                ha jól viseli magát.~– S mármost menjünk fel a várba,
 46 2   |           amiben már égett a gyertya; s kardja is az oldalára volt
 47 3   |             rozsdásodva mind a kettő, s keresztül-kasul nőtt rajta
 48 3   |              a földszinti folyosókra, s azokból az egyes tornyokba.~
 49 3   |           egyedüli épület a kálvária, s egyedüli emberlakta hely –
 50 3   |             fekete márványból vannak, s felül a párkány copfján
 51 3   |             stukkatur-réteg lecsepeg, s új pádimentumréteg kövesül
 52 3   |             természetes lugast képez, s az alá van támasztva egy
 53 3   |        félretolta a nagy lapos követ, s felfedezte az alatta levő
 54 3   |             egy darab földet eladnak, s annak valamelyik szegletében
 55 3   |           beírják külön nagy könyvbe, s mikor egy olyan fát dobra
 56 3   |              fát meg nem enged venni; s akkor aztán tűrnie kell,
 57 3   |             nap már régen leáldozott, s csak a hosszú nyári alkony
 58 3   |            mutatott; közelgett az éj, s Metell úrra még jó darab
 59 3   |               hajómester eléjük jött, s elkezdte feltartóztathatatlan
 60 3   |             kifeszítették a vitorlát, s a síktenger hullámfodrain
 61 3   |            ágyúnk megrekedt a sárban, s nem bírták kivontatni… eh,
 62 3   |         hevedert a két hóna alá ölté, s azzal a zongorát a hátára
 63 3   |              talán vőlegénye is volt, s annak a ládáját, nyoszolyáját
 64 3   |            ide ember – monda Axamita, s nekiindult az utolsó málhával,
 65 4   |       mellékén szokott a fű zöldülni, s a közepén van a kő; ennek
 66 4   |          végig e szomorú házak előtt, s csak akkor vett teljes tüdejével
 67 4   |         mindenféle nyelven megáldják, s egy hosszú botra tűzve egy
 68 4   |               a botot is, a cipót is, s utazhatik vele tovább.~Azután
 69 4   |            úrféle kinn állt az ajtón, s aztán becsukta azt maga
 70 4   |               becsukta azt maga után, s mire a jövevény odaért,
 71 4   |          egyik ablakban volt látható, s csak onnan a vasrostély
 72 4   |            del Caffén végigballagott, s megállt a város legszebb
 73 4   |             szokta azt felnyitogatni, s kap tőlük azért valami sovány
 74 4   |               Fiume felé vezető útra, s reggelre visszaérkezett.~
 75 5   |             az ég határán ezüstfehér, s ahol a partot éri, a buccari
 76 5   |          vendége az Adriai-tengernek, s fecskeröptével cikázza át
 77 5   |                ami a felszínen úszik, s úgy engedik magukat himbáltatni.~
 78 5   |          olajfaligetei, a méla csend, s azok azt megértik.~Talán
 79 5   |          hasonló átlátszóságú arcszín s a hollófeketeségű tömött
 80 5   |             spongyáival, koralljaival s az azok közt heverő holothuriákkal.~
 81 5   |        felveszi a kedvencét a hátára, s elviszi, megint visszahozza.~
 82 5   |    zsemlyedarabkákat hajigál a vízbe, s azokat a delfin elkapkodja,
 83 5   |           azokat a delfin elkapkodja, s még vígabban fickándozik
 84 5   |          előveszi Metell a fuvoláját, s egy áriát eljátszik rajta,
 85 5   |          Simon!” – kiált neki Metell. S arra a delfin valami nyögő,
 86 5   |               a tinhalakra vadásznak, s a delfinek segítenek nekik
 87 5   |            ketten csöndesen nevettek.~S újra szólt a barkarola:~„
 88 5   |              Jöjj lanyha esti szellő”~S nagyon jó volt az invocatiót
 89 5   |                Az evező lassú eszköz.~S használt a hívás – az a
 90 5   |       háromszegletű vitorlát a rúdra, s lekapcsolta a sárga baldachint,
 91 5   |               vászonba, felduzzasztá, s akkor aztán magától repült
 92 5   |             felfordítanám a csónakot, s lemennénk szépen ebbe az
 93 5   |        Gondolkozott rajta egy kicsit, s csak vártatva adott rá választ.~–
 94 5   |              sas volt rajta az egyik, s 30 krajcár a másik oldalán.
 95 5   |           Amikor elfogy a négy garas, s nem lehet megkeresni a másikat.
 96 5   |               pedig nem adják vissza; s most itt lebegünk a tenger
 97 5   |             lebegünk a tenger felett, s nincs egyéb földünk, ahová
 98 5   |             végzetesen elvesztettünk, s aztán kiváltom vele a birtokunkat.~
 99 5   |              hozzávalód van?~– Ész!~– S kitől akarsz te szerezni?~–
100 5   |            amikor visszatérek hozzád (s egyszer minden évben eljövök),
101 5   |            átvesszük ősi birtokunkat, s elfoglaljuk azt a helyet,
102 5   |          Marguerita”.~– „Marguerita!” S mi védelem van ebben?~–
103 5   |               félig szapult ruháikat, s elfutnak a Valle felé. –
104 5   |         egyszerre felszedi a hálóját, s továbbevez. – Ha Orbán-napkor
105 5   |              védő szent tiszteletére, s történetesen arra a lejtőre
106 5   |             zászlót, Orbán patrónust, s menekül fel a hegytetőnek.
107 5   |              acélkék, élesen elválva, s csak lassanként engedve
108 5   |            tűzcseppek hullanának alá, s a habot hasító csónak után
109 5   |              habzó fénybarázda marad. S a tündéri üvegtengerben
110 5   |    előre-hátra tekergő fordulatokban, s azok közt a tenger milliónyi
111 5   |            kihajolt a csónak oldalán, s úgy bámult alá merengve
112 5   |          feszítem – dörmögé Metell –, s te meg irányozd a kormányt
113 5   |               mint a sas a levegőben, s idomtalan termete dacára
114 5   |         dacára egyet-egyet ficánkolt, s olyankor mintha fénykirobbanás
115 5   |         barátunk ezek után sóvárog.~– S meg tudna enni egy egész
116 5   |            nyeli le, de kettéharapja, s úgy sikerül neki, majd mindjárt
117 5   |        lábával. Azután elbukott a fő, s vége volt az ordításnak.~–
118 5   |             harci lármája rettenetes, s a vizek óriása gyáva, ha
119 5   |               mikor a partot elérték, s a rémületéből magához téregetett.~
120 5   |              hanem kezét nyújtá neki, s vezette a Punta delta Forterezza
121 5   |         megértéséhez való fogalmak.~– S te a tatár táborban akarsz
122 5   |             futnak az asszonyok után, s ahová neki nem szabad menni?~      ~
123 5   |            hogy vegyék fel a lámpást, s keressék meg vele maguk
124 5   |       jegyezze fel az észrevett kárt, s aztán küldje fel a lajstromot
125 5   |               fajnak a felügyelője.~– S kend nem fél velük érintkezni?~–
126 5   |             csak az utasítást kapják, s azért háládatosok. Senkinek
127 5   |            amint az ablakot feltárta, s a ragyogó éjszakába kitekintett.~
128 6   |       lélekereje, leroskadt a földre, s hevesen zokogott.~Axamita
129 6   |           zokogott.~Axamita ott állt, s hagyta őt sírni, maga is
130 6   |         felemelte az arcát a földről, s könnyező szemeit megtörülve,
131 6   |                akkor odahajolt hozzá, s felvette, mint egy gyermeket,
132 6   |       betakarta melegített paplannal, s aztán leült az ágya lábához,
133 6   |             földjét a kerek világnak, s úgy találtam, hogy nem azok
134 6   |             sorba jártam valamennyit, s nem szeretek rájuk visszagondolni.
135 6   |               még most is a fülemben. S nem tudom, hogy melyikre
136 6   |          mintha csak orgonaszó volna, s az angyalok énekelnének
137 6   |           csoda tartja távol?~– Az.~– S annak a csodának a neve
138 6   |        asszony, aki sokat szenvedett, s aki azután nemének minden
139 6   |           visszajött Milióra ágyához, s leült egy kis faragott zsámolyra.~–
140 6   |               mellől a kurta pipáját, s megtömte azt a saját termesztette
141 6   |      kicsiholt a jószagú ürömtaplóba, s nemsokára gomolygott a szűz
142 6   |         franciák megtámadták Raguzát, s az egész helyőrséget foglyul
143 6   |         Horvátország és Szlavónia is; s ők mindezekből csináltak
144 6   |             elhajtja éjjel a birkáit, s aki igazságot akar találni,
145 6   |               az ellenfelére az úton, s a bokor mellől agyonlövi;
146 6   |               bokor mellől agyonlövi; s ott az igazság. Nem kell
147 6   |               otthagyták a falvaikat, s elmenekültek az erdőkbe.
148 6   |              előretolt utak mentében, s várták, hogy mikor törjenek
149 6   |            átszúrt lábán a sebhelyet, s valahányszor a bátyámmal
150 6   |          találkoztam, annak az ajkát, s ez nekem mindegy volt.~–
151 6   |            beleveszi magát a szívébe, s kényszeríti, hogy bolondokat
152 6   |               a veszett ember csókol. S néha az a csók átkozottabb
153 6(1)|         maguktól lehullanak az erdőn, s amiket a szegény nép csomóba
154 6   |               akkor is rettegni kell, s ha egy leányt erővel elrabol
155 6   |     haragjukat: nevettek és daloltak, s táncoltak az asszonyokkal. (
156 6   |           őket bántani, sokan voltak, s igen jó katonák. Egyiptomban
157 6   |           Egyiptomban is jártak ezek, s ott is leverték a hatalmas
158 6   |      hadifogoly, itt voltam Fiumében, s segítettem a kőhordásnál,
159 6   |               voltak, vastag ajkakkal s füleikben nagy karika-függőkkel.
160 6   |              ott töltöttem ácsorogva, s hallgattam, hogy kínálja
161 6   |               messziről idecsődültek, s vitték a bűbájos idegen
162 6   |            amit a kedvéért rendeztek. S a szép Marguerita tudott
163 6   |                Két hét nem telt bele, s a gyümölcsös sátor üres
164 6   |             Aztán feldagadt az arcuk; s utoljára olyan gömbölyű
165 6   |          maradt az arcuk örök időkre. S minthogy azok, akik a rettentő
166 6   |              ezt az ijesztő lárvát! – S e rettenetes baj ellen nem
167 6   |           hasztalan. A baj megmaradt, s aki egyszer megkapta, azt
168 6   |               a marguerita meglepett, s a Frangipáni várat rendelte
169 6   |             kordont húztak körülötte, s a tengeren cirkáló hajókkal
170 6   |              a muszkával egyesültünk, s akkor Párizsig ment a szövetséges
171 6   |           egymást csókkal üdvözöljék, s aki ellene vét, attól elveszi
172 6   |             meleg vért megfagyasztja. S ennek a rémnek a neve „marguerita”.
173 6   |             leány megszűnt reszketni, s valami édes zsibbadás állta
174 6   |           zsibbadás állta el tagjait, s arra elszunnyadt.~      ~
175 6   |        átvonuló népe kihozza magával, s aztán széthurcolja az egész
176 6   |         kitörésében akarta elfojtani, s a megmérgezett Lázárokat
177 7   |              okvetlenül nevetni kell. S nevetni sokkal jobban esik
178 7   |             Mindjárt le is ült eléje, s elkezdett rajta játszani,
179 7   |            elhozzák éjjel a Puntához. S reggelre Axamita elülteti
180 7   |             szólt felkacagva Milióra, s a hátára ütött Axamitának. –
181 7   |         tartasz.~Axamita vállat vont, s a szájába dugta a pipáját,
182 7   |             az udvarán, mely királyok s azok fölött uralkodó miniszterek
183 7   |              mely milliókat nyelt el, s milliárdokat okádott ki (
184 7   |            arannyá vált hullámaiban), s aztán megint népeket nyelt
185 7   |              a fényes corridorjaihoz, s ott volt a világ zsibvásárja
186 7   |           kioszkja.~A két sor árubódé s az emeletes facsarnok az
187 7   |             barátaink, az ellenségek) s amely nap meghódította a
188 7   |         maskara-bál volt itt az élet, s a szép hölgyeknek minden
189 7   |              mely trónokat alakított, s azokba a saját fiait ültette
190 7   |    adófizetőjévé tette egész Európát, s azután a műízlésével, a
191 7   |             alól lestek ki az utcára, s kinn a boulevardon ölelkezve
192 7   |            mezítelen volt az ércalak; s a bronzcsábító ellen védeni
193 7   |        elkobzott, adják vissza nekik, s a püspökök, az apátok, hogy
194 7   |               valami muszka herceg-e? S az a veszedelmesen kihívó
195 7   |               zsebmetsző cég tagja-e? S az az úrhölgy, aki négylovas
196 7   |              nem valami kalandornő-e? S hogy valóságos gyémántok-e
197 7   |           valóságos gyémántok-e azok, s igazi fekete-e az a szerecsen?
198 7   |            pantallon alól kimerednek, s a hölgyek uszályát fenyegetik,
199 7   |             semmiben sem ütközik meg, s a tarkabarka zagyvalékot
200 7   |      megtalálta, árulja a becsületét, s dicsekedik szemérme veszteségével.~
201 7   |               hogy mit adjon el érte. S megvehető minden! Egymás
202 7   |               meg az igazi gyémántot, s mind a kettő megvehető azokkal
203 7   |              különbözik csak az áruk.~S ha egy-egy büszke hölgy-alak
204 7   |               az emberek feje fölött, s istennői fenséggel ignorálja
205 7   |             az eredetijeikkel együtt. S mikor néha a cifra sokaságon
206 7   |    Kairó-utcai kisasszonyoké a világ, s kezd úrrá lenni a csarnokok
207 7   |            éjszakai világítást kíván, s akkor aztán parfüm, ételszag,
208 7   |              forró emberi lélegzettel s a gyertyák bűzével, úgy,
209 7   |       Royalnak két nagy színháza van, s azonkívül számbavehetetlen
210 7   |          rajaikat a komédiatemplomok, s tódul elő kacagva, dalolva,
211 7   |            kiabálva az egész Babilon, s amint jön, úgy el is vész
212 7   |     haszonbért fizetnek a kormánynak, s szabadalmuk van rabolni
213 7   |         Párizsból egyebet; idejöttek, s addig ki sem mozdultak innen,
214 8   |          Royal hírhedett tornácaiban, s ő is azok közé tartozott,
215 8   |        Megtartotta nemzeti viseletét, s az előny volt rá nézve.
216 8   | incroyable-nak öltözik, az lerí róla, s elárulja, hogy messze földről
217 8   |             acélmetszeteit nézegette, s esténként ellátogatott a
218 8   |          másiknak a pénzét elnyerjék, s abban az esetben ők is éppen
219 8   |          korabeli apródoknak öltözve, s azok között valódi királynénak
220 8   |               való tribün hátul volt, s ott, aki az ál-Catalanit
221 8   |       keletkező ország képviselői is, s küzdöttek a „zászlóik” becsületéért,
222 8   |               félwuklijára billentve, s felmeredő inggallérjai közül
223 8   |      szánalomhoz hajazó kifejezéssel, s aztán azt mondá:~– No, hát
224 8   |         Metell elfogadta a felhívást, s megkezdte a második játékot.
225 8   |                abból egyet szürcsölt, s nyugodtan fogott a munkájához. –
226 8   |              megköszöni a mulatságot, s abbahagyja a játékot, kétszáz
227 8   |             puncsot hozatott magának, s tűrte egész fásult egykedvűséggel
228 8   |               fölállt a puncs mellől, s jelezé, hogy kész folytatni
229 8   |              taszítás volt még hátra, s ennél a következőleg álltak
230 8   |          vöröst, attól visszalöketik, s ráfut a háta mögött levő
231 8   |       fehérrel a vörös labda oldalát, s akkor negyedik szegletélre
232 8   |           megváltoztatta a szándékát, s a két biztosabb mód helyett
233 8   |              a queu-t a tekeasztalra, s odalépett Metellhez:~– Uram!~–
234 8   |      mindennap éjfél után egy órakor.~S azzal a kezébe nyomta a
235 9   |             világosan a kezében hord, s amitől minden becsületes
236 9   |             hogy valaki tilburyn jár, s szerecsen inast tart, nem
237 9   |           bölcsek köve, jövendőmondás s más efféle világbolondítás
238 9   |             kalapjába be van seperve, s amit egész korrekt módon
239 9   |        nemesember alakját kiegészíti, s grand seigneurré üti.~Ez
240 9   |             Rue de Rivoli-i palotába, s azontúl otthon volt benne.~
241 9   |              bejárása, csak férfinak, s nem műveltek mást, mint
242 9   |              hol nyert, hol vesztett; s azt tartották felőle, hogy
243 9   |        magánál gyöngébb játékosokkal, s nem mérgelődött rajta, ha
244 9   |    impertinens szerencsével játszott, s nem is restellte, hogy érzik
245 9   |           amivel veszteségben maradt, s azt másnap délig beváltató.
246 9   |              azokat mind sorra járja, s úgy jöjjön ki belőlük, mint
247 9   |           hűséget esküdött valakinek, s azt megtartja? – Vagy talán
248 10  |               feledtető vigasztalást, s a nyeresége számára kellemetes
249 10  |             közt: egy sem csípte meg. S ennek a tündérméhnek a csípése
250 10  |        izgalmára szolgál, ő talál ki, s mire a többiek utánacsinálják,
251 10  |                orosz gyöngyös pártát, s mind jól illik neki. De
252 10  |        férfiasan felborzolja a haját, s magas kravátlit köt. Ilyenkor
253 10  |   szokatlanabb, mint ezeké a szemeké. S hogy tud velük játszani!
254 10  |                ki nem szabadul többé. S mikor ezzel a lankatag epedéssel
255 10  |           szentet a lábéról elejteni.~S lady Adamina bőven használja
256 10  |              keresi a maga őrültjeit. S minden ízléshez tudja alkalmazni
257 10  |               van, akinek ez tetszik, s aztán megint szilaj bordalokat
258 10  |            szilaj bordalokat énekelni s carmagnole-t táncolni, mikor
259 10  |         másforma bolondok közé kerül.~S akit egyszer hálójába keríthetett,
260 10  |            ráköltötte a fél vagyonát. S a varázsló szépség az egyiket
261 10  |           gróf, aki megunta a tréfát, s komolyan vette az ostromot,
262 10  |              a rouge et noir banknak, s maga is részt vett a játékban.
263 10  |           legyezőjével Metell vállát, s azt mondja neki halkan:~–
264 10  |           mondta: „Köszönöm, madame.” S tovább fűzte az érdekes
265 10  |               frankra sokszorozódott, s ezzel a mai pénztár szét
266 10  |                majd rendelkezem vele. S hátra sem néz. Hanem azt
267 10  |            kivett egyfrankos darabot, s visszaadatott magának fél
268 10  |      megkínálnom a csokorral, mylady?~S lady Adamina elfogadta a
269 11  |    ékszerekben az újat antik gyanánt, s szerelemben az antikot új
270 11  |            valami fogadalmat tesznek, s azt azután fanatikus szigorral
271 11  |     esztendeig nem fog pálinkát inni, s erre a papja előtt, két
272 11  |               minden idomot eltorzít, s hozzá széles karimájú bolivárt
273 11  |            hiszen csak azt akartam!”, s azzal eggyel több bolondja
274 11  |          várkastély toronyszobájában, s hallgatja a tenger mormogását,
275 11  |            rím. Botrány is volt elég, s azok miatt eleget főtt a
276 11  |             ott Szent Ilona szigetén, s már komédiát játszottak
277 11  |          Komédiát az ő kicsúfolására, s annak az egész csodákkal
278 11  |           egyházi szertartás mellett, s szentelt földbe legyenek
279 11  |               lépett fel a színpadra, s arra őt, a múzsák választottját,
280 11  |             levetni a violás öltönyt, s felvenni egy másikat liliomokkal,
281 11  |              egy másikat liliomokkal, s abban jelenni meg a színpadon. –
282 11  |     cirkuszban a lovak szoktak futni, s az akrobatai erőmutatványok
283 11  |   előszobáiban vacsorálni is szoktak, s amikből rendesen oly dévaj
284 11  |           ajtó, ablak volt a cirkusz, s törte magát okos, bolond,
285 11  |         Palais Royal másik udvarában, s sietett el nem maradni az
286 11  |  börzeszenzálnak: „Végy!” – „Adj el!” s az orchestrumban összevissza
287 11  |         kezeivel szokott tisztogatni, s a héjával a muzsikusok orrát
288 11  |       szépségflastrom fekete pontjai.~S aztán egész egyedül jön,
289 11  |            ajtaját bezárja maga után, s a színpad felé forduló karszékbe
290 11  |         akarja hallgatni az előadást, s kizárja a háborgató társaságot
291 11  |               igen jól tud hallgatni, s ma ez érdem. – Nézzétek,
292 11  |       tartogatják szentképeik között, s várják visszatértét.~Egy
293 11  |               Maga egy egész korszak, s ez a korszak a csodatörténetek
294 11  |           csodatörténetek összessége.~S ezt a bálványt, ezt a félistent,
295 11  |                Franciaország szívében s a szív kamaráját képező
296 11  |              főbűnt egyesíté magában, s mind a hétnek a paródiája
297 11  |              húsz év előtt elhagyták, s azt hitték, hogy egy egész
298 11  |              az idegen zászlók alatt, s visszatértek a kozákok,
299 11  |         alakját az ellenséges múltnak s a nemzeti dicsőségnek, silány
300 11  |            seprűzte végig a porondon, s cancant járatott a nemzeti
301 11  |              közönség ezt észrevette, s kezdett neki annál jobban
302 11  |             kötni a puszta vár alatt, s Miliórát lehozza az ölében
303 11  |        lőporraktárt fel kell gyújtani s Párizst a szövetségesek
304 11  |             akik meglepik a kéjházat, s betörnek fáklyával a kezükben,
305 11  |             kozákok ott találják meg, s gallérjánál fogva húzzák
306 11  |            szájába dugta a két ujját, s két olyan hatalmas füttyöt
307 11  |         Adamina felugrott a helyéről, s megragadta Metell kezét.~–
308 11  |       felkapta a szoknyája szegélyét, s az övéhez tűzte be: szarvasbőr
309 11  |         szarvasbőr nadrág volt rajta, s a másik percben már a színpadon
310 11  |               kezéből az égő fáklyát, s elkezdte azzal a többit
311 11  |              futott a színfalak közé, s vitte magával a lángját
312 11  |           mouchard-ok interveniáltak, s az orchestrumon keresztül
313 11  |         egyszer benne volt a dühében; s ha csak magával a petit
314 11  |        belevegyült a színpadi harcba, s egy ilyen nagyhatalomnak
315 11  |             abba a nagy ládába ottan.~S Metell olyan bolond volt,
316 11  |           hogy meggyulladt a színpad, s leégett az egész cirkusz. –
317 11  |             közönség kimenekülhessen, s aztán elég tűzifecskendő
318 11  |         cirkusz az egész tatár tábort s vele együtt a Palais Royalt
319 11  |          galléron csípték a rendőrök, s nehogy a feldühödött royalisták
320 11  |       beültették egy zárt bérkocsiba, s a rendőrségi palotához hajtattak
321 11  |           csillagásztorony sétányára, s letérdepeltetnének egy kicsit
322 11  |               és ablakot összetörjön, s a porkolábot felpofozza,
323 11  |              a porkolábot felpofozza, s azután is pogány szitkozódást
324 11  |               kormos volt még a képe, s azzal is haragosabb kifejezést
325 11  |        horkantott rájuk.~– Messieurs! S’il vous plait! – kiálta
326 11  |              Coki! Én vagyok az úr! – S azzal kevélyen odaplántálva
327 11  |             térdszalagrend lovagja! – s hogy annál nagyobb nyomatékot
328 11  |               már rég le volt tépve), s a lábát feltéve a rendőrfőnök
329 11  |         nyilvános lázadást csináltak, s felgyújtották a Cirque Royalt!~–
330 11  |        megnyertük. A kárt kifizetjük. S azzal vége van az ismeretségünknek.~–
331 11  |              számára vannak kiszabva, s aztán fizessünk, fizessünk!
332 11  |           aztán fizessünk, fizessünk! S osszunk újra. Minek az időt
333 11  |      háromszázhetvenkétezer frankkal, s ez összegben in solidum
334 11  |             bankárjának az összegről, s azzal kezet szorítottak
335 11  |         szorítottak a rendőrfőnökkel, s meginvitálták egy pohár
336 11  |              cirkusz. Pénzünkben van. S mi még csak pipára se gyújtsunk
337 11  |            Dehogynem!~– Hajtsunk oda!~S odahajtattak a bérkocsival
338 11  |             égő lécet a zsarátnokból, s meggyújtotta nála a pipáját!
339 11  |           felismerte a két hóbortost, s megtapsolta őket.~Aztán
340 11  |           Aztán utat nyitott előttük, s engedte a kocsijukhoz visszatérni.~
341 12  |                azt nevemben átveszed, s megígéred mindenkinek, hogy
342 12  |           ember meggondolja a dolgát, s fél esztendő múlva nevetni
343 12  |             lovaimat mind tartsd meg, s az epsomi gyepen futtasd,
344 12  |              kiépülte, revánsot adni, s a kihívására ismételten
345 12  |               de aki a klubban nyert, s azzal odább fut, annak a
346 12  |                A rejtekajtó megnyílt, s egy férfi lépett Metell
347 12  |        bajuszt viselt, felkunkorítva, s az arca bronzszínű volt
348 12  |              azokkal, akik őt látták, s meggyőződtem felőle, hogy
349 12  |            megint elővette a szivart, s a szájába dugta, de csak
350 12  |           ütögette a csizmája szárát, s elnézett Metell feje fölött.~–
351 12  |          síppal itt a korbács nyelén, s arra rögtön feljönnek a
352 12  |         rögtön feljönnek a fogdmegek, s elfogják önt. Ha valami
353 12  |               összeszedje a holmiját, s meneküljön e rejtekajtón
354 12  |           akartam tréfálni a világot, s akit legjobban megtréfáltam,
355 12  |               nevezni másik két urat, s aztán azok majd megállapítják,
356 12  |         utazzunk el a svájci határra, s hány lépés barrière-ről
357 12  |             egy ütést sem csinálhat – s akkor azé a nyert játék.~
358 12  |              Adam of Camelboroughnak, s meg van nyugodva felőle,
359 12  |                 Jó! – monda a lord. – S most már meggyújtá a szivart,
360 12  |              már meggyújtá a szivart, s leült egy karszékbe, sarkantyús
361 12  |          dohánnyal, parazsat tett rá, s leült a mylorddal szemben,
362 12  |            leült a mylorddal szemben, s aztán összefújták a két
363 12  |           Apai őseim zsupánok voltak, s egy közülül dynasta volt
364 12  |         birtokom is a levegőben függ, s én csak praetendens vagyok,
365 12  |       szerencsét, adósságra játszott, s vesztett igen nagy összeget.
366 12  |           kártyaadóssága kifizetését. S az én öcsém a negyvennyolc
367 12  |               az apja odajött hozzám, s azt mondta:~„Édes öcsém.
368 12  |             mikor az ajtódon belépsz, s agyonlőlek, mint egy veszett
369 12  |              volna, ha valóság volna, s asztagot rakhatnék a szalmaemberekből,
370 12  |               ezt láttam magam előtt. S az a tekintet, amivel az
371 12  |       lecsapta a kártyát az asztalra, s fölkelve, megtörülte az
372 12  |        fölkelve, megtörülte az arcát, s aztán azt kérdezés „hány
373 12  |                hogyan történt mindez, s idegen fogalmakba akkor
374 12  |              más. Nagyon jól történt. S azzal mentem volna az unokaöcsém
375 12  |          kétségbeesett helyzetünkkel, s mikor mindent megértett,
376 12  |             akiknek összessége „nép”, s akik nem is tudták, hogy
377 12  |             asztalán makaót játszani, s ugyanazzal a törvénnyel,
378 12  | világismeretet mindjárt a poklokon?~– S mikor nekem az egész eszemre,
379 12  |           aminek Marguerita a neve.~– S ön e ragály-kórházba dugta
380 12  |             Párizst, a tatár táborral s l’hombre-klubbal együtt,
381 12  |          mintha sohasem láttam volna, s azontúl a Babiagorai Riparievich
382 12  |              megszegését, utánam jön, s amit megmondott, megteszi.
383 12  |               fognak találni meglőve, s én még csak meg sem fogom
384 12  |          elmegyek valamelyik Indiába. S ha valamikor még egyszer
385 12  |                akit én sohase láttam, s aki velem sohase beszélt.
386 13  |      elhullassa, új sarjakat hajtott, s januárban már tele volt
387 13  |               van az egész országban. S ezt a füge nem valami emberbaráti
388 13  |             uskókban hét ördög lakik, s száz uskók, ha összeszedkőzik,
389 13  |               több egy hadseregnél.~– S hol laknak azok? A pokolban?~–
390 13  |            nemigen látunk vitorlázni, s ha onnan felülről jő errefelé
391 13  |             eltorlaszolni az ajtaját, s a tornyokban félreverik
392 13  |             esznek, isznak, mulatnak, s mikor kedvük szottyan, mennek
393 13  |            völgyekbe, be a városokba, s ki a tengerre.~– S senki
394 13  |         városokba, s ki a tengerre.~– S senki sem tudja őket legyőzni?~–
395 13  |       otthagyták a városukat, Segnát, s úgy eltűntek a sziklaörvények
396 13  |          hatalmasok hadai hazamentek, s őrséget, kormányzóságot
397 13  |          megtartották rabszolgáiknak, s aztán folytatták, ahol elhagyták.~
398 13  |            ültek, feleveztek Fiuméba, s ott az egész város láttára
399 13  |              együtt elvitték Segnába, s ott aztán csaptak egy nagy
400 13  |              a szívét, azt megfőzték, s aztán szétosztották: az
401 13  |               megadja nekik a sarcot, s nem meri feladni senki.
402 13  |              maguk félreállnak lesbe, s kirabolják mind a két hadakozó
403 13  |      rabszolganő magától is jön elég. S ha nem jön, elhozzák. Kikutatják
404 13  |           élet van az uskókok között; s délceg daliák valamennyien!~
405 13  |                mint a szép pofájukat, s semmitől sem félnek, csak
406 13  |              félnek, csak a csumától, s arról tudják, hogy itt lakik.~
407 13  |            túl rég otthon lakott már, s azzal az egész partvidéken
408 13  |            gondoskodni a védelmükről, s cirkáló őrjáratokat tartani,
409 13  | Franciaországból elhozott új növényt, s az igen jó volt kenyérpótléknak;
410 13  |            szép leányokat elragadják, s aztán a szép leányok úgy
411 13  |              a kis halászcsónakjukba, s el ne induljon a bátyját
412 14  |          menjen el az a pénz Fiuméba, s hogy jöjjön onnan liszt
413 14  |       elmehetsz Fiuméba korán reggel, s estére vissza is kerülhetsz.~–
414 14  |          ostro” kedvezett a menetnek, s a visszajövetelnél majd
415 14  |              a kardját is felkötötte, s mellé a spanyolnád botot,
416 14  |           megfejte Milióra a kecskét, s nem ebédelt egyebet, mint
417 14  |              hogyha nagy fogást tett, s azt azután a bárkájában
418 14  |            kiültek a házaik tetejére, s onnan hallatták azt a háziállatokéhoz
419 14  |             mely a tengerbe kinyúlik, s onnan integetett az érkező
420 14  |            behúzta az evezőlapátokat, s aztán kiugorva a partra,
421 14  |        kihúzta a bárkáját a szárazra, s ott azt fenékkel fölfelé
422 14  |       császári őrházakat lerombolták, s még az éjjel jönnek visszafelé
423 14  |         visszafelé egész zsákmánnyal, s útba ejtik Buccarit és Porto
424 14  |               egypár puskalövetnyire, s be volt húzva a vitorlám;
425 14  |               eredj haza a kastélyba, s zárd magadra az ajtót, s
426 14  |              s zárd magadra az ajtót, s ne gyújts világot az ablakodban;
427 14  |           delfinek sírása a vizekben, s a lázárok süvöltése a kőfalakon.~
428 14  |            szolgált valaha ülőhelyül.~S ott aztán elővették a jövendő
429 14  |             azok azt hiszik, rémalak, s elfutnak, mikor meglátják.~
430 14  |            azonban közeledni látszik, s nemsokára egészen átfogja
431 14  |     szultánoknak és köztársaságoknak, s akiket együtt valamennyi
432 14  |             Századok óta irtják őket, s íme most itt vannak! Ott
433 14  |         aggatva színes lámpácskákkal, s a hajó orrában bengáli tűz
434 14  |               volt.~Milióra ráismert. S abban a pillanatban elfeledkezett
435 14  |      elfeledkezett minden veszélyről, s elsikoltotta magát: „Axamita!”~
436 14  |              is ráismertek Axamitára; s üvöltöttek, mint az ebek.~
437 14  |              part felé vette irányát, s néhány perc múlva elérte
438 14  |             kötőzött alakhoz fordult, s ezeket a kérdéseket intézte
439 14  |         harcos odaugrott az árbochoz, s egy perc alatt feloldozták
440 14  |               intett a szemöldökével, s akkor előhozták Axamitának
441 14  |              Markót még a pokolba is?~S ezt mondva ő maga kiugrott
442 14  |             Deli Markó, a pokolba is, s megverekszünk a Drómóval
443 14  |           megfogta a dereglye láncát, s azt beleakasztá a kikötő
444 14  |       leteríté a köpenyét a sziklára, s elkezdte a tarsolyából kimarkolt
445 14  |              dalárversenyt tartsanak, s zsolozsmát üvöltsenek kórusban.
446 14  |             akikről könyvei regélnek, s az ellenállhatatlan varázstól
447 14  |              elhagyta sötét rejtekét, s a punta lépcsőin alásietett
448 14  |                 ordíták a csónakokon, s belekaptak az evezőkbe,
449 14  |           lépéssel még eléje is ment, s délcegen szembeállva a tüneményes
450 14  |              egyszerre visszadobbant, s két kezét visszatiltólag
451 14  |             odaugrott Deli Markó elé, s kardját kirántva, azt keresztbe
452 14  |           dugott handzsárját a vajda, s feje fölé emelte azt büszke
453 14  |             odalebbent kettőjük közé, s megfogta a vajda karját,
454 14  |           aláereszté felemelt karját, s aztán gyöngéden mondó franciául: „
455 14  |      franciául: „Honneur au malheur”.~S azzal a handzsárja pengéjét
456 14  |              nyújtá azt Milióra felé, s ismét franciául szólt hozzá.~–
457 14  |               meg, ha megbántottalak, s ölj meg e fegyverrel, ha
458 14  |              dúsgazdagokat megalázni, s a szegényeket felemelni.
459 14  |            aki Liguria vidékét lakja, s rettegi ennek a gazdáját;
460 14  |          csónakosnak, ahhoz átszállt, s aztán rivalló parancsszóval
461 14  |            kétszáz harcos a csónakon, s a búcsúzó üdvözlés után
462 14  |              himbálódott a kikötőben, s Axamitának nagy dolga volt
463 14  |           egész esztendőre kitartott, s ahol makaróni van és pármai
464 14  |          akkor eloldá azt a láncáról, s nekiereszté a hullámoknak,
465 15  |             téged szabadon bocsátott, s megalkudott veled a lisztre.~–
466 15  |             mert katonaruhában járok, s mert kardot rántottam, úgy
467 15  |       Odaviszlek a frangipáni várhoz, s ha van ott elátkozott hercegkisasszony,
468 15  |           Azzal mindjárt kiköttetett, s addig mindig fenyegetett,
469 15  |      kinyitnák a pokol szelelőlyukát, s az elkárhozottak üvöltése
470 15  |               kisasszonyt meglátta.~– S nem is pénzért akarta már
471 15  |             jut betörni ebbe a várba, s igaz uskók leánykérő módjára
472 15  |             kapni a kiszemelt aráját, s aztán elfutni vele a tengerre,
473 15  |         hívatlanul, engedelem nélkül, s ha szemében, szájában a
474 15  |         tündérek varázsát hordaná is, s ha magára a királyok pompáját
475 15  |        királyok pompáját felrakná is, s ha kivont karddal, tüzelő
476 15  |              hagynám magam elragadni. S ha erővel elvinne magával,
477 15  |               szorítanám az ajkaimat, s addig fojtanám vissza a
478 16  |               másikra tudott ugrani), s ahol a sziklafolyosó megnyílik,
479 16  |      szőnyegek a földön és a falakon, s pompás fegyvereknek egész
480 16  |           felszegezett emberfülekkel. S az uskókok vénei meg tudják
481 16  |        Mindegyikről szól egy ballada, s azt éneklik a guzla mellett.~
482 16  |      alkotvány, behúzva kecskebőrrel, s ellátva hosszú nyakú fogantyúval,
483 16  |            tűznél, muzsikálnak rajta, s énekelnek hozzá. Olyan muzsika
484 16  |             éneklés, hanem az öreget. S aztán ahhoz jó emlékezet
485 16  |               egy csoportba verődött, s uskóknak kezdte hívatni
486 16  |        uskóknak kezdte hívatni magát, s hogy a török bajtársaknak
487 16  |       összefogóznak kezeikkel körben, s aztán lábaikat előrefeszítve,
488 16  |            mikor az énekes elhallgat, s csak a guzla játszik, valami
489 16  |          reszeli a fűzfanyirettyűvel, s éppen hozzáillő rekedt hangon
490 16  |          otthagytam csatatéren fekve,~S azt nyerítné: gazdám ülj
491 16  |              vasa ketté tört kezembe,~S az kopogna gyémánt markolattal~
492 16  |             Deli Markó?~Mindig kérdi, s mindig újra kérdi,~Hogyha
493 16  |              ajtót az arany gyűrűvel,~S mind a három feltárul előtted.”~
494 16  |               hogy meglátogatlak”.~– „S mit hoztál el nékem másvilágról?”~„
495 16  |               meg, út támadt előttem,~S hogyha vágtam hármat elbúsulva,~
496 16  |           aztán megcsókoljuk egymást.~S olyan édes lesz bizonnyal
497 16  |             leányok a koszorú-táncot, s rohantak a várkapun keresztül
498 16  |        diadalmi jelt, a levágott főt, s odateheti azt a menyasszonya
499 16  |               barlangból a foglyokat, s ott az áldozatkövön levágják
500 16  |          hullákat a lejtős meredeken, s odakiabálnak a völgyben