Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
russia 1
rusztikus 1
rútak 1
s 772
sacrebleu 1
saidból 1
saját 18
Frequency    [«  »]
1875 az
839 hogy
790 nem
772 s
597 egy
584 is
430 azt
Jókai Mór
Egy játékos, aki nyer

IntraText - Concordances

s

1-500 | 501-772

                                                bold = Main text
    Part                                        grey = Comment text
501 16 | vezérli a fegyvereiket, s tele marokkal szórja az 502 16 | foglyaikat a barlangból, s ott az áldozatkövön ki-ki 503 16 | Margarita ajkán fölülig ér, s akkor aztán ő is megtisztul, 504 16 | akkor aztán ő is megtisztul, s férjhez megy a királyfihoz, 505 17 | uradalma minden szikláiról, s felhordta a szobájába, éjszakára 506 17 | Szokás ez azon a vidéken.~S az illatos virágoktól álmok 507 17 | megmondaná, hogy az bűn volt, s kiszabná érte a vezeklést. 508 17 | kimondva, mégis el van mondva. S a papiros olyan titoktartó, 509 17 | volt és olyan szerelmes, s az utána epedő leány éppen 510 17 | boldogtalan, mint az a másik, s a balsors éppen olyan kegyetlen 511 17 | eljátszotta zongoráján, s el is énekelte hozzá a verset. 512 17 | kedvezőtlen fogadtatása által, s szerzők szokása szerint 513 17 | egytől egyig mind zsiványok, s a vajdájuk haramiavezér, 514 17 | megrohanni alvó békés városokat, s irtóztató kegyetlenkedésűkkel 515 17 | a trónusára a feleségét, s az asszony énekel, ő meg 516 17 | lantot, hanem a feleségét, s úgy énekel hozzá az asszony, 517 17 | hogy odaugrott Axamitához, s a szájára ütött neki a tenyerével.~ 518 17 | Miliórától ütni, tépáztatni, s azért mégiscsak elmondta, 519 18 | csak ki, mi van a tengeren. S azzal félrehúzta a függönyt 520 18 | Milióra kiugrott az ágyból, s csak úgy hálóköntösében 521 18 | hálóköntösében odafutott az ablakhoz, s kitekintett a tengerre.~ 522 18 | szigetéről indul egyszerre, s ugyanekkor bizonyosan jön 523 18 | paripára, aki egyet rúg, s rádönti a hegyet az ellenségre! 524 18 | kardot, amivel egyet vágsz, s száz fej esik le utána! 525 18 | felszakító az ablakszárnyakat, s messze kihajolva szétterjesztett 526 18 | magát Axamita kezei közül, s visszafutva az ablakhoz, 527 18 | aztán Milióra térdre omlott, s eltakarta az arcát a két 528 18 | az arcát a két kezével, s zokogva rebegé:~– Hiszen 529 18 | amik a földön kezdődnek, s a fellegek közt folytatódnak 530 18 | nagyon zörgetnek az ablakán, s hangosan sírnak odakívül.~ 531 18 | a csatában elhullottak, s nem a tengerbe fulladtak 532 18 | sziklapartjai alig voltak kivehetők, s Veglia sziklahegyei mintha 533 18 | forgószél beletáncol a tengerbe, s ott víztölcsérré alakul 534 18 | nézni – tiltakozák Milióra, s odaült az ablak hídjára, 535 18 | odaült az ablak hídjára, s gyönyörködve nézett ki a 536 18 | fűzbarkákat hajigál a kandallóba, s mormogva imádkozik, félbeszakítva 537 18 | holmi katonás kifakadással, s azzal a keserves észrevétellel, 538 18 | a felhőmennyezet alatt, s akkor egyszerre meglátszottak 539 18 | hátramaradt palástját rongyokra, s ezeket a rongyokat megfesti 540 18 | vett elő a tükör mellől, s dörmögve mondá: „Ne hallgasson 541 18 | Milióra pedig odaugrott hozzá, s dühösen kapta ki a kezéből 542 18 | kezéből a szentelt barkát, s azt összetörte, morzsolta, 543 18 | alattiak haragját is fölidézni, s nem bánná, ha olyan világromlást 544 18 | elkárhozott rosszlélek a kürtőben, s csikorgatja a szélvitorlákat, 545 18 | ablakon, hogy bocsássák be, s dideregve rázza meg a csukott 546 18 | kicsap a rostélyon keresztül, s a gyertya lefelé lobog; 547 18 | hangzik végig az épületen, s arra aztán mintha ördögök 548 18 | huhognak a kéményodúkban, s e pokoli hangversenyhez 549 18 | szakított fel a szél a folyosón, s azt újra bereteszelte, bekötözte, 550 18 | gályákat a piac közepére.~– S ez azután az igazi bóra?~– 551 18 | Milióra felkelt a fekhelyéről, s míg Axamita a kandallóra 552 18 | felnyitotta az ablakszárnyakat, s kikiáltott az éjszakába:~– 553 18 | elráncigálta őt az ablaktól, s aztán nyalábra kapva, elhurcolta 554 18 | onnan; belevágta az ágyába, s betakarta paplannal, dunnával, 555 18 | égzengés, mely egyre erősödik, s az egekig emeli a hangja 556 18 | azután letépte a bóra, s a meztelenül a puszta ágon 557 18 | sepri magával a murvát, s aztán, mint a kőesőt, úgy 558 18 | várablakokig loccsan fel, s mint egy átlátszó boltozat 559 18 | vissza megint az örvénybe.~S fenn a magas égen egy felhő, 560 18 | bóra egyedül avilág ura”!~S ennek a látványnak Milióra 561 19 | be ne jöjjön Miliórához, s térdre ne boruljon előtte, 562 19 | mind lehordta a háztetőt, s beleröpítette a tengerbe.~– 563 19 | Jobb lesz, ha tüzet raksz, s megfőzöd a kávémat.~– Amíg 564 19 | Axamita felugrott térdeltéből, s két fülére tapasztva a kezeit, 565 19 | az isteni hatalmak ellen, s kezdi tisztelni – a férget.~ 566 19 | kezébe vette a handzsárt, s rászánta magát lemenni a 567 19 | hanem pocsékká verte a jég, s aztán a vihar annyi tépett 568 19 | gyökereivel a vár tövében, s annak az emberkar vastagságú 569 19 | kiszaggatott a falból, s azzal mármost aztán, mint 570 19 | szél ellenében fordulva, s aztán hegyével előre hajítá 571 19 | handzsárt; az nagyot repült, s megállt a nagy szeméthalmazban. 572 19 | vetett a résen át a mélybe, s majd alászédült onnan.~Ugyanazt 573 19 | bizonyosan kiúszott a partra, s most ide akar feljönni.~ 574 19 | feljönni.~De miért ide? S miért ezen az úton? Mint 575 19 | néha az egész venyigehálót, s olyankor a felkapaszkodó 576 19 | kérdi hevesen Milióra, s szemei vad tűzben szikráznak. 577 19 | szemei vad tűzben szikráznak. S a szemek elmondják, amit 578 19 | csókot rabló módra venni? S jaj annak, ha e szemek beszédét 579 19 | jatagánnal a szótőindára, s a vakmerő leánynéző összezúzott 580 19 | skókó.”~Ledobta a handzsárt, s messze aláhajolva a résen, 581 19 | alányújtá a kezét a menekülőnek, s felsegíté azt a kőfalra 582 20 | feje nekivitte a kőfalnak, s bizonyosan bezúzza a homlokát, 583 20 | fülkéjében áll a gyertya, s a kezdetleges tűzszerszám, 584 20 | amíg a lépcsőkön leszállt, s rátalált a liszteszsákokra, 585 20 | Azután szövétneket gyújtott, s szétnézett a sötétben valami 586 20 | kürtője felmegy az udvarra, s a kútba szádallik, azt hát 587 20 | táltosa nyerítésére vár, s a menyasszonya költögetésére 588 20 | lehajolt az uskók lábaihoz, s elkezdte azoktól a bocskorszíjakat 589 20 | ennek már így kellene lenni.~S nem is várhatja, hogy vége 590 20 | karjára emeli az ifjú fejét, s ráerőlteti az első kortyot.~ 591 20 | Csak akkor tekint szét, s azt kérdi: „hol vagyok?”~– 592 20 | megfogta a leány kezét, s odavonta őt magához.~Milióra 593 20 | Milióra azt hitte, hogy sír, s aztán nagyon megszánta. 594 20 | igyál. lakomára vártalak.~S azzal odahordta eléje, amit 595 20 | amíg az fektében evett, s gyönyörködött benne, hogy 596 20 | térdét kezei közé fogta, s azt mondta neki:~– No, mármost 597 20 | a hátukba nem támadnak, s Zengget el nem foglalják 598 20 | mindezt hallgatta hívő arccal s egy igazi uskók asszony 599 20 | németek és taliánok hajóhadán, s a tenger felé elmenekülni. 600 20 | egyedül maradtam a csónakomon, s akkor felfordította azt 601 20 | sírt és jajveszékelt.~– S én még azt mondtam neki: 602 20 | lorettói szent szűznek, s az kiszabadított. S nem 603 20 | szűznek, s az kiszabadított. S nem elég szép csoda-e tőle, 604 20 | ősei fényes sasfészkébe, s micsoda nagy boldogság lesz 605 20 | megszorító érte a kezét, s szomorúan mondá:~– Csakhogy 606 20 | szétszórja ellenségeinket, s rettentő fegyveremmel bosszút 607 20 | vára dacol a fél világgal, s felülsz mellém az én trónusomra. 608 20 | partjától a Fekete-tengerig, s le onnan a görög szigetekig, 609 20 | hogy szeretgessék egymást, s ha azután meg vannak elégedve 610 20 | uskók vajda a leánnyal, s addig nem adta ki a markából 611 20 | elsikoltotta magát egyszerre, s mind a két kezével ajkához 612 20 | esküdet? – rivallt a vajda, s öklét emelte .~Milióra 613 20 | bátyám, az én Metell bátyáms azzal alázatosan odahajtá 614 20 | megsimogató a leány fejét, s egészen más hangon mondá 615 20 | alkalmával is megszólítá.~S egyúttal egészen más ember 616 20 | rögtön szalonképessé tette, s akkor aztán egész nagyvilági 617 20 | ezen a vidéken éhínség van, s ha a nép szükséget szenved, 618 20 | is nélkülözni kénytelen, s azt mondá nekem: eredj oda, 619 20 | élelemmel a sziklafészkeinkben s a húgomat télire valóval. 620 20 | föl, hanem ezeket itt ni.~S azzal Milióra előhúzott 621 20 | Minden ruhám rád fog illeni. S ez nagyon bugyola lesz 622 20 | elveszem tőle a kulcsokat, s kibocsátalak a várkapun. 623 20 | tengerbe ölte volna magát, s a hullám még sokáig zúg, 624 20 | letenni a kezéből az orsót, s felnézni a toronyba a kisasszonyához, 625 20 | Amint a várkapun belépett, s azt ismét bezárta, a háta 626 20 | kulccsal bezárva lenni, s már a lépcsőgádorból látta, 627 20 | Keresztet vetett magára, s Szent Györgyöt hívta segítségül. 628 20 | alatti alakon Milióra ruháit, s azt hitte, hogy őt látja 629 20 | odament a félelmes alakhoz, s megfogta annak azt a kezét, 630 20 | hirtelen torkon ragadta, s olyan erővel, aminővel a 631 20 | hogy a lélegzete elállt, s ugyanakkor leszakította 632 20 | az egész kulcscsomagot, s aztán rohant ki a pincéből.~ 633 20 | utánafutott a nőalaknak, s még jól láthatta, amint 634 20 | azt bevágta maga után, s aztán a kulcsokkal újra 635 20 | másik: felfutni a toronyba, s onnan utánanézni, hogy merre 636 20 | lépcsőkön a legfelső szobába.~S amint oda benyitott, maga 637 20 | eléje az égő kandalló elől, s azt kérdé tőle szelíden: „ 638 21 | Porto Rét is meglátogatta, s az én Frangipáni váramba 639 21 | váramba is be akart törni, s csak a rovinói lázárok rémpofáitól 640 21 | Deli Markó maga elmenekült, s annak az átkozott fickónak 641 21 | hogy ott lehessek mellette, s elhozhassam magammal arról 642 21 | érkeztek, felbontottam, s amelyikre tudtam, válaszoltam; 643 21 | 98. számú házban lakik, s aki egyedül volt arról értesülve, 644 21 | nem voltam reá féltékeny, s ennélfogva nekem semmibe 645 21 | hol laknak a hitelezői.~– S a búcsúestét nem töltöd 646 21 | Bezárkózom négy fal közé, s előveszem a mandolint, és 647 21 | mintha lady Adamina volnék, s annak danolnád.~Metell felvette 648 21 | ablakából fogja azt hallgatni, s aztán lefut eléd a partra. 649 21 | Ez szép találkozás lesz.~S aztán Metell még a második 650 21 | egyet szeretem igazán.~– S nem fáj a szíved, mikor 651 21 | kényszerítettelek női álcádat elvetni s férfi alakban jelenni meg… 652 21 | legjobb lesz megszöknöm. S mikor elém jössz, mosolyogva 653 21 | mulatságát visszatorolja.~– S ebben a hitedben megerősít 654 21 | megnyugodtam a titkolódzásodban, s tovább nem háborgattalak 655 21 | kvitteld le ezt a tartozást ma, s légy egészen tehermentes 656 21 | klubban töltjük együtt. S onnan elmegyünk a Vivienne 657 21 | a muszka meg nem előz.~– S csakugyan komolyan bosszút 658 21 | tréfát sikerültnek találták, s ami komoly utóhangja volt, 659 21 | Brillianta ma este elutazott, s rajtam kívül nem mondta 660 21 | acaciasból a saját hotelébe, s bosszújában maga főzi otthon 661 21 | jött oda Metell háta mögé, s ezt súgá a fűiébe:~– Egy 662 21 | az kimehetett az utcára, s ott végezhette azt el zaklatójával.~ 663 21 | sokgalléros redingotját, s úgy menni ki az utcára. 664 21 | Egyenesen haza.~– éjszakát.~S még megajándékozta Metellt 665 21 | meggyújtott a gyertyánál, s aztán kezet szorított, s 666 21 | s aztán kezet szorított, s szivarozva ment le a kocsijáig.~ 667 21 | A nagybátyám rámtalált, s lehívatott az utcára.~– 668 21 | amíg eszméletemnél vagyok, s azt jól fel kell használnom… 669 21 | kerevetig vezette barátját, s karjaival tartá fenn, míg 670 21 | írok levelet a húgomnak.~S Metell hanyatt dűlve szivarozott 671 21 | kápráztatja a szememet.~S eldobta a szivart. Néhány 672 21 | Kérlek, hajolj ide fölém, s mondd fönnhangon, hogy mit 673 21 | lord odahajolt Metell fölé, s leolvasta neki a papírról, 674 21 | megölelte a haldoklót Adam lord, s halkan suttogá:~– Elfogadom 675 21 | Metell kezét nyújtó neki, s megrázta szótalanul Adam 676 21 | a pénzről szóló váltót, s lehúzta az ujjáról a gyűrűjét, 677 22 | Metellnek az igazi nevét, s denunciálta őt a nagybátyja 678 22 | ugyanazon nevet viselé, s azon a vidéken, ahol ő lakik, 679 22 | éppen mikor kártyázott, s megölte őt. Ez az ön műve 680 22 | Mind a három igaz.~– S van önnek valami mentsége?~– 681 22 | mellénye csipkefodrait, s az inge alól egy nyolcágú 682 22 | lépett megtámadója elé, s egész bátran tekinte a szemébe.~– 683 22 | könyvtárakkal körül megrakott s nagy térképekkel díszített 684 22 | tartoznak a hellének, oláhok s talán majd a magyarok is.~– 685 22 | uskók népet fellázítottad, s a dalmata partot fellármáztattad 686 22 | zengedezzek szabad népekről, s azokat elnyomó zsarnokokról; 687 22 | itt most négy fal között s teelőtted nem erőltetem 688 22 | proponált Bécsben nagykövetnek, s erre Metternich azt felelte, 689 22 | megnyerjük Metternich tetszését. S megcsináltam neki az adriai 690 22 | dárdára tűzött fejeket, s viseltem háborút két nagyhatalom 691 22 | betörni a cattarói öbölbe, s fegyverre hívni a fekete 692 22 | közeledő hajót megmotoznak, s amint egy puskalövést meghallanak, 693 22 | tudná, honnan jött a lövés? S aztán amellett olyan ártatlan 694 22 | elszörnyedve a muszka. – S te ezt akarod az uskókok, 695 22 | nekem maga fedezte fel.~– S te aztán odamentél, és elcsábítottad 696 22 | huszítani az emberképű kutyáját s a kutyaképű embereit; hanem 697 22 | ájultnak tettettem magamat, s amíg villanyos kezeivel 698 22 | ártatlan, mint egy gyermek, s oly heves fantáziájú, mint 699 22 | gyönyörszikra. Csak egyszer látott, s ettől a benyomástól múzsává 700 22 | hátlapjára írt levelet.~– S mikor neked adta ezt a verset 701 22 | bátyjához is írt üzenetet, s nem tudva, hogy az álnevet 702 22 | bizony ilyen a diplomácia.~– S most azután nem elég, hogy 703 22 | azután élik vele világukat, s csak azután esküsznek meg 704 22 | esküsznek meg vele az oltárnál, s az a leány, aki oly ártatlan, 705 22 | követni fog vakon, őrülten! S büszke lesz , hogy meggyalázod; 706 22 | kalandort Deli Markónak, s minden csavargó nőt Margarita 707 22 | annak fogja hinni magát, s megy veled és társaival 708 22 | tölti a fegyvereiteket, s dalolja a csatadalaitokat, 709 22 | dalolja a csatadalaitokat, s viszi utánatok a csatában 710 22 | fekete bortól megittasodva, s dalolja a véres hőstetteit 711 22 | martalékául: akkor te előállsz, s azt mondod az osztrák Kriegskommissärnek: „ 712 22 | uskókoknak, nézzék özvegyednek, s vessenek sorsot, hogy 713 23 | ember vagy nyer, vagy veszt.~S néha a nyereség még rosszabb, 714 23 | már a gránitoszlop alatt, s játszhatja a lhombre-t 715 23 | és szerbek segítségére, s ha tétovázni talál, akkor 716 23 | családtagjával hajóra pakolják, s átszállítják Amerikába, 717 23 | nyolcágú csillagra felírva. – S ez nem volt ábránd, amit 718 23 | chioggioták viselete szerint, s minden nyelven tudott beszélni, 719 23 | nyelvnek birtokába tette magát, s úgy tudott játszani minden 720 23 | észrevétlenül lepuskázhatják, s éjszaka meglephetik Zengg 721 23 | valaki hallaná a dördülését!~S ez az új pokolgyújtogató-szer 722 23 | csipetnyi egy emberhalál.~S ezt a rémséges országfelforgatási 723 23 | várban, elrejtőzött álomra, s ott vár a megváltó lovagjára, 724 23 | akire őt a bátyja rábízta.~S hová vinné őt a Deli Markó 725 23 | diadalmas szerelem közepette! S aztán az ember akkor végezheti 726 23 | egy kis félreértés volts aztán hat hónapra elnapoltatik 727 23 | neki szánt hercegasszonyt, s tíz év múlva ott ülhet a 728 23 | ott ülhet a gyapjúzsákon, s csinálhat a mostani tréfával 729 23 | halász előveszi a mandolint, s elkezdi énekelni a csónakászdalt.~ 730 23 | visszatérni fogadkozék, s azóta nap múlt nap után, 731 23 | azóta nap múlt nap után, s az eljegyzett menyasszony 732 23 | is tőle, mint a Vilától, s nem merte háborgatni. Csak 733 23 | sziklapart ellapályosodik, s tengerapálykor felbukkannak 734 23 | sziklákon végiglépegetni, s aztán egyikére a legszélsőknek 735 23 | cipőit, harisnyáit lehúzta, s aztán a lábaival lubickolt 736 23 | az ő lábánál kezdődött, s a napban végződött.~Axamita 737 23 | birkák közül a tengerbe, s rögtön el is kapta mind 738 23 | Egész nap az ablakban ült, s a tengert nézte, aztán valami 739 23 | hajszálait használta fel, s aztán azon a hangszeren 740 23 | vágást tett a levegőben, s megkísérté vastag gallyakat 741 23 | egyet kiválasztott közülük, s aztán fogadott magában, 742 23 | csendesen ül a kormánypadon, s még arra is ráér, hogy mandolinját 743 23 | csak végtelen nagy síkság, s azon semmi más, csak búza, 744 23 | búza, tengerszámra búza, s ahol nincsenek se vitéz 745 23 | a közelgő csónakos felé, s azzal kezébe kapva handzsárját, 746 23 | hozzá a szobán keresztül, s megragadta a katonaleány 747 23 | menekülnek előle seregestül s ugrálnak fel a tengerből 748 23 | átlagvonalban a punta felé.~S a csónakos még folyvást 749 23 | dalolt, pengette a mandolint, s hagyta a sík hullámon repülni 750 23 | kapta a két evezőrudat, s elkezdett feszíteni a part 751 23 | Erre jöjj! A Perillo felé.~S azzal maga lefutott a punta 752 23 | nagy csattanás hangzott, s arra a csónak minden benne 753 23 | magasra repült fel a levegőbe. S azután éppen olyan magasan 754 23 | hasával felfelé fordulva, s rettenetes száját hat sor 755 23 | megfeneklett a zátonyon, s ott vergődött zuhataggá 756 23 | odarohanni a szörnyeteghez, s egy handzsárral megtámadni 757 23 | egyszerre megpezsdült odabenn, s elkezdett veszedelmesen 758 23 | hullámhegyet borított a fejére, s a tenger fenekére taszította 759 23 | már utánarohant Axamita, s felkeresve a kisasszonyát 760 23 | között, kihozta őt a partra, s hozzáfogott, hogy életre 761 23 | csáklyákkal, kötelekkel, s belekapaszkodtak negyvened 762 23 | mely halálát előmozdította, s melyet, mint veszedelmes 763 23 | József főherceg kitömette, s a budapesti magyar nemzeti 764 23 | egy dalmáciai hadjáratát s obligát harmincmillió forintnyi 765 24 | gyümölcsfa januárban virágzik, s áprilban szüretet ad.~Van 766 24 | tornyába is felfutott már, s a haranglábat is befonta. 767 24 | tündériesen kiemelkedő Fiuméval, s a komor Veglia szigettel; 768 24 | vőlegénye odaveszett a tengerbe, s ez megzavarta az eszét. 769 24 | azért még mindig várja, s egész éjjel lámpát éget 770 24 | Axamita holtáig vele maradt, s azontúl a leány egyedül 771 24 | egy tekint le mereven, s ez azt hiszi, hogy ő hallja 772 24 | háromajtós barlangjából, s meg-meggyújtja a harci fáklyát


1-500 | 501-772

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License