| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] russia 1 rusztikus 1 rútak 1 s 772 sacrebleu 1 saidból 1 saját 18 | Frequency [« »] 1875 az 839 hogy 790 nem 772 s 597 egy 584 is 430 azt | Jókai Mór Egy játékos, aki nyer IntraText - Concordances s |
bold = Main text
Part grey = Comment text
501 16 | vezérli a fegyvereiket, s tele marokkal szórja az
502 16 | foglyaikat a barlangból, s ott az áldozatkövön ki-ki
503 16 | Margarita ajkán fölülig ér, s akkor aztán ő is megtisztul,
504 16 | akkor aztán ő is megtisztul, s férjhez megy a királyfihoz,
505 17 | uradalma minden szikláiról, s felhordta a szobájába, éjszakára
506 17 | Szokás ez azon a vidéken.~S az illatos virágoktól álmok
507 17 | megmondaná, hogy az bűn volt, s kiszabná érte a vezeklést.
508 17 | kimondva, mégis el van mondva. S a papiros olyan jó titoktartó,
509 17 | volt és olyan szerelmes, s az utána epedő leány éppen
510 17 | boldogtalan, mint az a másik, s a balsors éppen olyan kegyetlen
511 17 | eljátszotta zongoráján, s el is énekelte hozzá a verset.
512 17 | kedvezőtlen fogadtatása által, s szerzők szokása szerint
513 17 | egytől egyig mind zsiványok, s a vajdájuk haramiavezér,
514 17 | megrohanni alvó békés városokat, s irtóztató kegyetlenkedésűkkel
515 17 | a trónusára a feleségét, s az asszony énekel, ő meg
516 17 | lantot, hanem a feleségét, s úgy énekel hozzá az asszony,
517 17 | hogy odaugrott Axamitához, s a szájára ütött neki a tenyerével.~
518 17 | Miliórától ütni, tépáztatni, s azért mégiscsak elmondta,
519 18 | csak ki, mi van a tengeren. S azzal félrehúzta a függönyt
520 18 | Milióra kiugrott az ágyból, s csak úgy hálóköntösében
521 18 | hálóköntösében odafutott az ablakhoz, s kitekintett a tengerre.~
522 18 | szigetéről indul egyszerre, s ugyanekkor bizonyosan jön
523 18 | paripára, aki egyet rúg, s rádönti a hegyet az ellenségre!
524 18 | kardot, amivel egyet vágsz, s száz fej esik le utána!
525 18 | felszakító az ablakszárnyakat, s messze kihajolva szétterjesztett
526 18 | magát Axamita kezei közül, s visszafutva az ablakhoz,
527 18 | aztán Milióra térdre omlott, s eltakarta az arcát a két
528 18 | az arcát a két kezével, s zokogva rebegé:~– Hiszen
529 18 | amik a földön kezdődnek, s a fellegek közt folytatódnak
530 18 | nagyon zörgetnek az ablakán, s hangosan sírnak odakívül.~
531 18 | a csatában elhullottak, s nem a tengerbe fulladtak
532 18 | sziklapartjai alig voltak kivehetők, s Veglia sziklahegyei mintha
533 18 | forgószél beletáncol a tengerbe, s ott víztölcsérré alakul
534 18 | nézni – tiltakozák Milióra, s odaült az ablak hídjára,
535 18 | odaült az ablak hídjára, s gyönyörködve nézett ki a
536 18 | fűzbarkákat hajigál a kandallóba, s mormogva imádkozik, félbeszakítva
537 18 | holmi katonás kifakadással, s azzal a keserves észrevétellel,
538 18 | a felhőmennyezet alatt, s akkor egyszerre meglátszottak
539 18 | hátramaradt palástját rongyokra, s ezeket a rongyokat megfesti
540 18 | vett elő a tükör mellől, s dörmögve mondá: „Ne hallgasson
541 18 | Milióra pedig odaugrott hozzá, s dühösen kapta ki a kezéből
542 18 | kezéből a szentelt barkát, s azt összetörte, morzsolta,
543 18 | alattiak haragját is fölidézni, s nem bánná, ha olyan világromlást
544 18 | elkárhozott rosszlélek a kürtőben, s csikorgatja a szélvitorlákat,
545 18 | ablakon, hogy bocsássák be, s dideregve rázza meg a csukott
546 18 | kicsap a rostélyon keresztül, s a gyertya lefelé lobog;
547 18 | hangzik végig az épületen, s arra aztán mintha ördögök
548 18 | huhognak a kéményodúkban, s e pokoli hangversenyhez
549 18 | szakított fel a szél a folyosón, s azt újra bereteszelte, bekötözte,
550 18 | gályákat a piac közepére.~– S ez azután az igazi bóra?~–
551 18 | Milióra felkelt a fekhelyéről, s míg Axamita a kandallóra
552 18 | felnyitotta az ablakszárnyakat, s kikiáltott az éjszakába:~–
553 18 | elráncigálta őt az ablaktól, s aztán nyalábra kapva, elhurcolta
554 18 | onnan; belevágta az ágyába, s betakarta paplannal, dunnával,
555 18 | égzengés, mely egyre erősödik, s az egekig emeli a hangja
556 18 | azután letépte a bóra, s a meztelenül a puszta ágon
557 18 | sepri magával a murvát, s aztán, mint a kőesőt, úgy
558 18 | várablakokig loccsan fel, s mint egy átlátszó boltozat
559 18 | vissza megint az örvénybe.~S fenn a magas égen egy felhő,
560 18 | bóra egyedül a „világ ura”!~S ennek a látványnak Milióra
561 19 | be ne jöjjön Miliórához, s térdre ne boruljon előtte,
562 19 | mind lehordta a háztetőt, s beleröpítette a tengerbe.~–
563 19 | Jobb lesz, ha tüzet raksz, s megfőzöd a kávémat.~– Amíg
564 19 | Axamita felugrott térdeltéből, s két fülére tapasztva a kezeit,
565 19 | az isteni hatalmak ellen, s kezdi tisztelni – a férget.~
566 19 | kezébe vette a handzsárt, s rászánta magát lemenni a
567 19 | hanem pocsékká verte a jég, s aztán a vihar annyi tépett
568 19 | gyökereivel a vár tövében, s annak az emberkar vastagságú
569 19 | kiszaggatott a falból, s azzal mármost aztán, mint
570 19 | szél ellenében fordulva, s aztán hegyével előre hajítá
571 19 | handzsárt; az nagyot repült, s megállt a nagy szeméthalmazban.
572 19 | vetett a résen át a mélybe, s majd alászédült onnan.~Ugyanazt
573 19 | bizonyosan kiúszott a partra, s most ide akar feljönni.~
574 19 | feljönni.~De miért ide? S miért ezen az úton? Mint
575 19 | néha az egész venyigehálót, s olyankor a felkapaszkodó
576 19 | kérdi hevesen Milióra, s szemei vad tűzben szikráznak.
577 19 | szemei vad tűzben szikráznak. S a szemek elmondják, amit
578 19 | csókot rabló módra venni? S jaj annak, ha e szemek beszédét
579 19 | jatagánnal a szótőindára, s a vakmerő leánynéző összezúzott
580 19 | skókó.”~Ledobta a handzsárt, s messze aláhajolva a résen,
581 19 | alányújtá a kezét a menekülőnek, s felsegíté azt a kőfalra
582 20 | feje nekivitte a kőfalnak, s bizonyosan bezúzza a homlokát,
583 20 | fülkéjében áll a gyertya, s a kezdetleges tűzszerszám,
584 20 | amíg a lépcsőkön leszállt, s rátalált a liszteszsákokra,
585 20 | Azután szövétneket gyújtott, s szétnézett a sötétben valami
586 20 | kürtője felmegy az udvarra, s a kútba szádallik, azt hát
587 20 | táltosa nyerítésére vár, s a menyasszonya költögetésére
588 20 | lehajolt az uskók lábaihoz, s elkezdte azoktól a bocskorszíjakat
589 20 | ennek már így kellene lenni.~S nem is várhatja, hogy vége
590 20 | karjára emeli az ifjú fejét, s ráerőlteti az első kortyot.~
591 20 | Csak akkor tekint szét, s azt kérdi: „hol vagyok?”~–
592 20 | megfogta a leány kezét, s odavonta őt magához.~Milióra
593 20 | Milióra azt hitte, hogy sír, s aztán nagyon megszánta.
594 20 | igyál. Jó lakomára vártalak.~S azzal odahordta eléje, amit
595 20 | amíg az fektében evett, s gyönyörködött benne, hogy
596 20 | térdét kezei közé fogta, s azt mondta neki:~– No, mármost
597 20 | a hátukba nem támadnak, s Zengget el nem foglalják
598 20 | mindezt hallgatta hívő arccal s egy igazi uskók asszony
599 20 | németek és taliánok hajóhadán, s a tenger felé elmenekülni.
600 20 | egyedül maradtam a csónakomon, s akkor felfordította azt
601 20 | sírt és jajveszékelt.~– S én még azt mondtam neki:
602 20 | lorettói szent szűznek, s az kiszabadított. S nem
603 20 | szűznek, s az kiszabadított. S nem elég szép csoda-e tőle,
604 20 | ősei fényes sasfészkébe, s micsoda nagy boldogság lesz
605 20 | megszorító érte a kezét, s szomorúan mondá:~– Csakhogy
606 20 | szétszórja ellenségeinket, s rettentő fegyveremmel bosszút
607 20 | vára dacol a fél világgal, s felülsz mellém az én trónusomra.
608 20 | partjától a Fekete-tengerig, s le onnan a görög szigetekig,
609 20 | hogy szeretgessék egymást, s ha azután meg vannak elégedve
610 20 | uskók vajda a leánnyal, s addig nem adta ki a markából
611 20 | elsikoltotta magát egyszerre, s mind a két kezével ajkához
612 20 | esküdet? – rivallt rá a vajda, s öklét emelte rá.~Milióra
613 20 | bátyám, az én Metell bátyám – s azzal alázatosan odahajtá
614 20 | megsimogató a leány fejét, s egészen más hangon mondá
615 20 | alkalmával is megszólítá.~S egyúttal egészen más ember
616 20 | rögtön szalonképessé tette, s akkor aztán egész nagyvilági
617 20 | ezen a vidéken éhínség van, s ha a nép szükséget szenved,
618 20 | is nélkülözni kénytelen, s azt mondá nekem: eredj oda,
619 20 | élelemmel a sziklafészkeinkben s a húgomat télire valóval.
620 20 | föl, hanem ezeket itt ni.~S azzal Milióra előhúzott
621 20 | Minden ruhám rád fog illeni. S ez nagyon jó bugyola lesz
622 20 | elveszem tőle a kulcsokat, s kibocsátalak a várkapun.
623 20 | tengerbe ölte volna magát, s a hullám még sokáig zúg,
624 20 | letenni a kezéből az orsót, s felnézni a toronyba a kisasszonyához,
625 20 | Amint a várkapun belépett, s azt ismét bezárta, a háta
626 20 | kulccsal bezárva lenni, s már a lépcsőgádorból látta,
627 20 | Keresztet vetett magára, s Szent Györgyöt hívta segítségül.
628 20 | alatti alakon Milióra ruháit, s azt hitte, hogy őt látja
629 20 | odament a félelmes alakhoz, s megfogta annak azt a kezét,
630 20 | hirtelen torkon ragadta, s olyan erővel, aminővel a
631 20 | hogy a lélegzete elállt, s ugyanakkor leszakította
632 20 | az egész kulcscsomagot, s aztán rohant ki a pincéből.~
633 20 | utánafutott a nőalaknak, s még jól láthatta, amint
634 20 | azt bevágta maga után, s aztán a kulcsokkal újra
635 20 | másik: felfutni a toronyba, s onnan utánanézni, hogy merre
636 20 | lépcsőkön a legfelső szobába.~S amint oda benyitott, maga
637 20 | eléje az égő kandalló elől, s azt kérdé tőle szelíden: „
638 21 | Porto Rét is meglátogatta, s az én Frangipáni váramba
639 21 | váramba is be akart törni, s csak a rovinói lázárok rémpofáitól
640 21 | Deli Markó maga elmenekült, s annak az átkozott fickónak
641 21 | hogy ott lehessek mellette, s elhozhassam magammal arról
642 21 | érkeztek, felbontottam, s amelyikre tudtam, válaszoltam;
643 21 | 98. számú házban lakik, s aki egyedül volt arról értesülve,
644 21 | nem voltam reá féltékeny, s ennélfogva nekem semmibe
645 21 | hol laknak a hitelezői.~– S a búcsúestét nem töltöd
646 21 | Bezárkózom négy fal közé, s előveszem a mandolint, és
647 21 | mintha lady Adamina volnék, s annak danolnád.~Metell felvette
648 21 | ablakából fogja azt hallgatni, s aztán lefut eléd a partra.
649 21 | Ez szép találkozás lesz.~S aztán Metell még a második
650 21 | egyet szeretem igazán.~– S nem fáj a szíved, mikor
651 21 | kényszerítettelek női álcádat elvetni s férfi alakban jelenni meg…
652 21 | legjobb lesz megszöknöm. S mikor elém jössz, mosolyogva
653 21 | mulatságát visszatorolja.~– S ebben a hitedben megerősít
654 21 | megnyugodtam a titkolódzásodban, s tovább nem háborgattalak
655 21 | kvitteld le ezt a tartozást ma, s légy egészen tehermentes
656 21 | klubban töltjük együtt. S onnan elmegyünk a Vivienne
657 21 | a muszka meg nem előz.~– S csakugyan komolyan bosszút
658 21 | tréfát sikerültnek találták, s ami komoly utóhangja volt,
659 21 | Brillianta ma este elutazott, s rajtam kívül nem mondta
660 21 | acaciasból a saját hotelébe, s bosszújában maga főzi otthon
661 21 | jött oda Metell háta mögé, s ezt súgá a fűiébe:~– Egy
662 21 | az kimehetett az utcára, s ott végezhette azt el zaklatójával.~
663 21 | sokgalléros redingotját, s úgy menni ki az utcára.
664 21 | Egyenesen haza.~– Jó éjszakát.~S még megajándékozta Metellt
665 21 | meggyújtott a gyertyánál, s aztán kezet szorított, s
666 21 | s aztán kezet szorított, s szivarozva ment le a kocsijáig.~
667 21 | A nagybátyám rámtalált, s lehívatott az utcára.~–
668 21 | amíg eszméletemnél vagyok, s azt jól fel kell használnom…
669 21 | kerevetig vezette barátját, s karjaival tartá fenn, míg
670 21 | írok levelet a húgomnak.~S Metell hanyatt dűlve szivarozott
671 21 | kápráztatja a szememet.~S eldobta a szivart. Néhány
672 21 | Kérlek, hajolj ide fölém, s mondd fönnhangon, hogy mit
673 21 | lord odahajolt Metell fölé, s leolvasta neki a papírról,
674 21 | megölelte a haldoklót Adam lord, s halkan suttogá:~– Elfogadom
675 21 | Metell kezét nyújtó neki, s megrázta szótalanul Adam
676 21 | a pénzről szóló váltót, s lehúzta az ujjáról a gyűrűjét,
677 22 | Metellnek az igazi nevét, s denunciálta őt a nagybátyja
678 22 | ugyanazon nevet viselé, s azon a vidéken, ahol ő lakik,
679 22 | éppen mikor kártyázott, s megölte őt. Ez az ön műve
680 22 | Mind a három igaz.~– S van önnek rá valami mentsége?~–
681 22 | mellénye csipkefodrait, s az inge alól egy nyolcágú
682 22 | lépett megtámadója elé, s egész bátran tekinte a szemébe.~–
683 22 | könyvtárakkal körül megrakott s nagy térképekkel díszített
684 22 | tartoznak a hellének, oláhok s talán majd a magyarok is.~–
685 22 | uskók népet fellázítottad, s a dalmata partot fellármáztattad
686 22 | zengedezzek szabad népekről, s azokat elnyomó zsarnokokról;
687 22 | itt most négy fal között s teelőtted nem erőltetem
688 22 | proponált Bécsben nagykövetnek, s erre Metternich azt felelte,
689 22 | megnyerjük Metternich tetszését. S megcsináltam neki az adriai
690 22 | dárdára tűzött fejeket, s viseltem háborút két nagyhatalom
691 22 | betörni a cattarói öbölbe, s fegyverre hívni a fekete
692 22 | közeledő hajót megmotoznak, s amint egy puskalövést meghallanak,
693 22 | tudná, honnan jött a lövés? S aztán amellett olyan ártatlan
694 22 | elszörnyedve a muszka. – S te ezt akarod az uskókok,
695 22 | nekem maga fedezte fel.~– S te aztán odamentél, és elcsábítottad
696 22 | huszítani az emberképű kutyáját s a kutyaképű embereit; hanem
697 22 | ájultnak tettettem magamat, s amíg villanyos kezeivel
698 22 | ártatlan, mint egy gyermek, s oly heves fantáziájú, mint
699 22 | gyönyörszikra. Csak egyszer látott, s ettől a benyomástól múzsává
700 22 | hátlapjára írt levelet.~– S mikor neked adta ezt a verset
701 22 | bátyjához is írt üzenetet, s nem tudva, hogy az álnevet
702 22 | bizony ilyen a diplomácia.~– S most azután nem elég, hogy
703 22 | azután élik vele világukat, s csak azután esküsznek meg
704 22 | esküsznek meg vele az oltárnál, s az a leány, aki oly ártatlan,
705 22 | követni fog vakon, őrülten! S büszke lesz rá, hogy meggyalázod;
706 22 | kalandort Deli Markónak, s minden csavargó nőt Margarita
707 22 | annak fogja hinni magát, s megy veled és társaival
708 22 | tölti a fegyvereiteket, s dalolja a csatadalaitokat,
709 22 | dalolja a csatadalaitokat, s viszi utánatok a csatában
710 22 | fekete bortól megittasodva, s dalolja a véres hőstetteit
711 22 | martalékául: akkor te előállsz, s azt mondod az osztrák Kriegskommissärnek: „
712 22 | uskókoknak, nézzék özvegyednek, s vessenek rá sorsot, hogy
713 23 | ember vagy nyer, vagy veszt.~S néha a nyereség még rosszabb,
714 23 | már a gránitoszlop alatt, s játszhatja a l’hombre-t
715 23 | és szerbek segítségére, s ha tétovázni talál, akkor
716 23 | családtagjával hajóra pakolják, s átszállítják Amerikába,
717 23 | nyolcágú csillagra felírva. – S ez nem volt ábránd, amit
718 23 | chioggioták viselete szerint, s minden nyelven tudott beszélni,
719 23 | nyelvnek birtokába tette magát, s úgy tudott játszani minden
720 23 | észrevétlenül lepuskázhatják, s éjszaka meglephetik Zengg
721 23 | valaki hallaná a dördülését!~S ez az új pokolgyújtogató-szer
722 23 | csipetnyi egy emberhalál.~S ezt a rémséges országfelforgatási
723 23 | várban, elrejtőzött álomra, s ott vár a megváltó lovagjára,
724 23 | akire őt a bátyja rábízta.~S hová vinné őt a Deli Markó
725 23 | diadalmas szerelem közepette! S aztán az ember akkor végezheti
726 23 | egy kis félreértés volt” s aztán hat hónapra elnapoltatik
727 23 | neki szánt hercegasszonyt, s tíz év múlva ott ülhet a
728 23 | ott ülhet a gyapjúzsákon, s csinálhat a mostani tréfával
729 23 | halász előveszi a mandolint, s elkezdi énekelni a csónakászdalt.~
730 23 | visszatérni fogadkozék, s azóta nap múlt nap után,
731 23 | azóta nap múlt nap után, s az eljegyzett menyasszony
732 23 | is tőle, mint a Vilától, s nem merte háborgatni. Csak
733 23 | sziklapart ellapályosodik, s tengerapálykor felbukkannak
734 23 | sziklákon végiglépegetni, s aztán egyikére a legszélsőknek
735 23 | cipőit, harisnyáit lehúzta, s aztán a lábaival lubickolt
736 23 | az ő lábánál kezdődött, s a napban végződött.~Axamita
737 23 | birkák közül a tengerbe, s rögtön el is kapta mind
738 23 | Egész nap az ablakban ült, s a tengert nézte, aztán valami
739 23 | hajszálait használta fel, s aztán azon a hangszeren
740 23 | vágást tett a levegőben, s megkísérté vastag gallyakat
741 23 | egyet kiválasztott közülük, s aztán fogadott rá magában,
742 23 | csendesen ül a kormánypadon, s még arra is ráér, hogy mandolinját
743 23 | csak végtelen nagy síkság, s azon semmi más, csak búza,
744 23 | búza, tengerszámra búza, s ahol nincsenek se vitéz
745 23 | a közelgő csónakos felé, s azzal kezébe kapva handzsárját,
746 23 | hozzá a szobán keresztül, s megragadta a katonaleány
747 23 | menekülnek előle seregestül s ugrálnak fel a tengerből
748 23 | átlagvonalban a punta felé.~S a csónakos még folyvást
749 23 | dalolt, pengette a mandolint, s hagyta a sík hullámon repülni
750 23 | kapta a két evezőrudat, s elkezdett feszíteni a part
751 23 | Erre jöjj! A Perillo felé.~S azzal maga lefutott a punta
752 23 | nagy csattanás hangzott, s arra a csónak minden benne
753 23 | magasra repült fel a levegőbe. S azután éppen olyan magasan
754 23 | hasával felfelé fordulva, s rettenetes száját hat sor
755 23 | megfeneklett a zátonyon, s ott vergődött zuhataggá
756 23 | odarohanni a szörnyeteghez, s egy handzsárral megtámadni
757 23 | egyszerre megpezsdült odabenn, s elkezdett veszedelmesen
758 23 | hullámhegyet borított a fejére, s a tenger fenekére taszította
759 23 | már utánarohant Axamita, s felkeresve a kisasszonyát
760 23 | között, kihozta őt a partra, s hozzáfogott, hogy életre
761 23 | csáklyákkal, kötelekkel, s belekapaszkodtak negyvened
762 23 | mely halálát előmozdította, s melyet, mint veszedelmes
763 23 | József főherceg kitömette, s a budapesti magyar nemzeti
764 23 | egy dalmáciai hadjáratát s obligát harmincmillió forintnyi
765 24 | gyümölcsfa januárban virágzik, s áprilban szüretet ad.~Van
766 24 | tornyába is felfutott már, s a haranglábat is befonta.
767 24 | tündériesen kiemelkedő Fiuméval, s a komor Veglia szigettel;
768 24 | vőlegénye odaveszett a tengerbe, s ez megzavarta az eszét.
769 24 | azért még mindig várja, s egész éjjel lámpát éget
770 24 | Axamita holtáig vele maradt, s azontúl a leány egyedül
771 24 | egy nő tekint le mereven, s ez azt hiszi, hogy ő hallja
772 24 | háromajtós barlangjából, s meg-meggyújtja a harci fáklyát