Part

 1 1 |      megint a francia császáré, újra a római császáré, aztán
 2 5 |    ketten csöndesen nevettek.~S újra szólt a barkarola:~„Jöjj
 3 8 |         hangzott a mylord szava újra.~Nyolcszáz louisdorra ment
 4 11|    apáink rég pihenő kardjaikat újra kiköszörülték.~Azért mégis
 5 11| fizessünk, fizessünk! S osszunk újra. Minek az időt vesztegetni?~
 6 13|         le ősszel, nem hajtanak újra tavasszal. Csak egy fája
 7 16|          óh – óh!” Aztán megint újra kezdik.~Az öregek, a gyermekek
 8 16|          Mindig kérdi, s mindig újra kérdi,~Hogyha tudná, nem
 9 17|    nagyon jól megtanultam, most újra eszembe jutott.~Axamita
10 18|   összegyűjtött haraggal tör ki újra, hogy a kandalló lángja
11 18|        a szél a folyosón, s azt újra bereteszelte, bekötözte,
12 19|         szemei úgy villámlottak újra. Kéjelgett abban a hitben,
13 20|      összeszaggatott köntösöket újra fölveszem, mindenki megismer
14 20|      után, s aztán a kulcsokkal újra bezárta.~Axamitának a homlokán
15 21|       Qnarnero szikláit meglásd újra?~– Bizony semmit sem hagyok
16 21|       eddig? Mi vetette kezembe újra az elátkozott kártyát? Azt
17 22|     Karszt és a Vellebit között újra fellobbant a harc, a hajóddal,
18 23|      álmodott tovább. Mindennap újra álmodta azt, aminek meg