Part

 1 5 |     egy darab pénzt. Mai nap alig fordul az már meg emberi
 2 5 |      majd mindjárt meglátod.~Alig múlt el néhány perc, mely
 3 11|      helyezkedik el, ahonnan alig veheti észre jelenlétét
 4 12|      lakott.~Első tekintetre alig akart Metell ráismerni,
 5 18|    nagy ördög az a szerelem!~Alig tudta azután annyira vinni
 6 18|   buccari öböl sziklapartjai alig voltak kivehetők, s Veglia
 7 18|   lesz!”~– Csak hadd legyen.~Alig voltak az ablaktáblák betéve,
 8 18|   vakító fényes ormaik közül alig látszott ki a villám; nem
 9 18|      a gyönge leány, aki még alig több, mint gyermek, képes
10 18|  tüzet rakni a kandallóban.”~Alig tudta az ablakot betenni
11 18| szétnézett a toronyablakból; alig ismert rá a vidékre. Hová
12 19|   oda abba a szögletbe, hogy alig látszottak ki belőle a virágok
13 19|   férfi az arcát az ég felé, alig egyölnyi távolban a réstől.~
14 20|   felfordította azt a vihar, alig tudtam kiúszni a tengerből.~
15 21|      a legnagyobb nyomorban? Alig várom, hogy ott lehessek
16 21| szemem. Nem tudom, mi lelte, alig látom, amit írok. Kérlek,
17 22|     fehér füstöt lövellt ki, alig észrevehető lánggal és semmi
18 23| Aztán megint holnap.~Axamita alig hallotta a szavát ezóta.