Part

 1 2 |         No, hát legyen Rijeka. Mármost bizonyosan Porto Rét sem
 2 2 |       ha jól viseli magát.~– S mármost menjünk fel a várba, nézzünk
 3 5 |     nem nagy kárát vallotta.~– Mármost én még a tengerre sem merek
 4 6 |         ijesztők, kegyetlenek. Mármost hogy fogja ez megérteni
 5 11|     amik félrementek a céltól. Mármost csak hagyj engemet beszélni
 6 12| tudomása látszott lenni.~– Hát mármost, miután ön ezt is ismeri,
 7 12| elnézett Metell feje fölött.~– Mármost hát én azt kérdezem öntől,
 8 12|    Elmondtam őszintén, igazán. Mármost választhat ön, hogy mit
 9 18|  dunnával, mérgesen dörmögve: „Mármost bújjék a takaró alá, hogy
10 19|   hullám.~A megmaradt kettőnek mármost aztán három helyett kell
11 19|       a kormányt tartja. Ennek mármost nem lehet evezni, csak arra
12 19| kiszaggatott a falból, s azzal mármost aztán, mint egy hosszú ostorral
13 20|       s azt mondta neki:~– No, mármost beszéld el, hogy mi történt
14 20|        ment haza gunnyasztani. Mármost bizonyosan tudta, hogy Milióra
15 22|        és tengeren.~– Csakhogy mármost vége van a fejedelemségnek