Part

  1 1 |              tetszhetik, amíg az ember meg nem hallja a kikiáltási
  2 1 |        sótartó-forma kalapokkal, aztán meg isztriai hajósok, velencei
  3 1 |               a világon, csakhogy azok meg minek jöjjenek Tersattóba?
  4 1 |                sikertelen kótyavetyét, meg hogy az olaszokat egy kicsit
  5 1 |         közbekiált:~– Huszonöt forint! Meg két garas!~Megjárta vele.
  6 1 |                vár huszonöt forintban, meg két garasban. S még az a
  7 1 |               várat huszonöt forintért meg két garasért ütöttük el,
  8 2 |                ugyanazt, ha akarja ön, meg is tarthatja ott. Jó lélekkel
  9 2 |               lova a szamár, a szamara meg az asszony. Akinek szamara
 10 2 |            idegen, hogy azok a boglyák meg vannak babonázva, maguktól
 11 2 |     hosszúszárúból pipázik, s ha aztán meg talált izzadni (nem a leány,
 12 2 |              Mennyiért vinnél el engem meg a holmimat a szekereddel
 13 2 |               van az a Fiume?~– Bomolj meg. Itt vagyunk benne a piac
 14 2 |            ellenben gyűlöli a franciát meg a németet, aki utakat csinált
 15 2 |                még olaszul sem tanulja meg: az marad a réginél.~Tehát
 16 2 |              az olasz hajósokkal. Azok meg túlságosan is nyájas emberek.
 17 2 |               ravasz képű olasz maradt meg az alkudozás terén.~– Óh,
 18 2 |                 Az ám! Abból él. Aztán meg a maga hét krajcárjából.~–
 19 2 |                fundus instructust vett meg a várral együtt kilenc forinton.~
 20 2 |  visszatartotta. Azt majd ottan kapják meg.~A parttól sziklába vágott
 21 2 |               egy emberi alakot látott meg Metell úr, aki azzal volt
 22 2 |               sereg veteránjai kaptak, meg egy kisebb arany érdemkereszt;
 23 2 |               mit tetszik.~– Bocsásson meg, hogy szorgalmatos munkájában
 24 2 |             keres itt az úr?~– Engedje meg, hogy legelébb is megmondjam,
 25 2 |           olvastam az újságokban…!~– … Meg a hadi bulletinekben, uram.~–
 26 2 |        Frangipáni várban, akárki veszi meg. Együtt járok vele. Ha baj
 27 2 |       császáromnak adott esküm, azután meg a Dienstreglement kötelez,
 28 2 |             nem adok. Igazhitű vagyok, meg nem rontom a vallásomat.
 29 2 |             szép?~– Igen szép.~– Ahhoz meg éppen nagyon rossz hely
 30 2 |         előhozta a nehéz kulcscsomagot meg egy bedrótozott lámpást,
 31 3 |               magát is elvinné, ha jól meg nem kapaszkodnék a földben.~
 32 3 |            építészeti perspektíva lepi meg a belépőt: a vár mind a
 33 3 |                 Mindegyik toronyból új meg új elragadó panoráma nyílik
 34 3 |               elragadó panoráma nyílik meg a néző előtt.~A buccari
 35 3 |                az folyvást maga újítja meg magát.~– Ezt is jól gondolta
 36 3 |            mert az olasz idegennek fát meg nem enged venni; s akkor
 37 3 |              jönni.~– Attól sem ijedek meg! Mire való a két jó láb?
 38 4 |      szánalomgerjesztés módját kísérlé meg. Egy vénasszony jött eléje.
 39 4 |             tersattói apostol. …Metell meg volt elégedve a tapasztalatával.
 40 5 |               ketten vannak: egy férfi meg egy nő. A férfi evez, a
 41 5 |               Suhanj be ablakán,~Mondd meg szerelmesemnek,~Ő a legszebb
 42 5 |             hallgatja a melódiát, akár meg lehetne vakarni a fejét.~– „
 43 5 |               a leány.~– Metell! Mondd meg nekem, hogy miért lettünk
 44 5 |             Mai nap alig fordul az már meg emberi kezek között. Ifjúkorunkban
 45 5 |                emberek. Nagyon könnyen meg fogod te ezt érteni.~– Az
 46 5 |            pedig, aki ellen mi nyertük meg a perünket, annyi prókátori
 47 5 |       csakugyan „kell”, hogy éljek? Én meg akarom szerezni azt a pénzt,
 48 5 |              csapás heveny fájdalmában meg nem ölöm magamat, ha te
 49 5 |            szemközt jövő ember adósom. Meg kell neki fizetni, amivel
 50 5 |             egy nyirettyűje van, aztán meg a regenschoriéban is, azért
 51 5 |              van, ami az egész világot meg fogja lepni. Teszem föl:
 52 5 |          titkos magnetizmus segélyével meg tudom jósolni előre a lutrin
 53 5 |           monda a leány. – Itt könnyen meg is ölhetnek.~– Mondtam már,
 54 5 |            félj. Sehol a kerek világon meg nem vagy védelmezve rossz
 55 5 |       rendkívüli önkisugárzás világítá meg egész egyetemét, amihez
 56 5 |                 dörmögé Metell –, s te meg irányozd a kormányt jobban
 57 5 |               a melléknévvel tisztelik meg, hogy „emberevő”.~– Megtámadhatja
 58 5 |               scoglión nincsen víz. Az meg ideát van az innenső parton.
 59 5 |        barátunk ezek után sóvárog.~– S meg tudna enni egy egész tehenet?~–
 60 5 |            mert a cápának a tehénhúsra meg szokott jönni az étvágya
 61 5 |             Választhatsz a tengerfenék meg a Frangipáni vár között,
 62 5 |         vinnélek „oda”, akkor átkoznál meg méltán és igazán.~Milióra
 63 5 |              fel a lámpást, s keressék meg vele maguk az utat fel a
 64 5 |           húgomat eltartani?~– Kövesse meg magát az úr. A rovinói nyomorultak
 65 5 |       kastélyomba felhord, azt én majd meg fogom téríteni készpénzben.~–
 66 5 |             Eredj ki az erkélyre, nézd meg most a tengert! – mondá
 67 6 |                kisasszonyom! – szólalt meg ekkor Axamita. – Azért,
 68 6 |         lehetett Axamitára nézve, hogy meg kellett újítania a taplót
 69 6 |              van járható ösvény? Aztán meg mikor itt van az istenadta
 70 6 |              kegyelmed sohasem csókolt meg senkit?~– Dehogynem. Az
 71 6 |               van. Az üdvözítő átkozta meg talán akkor a csókot, mert
 72 6 |              sohasem láttam, sőt talán meg sem mertem volna kóstolni.
 73 6 |               a pénzt, hogy hordó telt meg vele. De ami még jobban
 74 6 |               porszemeivel, azok ellen meg van védve az, aki azt tudta
 75 6 |            rántotta. Azoknak a számára meg, akik a köznépből csúfultak
 76 6 |         emberfölötti rémségest értette meg belőle; hogy van egy rém,
 77 6 |              rémektől körülrajozva, de meg nem hódítva; míg a leány
 78 6 |                vallott e rém előtt. Ha meg tudott is menteni valakit
 79 7 |            majd fennhangon olvasom, te meg hallgatod, Axamita, ugye?
 80 7 |               csinálok?~– A kisasszony meg zongorázik.~– Min zongorázom?~–
 81 7 |               Azt Axamita tudja, aztán meg azok az emberek, akik csak
 82 7 |                húzta a takaróját, hogy meg ne kísértse valami olyan
 83 7 |              felé, hogy nem láthatna-e meg egyet ezek közül a Isten
 84 7 |               együtt.~– Csak azt mondd meg hát, hogy hol van az a tatár
 85 7 |            császár után érkezett volna meg. De mindannak dacára, hogy
 86 7 |              az igazi trónörökös, majd meg egy facipőkészítőnek a fia
 87 7 |             igazi dauphin, őtet illeti meg a királyi trón; utoljára
 88 7 |             pénzzel a zsebében rohanta meg. Rendet nem lehetett tartani,
 89 7 |                 a Stuart Mária főkötőt meg éppen nem az angol myladyk
 90 7 |             senki semmiben sem ütközik meg, s a tarkabarka zagyvalékot
 91 7 |           boltokban a hamis gyémántot, meg az igazi gyémántot, s mind
 92 7 |             elterjesztésére. Itt tudni meg mindent legelőször, ami
 93 7 |             tatár tábor, akkor jelenik meg az elegáns világ, pazar
 94 7 |        félzsoldon levő katonatiszteké, meg a Kairó-utcai kisasszonyoké
 95 7 |          mozdultak innen, amíg mindent meg nem tudtak, amit megtudni
 96 8 |                tartsák, egypár játékra meg hagyta magát fogni, de vigyázott
 97 8 |          legyen az a hit, hogy a botom meg van babonázva. Egyszer az
 98 8 |            monda a mylord. – Duplázzuk meg még egyszer a tétet.~Már
 99 8 |                barbarasse-szal kínálta meg; abból egyet szürcsölt,
100 8 |                elkerülte a kék labdát, meg quintre is. A dákó a mylord
101 8 |               mind a harminckét labdát meg nem csinálta. A nyolcadik
102 8 |             pénz.~Arról pedig mindenki meg volt győződve, hogy az idegen
103 9 |              otthon az apai kastélyban meg nem tanulta, ha utánozni
104 9 |              vegyületlen kék vér teszi meg, hogy egy egész tőkepénzt,
105 9 |                az ellenfél büszkeségét meg nem sérti; ez egy olyan
106 9 |               és jó ízlést nem tagadta meg magától. Ahol kellett, adakozó
107 9 |           lélektani tapasztalás régóta meg van állapítva, hogy az a
108 10|           alakok, akik a l’hombre-nél, meg a börze-coulisse-oknál végezték
109 10|             méhei közt: egy sem csípte meg. S ennek a tündérméhnek
110 10|            Összetett név: egy angolból meg egy kelet-indiaiból. Némelyek
111 10|                takarja az arcát, mikor meg arab paripát ül meg, akkor
112 10|              mikor meg arab paripát ül meg, akkor keleties öltözetet
113 10|       márványfehér arcot visel, máskor meg tiszta fehér ruhához, fehér
114 10|                akkorra ő másikat indít meg.~Maga talál ki egzotikus
115 10|              hogy hátha az övét tartja meg.~Lady Adamina mindennapos
116 10|              szárnyánál fogva rántotta meg a piros ruhás hölgy.~– Uram,
117 10|                   Bánom is én!… Azt is meg tudnám mondani – szólt ismét
118 10|                 Ugyan mivel hódítottad meg ezt a hölgyet? – kérdezé
119 11|              akivel mindez nem történt meg, volt Metell.~Feltűnő szerencséje
120 11|             azután fanatikus szigorral meg tudják állni. Ha az oláh
121 11|              hideg tartózkodás hódítja meg legbiztosabban. Ez az ő
122 11|          Adaminának, hogy Metell kérje meg őt feleségül? Az első esetben
123 11|           liliomokkal, s abban jelenni meg a színpadon. – Akkor aztán
124 11|               mi nem eshetik még akkor meg a tatár tábor deszkabódéjában?~
125 11|           cirkusz csak annyiban felelt meg a nevének, hogy körönd volt,
126 11|             Néha-néha pedig az történt meg, hogy a legérdekesebb jelenet
127 11|            saját honfitársai rugdalják meg a földön fekve; az ellenség
128 11|         Adamina már másodszor legyinti meg a lehúzott kesztyűjével,
129 11|                paroxizmusával rohanták meg idegeit. Undor, harag, düh,
130 11|                 A kozákok ott találják meg, s gallérjánál fogva húzzák
131 11|                az egész publikum ellen meg tudták volna védeni a hadi
132 11|          sajnálták a szép ábrázatjukat meg a calicot-ikat, akinek a
133 11|                   Hát csak csináltassa meg ön szaporán a számlát. Ön
134 11|               becsárát, mert a kormány meg akarta azt venni; adja hozzá
135 12|              el kell mennem, hogy akár meg se virradjak Párizsban. –
136 12|               gráciából a cipőm hegyét meg engedtem csókolni, akik
137 12|        Valamennyi imádómmal mind sorba meg kell verekednem. Ezt csak
138 12|              hol vagyok, de nem mondod meg. Ellenkezőleg azt mondanák
139 12|                  No, és már most ölelj meg, csókolj meg: jó pajtásod
140 12|                most ölelj meg, csókolj meg: jó pajtásod vagyok. – Átadom
141 12|                 A lovaimat mind tartsd meg, s az epsomi gyepen futtasd,
142 12|                 a krokodilusok eszik-e meg, vagy a rézbőrűek?), tégedet
143 12|           rézbőrűek?), tégedet teszlek meg általános örökösömnek… Hanem
144 12|              ahol a tyúkot akkor eszik meg, mikor még kisasszony.~Metell
145 12|            szivarja rágyújtásához. Azt meg is találta, megnyomta a
146 12|              hanem azért nem gyújtotta meg a szivarját, visszadugta
147 12|           dugta, de csak nem gyújtotta meg a másik végét, hanem a korbácsával
148 12|                jogom van magamat ennek meg annak hívatni, mint volt
149 12|            lady Adaminának hívatta; én meg akartam tréfálni a világot,
150 12|             két gentlemant, akiknek ön meg fog nevezni másik két urat,
151 12|    lövöldözzünk egymásra, míg egyikünk meg lesz nyugtatva. Tessék,
152 12|                hogy „nullissimo” – aki meg bizonyos felőle, hogy egy
153 12|             Adam of Camelboroughnak, s meg van nyugodva felőle, hogy
154 12|              különös lángésszel áldott meg, az megfelelő tért talál
155 12|           gazdagok, hogy a veszteséget meg nem érzik. Hanem ott, ahol
156 12|               igen jó cimborám) vertem meg kegyetlenül a játékban.
157 12|          átkozott kártyazsenid ölte őt meg. – A példája, tudom, hogy
158 12|        lefizette fekete bankóban, amit meg nekem kellett volna lefizetni
159 12|                kívül, még nem beszélt. Meg kellett őt ismertetnem kétségbeesett
160 12|        áldozataira, ártatlan gyermeket meg nem támad soha. Húgomnak
161 12|         találni meglőve, s én még csak meg sem fogom mondani a gyilkosom
162 13|                sem magyarázzák azt itt meg. A nyár melegét enyhíti
163 13|         esztendőben még az sem történt meg.~A fügefa novemberben ahelyett,
164 13|             egyetlenegyszer sem jelent meg az adriai tengerpartokon
165 13|          mellénye, a szeredása, azután meg a sipkája körös-körül tallérokkal.
166 13|             fizetni csak a handzsárral meg a pisztollyal szoktak. Az
167 13|              ezek az uskókok.~– Máskor meg azt próbálták meg ellenük,
168 13|               Máskor meg azt próbálták meg ellenük, hogy felbiztatták
169 13|                az uskókok ellen; annak meg az lett a vége, hogy az
170 13|           azokat pusztították el. Száz meg száz nótájuk van hőstetteikről,
171 13|             asszonyok hogyan osztoztak meg egy férfiszíven. Mintha
172 13|               másik nap amott rohanták meg a hegyekből alájövő fegyveres
173 13|          szegény rovinai lázárok adták meg az árát. Minthogy Porto
174 13|             tenger adott enni, halakat meg csigabigát. Minden hétre
175 13|         tenyésznek. – Milióra ezzel is meg lett volna elégedve, de
176 13|                bajuknak: a kenyér. Azt meg hiába kérnek: nincs.~Attól
177 14|                acanthus leveleit ették meg, ami a Frangipáni vár kerítése
178 14|               De hát a kecskét ki feji meg, ha én nem leszek itt?~–
179 14|              között pepecseljen, aztán meg folyvást a tengert nézte
180 14|              estét, kisasszony. Engedd meg, hogy elrejthessem itt a
181 14|              nem tudod még? Nem mondta meg senki! Jaj, de rosszak ezek
182 14|           valamennyien. Álmában lepték meg a várost, a katonaságot
183 14|                a várost, a katonaságot meg a rendőrséget leverték,
184 14|              leginkább emiatt rettenve meg.~– Hát biz azt, kisasszony,
185 14|                húzva a vitorlám; aztán meg hal nem kell a rablóknak;
186 14|         Quarneróban. Buccariban tudtam meg menekülő hajósoktól, hogy
187 14|    eleresztették is, levágták az orrát meg a füleit; mert az a szokásuk
188 14|              oda nem törnek be. Téged, meg a rovinói lázárokat nem
189 14|                az uskókoktól szabadíts meg! Huszonnégy fontos gyertyát
190 14|          ütenyt vernek az evezők, száz meg száz lapátütés hangja egész
191 14|                és a nádpálcáját, aztán meg a patrontáskát. A vezér
192 14|                számára. No, hát tanuld meg, hogy az uskókok nem bántják
193 14|              maguk az uskókok tagadták meg az engedelmeskedést, azután
194 14|               engedelmeskedést, azután meg a rabul ejtett katonák.
195 14|                tábor férfitól sem ijed meg, egy leánytól rémülne agyon
196 14|            uskókok vezére mégsem ijedt meg tőle. Egy lépéssel még eléje
197 14|       franciául szólt hozzá.~– Bocsáss meg, ha megbántottalak, s ölj
198 14|               ha megbántottalak, s ölj meg e fegyverrel, ha még valaha
199 14|          szegényeket felemelni. Tartsd meg emlékül ezt a fegyvert.
200 14|               tartogatni, hadd találja meg más!~
201 15|              ez, olyan, mint a „terülj meg abrosz!” regéje. El kellett
202 15|               szavát, arra juhászodott meg. De ez igaz. Mert hát úgy
203 15|               az uskók, aki leányt öl, meg van átkozva. Akkor aztán
204 15|           pénzemen kenyeret vásárolni, meg a rovinói nyomorultaknak,
205 15|           elátkozott hercegkisasszony, meg pofátlan emberállatok, hát
206 15|             alá valami szerafim.~– No, meg a rovinói lázárok kiáltása
207 15|              is ott a háztetőkőn.~– Az meg olyan volt, mintha egy pillanatra
208 15|        szabadon bocsáttatott, látod?~– Meg is alkudott velem könnyen,
209 15|               de hogy önként nem adtam meg neki, mikor kérte, azért
210 15|              tőle, a másik pillanatban meg aztán reszketni kezdtem,
211 15|              lelkem ővele megy, az övé meg itt marad?~– Tartok tőle,
212 15|                úgy a lelkében csókolja meg a másiknak a lelkét, az
213 15|              már olyan nőket, akik azt meg is tették. Gyémántokat,
214 15|          táborban gyémántokkal fizetik meg a csókot, az igazi tatár
215 15|              De én azt akkor sem adnám meg.~– Mondtam már, hogy az
216 15|        meghalnék bele, de mégsem adnám meg neki azt a csókot, amit
217 16|                hogy szép legyen. Aztán meg, hogy vitéz legyen. A szemeit
218 16|            hideg ellen ott van a bunda meg a tűzhely; ki zárná ki a
219 16|               nyúló. Ez alulról kezdve meg van rakva sűrűn – felszegezett
220 16|      emberfülekkel. S az uskókok vénei meg tudják nevezni végtől végig,
221 16|             fel, néha nagyon fel, néha meg nagyon le; búskomor melódia.
222 16|             nem a fiatal hangot illeti meg az éneklés, hanem az öreget.
223 16|            ahhoz jó emlékezet is kell. Meg a fiatalnak nem is illenék,
224 16|               férfiak maradtak otthon, meg a fehérnép, azalatt, míg
225 16|                a kezein csak a csontok meg az erek látszanak. Olyan,
226 16|           engemet keresni,~Annak mondd meg, hol van Deli Markó.~Vagy
227 16|              ülj nyeregbe,~Annak nyisd meg hármas kriptaajtóm.~Vagy
228 16|          ajtómon zörögve,~Annak engedd meg, hogy rám találjon,~Addig
229 16|             bolygó lidércnek~Nem nyitá meg ajtaját a Vila.~Harmadszor
230 16|         pokolra,~Ne is csókolj engemet meg addig,~Míg ajkam meg nem
231 16|           engemet meg addig,~Míg ajkam meg nem tisztul a vésztől!”~
232 16|          menyasszony:~„Akkor tisztulok meg csak a vésztől,~Ha megfürdöm
233 16|                csapással,~Szikla nyílt meg, út támadt előttem,~S hogyha
234 16|               teherhordás nem gyalázza meg soha.~A diadalmas csapat
235 16|            szétszórt csatákban érkezik meg a várba, rendetlen puskaropogás
236 16|             Deli Markó attól sem ijedt meg, most is kérte tőle azt
237 16|                tiszta, akkor csókollak meg téged”. Így mondja azt a
238 17|       tenyészetet; olyan illatár tölti meg a léget, hogy az ember egy
239 17|                az álomra!~Jó volna, ha meg lehetne gyónni valakinek!
240 17|               legalább minden vasárnap meg kellene gyónnia. Ő bizonyosan
241 17|               dicsekedni való. A titok meg van gyónva; csakhogy metrumokban.
242 17|               illatos virágok.~Milióra meg az ő százféle démutkái,
243 17|      szörnyűségesebbek.~Milióra nagyon meg volt elégedve a balladájával,
244 17|                találod te is.~De mégis meg akarta tartani az inkognitót,
245 17|           egész elragadtatása. Milióra meg is neheztelt érte.~– Hát
246 17|              se németnek, a franciának meg még a hátába sem mertek
247 17|             nyomorogtam, tőlük szöktem meg; ismerem a fajtájukat kívül-belül,
248 17|               üli, előveszi a lantját, meg mellé ülteti a trónusára
249 17|                 s az asszony énekel, ő meg veri a lantot. Veri bizony
250 17|               van, akkor azért döngeti meg a vőlegénye, miért oly ügyetlen?
251 17|             bontani a bocskorát, akkor meg azért páholja el, mivelhogy
252 17|               azt tudni, hogyan oldják meg a férfibocskort? Ez lesz
253 17|               lett volna a pap, akinek meg szokás gyónni.~
254 18|      handzsártól sem maradhatott, hogy meg ne szólja; azt mondta, hogy
255 18|              beszélt a honfitársairól, meg azoknak a feleségeiről!
256 18|        látszott közeledni.~A dereglyék meg voltak rakva vörös sipkás
257 18|              jönnek. Egy másik hajóraj meg a túlsó oldaláról a Quarnerónak,
258 18|             Máriát, sorban, de a bórát meg nem meri káromolni senki.
259 18|                 hogy megsebesítsék, de meg nem szólítják, mert attól
260 18|               cudar kutya bóra! Dögölj meg, ha alszol! Sántulj meg,
261 18|                meg, ha alszol! Sántulj meg, bénulj meg, mászva mássz!
262 18|            alszol! Sántulj meg, bénulj meg, mászva mássz! Zsákba légy
263 18|              hogy felöltöztesse. Akkor meg egészen elhagyta magát:
264 18|       ottmaradt. Egész nap nem szólalt meg, csak nézett maga elé nagy
265 18|            folytatódnak tovább, azután meg lenn a tenger fenekén. Arra
266 18|             féljen, lelkem kisasszony, meg nem áll ez Ciprus szigetéig.~
267 18|                 Én akarom, hogy hallja meg! Ha félsz velem lenni idefenn,
268 18|          dacolni. Pedig hányszor állta meg a helyét a golyózápor között!
269 18|      fegyverrel; az mind nem félemlíté meg. És ez a gyönge leány, aki
270 18|               magát a vőlegényével, az meg az előle futót jégzáporral
271 18|        bocsássák be, s dideregve rázza meg a csukott táblákat, egyszerre
272 18|          rosszul bezárva a szobájában, meg hogy a kandallójára fát
273 18|                   Hát az minek menekül meg?~– Nem tudom én.~– Hát mikor
274 18|                hajó közül egy szabadul meg, akiket a sík tengeren kap,
275 18|              gyere magad, ha élsz még, meg nem haltál.~A nyitott ablakon
276 18|         egyszerre eloltotta a gyertyát meg a kandallóban égő tűzet;
277 18|              bújjék a takaró alá, hogy meg ne fagyjon; amíg a bóra
278 18|                akarnak maradni, mintha meg akarnák látni azt a földfeletti
279 18|                ukrán pusztákról; a tél meg a bóra együtt utaznak, a
280 19|               katonaviselt leányé adta meg előbb magát. Axamita nem
281 19|               Azért, hogy szüntesse ön meg ezt a vihart.~– Megőrültél-e?
282 19|            Megőrültél-e? Én szüntessem meg a vihart?~– Igen, igen;
283 19|               hogy ő hát a „vila”, aki meg tudja indítania vihart;
284 19|           könyörgött neki.~– Szüntesse meg már ezt a rettenetes vihart!
285 19|              hogy szüntethetném én ezt meg?~– Óh, hiszen tudja ön azt
286 19|              ezzel a kiáltással: „Állj meg! Térj meg!”Ahol az elhajított
287 19|            kiáltással: „Állj meg! Térj meg!”Ahol az elhajított handzsár
288 19|              ezt a handzsárt, és tegye meg ezt a rontást! A szentanya
289 19|               jó kísérteni. Azok ellen meg nem véd a strázsamesterpátens.~
290 19|                szőlőtörzs kapaszkodott meg a gyökereivel a vár tövében,
291 19| belekapaszkodtak az indái. Most a bóra meg a két leánya ezekből a kúszó
292 19|          hazakergetni a vihart.~– Állj meg! Térj meg! – kiálta szél
293 19|               vihart.~– Állj meg! Térj meg! – kiálta szél ellenében
294 19|                vérnyom; nem is sántult meg tőle a bóra, csak olyan
295 19|                 Hát abból a csónakból, meg a rajta ülő emberből mi
296 19|            annak, ha e szemek beszédét meg nem érti! Egy csapás azzal
297 20|         bezúzza a homlokát, ha Milióra meg nem ragadja. A végső küzdelemben
298 20|                tűzszerszám, amivel azt meg lehet gyújtani. Akkor tanulta
299 20|     borszesszel, pokrócdarabbal, aztán meg villanyos tenyereivel végigdörzsölte
300 20|              félj tőlem, nem csókollak meg.~Annak pedig úgy látszik,
301 20|                a Durindó lovát, azután meg a jó kardját, a Szablyát
302 20|          született granicsárok, azután meg a hitszegő pogány török,
303 20|  sziklavölgyükbe való visszavonulásra, meg az ottmaradtaknak a társaikkal
304 20|                a magam csónakja maradt meg két evezőnőmmel, azokat
305 20|            írtam rólad. A te harcodról meg ami azután jön. Ha akarod,
306 20|                  Mindent elhiszek. Óh, meg ne haragudj rám! Tudom,
307 20|                együtt laknak, a legény meg a leány, mint hűséges társak,
308 20|      szeretgessék egymást, s ha azután meg vannak elégedve egymással,
309 20|          vazalljai. A nevét nem mondom meg neked, mert azt kibeszélnünk
310 20|          tüszőmben. Ennek nem találtad meg a nyitját, ugye? Tanuld
311 20|                a nyitját, ugye? Tanuld meg, hogy máskor tudjad. Hanem
312 20|             tudjad. Hanem előbb esküdj meg rá, hogy ebbe a képbe bele
313 20|      lehetősége ellen.~– No, de esküdj meg előbb, hogy nem szeretsz
314 20|          özönével.~– Hát te így tartod meg az esküdet? – rivallt rá
315 20|           elkövetni, hogy nem tagadhat meg tőled.~– Harcaim diadalkoszorúját
316 20|                 Hozzám rendesen délben meg este szokott feljönni, máskor
317 20|            házban, ahol annyian haltak meg azért, mert csókot adtak
318 20|      felöltöztetéssel, Milióra maga is meg volt elégedve a művével.
319 20|        rendbeli ördögökkel nem töltené meg ezt a kastélyt.~Azért is
320 21|             egészen apropó jöttél most meg.~– Hogyan? Talán kifogyott
321 21|         eldalolta a csónakdalnak, akár meg is tanulhatta azt tőle Adam
322 21|               hogy egyet nem bocsátasz meg nekem soha, azt, hogy kényszerítettelek
323 21|                s férfi alakban jelenni meg… Ezért valahányszor rád
324 21|             most itten, nem szorítanám meg a kezedet.~– Én mégis érzem
325 21|             utcai házba.~– Ha a muszka meg nem előz.~– S csakugyan
326 21|           kaptál elégtételt? – szólítá meg őt lord Adam egyenesen belékötelőzködve.~–
327 21|                játszik ön velem, akkor meg éppen fölösleges áldozatot
328 21|                rajtam kívül nem mondta meg senkinek, hogy hová. Mylord
329 21|          arcának szokatlan sápadtsága; meg az, hogy a hosszú redingot-t
330 21|           mellény csupa vér volt.~– Te meg vagy sebesítve?~– Mégpedig
331 21|               nekem orvos. Tudom, hogy meg kell halnom. Egypár órai
332 21|              tanuld be. – Örvendeztesd meg vele majd szegény kis bolondomat. –
333 21|             volt – a hangjegyzéssel is meg az élettel is.~Mikor a pap
334 21|              neki a fülét, hogy gyónja meg neki lelke terheit, Metell
335 21|               Suhanj be ablakán!~Mondd meg szerelmesemnek:~Ő a legszebb
336 22|               gránitobeliszket rendelt meg a sírkőfaragónál legkedvesebb
337 22|                teelőtted nem erőltetem meg a fantáziámat, igazat mondok.
338 22|               van a fejedelemségnek is meg a hadviselésnek is.~– Csak
339 22|              akiket az a ragály lepett meg, amit Egyiptomból hoztak
340 22|             ezt a ragályt nem kaphatni meg más által, mint ha egy férfi
341 22|            fejedelmi pompában jelentem meg előtte, mint nagylelkű szabadító (
342 22|              oda – te őtőle tudtad ezt meg. És így Metellt a húgától
343 22|                elvett fegyverrel ölted meg.~– „Mais c’est la diplomatie.”~
344 22|                s csak azután esküsznek meg vele az oltárnál, s az a
345 22|                feneke, ha az osztrákok meg a törökök szétverik a dalmata
346 23|                húgának egy kapitálist, meg egy dicső vőlegényt, meg
347 23|               meg egy dicső vőlegényt, meg egy uskók királyi trónust.
348 23|            négy nappal később érkezett meg, mint az angol. Azalatt
349 23|              móringoltat, nem esküdtet meg, csupán azt kívánja, hogy
350 23|           rejtekben vannak; ezeket jól meg kellett őrizni a tengeri
351 23|            amikor akarja – a harcot is meg a szerelmet is. Ha megunta,
352 23|        ellenkező politikát. Deli Markó meg a tündérszép arája! Erről
353 23|               újra álmodta azt, aminek meg kell történni. Olyan bizonyos
354 23|               parton csak nem támadhat meg.~– Igaz, hogy a cápa nem
355 23|               kisasszony, a cápa ellen meg nem véd a handzsár.~– Nekem
356 23|             rácsajtót, ha a kisasszony meg nem ígéri, hogy nem megy
357 23|                fadobozból, görbe fából meg zongorahúrokból csinált
358 23|                opánkát szabott magának meg bocskorszíjat, abban járt.
359 23|             öblében szedték a spongyát meg a holothurokat. Az ő nyomorék
360 23|                csak robotoló jobbágyok meg kolomprázó ökrök – hát őneki
361 23|           kolomprázó ökrök – hát őneki meg kell halni!~Hanem aztán
362 23|       csónakjával, útját állhatja, még meg is ölheti. – Ezt meg kell
363 23|               még meg is ölheti. – Ezt meg kell akadályozni!~Ablakából
364 23|        irgalmas szegény lelkének!~– Te meg akarod őt ölni?~– Én nem.~–
365 23|            Axamita is megdermedve állt meg a sziklán; pedig az ő kezében
366 23|                dolgozni. Ez zsibbasztá meg egyszerre a cápa kolosszális
367 23|           agyvelejét. Így történhetett meg az a mesébe való csoda,
368 23|           hasát. Miliórát csak az őrzé meg, hogy a kitörő gáz egy hullámhegyet
369 24|            egészben eladó. Igen olcsón meg lehetne kapni. A szőlő egészen