Part

 1 6 |          a másikra valója. Még a vihar sem bántja ezt a helyet.
 2 18| császárunk katonáit átkozza?~– A vihar pusztítsa el őket, mielőtt
 3 18|          az égre:~– Hol vagy, te vihar? Hol vagy, te fergeteg?
 4 18|        dörömbözve; az széttépi a vihar hátramaradt palástját rongyokra,
 5 18|        szünet sincsen.~Odafenn a vihar orgonázik, idelenn a sziklákat
 6 18|       felfelé fordította volna a vihar. – Az ég és a tenger élni,
 7 19|    megmenekül~Pedig ez az északi vihar kegyetlenül bánik az emberi
 8 19|        vila”, akinek a szavára a vihar feltámad. Önmaga sem tudja
 9 19|  pocsékká verte a jég, s aztán a vihar annyi tépett lombot, nyárfahímpor-barkát,
10 19|         nem találta el módját, a vihar nem vett tudomást róla.~
11 20|        erdőkbe bujdokolunk, de a vihar egyre veszettebb lett, először
12 20|        akkor felfordította azt a vihar, alig tudtam kiúszni a tengerből.~