Part

  1 1 |    fortificationalis célokra valók, el kell kótyavetyélni. Mindenáron
  2 1 |           akár a tenger felől halad el mellette az utazó, az a
  3 1 |            ad többet érte?~Még csak el sem köhinti rá magát senki,
  4 1 |            meg két garasért ütöttük el, a Frangipáni várat Porto
  5 1 |  olaszokéval, csak a szemei árulják el tengerszínűkkel, hogy északibb
  6 1 |      rápördült. A Frangipáni vár is el volt ütve.~– No uram, ön
  7 1 |           kódorgó nevek közül egyet el kellene fognia magának,
  8 2 |         nyelvén.~– Mennyiért vinnél el engem meg a holmimat a szekereddel
  9 2 |          megy. Hát mennyiért vinnél el engemet Rijekából Kraljevicába?~–
 10 2 |      skriljevo spitalig nem viszlek el, ha magad arannyá válsz
 11 2 |            ott őgyelgő idegent. Még el sem hagyta Metell úr a boltot,
 12 2 |      felfutott folyondár azt árulta el, hogy nem is szokott az
 13 2 |            magas falak, hogy a bóra el ne hordja, s e falak oltalma
 14 3 |   sziklamélységbe látni alá. A kert el van hanyagolva; látszik,
 15 3 |          gesztenyefa, azt nem adják el együtt a földdel: az a régi
 16 3 |             várán az olajfájához.~– El fogom titkolni a jókedvemet.~
 17 3 |              Az már igaz.~– Arra is el voltam készülve, hogy ezt
 18 4 |        vörös duzma daganat foglalja el, mely homlokot, állat egybefoglalva,
 19 4 |        Ezzel szépen németül kezdett el beszélni Metell: amire az
 20 4 |     ellenkező kifogásokkal utasítva el a kéredzkedőt. Úgy látszik,
 21 4 |      kéredzkedőt. Úgy látszik, hogy el volt rá készülve, hogy reggelig
 22 5 |         néző hiszékenységét, akinek el kell fogadni, hogy ez a
 23 5 |         búzavirágszínű sávval válik el élesen a szárazföldtől.
 24 5 |         tölteni az időt. Amit maguk el nem mondanak egymásnak,
 25 5 |          nagyon, csak nemrég hagyta el a gyermekkort.~A férfi egy
 26 5 |        annak, aki még ma Porto Réig el akar jutni. Az evező lassú
 27 5 |             baj támadt, hogy nekünk el kellett fogadnunk a zálogváltsági
 28 5 |             Ne kérdezd tovább! Hidd el, hogy van. Álmodozzál felőle,
 29 5 |    lehetetlenségeket, csak azt hidd el, hogy amikor visszatérek
 30 5 |             kellett lennie. Azt úgy el kell hinni, mint testünknek
 31 5 |             fényes homályba temetve el a sötét alakot – a másik
 32 5 |        mindjárt meglátod.~Alig múlt el néhány perc, mely alatt
 33 5 |           Az már igaz, hogy itt jól el leszek zárva a világtól.~
 34 5 |          vakmerő kérdésre határozta el magát.~– De hát miért nem
 35 5 |         amit nem tud megérteni, azt el kell hinnie. – Most még
 36 5 |        várat körös-körül, hanem még el is látja élelemmel?~Metell
 37 6 |            mellemben: nem kaphattak el.~Ez még nagyobb rejtély
 38 6 |          Bécset, a Frangipáni várat el nem foglalja senki, ennek
 39 6 |             senki, ennek a kapujáig el nem jön többet se a Bonaparte,
 40 6 |            hogy mi az a kincs, amit el akarnak tőle lopni? Azért
 41 6 |       tűztől: férfihelyet foglaltam el. Áldom érte a Mindenhatót,
 42 6 |        darab: ezt idáig te készíted el! Annak az ezrednek a nevét
 43 6 |            rá okot adni. Nem vettek el senkitől semmit. Fizettek
 44 6 |          nem keserítették volna úgy el, mint azáltal, hogy az asszonyaiktól
 45 6 |       ottmaradt.~– És ekkor kezdett el a neve átokká, rémületté
 46 6 |           aki egyszer megkapta, azt el nem hagyta többet. Terjedt
 47 6 |          akik a köznépből csúfultak el ilyen szörnyetegekké, egy
 48 6 |         valami édes zsibbadás állta el tagjait, s arra elszunnyadt.~      ~
 49 6 |             Napóleon katonái hozták el Egyiptomból. A francia kormány
 50 7 |         meséje. Azt még többször is el kell mondanod, hogy jól
 51 7 |           Délután tudod mit mesélsz el nekem, Axamita? Említetted
 52 7 |               De már azt nem mondom el!~– Miért nem mondod?~– Mert
 53 7 |        legfényesebb részét foglalta el, a Palais Royalnak az udvarát.~
 54 7 | emlékezetessé; mely milliókat nyelt el, s milliárdokat okádott
 55 7 |          aztán megint népeket nyelt el, és vértengert okádott ki (
 56 7 |      fegyverrel a kezében özönlötte el a világvárost az idegen
 57 7 |             a másik, hogy mit adjon el érte. S megvehető minden!
 58 7 |           Babilon, s amint jön, úgy el is vész a puncstermekben,
 59 7 |            kertjének hársfái töltik el fölséges mézillatukkal a
 60 8 | Tanulmányozta a szerepet.~Nem árult el kíváncsiságot, érzéketlen
 61 8 |          sajnálni, akik azért, mert el hagyták nyerni a pénzüket,
 62 8 |            hidegvérrel nézték volna el, hogy hogyan öli bele magát
 63 8 |     Rendesen mind a négy tekeasztal el van foglalva, de aztán lassanként
 64 8 |       lökését. Ezúttal sem hibázott el egyetlenegy labdát is. A
 65 8 |          ezalatt ott sertepertéltek el mellette – egy ilyen nagy
 66 8 |         csinálta. A nyolcadik játék el lett vesztve. – Ó-Anglia
 67 9 |      restelli, ha olyan pénzt nyert el, amit valaki a közpénztárból
 68 9 |            közpénztárból suvasztott el, vagy a párizsi kloakák
 69 11|   elvesztett, másvalakinek okvetlen el kellett nyerni.~Ennek bizony
 70 11|           támlás padsorok foglalták el, a karzatok páholyokká voltak
 71 11|          másik udvarában, s sietett el nem maradni az aranyborjú
 72 11|     börzeszenzálnak: „Végy!” – „Adj el!” s az orchestrumban összevissza
 73 11|         húzó harmonikáját sem hozta el ezúttal, pedig igen szépen
 74 11|       forduló karszékbe helyezkedik el, ahonnan alig veheti észre
 75 11|          tud csinálni! – A világért el nem mosolyodnék, akármi
 76 11|          egy egész új világalkotást el lehet a helyéből kacagni;
 77 11|        pogány szitkozódást kövessen el, amíg csak a rendőrfőnök
 78 11|          flagráns bűntényt követtek el.~– No no, csak semmi komédiajátszás.
 79 12|                Nekem most innen úgy el kell mennem, hogy akár meg
 80 12|            őrült módon vesztegették el egy mosolygásomért – hát
 81 12|           azokat bontsd fel, olvasd el, és intézkedjél bennük. –
 82 12|          Arra az esetre, ha az úton el találnék pusztulni (az ember
 83 12|           világon, aki azért szökik el egy helyről, mert attól
 84 12|        nyert.~Három évszak múlt már el azóta, hogy Miliórát magára
 85 12|            mikor és hogyan utazzunk el a svájci határra, s hány
 86 12|         tündérvilágába, hogy kezdje el a világismeretet mindjárt
 87 12|             e ragály-kórházba dugta el húgát! – kiálta fel, helyéből
 88 12|       nyugodt lehess, én úgy hagyom el Párizst, hogy senkivel sem
 89 12|       senkivel sem beszélek. Kísérj el Havre-ig, hogy ellenőrizhess.
 90 12|        velem sohase beszélt. Kísérj el.~– Nem kísérlek sehová –
 91 12|    megcsókolták egymást, úgy váltak el.~
 92 13|    nincsenek, azért mégsem téveszti el, hogy a kagylóját hófehérré
 93 13|          sem tudta, mennyi idő múlt el azóta, hogy itt van. Az
 94 13|             folyam, árvíz borította el a lapályokat, vetések kirohadtak,
 95 13|           neki: azokat pusztították el. Száz meg száz nótájuk van
 96 13|           mikor a tengeren kezdenek el rabolni. Majd az is bekövetkezik!~
 97 13|              a Marguerita áldozatai el lettek zárva az egyetlen
 98 13|            kis halászcsónakjukba, s el ne induljon a bátyját felkeresni
 99 14|          volt közte; de hogy menjen el az a pénz Fiuméba, s hogy
100 14|             bizonyosan itt haladnak el az uskókok. A rettenetes
101 14|          szegény fejem, hová fussak el előlük.~– Hát én?~– Te könnyen
102 14|       láthatárba, nézve, hogy merül el egyik csillag a másik után
103 15|         terülj meg abrosz!” regéje. El kellett fogadni, hogy igaz
104 15|        szívem olyan sebesen kezdett el dobogni; csupa láng lett
105 15|        öldökölni jár.~– Mit vehetne el mitőlünk?~– Tőlem semmit –
106 15|  menyasszony, akit nem úgy ragadtak el erőszakkal. Hogy itt a Frangipáni
107 15|            átfonva tartom, magamtól el nem eresztem; mondok neki
108 15|          kényszerítene, hogy menjek el innen vele, hát nem mennék
109 15|          innen vele, hát nem mennék el. Ha erőszakkal elragadna,
110 16|         csodadolgokat maga kövessen el; ellenben az öreg szemeknek
111 16|       fátyol helyett azzal takarják el az arcát idegen férfi előtt,
112 16|  Szentgyörgy napján~Messze, messze, el a másvilágba,~Megígérte,
113 16|     meglátogatlak”.~– „S mit hoztál el nékem másvilágról?”~„Mátkacsókot,
114 16|             csompó, amit a helyéről el lehet mozdítani, ha tizenkét
115 16|          belökni. Idáig élve hozták el őket, mert a fogoly nekik
116 16|          valami derék vitézük esett el, akkor amint a bortól, a
117 16|            a fiatal menyecskéket is el kell szólítani a tűzhely
118 16|       érkező új csodatetteit mondja el az uskók vitézségnek, de
119 16|             nem szédül, nem csúszik el a sziklán. Ha mélység állja
120 17|             hogy ha egy kisleánytól el van véve minden alkalom
121 17|      egészen felesleges dolog lenne el nem követett bűnök meggyónásán
122 17|           ébren, azt, azt!~Pedig az el nem mondott érzés kínozza
123 17|         kisleány, aki nem mondhatja el a szíve baját, leírja azt
124 17|  metrumokban. Nincs kimondva, mégis el van mondva. S a papiros
125 17|           eljátszotta zongoráján, s el is énekelte hozzá a verset.
126 17|        olyan nehéz ennek a másiknak el nem mondani, mi bántja. –
127 17|             akkor meg azért páholja el, mivelhogy ártatlan hajadonnak
128 18|        iszonyú sok rablást követtek el a tengeren. Még én akkor
129 18|        átkozza?~– A vihar pusztítsa el őket, mielőtt odaérnének!~
130 18|            Axamita erővel vonszolta el az ablaktól a leányt.~–
131 18|    pillanatokra vakító fényt áraszt el a toronyszobában.~– Hadd
132 18|     villámkorbácsából, újat hozott, el akarta nyűni rajtuk; mennydörgő
133 18|           messze távolban enyésztek el, most mintha egészen közelben
134 18|              Hagyj magamra.~Axamita el is ment a szobából. Neki
135 18|           levők hadd szenderedjenek el, akkor egyszerre összegyűjtött
136 18|      évszaka nincs, csak a bóra hoz el belőle mutatónak egy napot,
137 19|           ön azt jól! Minek mondjam el? Csak egy igézésébe kerül.
138 19|           kis kertbe, aztán hajítsa el ezt szél ellenében, ezzel
139 19|            ott tüzet! Ott nem fújja el a szél.~Axamita keresztet
140 19|             babonát; de nem találta el módját, a vihar nem vett
141 20|        Körülnézett: hová rejtse itt el? – Fel nem viheti a szobájába,
142 20|         neki:~– No, mármost beszéld el, hogy mi történt veled!~
143 20|             nem támadnak, s Zengget el nem foglalják orozva tett
144 20|     tengeren harcoló uskók hősöknek el volt vágva útjuk a sziklavölgyükbe
145 20|           tartod. Minket pusztított el ez a nagy szél, utoljára
146 20|          aztán a kötényével takarta el az ifjú arcát azalatt, amíg
147 20|             puskát.~Milióra egészen el volt ragadtatva ettől a
148 20|        mondá nekem: eredj oda, lásd el népünket élelemmel a sziklafészkeinkben
149 20|        huzakodásba került, de a cél el van érve.~Most aztán még
150 20|              Miliórád”. Nesze, vidd el neki. Ebből majd megtudja
151 20|           ifjú szemébe, míg könnyei el nem takarták előle. Hogy
152 21|          Ellenkezőleg. Megtelt. Már el akartam hagyni Párizst.~–
153 21|           vár rád; Lady Adamina rég el van felejtve, csak az egy
154 21|          Hát nekem nem danolnád azt el?~– Bohóság! …Kinevetni való. …
155 21|              mindig olyan érzés fog el, mint ha egy lefizethetetlen
156 21|        dalmáciai utadra, hanem jöjj el velem még ma este a l’hombre
157 21|       szalmaemberekkel.~– De még ma el kell velem oda jönnöd. Ez
158 21|            lépcsőn keresztül hagyta el Camelborough palotáját,
159 21|     Amellett olyan hibákat követett el, amikért egy kezdő játékos
160 21|        utcára, s ott végezhette azt el zaklatójával.~Tél volt az
161 21|      vagyonodat képviseli. – Ő majd el fog magával vinni szomorú
162 22|          szalonjában.~– Ön nem jött el a mi barátunknak a temetésére! –
163 22|         muszka grófra.~– Nem mentem el – viszonzá a gróf –, mert
164 22|           akinek ez mondva volt, ha el tudta hárítani magáról;
165 22|       vagyok az. Valahol, valakinek el kell kezdeni a dolgot. Ypsilanti
166 22|              Ez a néma fegyver. Aki el nem árulja magát se lobbanással,
167 22|       nélkül; golyózáporral borítja el bokrok mögül, sziklaodúkból
168 22|      életemben láttam. Oda rejtette el Metell barátunk a húgát,
169 22|            mondhatom, hogy még csak el sem pirult az arca. Olyan
170 22|        legjobb barátjára, hogy hozd el onnan, vidd el oda, ahol
171 22|            hogy hozd el onnan, vidd el oda, ahol legjobb helye
172 23|             megtörténhetik, a siker el nem maradhat. Odafenn Szentpétervárott
173 23|       világhírű csodaművész veszett el benne.~Kémszemléi alatt
174 23|      eltartja. – Egy halászcsónakon el lehet szállítani azt a veszedelmes
175 23|      tündérnek született leány, aki el van átkozva egy boszorkányos
176 23|            az ember akkor végezheti el, amikor akarja – a harcot
177 23|          althang.~A tengeren messze el szokott hangzani a dal.~
178 23|     barkarola végakkordjai ringanak el a hullám felett: „Milióra…
179 23|            könyvbe, akiknek mindent el kell hinni, ami könyvben
180 23|          közül a tengerbe, s rögtön el is kapta mind a kettőt.
181 23|             Valami varázshatása van el látványnak a szárazföld
182 23|         meglátogatják, ne mulasszák el e különben is érdekes természetrajzi
183 24|             Fiuménkat meglátogatja, el ne mulassza, hogy kirándulást