Part

 1 III  |       Te azt hiszed, hogy meg vagyunk halva? – kérdé István.~–
 2 III  |       látni, hogy életrevalók vagyunk, és tisztelni fogják törekvéseinket;
 3 IV   |       miellenünk? Mi közönség vagyunk, és ő színész, mi fizetünk,
 4 VI   |   afficiálja a tüdőket.~– Itt vagyunk! – kiálta az első diadallal,
 5 VIII |     király~Tehát ismét itthon vagyunk, a kedves, szegény Magyarhonban.
 6 XII  | ismeretségünknél fogva készek vagyunk önnek e lovagi szolgálatot
 7 XV   |     volt miattad!~Hát ennyire vagyunk?~Fanny most fél könyökre
 8 XVII |      rugóiba vág, kénytelenek vagyunk azt mint a társadalom világának
 9 XX   |         Ettől örök időkre meg vagyunk szabadulva. Olyan gyöngéjét
10 XXIII|    kém~Kecskerey úr szállásán vagyunk.~Nagy hiba volna tőlünk,