Part

1 VI    |         volt, hogy az excellens ifjút küldötte előre.~S az ifjú
2 VII   | legújabb divat szerint öltözött ifjút pillanta meg, de ki egészen
3 XI    |     ügyben a nép szószólója.~Ez ifjút azért küldé annyiszor Terézhez
4 XIII  |       unszolák a nagyra becsült ifjút, hogy rögtön, még azon éjjel
5 XIV   |         Sándor – szólítá meg az ifjút a mester –, remeked valóban
6 XIV   |  mindketten úgy szerették e két ifjút, mint tulajdon gyermekeiket;
7 XV    |        nap nem lát magához illő ifjút, pedig a szív vágyai ilyenkor
8 XXVIII|      feje.~Rudolf úgy szánta az ifjút.~– Maradjon ön itt, én egyedül
9 XXXI  |       fel! Nagyon szeretett egy ifjút, és annak nevét sem mondta