Part

1 XII  |  Livius, egy seborvos és egy szolga. – Az utóbbi hozta magával
2 XIII |      átnéz – dörmögé az öreg szolga.~– Fogja be kend a száját! –
3 XV   |      hagytunk – mond az öreg szolga.~– Mit hagytunk itt, te?~–
4 XV   |     néhány aranyat nyomott a szolga markába, s azzal kissé rendbe
5 XVIII| legalázatosabb, emberségtudó szolga, ki olyan szertelen nagy
6 XX   |      öröm e pillanatában egy szolga lépett oda Szentirmaynéhoz,
7 XXX  |        kérdezé tőle.~Az öreg szolga szólni akart, de ajkai össze