Part

 1 IV   | ijedtében majd elhalt, térdre esik a herceg előtt, és könyörög,
 2 IV   |     birkóznak, végre a vadász esik el, a medve lenyomja a földre,
 3 IV   |     kalap, mely a földszintre esik, egy ember, aki a pianissimóban
 4 VII  |          Édes Rudolf, nem jól esik öntől ily szót hallanom.
 5 VIII |       élethez, s majd nehezen esik aztán újra rendhez szokni,
 6 XV   |     Én is szégyenlem, rosszul esik, hogy érzéketlen vagyok.~
 7 XV   |        egyik bajból a másikba esik, dolgozik, mint a szolgáló,
 8 XVIII|     ha volna kivel, s csak az esik neki nehezen, hogy nem mondhatja
 9 XIX  |      legszigorúbb kritika alá esik, most kezdtek róla gondolkozni,
10 XIX  |          Úgyis csak kölcsönbe esik.~– Persze, aztán mi csak
11 XXX  |   veszteségen fájdalom nélkül esik át, s új atyát és anyát