Part
1 I | hogy aki vesztére belehajt, ott vénül meg benne, vagy a
2 I | Nem valami hintó jön ott?~– Hiszen csak az kellene
3 I | kiteríteni a tűzhely elé, s csak ott dörmögi el a többit. – Azt
4 I | a sárban megfenekelvén, ott virradjon, akkor úgy kell
5 I | még a tüzet is kioltá; s ott bundáján heverészve s utolján
6 I | tegyen testamentomot, mert ott vész, ellenben akik ismerősök
7 I | s azt engedi hinni, hogy ott mégiscsak kell valami élő
8 I | szokták mulattatni, s kik ott vitetnek elöl a másik szekéren;
9 I | a tányérnyaló poéta, kik ott egy társaságban ülnek szépen.~
10 I | kiálta összevissza; pedig ott áll mellette a jámbor, hátul
11 I | poéta és Vidra, a bohóc ott álltak előtte, távolabb
12 I | kapálózott, nem használt semmit, ott tartották mindaddig, míg
13 I | csárdáig. Az izmos cseh vadász ott tette le a tornác alatt
14 I | s elöl ki levén hasítva, ott kell a csizmát kidugni rajta.~
15 I | mint Macbeth boszorkányai, ott parfüm, itt hagymaillat,
16 I | megmondom neki, hogy én ott akarok a szobájában aludni.
17 I | annak, majd az is kiderül.~Ott a bolondos tréfa már ekkor
18 I | emberek. Ah, mon cher hajdú, ott valami sültet látok, legyen
19 I | falujából ki nem mozdul, hanem ott tart a kastélyában teátrumot,
20 II | mely még akkor nem volt ott, midőn legutóbb látta Párizst,
21 II | szoktak vesztegetni; úgyhogy ott egy tízholdas angolkertecske
22 II | meghitt szobájába vezettek.~Ott ült Griffard egy csomó hírlaptól
23 II | földmívelő és prókátor; ott ugyan némely parasztot nemesembernek
24 III | hazamegyek; pedig tudom, hogy ott nem fogok sem hercegi díszágyakat,
25 III | keresztúthoz értek ifjaink, s ott tétovázva álltak meg, nem
26 III | nem vihetem. Ma már voltam ott egyszer, de szívesen visszamegyek
27 III | jegenyefák szigetének hívnak, ott a rezgő lombú fák alatt
28 III | nagy státusférfiak csak ott születtek, hol a nagy költők,
29 III | világ itt lakó ifjait mind ott találandjátok együtt. Akkor
30 IV | Saint-Michelt?~– Éppen őt; ott valami derék tábornokkal
31 IV | végignyújtva a színpadon, ráül, s ott danol el az elejtett medvén
32 IV | üres padok előtt, adhatták ott Cidet, Hermione-t, Tartuffe-öt;
33 IV | nyeregkápámból egy tercerolt, s puff! ott hevert a kutya agyonlőve –
34 V | visszatért Hollandba, s ott nője meghalt. Ekkor ismerkedék
35 V | jelleme, de ah! a színpadon, ott ezer alakot váltott: düh,
36 V | az. Hosszú éjszakákon át ott ült a beteg ágya szélén,
37 V | életveszélyen kívül van.~Jozefine ott ül ágya mellett, halvány,
38 V | üldözött művésznőnek. Tehát ott, hol csak a művészet kéjeit
39 VI | karzaton; a harmadik karzaton ott van már az az ember, akinek
40 VI | fognátok debütírozni, nem azok ott a színpadon. Sok szerencsét!~
41 VI | fel a második karzatra, ott a sápadtan szembejövő Oignont
42 VII | magával hozta Londonba; ott azonban egy lord kisasszonyát
43 VII | végeredményt, azt látják, hogy ott vannak, ahol kezdték.~*~
44 VII | elegáns lovagoktól, kik közt ott látjuk Abellinót, Fennimort,
45 VII | magyar mágnások voltak, kik ott vesződtek egy rokkant kertészfecskendővel,
46 VII | veszélyre, hogyha ön elhagyja, ott vész? Hein?~– Ki fogja magát
47 VII | szokásként csupán térdeig ért, ott lábaihoz levén szorítva
48 VII | állóknak, hogy a gyermekek ott vannak az udvarban. Most
49 VII | hangja tör ki, mindjárt ott fogja zúzni! Az ifjú nem
50 VII | vigasztalása a gyermek, s ki ott fetreng a porban, kétségbeesésében
51 VII | nagyobb hitelesség kedvéért ott a tűz közepett a nép szeme
52 VII | akit várt.~Már a délután is ott volt. Chataquéla beteg volt
53 VII | csak álom.~Pedig valóban ott ült mellette, akit keresett,
54 VII | magam is utána rohanjak, és ott vesszünk el együtt a tűz
55 VII | égő házba, ha nem maradt-e ott még valaki.~– Igen, úgy
56 VII | földben halnak meg, azoknak ott várni kell sokáig, míg mind
57 VII | Magyarországon van. Úgy hiszem, ott maguk nagysádtok is el fogják
58 VII | mulatta magát Londonban, s mik ott a legújabb közbeszéd tárgyai?~
59 VIII | gyülekezve a terembe, s ott könyökölnek szép rendben
60 VIII | az érdemes orcája most is ott függ a falon la, hagyott
61 VIII | többi lovas között.~Míg ott alkudozott, az úri lócsiszárok
62 VIII | a célhoz, mint Márton, s ott a zászló előtt megállt.
63 VIII | s félreugrott, különben ott hagytalak volna, ahol Szent
64 VIII | Az idegen legény elébb ott volt a zászlónál, s ezúttal
65 VIII | mutasd meg: ember vagy-e ott is, ahol meg is kell állni?
66 VIII | mint a bárány, vagy mi is ott maradunk.~Hirtelen, mint
67 VIII | becsörtetni, s egész éjjel ott morgott, bőgött, csak nappal
68 VIII | dörgést hallotta jönni.~Ott feküdt a termetes vad a
69 VIII | meg kellett állapodni, s ott egy pohár bort kiinni annak
70 VIII | s az égés lángjai közt ott húzzák a barna zenészek
71 VIII | fal mellé egy gyékényre; ott alhatik másnap délig, a
72 VIII | királyságért versenyezni, s ott oly derekasan viselte magát.~
73 VIII | átviszi. Hol nők vannak, ott ők nem tudnak mulatni, vagy
74 VIII | mákvirág, akasztófavirág ott virágzik szépen.~Az 1825-
75 VIII | miszerint a pszeudonemessel ott még több főurat hozzon barátságba;
76 VIII | viszont tudott beszélni ott, hol ismét a haza atyjai
77 VIII | ekkor a pünkösdi király ott várakozzék az előszobában,
78 VIII | gyújtsd meg a pipámat.~– Ott a fidibusz mellette, gyújtson
79 VIII | dunántúli megyében időztem; ott kihirdettetém, hogy egy
80 IX | Főuraink nevei közül is ott találandunk többeket a míveltség
81 IX | annyira azon gondolat, hogy ott a legnagyobb fényben ragyoghat,
82 IX | találgatja, vajon mit beszélnek ott most.~Az egyik karzaton,
83 IX | székéről felkelt? Ki az, aki ott tollát a kalamárisba mártja?
84 IX | kalamárisba mártja? Hát az ott, aki háttal van fordulva?
85 IX | kulcsot kell találni hozzá.~– Ott még zártörőkkel sem boldogulsz.
86 IX | helyet, és az a templom, ott is az orgona mellett szokott
87 IX | magát a virágágyak között, s ott maradni reggelig, mikor
88 IX | pontban tizenegy órakor, ott ahol az a sok jurátus áll…~
89 IX | halkan kérdezve:~– Melyik?~– Ott van, ni! – súgá Abellino
90 IX | Éppen most érkezett; ott azokon a jurátusokon túl.
91 IX | csak néhány percig időzött ott, és aztán kísérőnéjével
92 X | asztalnál látatlan alakban ott ülnek a szabók, vargák,
93 X | lakásáig.~A jámbor kisasszony ott ült kandallója mellett;
94 X | megtudta, mennyit vásárolt ott a leánya. Biz az felyülhaladta
95 X | betenni lábát a házba, mert ott kiseprűzik, lelúgozzák,
96 XI | udvarába, s félve rebegé ott:~– Bárcsak meg ne látott
97 XI | külvárosi házba szorult lakni, s ott élt már huszonöt év óta.
98 XI | nevét) hosszasabb ideig ott felejti magát az ifjú leánnyali
99 XI | ezúttal vasárnapi piperében – ott ült egyik oldaloltár előtt,
100 XI | táblánál a holnapi közülésen, ott szokott ülni az ötödik oszloppal
101 XI | alá, ő egészen mást vélt ott látni. Azt most fel sem
102 XII | Sándor mindenütt nyomában. Ott amaz várakozó hintajába
103 XII | írószekrényéhez lépett, ott keresgélt valamit, és azután
104 XII | jól ismerék, itt nevették, ott szörnyűködtek a furcsa hirdetmény
105 XII | atelier-jében Párizsban?~– Igen, ott dolgoztam.~– Kegyed találkozott
106 XII | keresztül a ligetbe hajtattak; ott egy frissítőárus sátora
107 XII | illető sorompóig lépett, ott megállt, felemelé a pisztolyt,
108 XII | segédeinkre lövöldözni, ha az a fa ott nincs, maustodt vagyok,
109 XIII | onnan, az utolsón pedig az ott maradt férfinépből ki félholtan,
110 XIII | alárendeltebb célokra fordítva.~Így ott látni a vízparton agg gesztenyék
111 XIII | nem bírták szétfeszegetni; ott maradt a tisztes emlék késő
112 XIII | nem tudta jól a szerepet, ott in facie loci lehúzatta
113 XIII | népével együtt templomba ment, ott felveendő az úrvacsoráját,
114 XIII | felballag Jancsi úr elé, ki ott várakozik rá a családi archívum
115 XIII | hogy sohase kopogtasson ott, mert senki sem felel. Végre
116 XIII | volna kármentesíteni, s ott van az irtóztató nagy csűr,
117 XIII | erdőmnek; vágtassunk oda, ott bevárhatjuk, míg a zápor
118 XIII | mulatságokban; közügyekre csak ott áldozott, hol neve dicsőítteték;
119 XIII | itt van a tűzi mester is. Ott fúr-farag a fák között;
120 XIII | de valamennyi hajdú mind ott lesz ám, ki töröknek, ki
121 XIII | kántor ülésébe, hogy majd ott fenekeljen meg; kiment a
122 XIII | karokban ~Üljön fel az égbe, ott sem a sarokban,~S ha mi
123 XIII | földön fogunkat, ~ Fogja ott pártunkat.”~– Az isten éltesse
124 XIII | elő tele hegyaljai borral; ott a nábob előtt talpra állíták
125 XIII | paradicsombeli hajdú álljon ott kétfelül mogyorófa pálcával,
126 XIII | szokták vinni a vendégségbe, ott ült Jancsi úr mellett az
127 XIII | áll. Az más névnapokon is ott szokott lenni; ott ültek
128 XIII | névnapokon is ott szokott lenni; ott ültek a bárányt hozó parasztleányok
129 XIII | elmondá, hogy az üres hely ott Béla öccse számára van felhagyva,
130 XIII | hogy paripáját felnyergelve ott tartsa az ablak alatt, hogy
131 XIII | adhassák. És aki már egyszer ott volt, hogyan mulaszthatta
132 XIV | őrizetük tárgya kedvesével ott benn mulat, kik árnyék után
133 XIV | Fannyt, s nagynénjével együtt ott rejté el.~Ér is az valamit.~
134 XIV | keblemre, s engedjem elkárhozni ott! Jó lesz neked akkor, majd
135 XIV | tűrhetőbbek közé, de az ösztön ott maradt lelkében, fényleni,
136 XIV | nem engedik kitanulni, mi ott a rossz, mi ott a jó, mi
137 XIV | kitanulni, mi ott a rossz, mi ott a jó, mi az ösztön, mi ott
138 XIV | ott a jó, mi az ösztön, mi ott az akarat; titkok, miket
139 XIV | hamvát, s az a vénember ott a holdban pengeti az ezüstsugárokat;
140 XIV | volt szeretve, és azután ott a csendes hant alatt hallgatni
141 XIV | találkozhatni azon emberrel ott, ki őt meggyalázni, társai
142 XV | tragédiákhoz, csak állt ott, mintha leszegezték volna,
143 XV | evésem az asztalnál, mintha ott sem volnék. Többet érne
144 XV | leányát, beszélni fog vele. Ott fog lakni ön is. Szépen
145 XV | incselkedésektől megszabadítsam. Ott lakik atyja testvérével
146 XV | érzékeny jelenés elől, s ott hagyta a szobában a tisztes
147 XV | visszakerül, addig talál ott az ablak hídján mindenféle
148 XV | menté magát, hogy ő mindig ott szokott ülni, mert fél,
149 XV | leánya számára tartott fenn. Ott előttök térdre esett, úgy
150 XV | semmit, amint leányához ért, ott ismét térdre rogyott, Fanny
151 XV | pitvarból a szobába betuszkolni, ott leültetni, s megfoghatóvá
152 XV | hogy az jól is mulassa ott magát. Ő ugyan nem volt
153 XV | esengve kérte, hogy maradjon ő ott továbbra is.~– Lássa, Teréz,
154 XV | szobájában, nagynénje még mindig ott aludt a benyílóban, s a
155 XV | magához az anyját, hogy háljon ott az éjjel.~Valamivel figyelmesebb
156 XV | róla. Már az ágyban feküdt, ott is felemelkedék, hogy tovább
157 XV | vele, s most valamennyien ott laknak őnála. A büszkék,
158 XV | volna.~Mayerné kis idő múlva ott kezdé el, ahol elhagyta.~–
159 XV | feleségét. Ha Rézi megy hozzá, ott van ni, ő lett volna vele
160 XV | csókolódó galambbal; most is ott áll az arcképed alatt, amit
161 XV | mindenfelé a műtárlatokba, ott a legnagyobb urak vették
162 XV | megtudta, hogy te nem lakol már ott. Főbe akarta magát lőni.
163 XV | megijedt), nekem vannak ott holmi hímzéseim, nem akarom,
164 XV | Holnapután.~– S mit feleljek ott?~– Holnapután – ismétlé
165 XV | tűzkövet vagy mit árultak ott, amiből okvetlen vásárolni
166 XV | szerettei körében volt. Éppen ott találta Abellinót. A dandy
167 XV | Fanny előtt. – Hagyjuk őket ott vigadni.~Ezalatt Boltay
168 XV | lábai jók, egy perc alatt ott van. A vén Palkó már ismeri,
169 XV | gyalog megy Boltayék lakáig; ott azt fogja mondani, hogy
170 XV | Diable! Ha rászedtek volna!~Ott pedig nem vala szabad a
171 XVI | vívni, menjetek Amerikába; ott zárkózzatok be egy sötét
172 XVI | annak kinyújtott kardjába. Ott állt meg a markolatnál. –
173 XVI | mívelt birodalomban, mert ott hamar megkapnak olyan embert,
174 XVII | félni az embernek, hogy ott valami hintó elgázolja,
175 XVII | Nem lehetett. A nagy úr ott áll közel, mit gondolhatott
176 XVII | főurakat is, hogy töltsék ott a telet. János urat már
177 XVII | Kárpátfalvára, semmit sem talált már ott a hajdani bohóságok közül.~
178 XVII | a gulyára meg a ménesre. Ott produkálják magukat.~A tisztviselőknek
179 XVII | személyében felméne Pestre, ott elegáns hintókat, divatos
180 XVII | Bandin, s poétájával együtt ott saját portáján megcsapassa,
181 XVII | kellett neki tudós társaság, ott volt a másik ív cukorrépagyár
182 XVII | szokott közérdekű ülésekbe.~Ott komoly, tudományos készültségű,
183 XVII | képezzenek. Bárhova lépjünk be, ott húznak le bennünket az udvaron,
184 XVII | le bennünket az udvaron, ott ásítnak a konyhában, ott
185 XVII | ott ásítnak a konyhában, ott vakaróznak az előszobában,
186 XVII | vakaróznak az előszobában, ott ágaskodnak ránk az ebédlőben,
187 XVII | ágaskodnak ránk az ebédlőben, ott kapkodnak a legyek után
188 XVII | legyek után a szalonban, ott ülnek a pamlagon a háziúr,
189 XVII | kiseperni a szobából. Legyenek ott; gyönyörködhessék bennök,
190 XVII | Sokan, igen sokan fognak ott lenni, a nemesség színe
191 XVII | jelesei együvé gyűlnek; ott lesznek a komolyabb, ünnepeltebb
192 XVII | befejezi egy népes lakoma; ő ott fog ülni mint a ház asszonya,
193 XVII | Most és mindig és örökké ott lebegett lelke előtt a tüneménnyé
194 XVII | tüneménnyé vált ideál. Azt látta ott a gyűlés asztalánál ülni,
195 XVII | halt meg. Őt látta itt és ott és mindenütt, bárhova gondolt,
196 XVIII | valakit a névsorozatból, akit ott látni óhajtana, jegyezze
197 XVIII | ünnepélyre összehíva, nejét ott fogja bemutatni. Azt hivé,
198 XVIII | egészen más helyzet volt. Ott tudta jól, hogy ellenei
199 XVIII | ötöt-hatot azok közől, akik ott fel vannak írva, vagy hogy
200 XVIII | azt, hogy most őt, amint ott ül, egyszerre kicseréljék
201 XVIII | hátha az idő alatt, amíg ott ül, elfelejtett olvasni.
202 XVIII | utazott külföldön, nejét is ott ismerte meg; mint mondják,
203 XVIII | még egyszer megmutatva az ott maradóknak mosolygásra kész
204 XVIII | ölelte át, mintha örökké ott akarná tartani.~– Ah, úgy? –
205 XVIII | redőkbe szedett arccal (volt ott sok mindenféle redő) fordult
206 XVIII | tornácban úgy lépett egy ott nyújtózkodó agárnak a farkára,
207 XVIII | mentül könnyebbé tenni.~Ott ült már közörvendezésre,
208 XVIII | senkinek, hogy miért örül. Ott van ugyan a fiskális, de
209 XIX | Szentirmayné célt ért.~Egyheti ott mulatása a kárpátfalvi kastélyban
210 XIX | életben többé? Vagy tán ő is ott van e névsorozatban, hisz
211 XX | hat agárral; hat cigány ott ült a szekéroldalon, s végigmuzsikálta
212 XX | pedig bizony lett volna ott mit bámulni, annyi szépség,
213 XX | kimegy a gazdája sírhalmához, ott lefekszik, nem eszik és
214 XX | cselédeim, barátaim elhagyának, ott feküdtem egyedül, mint halálra
215 XX | ajtajához, melyben feküdtem, ott kapartak, ott sírtak, ott
216 XX | feküdtem, ott kapartak, ott sírtak, ott szűköltek, s
217 XX | ott kapartak, ott sírtak, ott szűköltek, s ha beszökhetett
218 XX | magukat hálószobájukba, ott egész nyugalommal elolvasandók
219 XX | Holnap Kárpátfalván leszek. Ott találkozunk, Rudolf. 1000.”~
220 XXI | helyét. Lemegy lovászaihoz, s ott találva az öreg Pált, aggodalommal
221 XXI | tévedjenek, figyelmeztesd őket, ott könnyen oda lehet veszni.~
222 XXI | hasztalan minden furfangossága, ott ismét új ellenségre talál,
223 XXI | legelső dombra felkapva, ott egy percre megállt, széttekint,
224 XXI | leomlana előtte, és meghalna ott, és senki sem tudná, miben
225 XXI | azt a vadászok felé, hogy ott azoknak szeme láttára labdázhasson
226 XXII | vonul végig, Flóra az, ki ott virraszt a beteg ágya mellett
227 XXII | tudja, s néhány napig még ott szándékozott maradni.~Fanny
228 XXII | lehete. Neje óhajtja, hogy ő ott maradjon, hogy vele beszéljen!
229 XXII | önnek új kastélya?~– Kívánsz ott lakni talán? – sietett Kárpáthy
230 XXII | minő új életet fogunk mi ott kezdeni.~– Igen; víg társaságokat
231 XXII | kezéből. Kárpáthy a nap felét ott tölté ágya mellett, nyájas
232 XXII | rosszul érzi magát, és azalatt ott benn ült férjénél, és kényszeríté
233 XXIII | szerinti értelmében kell venni. Ott ül a szoba közepén, egy
234 XXIII | éles hangon, hogy a pávián ott a háta mögött ijedtében
235 XXIII | jártam majmok között, de ott az ember pisztolyt hord,
236 XXIV | körfordulóra, s ő egyedül ült ott.~Rudolf udvariasan járult
237 XXIV | igen elegáns kört fogunk ott alakítani. Feljönnek Szépkyesdiék,
238 XXIV | Feljönnek Szépkyesdiék, ott lesz Gergely gróf anyjával
239 XXIV | mint tudhatja előre, hogy ott lesznek, nem meglepetés
240 XXIV | vidám fiatalság maradt még ott a zenészekkel, kivigadni
241 XXV | szóval kifejez: „kettecskén”; ott van abban, az átadó szerelem,
242 XXV | Flóra körül, mintha örökké ott akarná őt tartani, a szép
243 XXV | kastélyukban vannak. E hetet ott fogja tölteni.~Lehetetlen,
244 XXV | ki őt arra kérte, hogy ott akar egy ideig lakni, bár
245 XXV | most tekintsen amoda távol, ott is áll egy magányos jávorfa.
246 XXVII | odalopózott a mellékszobába, s ott hallgatózott, ott fülelt,
247 XXVII | mellékszobába, s ott hallgatózott, ott fülelt, ha nem sír-e a gyermek;
248 XXVII | hallott semmit, csak őt látta ott fekünni halványan, elhervadtan,
249 XXVIII| jövevény, amit keresett.~– Azok ott ugyebár fenyőfák? – kérdi
250 XXVIII| oda bánatát, és felejtse ott; talán majd jobb kedvű lesz,
251 XXVIII| majd jobb kedvű lesz, ha ott kisírhatta magát.~Télvíz
252 XXVIII| körül, hogy zöld legyen ott akkor is, midőn minden holt
253 XXVIII| a sors úgy akarta, hogy ott találkozzanak együtt.~Rudolf
254 XXVIII| egyszerű polgári viseletben ott ült mellette egykor a jázminlugas
255 XXVIII| halott neve; a hóvilágnál ott ragyogtak a betűk:~„Kárpáthyné
256 XXVIII| fölkereste a fehér emléket. Ott megállt, és gondolt a sokat
257 XXVIII| szenvedett nőre, ki tán ott alant is róla gondolkozik.
258 XXVIII| arccal omlott kebelére, hogy ott édes kín és fájó gyönyör
259 XXVIII| ifjú térdének nyomai még ott látszottak a hóban, mely
260 XXIX | levéltárba. A többi tanúk mind ott várnak már. Akiket hirtelen
261 XXIX | őt legutoljára nevetni – ott ama széken feledé sálját,
262 XXIX | széken feledé sálját, most is ott van – amott az asztalon
263 XXIX | A levéltár nagy termében ott várták már a tanúk.~Négyen
264 XXIX | valakivel.~A fiskális is ott van, és tollakat farag minden
265 XXIX | jávorfát mellé, ne álljon ott oly magányosan; ha valaha
266 XXIX | mozdulatlan arccal ült ott a beszélő mellett; senki
267 XXIX | melyet magam szerzék, éljen ott boldogul két hű cselédemmel.~…
268 XXX | robogott; éjfélen túl elült ott a tűz előtt, s múltról és
269 XXX | sietett János hálószobájába.~Ott feküdt a nábob lehunyt szemekkel,
270 XXXI | tetszett meg, s azzal kíván ott mulatni.~Régi ismerőink
271 XXXI | napján összegyűljenek, s ott a sírja fölött igyanak egyet
272 XXXI | beszéltem a kőművessel, aki ott dolgozott, hogy senkinek
273 XXXI | seigneurök és lordok most is ott szólják a világot az erkélyszobában,
274 XXXI | fog vele találkozni, mert ott sem ismerhet rá! – Esedezik
275 XXXI | aki bizonyosan tudja, hogy ott fog maradni, ahova megy.~
276 XXXI | gondolat, hogy Teréz is ott lesz, hideg, szenvedélytelen
277 XXXI | hétre, amíg az új vendég ott lesz, s minthogy ez a néhány
278 XXXI | esztendőkig tartott, ő is ott marad végképpen Kőhalmon –
279 XXXI | jött. Teréz csak mindig ott maradt a háznál, Marion
280 XXXI | pajtását a gyermekszobába, s ott megyegyűlést játszva velük,
|