Part
1 I | csárdának lévén kocsmárosa.~Szép menedék volt a Törikszakad
2 I | fejét a világba egy gyönyörű szép – agár. Tehát őt illeté
3 I | Különben az egér olyan szép, kedves kis állat, én meg
4 I | csúffá téve önmagában a költő szép nevét. Egypár példány a
5 I | felnyitva látni engedé a sok szép veres szemű bankót.~A bohóc
6 I | van-e magának jó bora és szép leánya, hein?~– Borom rossz.
7 I | ma Aschenbrödel; egyik szép, mint istenasszony, másik
8 I | talál nálam, amennyit akar, szép leányban is válogathat untig,
9 II | bútorozott szobákat, dús asztalt, szép szeretőket s más efféle
10 II | nem lövetnek főbe. Néhány szép jószágocskát szerzett össze,
11 II | tavakba folydogált, hol szép fehér hattyúk úszkáltak
12 III | azokban nemes, életrevaló és szép; akarunk ki-ki saját tehetségei
13 III | mindezt csak akarnunk kell.~– Szép. És ki fogja e szent akarást
14 IV | La belle laitière” (A szép tejárusnő), mely néhány
15 VI | is megjelentetek? Nagyon szép. Csak kérlek, a mi páholyunkra
16 VI | azt meg kell engedni, hogy szép asszony volt – itt, a lámpafény
17 VI | körülállóktól kérdezve:~– Nagyon szép mű ez, nem tudják, ki szerzette?~
18 VII | mindennap ostromolják a szép egzotikus hölgy termeit
19 VII | venni felöltönyét.~Milyen szép volt! Szemei miként ragyogtak,
20 VII | a kacagó társaság közé.~Szép, halavány arcán e pillanatban
21 VII | Tekintetének nyugalma, szép tojásdad arcának halvány
22 VII | bírja, s lássa, vajon e szép arc hogy jön zavarba kérdésére.~
23 VII | oly önfeledten nézte e szép, nemes vonásokat, hogy a
24 VII | visszaadott hazájának.~A szép hajadon fejecskéjét rázva
25 VII | rajzónját, maga elé képzelé a szép piruló leánykát, Flórát,
26 VII | készületeihez… – vissza – a szép – a szegény Magyarhonba.~
27 VIII | kapuban, azt tehát megszólítá szép békességgel:~– Felkelt-e
28 VIII | terembe, s ott könyökölnek szép rendben a hosszú asztal
29 VIII | tiszteletét végezve, megindult szép rendben ki a mező felé.
30 VIII | pünkösdi király. Lova nemigen szép, de nagy, csontos, tizenhat
31 VIII | gyalog jár, mert sajnálja szép lovait befogatni. Harmadik
32 VIII | Senki sem ismeré a legényt. Szép, barnapiros arcú, huszonhat
33 VIII | kell állni? Látod, itt sok szép népség van együtt, s ennyi
34 VIII | ilyenformán Miska egy sereg szép tulajdonsághoz jutott anélkül,
35 IX | egyszerre látható lett a szép polgárlyány alakja, ki csak
36 X | kezelője volt, és volt neki öt szép leánya.~A leányok mind igen
37 X | másik.~Milyen istenáldás öt szép gyermek! Kettő a lyányok
38 X | nevezték őket másként, mint a „szép Mayer lyányoknak”.~Apa,
39 X | hogy örült e dicsőségnek. A szép lyányokat szépségüket megillető
40 X | megkérdezni tőle: honnan jutott e szép pipához, amiben azon mellékeszméje
41 X | Nézze, néném, milyen szép tajtpipám van.~– Szép –
42 X | milyen szép tajtpipám van.~– Szép – szólt az anélkül, hogy
43 X | szókkal odanyújtá Teréznek a szép műdarabot.~Az fogta száránál
44 X | fordult a szája:~– No, ez szép születésnapi köszöntő! Néném!
45 X | semmit sem tud.~– Milyen szép családdal áldotta meg önt
46 X | malomligeti tóig. – „Milyen szép tó – gondolá magában –,
47 XI | felőlök valamit?~Valóban szép pár leendett belőlük. Az
48 XI | műértő karnagyot meglepé a szép csengésű fiatal hang, nem
49 XI | gyönyörködött a gyermek szép énekében, midőn maga mellett
50 XI | alakról szokott ő álmodni, e szép kék szemekről, e nemes vonásokról,
51 XII | hova mennek, ami elég nem szép tőlük, hanem ő gyanítja,
52 XII | mivel hallám, hogy igen szép remek bútormintákat rajzol…~–
53 XII | ki éppoly erényes, oly szép legyen, mint ő volt, és
54 XII | valaki szépen, de nem volt szép, vagy szép volt, de nem
55 XII | de nem volt szép, vagy szép volt, de nem volt erényes,
56 XII | keresek, egy lyánkát, ki szép, erényes és énekel, és én
57 XII | melyikben tartja fogva a szép kis cukorfalatot? Hallotta-e
58 XII | megisszuk az áldomást, melynél a szép kis bujdosó lesz a „Hébé”,
59 XIII | diákok tanulták a kántust, szép megköszöntő éneket s cifra
60 XIII | kerekei fel ne vágják a szép gömbölyű kavicsot, amivel
61 XIII | De kár, hogy ez a sok szép papiros tele van firkálva.~–
62 XIII | embert. Máskor e rovat alatt szép sommák szoktak megnevezve
63 XIII | Hagyja el kegyelmed, szép felesége van.~– Szép, de
64 XIII | kegyelmed, szép felesége van.~– Szép, de rossz.~E morális észrevételre
65 XIII | belőle a galambokat, s két szép darab patkányt alkalmazott
66 XIII | mulatságosnak, mint egyébkor.~Most szép fiatal lyánka közeledék,
67 XIII | dünnyögé magában Palkó szép kényelmesen elballagva. –
68 XIII | Kutyfalvit küldte előre; mégis szép tőle, hogy úgy tisztel.
69 XIII | hallatszott mindenfelé!~Szép ajándék a hetvenedik születésnapra:
70 XIV | terve után. Értjük alatta a szép polgárleány ellen intézett
71 XIV | avatta magát. A patvarba! Szép provinciát választott magának.
72 XIV | ördög sem alszik, kivált, ha szép leányról van szó. Az én
73 XIV | ha megtudja, hogy ő apja szép vagyonát eltékozolva most
74 XIV | eddigelé ő a törvényes örökös. Szép örökség! Megérdemli, hogy
75 XIV | a kérő nem fiatal, nem szép, nem szeretetre méltó, bátran
76 XIV | befőzött gyümölcsei hogy állnak szép rendben az éléstárba téve,
77 XIV | az éléstárba téve, milyen szép len termett, hogyan fonatja
78 XV | elgondolta, hogy hatvanezer pengő szép pénz, abból ő magának a
79 XV | varázsfátyol ömlött végig szép fehér alakján, természetes
80 XV | hatvanezer forintért…~– Ah, minő szép vagy te, Fáni! – suttogá
81 XV | is hallani vélte: „Milyen szép vagy te, Fáni!” … Ez a kerítőné
82 XV | lelkem jó leányom, édes szép leányom, te – így kezdé
83 XV | mert azon szónál: „Minő szép vagy te!”, egyszerre világ
84 XV | földesúr vett a leánynak egy szép jószágot, akkor kibékültek
85 XV | sajnáltam a szegény embert, mert szép, gyönyörű ifjú volt, sohasem
86 XV | mikor a szavát egy olyan szép, remek leánynak adta, mint
87 XV | megérdemli az ő kedves szép leánya, hogy anyja egy kicsinyt
88 XV | csókolt leányának.~– Ezt a szép kezet, ezt a gyönyörű kezet.
89 XV | nagyon messziről.~– Óh, szép ember, finom, kellemetes;
90 XV | leányom, biz az ábrándozás szép dolog, hanem az ember hamar
91 XV | rá. Még most fiatal vagy, szép vagy, még most kapnak rajtad.
92 XV | Mayerné elmondá neki, milyen szép alaknak írta ő le Abellinót
93 XV | valaminek történni? Olyan szép csendesen kávéztak együtt,
94 XV | meg nem állhatja, hogy a szép ara elé járulván, ilyen
95 XV | kerül a sor.~– Szabad-e e szép kezet megszorítanom?~Fanny
96 XV | akkor vacsorához járulnak szép rendben, a hölgyek ülve,
97 XV | legjobb nélkülözni. No, ez szép volna, ha őt skiccírozná!~
98 XV | tisztelőjökről. – Uram, ez igen szép öntől, hogy fontos tanulmányozásait
99 XV | egy percre a társalgást. A szép nő tekintetén bámultak-e
100 XV | bámultak-e úgy el? Valóban szép volt! Egyszerű, de becses
101 XV | kezdeni.~Minden szem, mely a szép menyecske bámulásában kifáradt,
102 XV | garde des dames! Ez felséges szép. Ez tárgy egy vaudeville-re!~
103 XV | estély hőse János úr, ki szép nejét kívánta a finom társaságnak
104 XVI | állíttattak, s most már szép óvatosan mérték össze kardjaikat;
105 XVI | zajt csinálni, hanem valami szép keleti tartományban.~El
106 XVI | boldog, a túl boldog nábob szép feleségével elutazott Kárpátfalvára.~
107 XVII | összevásárolta János úr szép neje számára, kit soha el
108 XVII | asszonyt visz a házhoz, szép, fiatal, szemérmes asszonyt,
109 XVII | mert asszonyt fog emelni, szép, fiatal, szemérmes hölgyet.~
110 XVII | kiszedettek rámáikból, s helyettök szép tájfestmények, komoly ábrázolatok
111 XVII | Apollónak, Bacchusnak igen szép köpönyegekkel kívánt kedveskedni.~
112 XVII | a borostyán!”, mely igen szép buzdítás agarak számára,
113 XVII | gondol, hogy sok embert, sok szép asszonyt, sok bohó férfit
114 XVII | végződik az ünnepély; milyen szép, milyen ragyogó látvány
115 XVII | minden virágnak van zöldje, szép, szemérmes hölgyek mellett
116 XVII | és elgondolá, hogy milyen szép volna, ha az összekoccantott
117 XVII | és elgondolá, hogy milyen szép volna, ha egyszerre ővele
118 XVIII | menyecskéi csalnak oda, hanem a szép nő, az elhírhedett, a csodára
119 XVIII | elhírhedett, a csodára állított szép nő, ki iránt kétszeres oka
120 XVIII | bizonyosan nem tudom.~A szép Csendey Rezső, ki nem restelli,
121 XVIII | rebegé a jószágigazgató, szép óvatosan bocsátva magát
122 XVIII | szeretetreméltósággal fektetve szép gömbölyű karját az öregúr
123 XVIII | akiktől már az is elég szép tisztelet, hogy megengedik
124 XVIII | mint nagyságod, nem ilyen szép, de igen jó volt, nagyon
125 XVIII | legnehezebb óráimban egy szép delnő, egy nem ezen világból
126 XVIII | maradt tréfásan évődhetni szép vendégnőjével. (Lehető félreértés
127 XVIII | Amilyen nagy az örömöm szép kis szomszédnőmet házamnál
128 XVIII | kétségen kívül megjön. A szép hölgyeknek adott szót megszegni
129 XVIII | kényszeríté őt is arra. Olyan szép, olyan legendai szép volt
130 XVIII | Olyan szép, olyan legendai szép volt e két nő együttlétében,
131 XVIII | előle.~Flóra helybenhagyásul szép ajkát nyomá Fanny homlokára.
132 XVIII | mely oldalválasztékaiban szép recés hullámzatokat képezett.
133 XVIII | elkövetének magukon, hogy szép arcaikat meglett komolyságra
134 XIX | Flóra odavonta a barátné szép fejét, s azután elővették
135 XIX | bizonyosan mind nemigen szép foglalatosságok, ez nemtelen
136 XIX | kell képviselni, e tiszta szép szemekben csak tiszta szép
137 XIX | szép szemekben csak tiszta szép lélek lakhatik, hisz minden
138 XIX | vagy te! Ez egy igen jeles, szép, nemes lelkű fiatalember.
139 XX | inkább a karzatot elfoglaló szép hölgyeket bámulta volna;
140 XX | és okosat mondani, mert szép szemek néznek reá, s ugyanezen
141 XX | néznek reá, s ugyanezen szép szemek jótékony befolyása
142 XX | Karöltve sétált együtt a két szép delnő; mindenki, aki látta
143 XX | most maga mellett ülni a szép, a bájoló nőt és víg, eleven
144 XX | aludt mindenki, és álmodott szép dolgokat. Rókákrul az agarászok,
145 XX | és Fanny álmodott arról a szép mosolygó arcról, kiről annyit
146 XXI | kedvenc hölgyünk? Flóra szép akart lenni, igen szép –
147 XXI | Flóra szép akart lenni, igen szép – mert Rudolfot várta. Hajfürtei
148 XXI | nyakig fedé termetét, csak a szép karcsú nyak volt piros szalaggal
149 XXI | vadászok voltak mind. A kedves szép hölgyek sem tagadhaták meg
150 XXI | azon gondolattól, hogy ez a szép asszony az ő felesége.~A
151 XXI | vadászkürt, harmadik egy szép medvebőr. Ezt az utolsót
152 XXII | merénylet tőle, midőn amaz oly szép, oly jó és olyan eszes?
153 XXII | s majd egy hét múlva, ha szép idő lesz, egy fél órára
154 XXII | lesz-e rá nézve alkalmatlan, szép lábujjhegyen besompolyodott
155 XXIV | fogadá barátnéját; őszinte, szép arcán félreismerhetlen volt
156 XXIV | semmi. Örömmel látta házánál szép szomszédnőjét, s rajta volt,
157 XXIV | arra, hogy házikörében is szép legyen, a nő mindig csábító,
158 XXIV | ült a nyitott hintóban, s szép, nemes arcán valódi megilletődés
159 XXIV | őt fel a táncra.~Óh, mi szép volt!~Fanny nem mert rá
160 XXIV | odafenn fogja tölteni a telet szép nejével.~Hah! Meglátszott
161 XXIV | sétáltak el előttük; milyen szép volt mind a kettő! Midőn
162 XXIV | hogy Kárpáthyné is igen szép asszony; s lehetnek ízlések,
163 XXIV | fogja mondani ugyanezen szép hírt; egy óra alatt az egész
164 XXIV | lehetett még egyszer oly szép, mint volt, de gondolt arra,
165 XXIV | haragoddal. Az nem volna tőled szép, ha meg nem engesztelnél.~–
166 XXV | nejével Rudolf. A hölgy szép arcán semmi nyoma a neheztelésnek,
167 XXV | soha-soha nem volt ily szép.~Rudolf háladatosan gondolt
168 XXV | ott akarná őt tartani, a szép hölgy szelíden kifejlék
169 XXV | békét.~Flóra kétkedve rázta szép fejét, s összevissza csókolá
170 XXV | kötöttek, amik közt sok igen szép van. És valóban sok érdekest
171 XXV | nőre, s ez vissza rá. Oly szép, oly bűvös-bájos szép volt
172 XXV | Oly szép, oly bűvös-bájos szép volt ez asszony néma fájdalmában,
173 XXV | visszatartá, s elkezdtek azok szép arcain végigomlani, míg
174 XXV | érzékenyen szólt hozzá, megfogta szép kezét gyöngéden.~– Miért
175 XXV | fájt neki az, hogy egy ily szép szívet meg kellett sebzenie!~
176 XXV | veszni majd idővel.~Rudolf szép szemeit könnyek ékesíték.
177 XXVI | ha megtértünk, majd igen szép vadászkalandokat fogunk
178 XXVI | Szentirmayék is megérkeztek, s a szép hölgy és a derék férfi ideáljai
179 XXVI | visszataszító szépség – szép, de üres vonások.~– Ah,
180 XXVI | soha rá nem ismernél. Az a szép rózsaarc és az a karcsú
181 XXVII | Kárpáthy őssel áldomást ittak a szép Hunnia földén. Legyen Zoltán.
182 XXVII | tekintettel nézte a gyermeket. Szép, erőteljes fiú volt az,
183 XXVII | a halál megtört fényével szép lelkes szemeiben.~Odaállt
184 XXVIII| És amidőn ezekre gondolt, szép szemei megteltek könnyel.~
185 XXIX | fölé; láttam, mint hajtá szép fejét e vánkosokra; láttam
186 XXIX | korán kell meghalni, ami szép és ami jó, csak mi élünk
187 XXIX | őfölötte imádkozott, ami oly szép volt.~– Uram, uram – szólt
188 XXIX | ugyanazon ifjak. Nekem oly szép volt ez ének mind.~– Óh,
189 XXX | neje fölött énekeltek olyan szép, olyan megható halotti dalokat.
190 XXXI | költségén, kinek valamely szép énekesnő tetszett meg, s
191 XXXI | szabadelvű Darvay Jenő, a szép Csendey, a különc báró Berky,
192 XXXI | öregúrtól mindenesetre igen szép gyöngédség volt, hogy az
193 XXXI | pártul fogta, mert azok szép virágok. Mondják, hogy még
194 XXXI | ez az élet” – mely igen szép halotti melódiával kezdődik,
195 XXXI | pénzzel tartották, most szép savanyú képeket csinálnak.~–
196 XXXI | sírtak ugyan, mert az árt a szép szemeknek, hanem ők is elmondák:~–
197 XXXI | unokáját. Hallja, hogy milyen szép, milyen remek, milyen kedves
198 XXXI | könnyezve mosolyog!…~Egy szép napfényes délután künn a
199 XXXI | Mégis van gyermeke. Mégpedig szép gyermek. Látszik, hogy szüléi
200 XXXI | Toldott-foldott kísértet a múlt szép időkből, egyik kezében a
201 XXXI | életre-halálra udvarol minden szép nőnek, minden fiatal leánynak,
|