Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
quinternót 1
quiroga 1
r 3
rá 185
ráakadhatunk 1
ráakadt 1
ráállt 1
Frequency    [«  »]
196 fog
189 nagyon
185 mintha
185 rá
185 szólt
184 no
181 azután
Jókai Mór
Egy magyar nábob

IntraText - Concordances


    Part
1 I | orcáján. Az nagyot dörmögött :~– Ne izéljen a tekintetes 2 I | egy görbe nézés elég volt , hogy az emberbe belekössön, 3 I | között a tölgye – monda a nagy úr, s azzal mintha 4 I | szemtelen tolvaj! – kiálta a nagy úr. – Hisz ez az 5 I | fel az úr. – Így szedsz te engem! Felakasztatlak. Hajdúk, 6 I | fölvegye.~– Ma foi, semmi egyéb nem bírt volna, hogy e détestable 7 II | cocu (hála istennek, nincs magyar szó) hűtlen feleségét 8 II | küldöm Toledóba, hogy adjanak pénzt. De már azt sem tehetem, 9 II | rosszabb a spanyolénál; én adok , amennyit parancsol, s bátran 10 II | nyalánkságok. Egy jóllakás belőle, vörösbor, és kész a gutaütés.~– 11 II | A legszebb kilátás volt , hogy a magyarországi legnagyobb 12 III | galvanizmusa az egészfelelt hidegen Rudolf, szemeit 13 III | most alkalmam volna . Hol vannak azok a magyar 14 IV | aranyat, és találd kiszólt lord Burlington, egy furcsa 15 IV | Te paraszt!” – kiált a kozák –, a kozáknak mindenki 16 IV | vonásban. A lord azt mond , hogy ez csak különcködés, 17 IV | Mainvielle-Catalani-féle ügy felől hozott, lévén bízva annak elrendezése.~– 18 IV | akarta, hogy valamit bízzanak .~– Parancsoljanak velem 19 IV | nagy megtiszteltetés-e ez nézve, vagy sem. Végre mégis 20 V | többet.~– Én ne gondoljak többet? – szólt keserűn 21 V | értem mindent; de gondolj , milyen nevetséges szerep 22 VII | szegletre állíták, felszökött , s csövét megragadva, gyönyörű 23 VII | kétfelől két gyermeket ültetett , meghagyva nekik, hogy kapaszkodjanak 24 VII | első. Azután gondom lesz , hogy hirtelen meghaljak; 25 VII | visszajön?~Senki sem emlékezett .~– Milyen volt alakja, arca? – 26 VII | bűbájos szelíden tekinte most , szemei, a halállal dacolók, 27 VII | bűbájos szelíden tekinte , szemei telesugárzák lelkét 28 VII | tökéletesen készen volt , hogy a legelső emberrel, 29 VII | mindenkire, hogy senki sem felelt .~Azonban a hallgatás és 30 VIII | két hajdú, mikor felülök . Minden a parancsolat szerint 31 VIII | másodszori futásnál ügyelni fogok .~– Ugyan ugyé? – mondta 32 VIII | másodszor, majd megtanítalak , hogy ki a legény a gáton!~ 33 VIII | erővel elfogni, menjünk mi ketten, s amelyikünk ide 34 VIII | meglátta, elkezdi üldözni; van eset, hogy a fára felfutott 35 VIII | pattantott felé.~A bika elbődült , de meg sem moccant helyéből, 36 VIII | a csikós, nem is felelt , csak a farkával csapkodott 37 VIII | szemérmetesség az, amiről a parasztra lehet ismerni.~– Ha csak 38 VIII | ez kell, én kész vagyok .~– Mindenüvé eljársz velem, 39 VIII | már mindenki emlékezett , hogy a legelső látásnál 40 VIII | fidibusz mellette, gyújtson maga; eléri.~Jancsi úr rámeresztette 41 VIII | Ej, ej, gondolj csak , hogy háromnegyed négyre 42 IX | Bizonyosan jegyzeteket tesz , vagy valamit indítványoz. 43 X | elhitetni atyjával, hogy a színpadon fényes jövendő 44 X | legjobb ismerőseik; kik nem jőnek semmi változásra, 45 X | bornyú a vágóhídon! – kiálta végre epés kifakadással 46 X | könyv nélkül emlékezett ; mondá, hogy tizenhat forint, 47 X | mint egy orgona kezdte a sírást, Mayer uram úgy 48 X | minthogy ezúttal oka sincs , mert még aznap kapott egy 49 X | minthogy senki sem felelt , a kocogás ismétlődik; harmadszor 50 X | csak mosolyogni szokott .~– Hogy mentül kevesebb 51 X | bármely tagjának is ne legyen többé semmi gondja. Engemet 52 X | akkor kezdődött még csak a Teréz elleni kifakadás; 53 X | nagy szelíden azt felelte :~– Nem fogja azt Teréz cselekedni.~ 54 X | rendkívüli pokróc hangon kiálta , daróc mimikával kísérve 55 X | Nagyon meglepő lehetett tehát nézve, midőn beszédét végezvén, 56 X | kérdés, de rögtön talált feleletet.~– Hová? Azon 57 X | nagy szerencsétlenség várna .~– Szegény Fáni! Nálunk 58 XI | kevés figyelmet fordítanak .~Testvéreiről sohasem szólt 59 XI | örökbe fogadott, s mindenét szándékozik hagyni; mert 60 XI | s hogy nénjét beszélje engedékenységre; ily dolgokkal 61 XI | asszonyság elhatározá is magát, hogy kérésének engedjen, 62 XII | nyomor sem vehette egykor , elment Boltayhoz, elmondott 63 XII | maga sem ismeré azt, s ő nem fog mutatni az utcán, 64 XII | oszlop mellől vigyázott , hogy kivel fog az asszonyság 65 XII | cselekszik ön? – kiálta egyszerre mind a két tanú.~– 66 XII | kezdett valóban emlékezni , hogy a Mainvielle-Catalani 67 XII | halkan Rudolf, míg társa már akart kiáltani Kárpáthyra, 68 XII | Egy lövés eldördült, s egy fél másodperc múlva 69 XIII | úr elé, ki ott várakozik a családi archívum termében, 70 XIII | Menjen már közelebb! – riadt a konfidens hajdú. – Nem 71 XIII | érdemes.~És a nagy világért nem lehetett volna venni, 72 XIII | nélkül beszél kend! – förmedt Jancsi úr.~– Hiszen mindegy 73 XIII | kend a száját! – rivallá Jancsi úr; mire Palkó komikus 74 XIII | úr inte, hogy felajánlja magát.~– Tehát; ez évben 75 XIII | viszonza Péter úr –, de télen kellett volna ereszteni 76 XIII | forint”.~– Nohátvolt a felelet.~– Most lóduljon 77 XIII | maradt lyuk igen célszerűen van fogantatva a pantalló 78 XIII | jól tudja, hogy várakozik valaki, inte az ügyésznek.~– 79 XIII | neki borítékot, és írja : Nagyságos Kárpáthy Béla 80 XIII | nekem egy csepp gondom sincs ; dehogy van egy szikra is, 81 XIII | szádon többet! – kiálta Jancsi úr. – Ha az befog 82 XIII | valami mondásba, kezdje az orgonát; utoljára pedig 83 XIII | Fél a vágóhídtól – felelt kétértelműen Horhi Miska.~ 84 XIII | társaság hangosan felkacagott .~– Minek hívtad hát ide 85 XIII | azt hitte, hogy haragszom , s Kutyfalvit küldte előre; 86 XIII | el innen, uram! – ordítá Kiss, s mint a veszett vad 87 XIV | rászedik, és éppen akkor szedik , mikor nem hiszi; sem éjjele, 88 XIV | mintha várná, hogy mit fog mondani a kézműves. Az csak 89 XIV | Az csak fejével bólintott , mintha tökéletesen értené 90 XIV | az dicséretes öntől. Ön akarja hagyni nem megvetendő 91 XIV | adja, sem hogy biztassa , csupán egyszerűen adja 92 XIV | Ha a leány azt mondja : „Nem!”, úgy én megnyugszom 93 XIV | valóban remek.~– Büszke vagyok . Éjjel-nappal erről gondolkozom.~– 94 XV | elfoglalva, arra sem ért , hogy parányi lábacskáira 95 XV | tenni, mintha nem is ügyelne , mintha minden szavát elhinné, 96 XV | magát így az utcán, könnyen lehetne fogni, hogy lutriba 97 XV | Boltay mester figyelmeztetni , hogy az összekelésnek még 98 XV | soha jobb alkalma nem volt , mint ilyenkor, mindkettő 99 XV | beszél róla, és irigykednek . Persze, hogy irigykednek. 100 XV | jobban történt-e ez így nézve. Lám, ha ahhoz a polgáremberhez 101 XV | A testvéreid haragudtak , mert rájuk sem nézett, 102 XV | kávézásnál. Boltay nem talált okot, hogy emiatt aggódjék, 103 XV | aggasztó befolyást gyakoroltak . Most ettől ment volt.~Fanny 104 XV | becsületes, senki sem ügyel . Még most fiatal vagy, szép 105 XV | lefesse. De nem, most nem ért . Csak gyorsan. Mit végzett?~ 106 XV | mert útról jön, s nem ért átöltözni.~– Hopp! ez nem 107 XV | Quanta species!” – mondaná Aesopus rókája.~Most belép 108 XV | megközelíthetetlenné vált nézve.~Ha az egekbe vitték 109 XV | égő karddal vigyáznának bosszús arkangyalok, nem 110 XV | bosszús arkangyalok, nem volna nézve úgy elzárva, mint 111 XV | társasági termen, s nem látszott ügyelni, hogy minden suttogás, 112 XVII | részéről, de Teréz nem felelt semmit, s Fanny oly kínos 113 XVII | a telet. János urat már is vette, hogy egy nagyszerű 114 XVII | azalatt miből él, azt felelte , majd csak elélődöm egyik 115 XVII | oly hírnevessé tette, hogy nem lehet Kárpátfalvára 116 XVII | volt.~Fanny remegve gondolt , vajon eljönnek-e a meghívásra 117 XVIII | előtáncos, aki nem emlékezik , hogy találkozott volna 118 XVIII | nem nyitott egyet is, amíg nem kiáltottak, hogySzabad!”. 119 XVIII | egy hombál alá, ahol senki ne találjon.~Végre zavara 120 XVIII | nagyságod iránt. Most már kezdek emlékezni, hogy midőn hagymázbeteg 121 XVIII | Eszéki Flóra.”~Emlékezék , hogy midőn a névsorozaton 122 XVIII | nagy örömmel fogadna, s egy pillanat múlva Marci, 123 XVIII | aközben figyelmesen tekintve , vajon hogyan tudja ő e 124 XVIII | gyermek, haha, nem vehettem magamat, haha; hibáztam, 125 XVIII | Félti a vén bolond, van oka .)~– Óh, férjem igen előzékeny – 126 XVIII | kénytelen nélkülözni, ami nézve legszükségesebb, a 127 XVIII | egészen őszintén nevetni kezde , s miután a nevetés ragadós – 128 XIX | munkával elfoglalva; ne tessék mosolyogni. A munka nagy 129 XIX | ünnepélyt adok, hivatalos lesz az egész környék, akiket 130 XIX | hogy mindenki figyelmezzen , kérdést csak azért intéz 131 XIX | a kettőt. Mégsem ismersz ?~Fanny fejét rázta. De igen. 132 XX | tekintetben várható. Avagy tud-e valaki esetet, hogy egy 133 XX | árulás szörnyű bűne, van-e példa, hogy, mint a bosszúálló 134 XX | s nem tartom érdemesnek , hogy agarainkkal egyérdekűvé 135 XX | minő istentől adott ajándék nézve e nemes barátnő, ki 136 XX | rettenetes éljeneket ne kiáltson ; a annál jobb, mentül 137 XX | ki oly szelíden tekinte beszédes kék szemeivel, 138 XXI | hogy a sarkantyús vitézek ne gázoljanak.~S ki lett 139 XXI | nézhetnek.~– Adtam volna talán okot, hogy nagyságod úgy 140 XXI | rejtőzködik. Ha figyelmezne valaki, észrevehetné, miszerint 141 XXI | mint vénleánynak – felelt Kereszthyné mérgesen, gorombán, 142 XXI | bajuszát.~– Majd vigyázok én ! – monda Szentirmayné, erős 143 XXI | fel saját lovamra. Vigyázz , hogy a mocsár felé ne tévedjenek, 144 XXI | visszanéz.~Rossz dolog volt nézve ide a síkra kiszorulni, 145 XXII | másikTeréz.~Amire semmi nem vehette volna Terézt, 146 XXII | ébren van-e, s nem lesz-e nézve alkalmatlan, szép 147 XXII | távozott el.~Fanny nem szólt semmit. Csak kezét húzá 148 XXIII | mindezekre? Annyit sem gondolok , mint arra, hogy a majmom 149 XXIII | látszik; az ember alig ismerne ; életrendet tart, tán 150 XXIV | tisztviselőjéül. Aki sohasem látta is, kellett ismernie ez arcról. 151 XXIV | Kárpáthyné remegve néz . Mégis jobb lett volna őt 152 XXIV | keresztülfutva, emlékezni , hogy találkozott már valahol 153 XXIV | találkozott már valahol e nézve kellemetlen arccal. – 154 XXIV | szép volt!~Fanny nem mert e pillanatban feltekinteni. 155 XXIV | lesznek, nem meglepetés nézve. Mondjunk neki valakit, 156 XXIV | hölgy.~– Nőm szebb… – felelt édes önelégültséggel Rudolf.~– 157 XXIV | is érte magát. Elköltötte vagy hatvanezer forintját.~– 158 XXIV | tőled valamit, s te felelsz csintalanul. Jer hát ide; 159 XXIV | férfiaktól félti nejét, te adsz legelső példát, hogy nőtől 160 XXV | volna.~Tán jobb is leendett nézve, hogy rögtön egy szomorúfűzzé 161 XXV | tétova szemekkel tekinte .~– Hiszen nem Flóra – 162 XXV | barátnéd férje, úgy nézesz , mintha sohasem láttad volna.~ 163 XXV | minthogy valamit kellett felelni.~– Hát még ha ismerős 164 XXV | Fanny kérdőleg tekinte .~– Igen, ha ismerné nagysád 165 XXV | Kocogás az ajtón, alig ér kimondani, hogy: „szabad”, 166 XXV | tekinte a nőre, s ez vissza . Oly szép, oly bűvös-bájos 167 XXVI | megváltozott azóta, soha nem ismernél. Az a szép 168 XXVI | élét, el nem kacagta volna magát. Ez egyszerre világot 169 XXVI | körül, barátom, és fogd valakire.~– Legalább azt 170 XXVII | nagyság vár majd egykor ! Hogy fogják nevét milliók 171 XXVII | mondani, de nem találná az igazi szót. – Mondjad, 172 XXVIII| friss hóban, ha vigyázunk , s még elfoghatjuk, mielőtt 173 XXVIII| alakjától.~Egyik sem ismert a másikra.~– Mit keres ön 174 XXVIII| semmit.~Rudolf bámulva ismert az ifjúra. Most világlott 175 XXIX | utolsó lesz. Örömmel gondolok , legkisebb félelmet sem 176 XXIX | menjenek ki a sírhoz, szórjanak virágot, és imádkozzanak, 177 XXIX | meg, ki megtanított volna , mint használjam a másik 178 XXIX | magán uralkodni. Idő kellett , míg újra erejéhez tért, 179 XXIX | szokásból. Az első Rudolf. gyermekemet hagytam. Második 180 XXIX | okos szemeivel úgy látszott ügyelni, s az öreg érzékeny 181 XXXI | majorátustól elmaradt, s lesz szorulva azon egypár 182 XXXI | ellenzék zászlói alá?~– Volt gondja! – nevetett Kecskerey – 183 XXXI | hogy senki a más feleségére ne merjen nézni, aki az 184 XXXI | cipőszalagot sem bír, amiről emlékezhessék, amit keblében 185 XXXI | találkozni, mert ott sem ismerhet ! – Esedezik tehátkezeit,


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License