bold = Main text
     Part                                                  grey = Comment text

5501 XV     |                 gúnyolja, őt neveti.~Sietett a kártyázószobába.~Amint benyitott
5502 XV     |               nevetnek? Miért nem folytatják a beszédet? Fennimor mit erőszakolja
5503 XV     |                      el annyit?~Osszátok azt a kártyát.~Legalább van az
5504 XV     |               kacagni. Most Abellinóra kerül a sor, hogy bankot adjon.~
5505 XV     |                      szeleskedik. Nem vigyáz a tételekre, a nyerőt húzza
5506 XV     |                      Nem vigyáz a tételekre, a nyerőt húzza be, s a vesztőnek
5507 XV     |              tételekre, a nyerőt húzza be, s a vesztőnek fizet. Másutt
5508 XV     |                 fizet. Másutt jár az esze, s a folytatott tárgyra hárul
5509 XV     |               nevessen. – Monsieur Kárpáthy, a példabeszéd önön is rosszul
5510 XV     |                      teljesül; szerencsétlen a kártyán, és szerencsétlen
5511 XV     |                    kártyán, és szerencsétlen a szerelemben! Szegény Abellino,
5512 XV     |                   ilyen kalandnak az lehetne a vége, hogy a majorátustól
5513 XV     |                      az lehetne a vége, hogy a majorátustól elcseppennél.
5514 XV     |                     kénytelen vigyázni, hogy a nő valakit mást, derék fiatal
5515 XV     |                   mérges fullánk, minden szó a vérig, az elevenig hat.
5516 XV     |                    Abellino sápad, és elfagy a dühtől. Amit Fennimor mondott,
5517 XV     |                tévedsz, kétszer hagytam benn a tételt.~– Én nem vettem
5518 XV(2)  |                                              A „Miatyánk” igen helyes címe
5519 XV(2)  |                   Miatyánk” igen helyes címe a hitformákban.~
5520 XV     |                  Fennimor szemei közé vágja.~A fehér arc egyszerre elkékül,
5521 XV     |                  elkékül, elzöldül; felkapja a széket, melyen ül, s Kárpáthyra
5522 XV     |                     Kárpáthyra akar rohanni. A társaság közbeveti magát,
5523 XV     |                   egészen elváltozott hangon a szenzitív ifjú, ajka tajtékzik,
5524 XV     |                     ajka tajtékzik, és szava a düh erőködésében rekedt
5525 XV     |                    zihál, és szemeit elfutja a vér. Társainak dolgot ád
5526 XV     |                  tölti, azokat rugdalva fel.~A dísztelen zajra egészen
5527 XV     |                imposant tekintettel megállva a tülekedők között, harsányan
5528 XV     |                  intervenció magukhoz téríti a feleket. Átlátják, hogy
5529 XV     |                       Átlátják, hogy nem itt a helye hasonló modorú ügyeket
5530 XV     |                   ügyeket elvégezni. Sokakat a ház szentélyérei hivatkozás
5531 XV     |                    El is távoznak azonnal, s a társaság azért nem zavartatik
5532 XV     |                     és Abellino összevesztek a kártyán, de mindenki úgy
5533 XV     |                    róla. János úr félrehívja a házigazdát, s nagy titokban
5534 XV     |                 legyen szíves elfogadni tőle a mai estély ragyogó elrendezéseért
5535 XV     |                    úr, ki szép nejét kívánta a finom társaságnak bemutatni;
5536 XV     |                 finom társaságnak bemutatni; a vigalom éjfél után két óráig
5537 XV     |                      haza; s otthon mindenki a furcsa történeten gondolkodva
5538 XVI    |                                         XVI. A találkozás~Griffard úr másnap
5539 XVI    |                 tovább tudakozódott volna.~*~A Kecskerey estélyén történt
5540 XVI    |                  finomabb társalgási nyelven a párbajt.~A segédek kardot
5541 XVI    |                társalgási nyelven a párbajt.~A segédek kardot határoztak
5542 XVI    |                     ügynél inkább választják a párbaji bírák a gyengébb,
5543 XVI    |                   választják a párbaji bírák a gyengébb, mint az erősebb
5544 XVI    |                      természetes indoka van.~A párbaj se nem törvényes,
5545 XVI    |                      megtámadások, mik ellen a törvény ótalmat nem nyújt,
5546 XVI    |                   törvény ótalmat nem nyújt, a közhatóságok nem biztosítanak.~
5547 XVI    |                      magát.~Egyszóval, mikor a felek nem vérszomjból, nem
5548 XVI    |              vérszomjból, nem dühből keresik a párbajt, hanem kénytelenek
5549 XVI    |                       véleményük tartósságát a halál kapuja előtt is bevallják;
5550 XVI    |                    rendesen ilyenkor szoktak a párbajsegédek pisztolyt
5551 XVI    |                 párbajsegédek pisztolyt adni a vívók kezébe. Azok hidegvérrel
5552 XVI    |                      határozva magát kitenni a lövésnek, de ellenfelére
5553 XVI    |                     de ellenfelére nem lőni. A párbaj végződik nemesen,
5554 XVI    |                  kívánatainak elég van téve, a sérelmes kérdés eltemettetik,
5555 XVI    |                    tettleges sérelmek okozák a párbajt, mikor a felek kártyán,
5556 XVI    |                      okozák a párbajt, mikor a felek kártyán, inzultációkon
5557 XVI    |               egymást meggyalázták; olyankor a tanúk féltik a saját bőreiket,
5558 XVI    |                      olyankor a tanúk féltik a saját bőreiket, s inkább
5559 XVI    |                  inkább olyan fegyvert adnak a felek kezébe, mellyel azok
5560 XVI    |           végezhessék egymást.~Négyen voltak a tanúk, kettő Fennimoré:
5561 XVI    |               Abellinóé Konrád és Kecskerey.~A felek eleinte hallani sem
5562 XVI    |                  eleinte hallani sem akartak a kardról, hanem a tanúk (
5563 XVI    |                     akartak a kardról, hanem a tanúk (különösen Konrád)
5564 XVI    |             kibérlének egy nagy tágas termet a „Zöldfa” vendéglőben, aholott
5565 XVI    |                     bezárkózva megismerteték a feleket a kölcsönösen megállapított
5566 XVI    |                      megismerteték a feleket a kölcsönösen megállapított
5567 XVI    |                    nem tudják egymást vágni, a párbaj bevégzettnek tekintetik.~
5568 XVI    |                     bevégzettnek tekintetik.~A felek feltűrt ingujjal vívnak.~
5569 XVI    |                  ingujjal vívnak.~Kivétetnek a fej- és hasvágások. Arcot,
5570 XVI    |                    vágni szabad. Cselvágások a kivett részekre tiltva vannak.
5571 XVI    |                      mellett kétfelől állnak a segédek, s amelyik e szabályok
5572 XVI    |                   hadd legyenek egyszer azok a kardok kézben – monda tompa
5573 XVI    |                szemközt álljanak, s legyenek a kardok kézben, a többit
5574 XVI    |                    legyenek a kardok kézben, a többit majd elvégzik ők.~
5575 XVI    |                     többit majd elvégzik ők.~A tanúk gyanítani kezdék a
5576 XVI    |                     A tanúk gyanítani kezdék a két vívó szándokát, s ismét
5577 XVI    |                   ismét összesúgtak, mielőtt a kardokat átadnák nekik.
5578 XVI    |                   karddal. Azzal összemérték a vívókardokat, s egyenlőnek
5579 XVI    |                     találva, átnyújtják mind a kettőnek.~Egy, kettő, három!
5580 XVI    |           életveszélyes vágásokat osztaniok.~A kardok szikráztak, és a
5581 XVI    |                      A kardok szikráztak, és a szemek még jobban.~Egy perc
5582 XVI    |                  jobban.~Egy perc múlva mind a négy segéd kardja keresztben
5583 XVI    |                        Urak, ezt nem szabad! A viadal nem megy életre-halálra;
5584 XVI    |            valamelyik elesik, mint ők maguk.~A vívók újra szemközt állíttattak,
5585 XVI    |              zörögtek, nem vesztegettek erőt a vágásokhoz, inkább csak
5586 XVI    |                  kifeszített karjaikban csak a vékony villogó acél forgott,
5587 XVI    |                     hideg bántó hangot, minő a köszörült kardok csesszenése,
5588 XVI    |                  vívtak így, egyik sem bírva a másikat megsérteni, Fennimor
5589 XVI    |                       S azzal egyszerre mind a négy kard közbeszaladt,
5590 XVI    |                     vége volna mindennek! Én a szívébe akarok szúrni, a
5591 XVI    |                     a szívébe akarok szúrni, a szíve közepébe! Én látni
5592 XVI    |                 kardot meg egy pisztolyt; ki a sötétben jobb helyre talál,
5593 XVI    |               sötétben jobb helyre talál, az a győztes, de amíg Európában
5594 XVI    |                  csak itt helyben végezni el a dolgot.~Még egyszer szemközt
5595 XVI    |                    akkor Fennimor reszketett a dühtől. Nagy erőpazarlással
5596 XVI    |                 ellenfelének.~– Ah! Le azzal a karddal, verjétek ki a kezéből!~
5597 XVI    |                 azzal a karddal, verjétek ki a kezéből!~Egyszerre mind
5598 XVI    |                      kezéből!~Egyszerre mind a négy segéd ellene támadt.~–
5599 XVI    |                       Ön háromszor megszegte a párbaj szabályait – szólt
5600 XVI    |                     lovagi kötelességének.~– A vívók tegyék le a kardot! –
5601 XVI    |          kötelességének.~– A vívók tegyék le a kardot! – szólt Kecskerey
5602 XVI    |                      Abellino le fogja tenni a kardot, s azzal a párbajnak
5603 XVI    |                      tenni a kardot, s azzal a párbajnak vége.~A segédek
5604 XVI    |                      azzal a párbajnak vége.~A segédek ezzel Abellinót
5605 XVI    |                    rábeszélve, hogy tegye le a kardot.~Abellino már hajlandó
5606 XVI    |                  engedni, s megfordult, hogy a kezében levő kardot tokjába
5607 XVI    |                     és Fennimor között.~Csak a düh legmagasabb foka, a
5608 XVI    |                      a düh legmagasabb foka, a háromszori különválasztás
5609 XVI    |                kardjával hátulról megszúrja.~A szúrás Abellino lapockájában
5610 XVI    |             orgyilkos! – kiálta fel Kárpáthy a döfés fájdalmára, s egyszerre
5611 XVI    |                     egyszerre visszafordulva a még kezében levő kardot
5612 XVI    |            kinyújtott kardjába. Ott állt meg a markolatnál. – A kard egészen
5613 XVI    |                    állt meg a markolatnál. – A kard egészen keresztülment
5614 XVI    |                      ideig egymás szeme közé a két ellenfél mereven; egyiknek
5615 XVI    |                golyóján, ajka merev nyílásán a halál, a rögtöni halál;
5616 XVI    |                      merev nyílásán a halál, a rögtöni halál; csak a szívén
5617 XVI    |                 halál, a rögtöni halál; csak a szívén keresztülütött kard
5618 XVI    |                 állva… Azután összerogy mind a kettő.~      ~Akik a legközelebb
5619 XVI    |                    mind a kettő.~      ~Akik a legközelebb lefolyt években
5620 XVI    |                  legközelebb lefolyt években a míveltebb körök történetének
5621 XVI    |                agyrém.~      ~Fennimor abban a pillanatban egy sóhaj, egy
5622 XVI    |                 kapott jóakaróitól, hogy míg a dolog híre kissé elcsendesül,
5623 XVI    |                 kiszellőztetni magát valahol a külföldön. Mégpedig akkor
5624 XVI    |                      indult néhány nap múlva a szent sírhoz Palesztinába –
5625 XVI    |                   sírhoz Palesztinába – mint a tréfás közvélemény mondá –
5626 XVI    |            jegyzeteit.~Kárpáthy János pedig, a boldog, a túl boldog nábob
5627 XVI    |              Kárpáthy János pedig, a boldog, a túl boldog nábob szép feleségével
5628 XVII   |                      intézvény~Szétoszlottak a tekintetes karok és rendek,
5629 XVII   |                     volt az országgyűlésnek, a jurátusok fekete atilláikkal
5630 XVII   |                      csörömpölő kardjaikkal, a honatyák aranyzsinóros,
5631 XVII   |                delnőikkel egyszerre eltűntek a népes utcákról; a házak
5632 XVII   |                   eltűntek a népes utcákról; a házak ajtain kiadó szállások
5633 XVII   |               hirdetményei lőnek olvashatók, a kereskedők visszarendelék
5634 XVII   |                      készült divatkelméiket, a kávéházak kongtak az ürességtől,
5635 XVII   |                  falevél hulltával ottmaradt a fákon a mindig zöld fagyöngy;
5636 XVII   |                  hulltával ottmaradt a fákon a mindig zöld fagyöngy; csendes
5637 XVII   |                   fagyöngy; csendes volt már a város, bátran ki lehetett
5638 XVII   |                 valami hintó elgázolja, vagy a járókelők a sárba taszítják;
5639 XVII   |                  elgázolja, vagy a járókelők a sárba taszítják; éjjel nem
5640 XVII   |               taszítják; éjjel nem verte fel a jámbor alvókat a nyughatatlan
5641 XVII   |                   verte fel a jámbor alvókat a nyughatatlan fiatalság danája,
5642 XVII   |                elfogva azt az egyik szélétől a másikig, s valamennyi háznál
5643 XVII   |                  háznál sorba mind meghúzták a csengettyűket, megverték
5644 XVII   |                 kellett többé annyit ügyelni a fiatal leányokra, hogy ne
5645 XVII   |             alkalmával fel találják gyújtani a várost; egyszóval: Pozsony
5646 XVII   |               csendes, békességes alakját, s a líceumi és akadémiai ifjak
5647 XVII   |                       Megemlegették utoljára a pozsonyi boltosok. Megemlegették
5648 XVII   |               találtatott boltjaikban, abból a legszebbet mind összevásárolta
5649 XVII   |                      parádézott, amint mikor a gyermek új ruhát kap, még
5650 XVII   |                 egyik elve volt az, hogy nem a vásáros született az eladó
5651 XVII   |                     az eladó kedveért, hanem a kereskedőt teremté isten
5652 XVII   |                     kereskedőt teremté isten a vevők szolgálatára; tehát
5653 XVII   |                      ő vásálni megy valahova a maga pénzeért, nem az ő
5654 XVII   |              Ilyenkor tehát, mikor őt látták a bolt előtt hintajából kilépni –
5655 XVII   |                      ki ne ismerte volna őt, a leggazdagabb férfit s a
5656 XVII   |                      a leggazdagabb férfit s a legszebb asszony férjét
5657 XVII   |                      tudott valamit beszélni a generózus nábob saját nyelvén,
5658 XVII   |                   nyelvén, s legalább annyit a főfőkereskedő is megtanult,
5659 XVII   |                     magában némi sejtelmeket a magyar nyelv felől, s voltak
5660 XVII   |             legkevesebb költséggel járó neme a mester nélküli nyelvtanulásnak.
5661 XVII   |               feltevé magában János úr, hogy a legközelebbi országgyűlés
5662 XVII   |                   mint amely két idióma volt a legszokásosabb az akkori
5663 XVII   |               eredménytelen dekrétumok, hogy a horvátok tanuljanak magyarul.~
5664 XVII   |                 előtt búsan, leverten állani a két derék, jólelkű lényt:
5665 XVII   |                   szeretett volna sírni mind a kettő, de az nem illett.
5666 XVII   |                      örülni kellett volna. – A leány nagy szerencsét csinált.~
5667 XVII   |                 jönni beléjök. Nem lehetett. A nagy úr ott áll közel, mit
5668 XVII   |                    No, Boltay mester – monda a nábob, megrázva az érdemes
5669 XVII   |                látogatni engem Kárpátfalván.~A kézműves elvörösödött. A
5670 XVII   |                     A kézműves elvörösödött. A nábob nem tudta, hogy ennek
5671 XVII   |                  nábob nem tudta, hogy ennek a munkától izmos embernek
5672 XVII   |                Boltaynak szinte torkán akadt a szó, midőn ki kelle mondani:~–
5673 XVII   |                  Teréz szemeiben is megeredt a sírás, s Fanny halaványabb
5674 XVII   |                     s Fanny halaványabb lett a falnál.~– Hát majd egyszer
5675 XVII   |                   falnál.~– Hát majd egyszer a télen, jó Boltay – folytatá
5676 XVII   |                  midőn az utolsó búcsúszóval a készen álló útihintóba ültek,
5677 XVII   |                üveges ajtót, parancsot adott a kocsisnak, s a hintó kerekei
5678 XVII   |               parancsot adott a kocsisnak, s a hintó kerekei robogtak végig
5679 XVII   |                 hintó kerekei robogtak végig a kövezeten.~Alig múlt egy
5680 XVII   |                     levelet kapott Fannytól. A fiatal nő jókedvvel iparkodott
5681 XVII   |                 minden sorban, leírta azokat a mulatságos embereket, kikkel
5682 XVII   |                     János úr körül van véve; a furfangos Horhi Miskát,
5683 XVII   |                  megnevettesse, Kiss Miskát, a szilaj kedvű jó fiút, ki
5684 XVII   |                copfos jószágigazgatót, ki őt a gazdálkodás mindenféle ágazataival
5685 XVII   |           gazdálkodás mindenféle ágazataival a legkitartóbb fáradsággal
5686 XVII   |                     iparkodik megismertetni, a vén hajdút és a vén bohócot,
5687 XVII   |               megismertetni, a vén hajdút és a vén bohócot, s valamennyi
5688 XVII   |                 bohócot, s valamennyi között a legmulatságosabb alakot,
5689 XVII   |                     összeesküdve lenni, hogy a fiatal menyecskét mulattassák,
5690 XVII   |                   boldogságról egy szó sincs a levélben.)~Most azonban
5691 XVII   |                   neki, fejébe vette, hogy ő a hazának, a közügyeknek használni
5692 XVII   |                     vette, hogy ő a hazának, a közügyeknek használni akar.~
5693 XVII   |                    akar.~Alapítványokat tesz a köziskolákban – sokszor
5694 XVII   |                köziskolákban – sokszor eljár a szomszéd Szentirmay grófhoz,
5695 XVII   |                    örökké furcsaságokon töri a fejét, minő a jobbágyok
5696 XVII   |             furcsaságokon töri a fejét, minő a jobbágyok felszabadítása
5697 XVII   |                  színházon, lóversenyen töri a fejét, az esztendő nagyobb
5698 XVII   |                     Pesten tölti, s biztatja a többi főurakat is, hogy
5699 XVII   |                főurakat is, hogy töltsék ott a telet. János urat már rá
5700 XVII   |                 nagyszerű palotát építtessen a fővárosban. Ha nem akar
5701 XVII   |                      legalább szépíti, emeli a várost. Az őnála összejövő
5702 XVII   |                  hogy pontosan számadoltassa a tiszteket, mert sok pénzre
5703 XVII   |                  mert sok pénzre van szükség a közügyek számára. Most végtére
5704 XVII   |                      Éppen oly kevéssé, mint a többi indítványokban és
5705 XVII   |                     hivatás kezd felderülni; a jövő hónapra van hirdetve
5706 XVII   |                    jövő hónapra van hirdetve a közgyűlés a kárpátfalvi
5707 XVII   |                     van hirdetve a közgyűlés a kárpátfalvi kastélyba, hol
5708 XVII   |                   kárpátfalvi kastélyba, hol a társulat megalakultnak nyilvánítandja
5709 XVII   |                     üdvözleteknek alig várja a percet Fanny, melyben kedves
5710 XVII   |                   ölelhesse, s ezzel bezárja a levelet.~Szívről, szívvilágról
5711 XVII   |                    semmit sem talált már ott a hajdani bohóságok közül.~
5712 XVII   |                  uramnak, hogy asszonyt visz a házhoz, szép, fiatal, szemérmes
5713 XVII   |                  tehát intézkedjék úgy, hogy a menyecske semmi megbotránkoznivalót
5714 XVII   |                  jónak és üdvösségesnek lát.~A derék ősz férfiú, amint
5715 XVII   |                      derék ősz férfiú, amint a felhatalmazó levelet kapta,
5716 XVII   |                 lehet Kárpátfalvára ismerni.~A nagyon meghatározhatlan
5717 XVII   |            hazaküldettek, ki hová való volt, a maga falujába. Káromkodásukról,
5718 XVII   |                      cselédek kiutasíttattak a gulyára meg a ménesre. Ott
5719 XVII   |                 kiutasíttattak a gulyára meg a ménesre. Ott produkálják
5720 XVII   |                     Ott produkálják magukat.~A tisztviselőknek meghagyatott,
5721 XVII   |           tisztviselőknek meghagyatott, hogy a legnagyobb illendőséggel
5722 XVII   |                  semmi kivételes szabadságot a kastélyban ne vegyenek.~
5723 XVII   |                      kastélyban ne vegyenek.~A fiskálisnak háromnapi határidő
5724 XVII   |                  feleségestül berendeltetett a kastélyba, ő maga a nagyságos
5725 XVII   |           berendeltetett a kastélyba, ő maga a nagyságos asszony kocsisává,
5726 XVII   |                     komornájává iktattatván; a legszelídebb szürkék közül
5727 XVII   |                    olyan jámbor legyen, mint a bárány, mert asszonyt fog
5728 XVII   |                termek elrendezésében, hogy – a kárpátfalvi kastély azon
5729 XVII   |                  választa, nyílt tekintettel a helység felé s oldalablakaival
5730 XVII   |                   magára az átváltozás után.~A szándékosan gyűjtött frivol
5731 XVII   |                  rakattak, amazokat elvitték a madarasi kastély padlására.
5732 XVII   |                   vitte Varga uram, hogy még a régi freskófestményeken
5733 XVII   |               legalább egy kötényt festetett a pongyola gráciáknak, s Apollónak,
5734 XVII   |                eltávolított; az angolkertből a titkos búvóhelyek, a palotából
5735 XVII   |            angolkertből a titkos búvóhelyek, a palotából a rendetlen álfolyosók
5736 XVII   |                      búvóhelyek, a palotából a rendetlen álfolyosók részint
5737 XVII   |                       részint befalaztattak, a fürdőszobából télikert lett,
5738 XVII   |               fürdőszobából télikert lett, s a vízvezető csövek az úrhölgy
5739 XVII   |                 hálószobája mögé vitettek, s a régi múzeum alakult fördőteremmé.~
5740 XVII   |                 múzeum alakult fördőteremmé.~A nagy ivószobábul kihordatott
5741 XVII   |                    tivornyákra emlékeztetne, a kerek székek, a nagy diófa
5742 XVII   |                emlékeztetne, a kerek székek, a nagy diófa asztal kivándoroltak,
5743 XVII   |         kivándoroltak, s elfoglalta helyöket a családi régi pénzek és festmények
5744 XVII   |                      elmondhassa: „Itt, ezen a helyen volt János úr ittas,
5745 XVII   |                     el volt törölve.~Sőt még a kert mögött épült lovardát
5746 XVII   |                   egyszer valaki elmondhassa a nőnek: „Íme, ezen a helyen
5747 XVII   |              elmondhassa a nőnek: „Íme, ezen a helyen történtek azok a
5748 XVII   |                      a helyen történtek azok a mulatságok, hogy János úr
5749 XVII   |               gyönyörködésére elbocsátá őket a hánykódó méneken, miket
5750 XVII   |                     és jókedv, mikor egy-egy a lyánok közül lehullott.
5751 XVII   |              lehullott. Egyet el is tapostak a lovak.”~A sok bohóc közül
5752 XVII   |                     el is tapostak a lovak.”~A sok bohóc közül csupán Vidra
5753 XVII   |                    Vidra cigány.~Midőn aztán a vidéken híre futamodék,
5754 XVII   |            megházasodott, jöttek mindenünnen a különféle gratulációk az
5755 XVII   |                   ocsmány paszkvill érkezett a többek között, tele mindenféle
5756 XVII   |                     mázolni. Undok rohadékai a költészetnek, minőket nyomtatásban
5757 XVII   |                   olvasnak, egyik kéziratból a másikra másolnak, s jobban
5758 XVII   |                      s jobban ismernek, mint a leghírhedettebb költők örökbecsű
5759 XVII   |                    költők örökbecsű munkáit.~A Kárpáthyhoz küldött ilynemű
5760 XVII   |                    leginkább ismeretes levén a nábob gyöngéivel, azt legérzékenyebb
5761 XVII   |             legérzékenyebb részén találhatá. A küldött poéma annyira túl
5762 XVII   |                undorító kifejezésekkel, hogy a becsületes jószágigazgató
5763 XVII   |            gondolatra jött, hogy összeszedve a nábob hajdúit, rajtamenjen
5764 XVII   |               okosabbat gondolt később. Fogá a paszkvillt, úgy ahogy volt,
5765 XVII   |              szerekkel szokták falusi gazdák a veszettséghez közelítő kutyákat
5766 XVII   |              komitíva nélkül. Marci vitte el a küldeményt, előre meg volt
5767 XVII   |                   meg volt neki mondva, hogy a legjobb futó lovára üljön,
5768 XVII   |                     ne szálljon róla, amikor a küldötteket kézbesíti, mely,
5769 XVII   |                      az, miszerint Kutyfalvi a hamus kenyér és érett sajt
5770 XVII   |                   sajt láttára majd kiugrott a bőréből dühében, s cséplőinek
5771 XVII   |                  parancsolá, hogy csukják be a kaput Marci előtt, aki azonban
5772 XVII   |                      amint becsukták mögötte a kaput, lovával egyenesen
5773 XVII   |                 lovával egyenesen átugratott a palánkon, s Varga uram nagy
5774 XVII   |                      szatiszfakciójára azzal a hírrel ért vissza Kárpátfalvára,
5775 XVII   |                 utána lóháton.~Maga János úr a legörvendetesebben volt
5776 XVII   |                   mindenütt új bámulat érte; a csintalan tréfák tanyáiból
5777 XVII   |                     látszhatott mindaz, amit a nábobrul beszélni hallott,
5778 XVII   |                gyermekésszel együtt nevetett a dandyk által előadott anekdotákon,
5779 XVII   |                 semminek sem látszott nyoma.~A cimborák eleinte őrizkedtek
5780 XVII   |                    János úr vevé észre, hogy a betyár kompániák ismét kezdenek
5781 XVII   |            vérkeringés, elevenség mutatkozni a nemzetben; közhasznú, közérdekű
5782 XVII   |             megtisztelék. Midőn aztán jöttek a kortyondi fráterek, mindig
5783 XVII   |              kortyondi fráterek, mindig volt a zsebében egy-két aláírási
5784 XVII   |                     maga kezdett meg, alatta a felesége neve, ugyanannyi
5785 XVII   |                  neve, ugyanannyi összeggel; a verembe esett látogató azután
5786 XVII   |                 kellett magát váltania, mint a „kútba estem”-nél. Ha nem
5787 XVII   |                     tudós társaság, ott volt a másik ív cukorrépagyár felállítására,
5788 XVII   |              érdeklőnek, tetszhetett aláírni a népszerű iskolai könyvek
5789 XVII   |                      tartotta, megragadtaték a Berettyó átvágásait létrehozó
5790 XVII   |                      által. Ha jobb szerette a vizet, s nem akart a szárcsákat
5791 XVII   |                szerette a vizet, s nem akart a szárcsákat nyugtalanító
5792 XVII   |                  hallani, megtámadtaték mind a négy szuperintendencia nevében,
5793 XVII   |                megfejthetlen okokbul reájuk, a negyedikért áldozatul kellett
5794 XVII   |                     Utoljára kerülni kezdték a fráterek Kárpáthy udvarát,
5795 XVII   |               használt, azt elcsalta magával a Szentirmaynál tartani szokott
5796 XVII   |                      hogy Szentirmay egyszer a nejével is meg találja őket
5797 XVII   |                    családból származott, sőt a szavait sem igen szükség
5798 XVII   |               jelenlétükben valaki egy lábát a másikra felteszi, avagy
5799 XVII   |                    harisnya”, egyet ki talál a száján ereszteni, vagy ha
5800 XVII   |                       s otthagyják az embert a faképnél.~És így sohasem
5801 XVII   |                    már fülheggyel hallottuk, a legközelebb jövőben ismét
5802 XVII   |                     volt) – mind egyesülének a nagy eszme körül, amely,
5803 XVII   |                     mielőtt kimondtuk volna, a megelőző magasztalásokból
5804 XVII   |                    Az agár okvetlenül egyike a legfontosabb és figyelemre
5805 XVII   |             figyelemre méltóbb tüneményeknek a hazai természetben, de legkivált
5806 XVII   |                   hivatásánál fogva, mellyel a közélet rugóiba vág, kénytelenek
5807 XVII   |                 kénytelenek vagyunk azt mint a társadalom világának egyik
5808 XVII   |                      az udvaron, ott ásítnak a konyhában, ott vakaróznak
5809 XVII   |                     ebédlőben, ott kapkodnak a legyek után a szalonban,
5810 XVII   |                      kapkodnak a legyek után a szalonban, ott ülnek a pamlagon
5811 XVII   |                  után a szalonban, ott ülnek a pamlagon a háziúr, a háziasszonyság
5812 XVII   |              szalonban, ott ülnek a pamlagon a háziúr, a háziasszonyság
5813 XVII   |                   ülnek a pamlagon a háziúr, a háziasszonyság mellett,
5814 XVII   |                      háziasszonyság mellett, a zongora alatt, a karszékekben,
5815 XVII   |                    mellett, a zongora alatt, a karszékekben, s mentül gazdagabb
5816 XVII   |               általánosabb kiterjedésben, de a legszegényebb nemesembernél
5817 XVII   |                     nem is említve azt, hogy a legszebb kalapok a nyulak
5818 XVII   |                      hogy a legszebb kalapok a nyulak szőréből készülnek,
5819 XVII   |                      is, miszerint hazánkban a gyümölcstenyésztésnek legátalkodottabb
5820 XVII   |                  legátalkodottabb ellenségei a nyulak, melyek a fiatal
5821 XVII   |                  ellenségei a nyulak, melyek a fiatal ojtványok kérgét
5822 XVII   |                    figyelmünket vetni, vajon a hazánkban annyira pártolandó
5823 XVII   |              lótenyésztés és nemesítésnek mi a legerősebb rugója? Az agár!
5824 XVII   |               legerősebb rugója? Az agár! Ki a tatár fog szaladni az agár
5825 XVII   |                    az agarászat mozdítja elő a lótenyésztést.~Ehhez járul
5826 XVII   |                ostoba újságok olvasásától, s a nemzeti kedélyt azon ősi
5827 XVII   |                      tartja fenn, amidőn még a nyughatatlan tudományok
5828 XVII   |                   költészet nem cserélték ki a korszellemet.~Azt se gondold
5829 XVII   |                   más nemzetek felett, midőn a közmíveltség ezen ágazatát
5830 XVII   |                    szenzációt gerjeszte mind a két hazában János úrnak
5831 XVII   |                  Felvillanyozta az egy időre a példabeszéddé vált letargiát,
5832 XVII   |                   vált letargiát, megmozgatá a társadalom minden rétegét,
5833 XVII   |                  minden rétegét, elfeledteté a tisztújítási ingerültségek
5834 XVII   |                   tehetségeikkel.~Minélfogva a legnagyobb biztossággal
5835 XVII   |                 biztossággal várhatjuk, hogy a nemsokára tartandó alapító
5836 XVII   |                      tartandó alapító gyűlés a kárpátfalvi kastélyban egyike
5837 XVII   |                      kastélyban egyike leend a legfényesebb és legérdekesebbeknek,
5838 XVII   |                  nevezetes alkalomra, s nagy a feszültség és várakozás;
5839 XVII   |               feszültség és várakozás; vajon a kitűzött aranybillikomot,
5840 XVII   |                 hogyha tanulsz, vár pályádon a borostyán!”, mely igen szép
5841 XVII   |                     massa kész fogadni, hogy a Borsod megyei alispán Fecskéje
5842 XVII   |                 megyei alispán Fecskéje mind a kettőn kitesz, míg a dunántúli
5843 XVII   |                    mind a kettőn kitesz, míg a dunántúli kerületben alig
5844 XVII   |                  volna felőle győződve, hogy a Győr vármegyei, bőnyi születésű,
5845 XVII   |                   most erősen köti az ebeket a karóhoz, hogy elragadja
5846 XVII   |                  elragadja Magyarország elől a győzedelmi pálmát.~Már a
5847 XVII   |                     a győzedelmi pálmát.~Már a kihirdetett ülés napját
5848 XVII   |                 megelőző hetekben alig győzi a fiskális a sok levelezést,
5849 XVII   |               hetekben alig győzi a fiskális a sok levelezést, minélfogva
5850 XVII   |                 másodíziglen, hanem egyúttal a hajfürtei is, melyek szőkék
5851 XVII   |                      hogy oda szokta törülni a tollat, sőt még a nyelve
5852 XVII   |                    törülni a tollat, sőt még a nyelve is az, mert azt meg
5853 XVII   |                      használja, ha elcseppen a tinta, felnyalván vitézül.~
5854 XVII   |          megrendelése, ismét másik ígérkezés a gyűlésen megjelenni. Vannak,
5855 XVII   |                      megjelenni. Vannak, kik a haza boldogabb napjait látják
5856 XVII   |                   mások szívesen ajánlkoznak a statútumok kidolgozására.
5857 XVII   |                      kineveztetnék; más kéri a nagyon tisztelt társulatot
5858 XVII   |                    képviseltetni fogja magát a versenyen.~És ezen leveleket
5859 XVII   |                 hagyja heverni asztalán, még a borítékokat sem engedi kiseperni
5860 XVII   |             borítékokat sem engedi kiseperni a szobából. Legyenek ott;
5861 XVII   |                      vakmerő levele vándorol a tűzbe, akik olyasmit mernek
5862 XVII   |                       Aztán adakozott ő mind a fenn megnevezett célokra
5863 XVII   |                    bőrükbe nem férő hazafiak a nemzetre rádisputáltak.
5864 XVII   |                    vállalatoknak kiránthatná a sárból; azonban azt sem
5865 XVII   |                     által lesz agárrá, hanem a kellő kiképeztetés által).~…
5866 XVII   |               agarakkal!~      ~Az ünnepély, a gyűlés, a nagy sokadalom
5867 XVII   |                       Az ünnepély, a gyűlés, a nagy sokadalom előkészületei
5868 XVII   |                      sokan fognak ott lenni, a nemesség színe java, jelesei
5869 XVII   |                  együvé gyűlnek; ott lesznek a komolyabb, ünnepeltebb férfiak
5870 XVII   |                 gondolt rá, vajon eljönnek-e a meghívásra a vidék előkelő
5871 XVII   |                      eljönnek-e a meghívásra a vidék előkelő delnői? Érdemesítik-e
5872 XVII   |                      hölgyei, kiknél nemcsak a nemesség szállt anyáról
5873 XVII   |                     leányra, hanem az erény, a szeplőtelen hírnév is. Fogják-e
5874 XVII   |                     polcon elismerni, melyre a szerencse és egy bohó vénember
5875 XVII   |                eredetét és undok dicsőségét?~A férfiak bizonyosan eljönnek
5876 XVII   |                  férfiak bizonyosan eljönnek a környékből, mindazok, akik
5877 XVII   |                       Első nap lesz az ülés; a hosszú teremben fognak ülni
5878 XVII   |                  hosszú teremben fognak ülni a komoly férfiak, oldalt a
5879 XVII   |                     a komoly férfiak, oldalt a karzaton lesz hely a hölgyek
5880 XVII   |                  oldalt a karzaton lesz hely a hölgyek számára, ahonnan
5881 XVII   |                  lakoma; ő ott fog ülni mint a ház asszonya, látva mindenkitől…
5882 XVII   |                 délceg paripákon fogják űzni a furfangos, csalárd rókát.
5883 XVII   |                    leend az ő lovagja?~Estve a legbátrabb lovagnak, ki
5884 XVII   |             nyeregtakarót fog ajándékba adni a ház asszonya, melyet maga
5885 XVII   |                     ott lebegett lelke előtt a tüneménnyé vált ideál. Azt
5886 XVII   |                    vált ideál. Azt látta ott a gyűlés asztalánál ülni,
5887 XVII   |                      futtatni sebes paripán, a széltől kigyulladt arccal,
5888 XVII   |                     egyszerre ővele elbuknék a ló, s leesnék, meghalna
5889 XVII   |               bármire vezeté figyelmét, csak a névtelen kép állt mindig
5890 XVIII  |                      teher, mint áldás.~Hisz a gazdag számára sem jön fel
5891 XVIII  |                      jön fel kétszer egy nap a hajnal, s a világ minden
5892 XVIII  |                  kétszer egy nap a hajnal, s a világ minden kincsei birtokosának
5893 XVIII  |                 nagylelkű volt, vagy bolond. A leány okvetlenül hiú és
5894 XVIII  |                    hadd jelenjen meg azokban a magas körökben, mikbe feltolakodott.~
5895 XVIII  |               körökben, mikbe feltolakodott.~A hölgyvilág előre számít
5896 XVIII  |                      hölgyvilág előre számít a mulatságra, melyet ügyetlenségei,
5897 XVIII  |               botrányai szolgáltatni fognak; a gavallérvilág szinte oly
5898 XVIII  |                  biztosan számít mindezekre; a hölgy veszendő portéka,
5899 XVIII  |               kényelméről gondoskodik, midőn a világ minden részeiből összehordja
5900 XVIII  |              asszonyok gyönyörködni szoktak, a piperétől kezdve egész az
5901 XVIII  |                      az imádókig.~Mert amint a kortyondi fráterek elmaradoznak
5902 XVIII  |              kortyondi fráterek elmaradoznak a kárpátfalvi háztól, a régi
5903 XVIII  |           elmaradoznak a kárpátfalvi háztól, a régi dáridók megszűntével,
5904 XVIII  |                   odaszokni, kiket többé nem a nábob jó bora és rossz tréfái,
5905 XVIII  |                menyecskéi csalnak oda, hanem a szép nő, az elhírhedett,
5906 XVIII  |                     szép nő, az elhírhedett, a csodára állított szép nő,
5907 XVIII  |                   reményeket táplálni: egyik a férj, másik saját híre.
5908 XVIII  |               Csaknem mindennap megfordulnak a kárpátfalvi kastélyban a
5909 XVIII  |                     a kárpátfalvi kastélyban a környék legelső arszlánai:~
5910 XVIII  |                     Az ifjú Darvay Jenő, kit a megyei szabadelvű párt vezérének
5911 XVIII  |               szabadelvű párt vezérének tart a közvélemény, mert hosszú
5912 XVIII  |                    azt bizonyosan nem tudom.~A szép Csendey Rezső, ki nem
5913 XVIII  |                 Rezső, ki nem restelli, hogy a világ által szépnek neveztetik.
5914 XVIII  |                     sem lehet vele beszélni.~A szőke báró Berky Tivadar,
5915 XVIII  |               különcöt játszik, nyergelve ül a székre, félszemüveggel pislog,
5916 XVIII  |                   férfival, aki úgy táncolja a mazurt és keringőt, ahogy
5917 XVIII  |               halavány fiatalember, ki abban a gyanúban áll, hogy álnév
5918 XVIII  |                   iszik és kártyázik, és fut a szobaleányok után, mint
5919 XVIII  |                      szobaleányok után, mint a többi; és még egy harmadik
5920 XVIII  |                    aki igazán meg van őrülve a szépasszony iránti szerelmében,
5921 XVIII  |                   Kárpátfalván virul, amióta a parasztmenyecskéket ideálszépségű
5922 XVIII  |          ideálszépségű delnővel váltotta fel a nábob.~Szegény asszony!~
5923 XVIII  |                     őt e vidám társaságokban a kétségbeesésig engedi mulatni.~
5924 XVIII  |                   senkitől nem sejtve pihen? A közelgő társulati ünnepély
5925 XVIII  |               úrnépet az adandó vigalomra, s a meghívottak neveit feljegyeztetvén
5926 XVIII  |                    kifelejtett volna valakit a névsorozatból, akit ott
5927 XVIII  |                     iránt.~Varga uram elhozá a lajstromot, sorba kopogtatott
5928 XVIII  |                   nagy tisztelettel állt meg a küszöbben, s nagyon szerette
5929 XVIII  |                 lenne, hogy onnan az ajtóból a pamlagig nyújthatná az írást.~
5930 XVIII  |                    embert azzal jutalmaz meg a sors, hogy becsületes tiszta
5931 XVIII  |            kedélyesen átfogta karjaival, ami a jó öregurat a lehető legnagyobb
5932 XVIII  |                 karjaival, ami a jó öregurat a lehető legnagyobb zavarba
5933 XVIII  |                 különös tiszteletre – rebegé a jószágigazgató, szép óvatosan
5934 XVIII  |               óvatosan bocsátva magát vissza a karszékbe, mintha attól
5935 XVIII  |              egyszersmind sietett átnyújtani a küldött iratot, elmondva
5936 XVIII  |                 Vajon mit akar tőle kérdezni a nagyságos asszony? Bárcsak
5937 XVIII  |                    helyén!~Fanny kezébe vevé a névsorozatot, s végigolvasá
5938 XVIII  |                     itt is azt gondolá, hogy a szokásos bemutatások nagyon
5939 XVIII  |                      Azt hivé, hogy e nő, ki a finom világ estélyén Kecskereynél
5940 XVIII  |                 hozzá, bárminő édes nyelven, a nyájas szavak háta mögött
5941 XVIII  |                      Újra meg újra átolvasta a névsorozatot, mintha a nevek
5942 XVIII  |             átolvasta a névsorozatot, mintha a nevek hangzásából akarná
5943 XVIII  |                  hangzásából akarná megtudni a személyek jellemét, majd
5944 XVIII  |                  maga elé, s kérő tekintetét a jószágigazgató felé fordítá.~–
5945 XVIII  |                    miszerint ő mindenre kész a világon, akár e percben
5946 XVIII  |               percben leugrik az ablakon, ha a nagyságos asszony úgy kívánja.~–
5947 XVIII  |                       tanácsot adna, mielőtt a világba lépek.~E szavak
5948 XVIII  |                közelebb voná hozzá székét, s a névjegyzéket egész hosszában
5949 XVIII  |                   Varga uramat nagyon elérte a titkos köhögés; a tarka
5950 XVIII  |                     elérte a titkos köhögés; a tarka gyapot zsebkendő ismét
5951 XVIII  |                     ismét előkerült, ezúttal a homlokát kellett megtörülni
5952 XVIII  |                  húzva, mint az övére.~– Azt a szívességet várom öntől,
5953 XVIII  |                    ismeri őket ön, milyennek a világ. Kiket tart szeretetre,
5954 XVIII  |                     avagy hogy valamennyinek a legrövidebb idő alatt teljes
5955 XVIII  |                      amit most kért tőle.~Ő, a legalázatosabb, emberségtudó
5956 XVIII  |               viseltetik mindenki iránt, aki a magasabb köröknek tagja,
5957 XVIII  |                      beszéd közben valakinek a nevét úgy mondaná ki, hogy
5958 XVIII  |           kétségbeesetten zsúrolta talpaival a padlót, s a tarka gyapot
5959 XVIII  |               zsúrolta talpaival a padlót, s a tarka gyapot zsebkendővel
5960 XVIII  |                      meg volt akadva mai nap a köhögéssel, s valami olyanforma
5961 XVIII  |                     s valaki mást ültessenek a helyébe, őt pedig eldugják
5962 XVIII  |                      és mosolyogva tekintett a becsületes öregre.~Ez látta,
5963 XVIII  |                    fogni feladatához, s vevé a lajstromot, melyet Fanny
5964 XVIII  |              elfelejtett olvasni. Azután meg a túlsó felére nézett a papirosnak,
5965 XVIII  |                    meg a túlsó felére nézett a papirosnak, oda, ahol már
5966 XVIII  |            sympathetica tintával mindenkinek a neve mögé van írva az a
5967 XVIII  |                      a neve mögé van írva az a felelet, amit őneki kell
5968 XVIII  |                  elmondania.~Fanny észrevevé a jó öreg zavarát, s buzdító
5969 XVIII  |                      megerősödve érzé szívét a jó öreg, s még egyet bátran
5970 XVIII  |                köhintett, mint végső adieu-t a gyávaság kísértetinek, s
5971 XVIII  |              véleményt mondani, mint akiknek a nevei itt előttem állnak,
5972 XVIII  |                     előttem állnak, de mégis a nagyságod iránti szeretet –
5973 XVIII  |                  Elárultam magam. Folytassuk a felvett tárgyat.~– Nem,
5974 XVIII  |                   asszonyom, vegye úgy, mint a legjobb szándékból, a legtisztább
5975 XVIII  |                   mint a legjobb szándékból, a legtisztább akaratból eredendő
5976 XVIII  |                   nagyságod személyére nézve a hozzájok való ragaszkodás.
5977 XVIII  |                 velem, kiket szeretnem kell, a többiekről hallgat. Ah,
5978 XVIII  |                       önnek jól kell ismerni a világot. Ez bölcs tanács.~
5979 XVIII  |                      mondani.~Azután vevé is a hosszú lajstromot, és elkezde
5980 XVIII  |               végighúzva rajta, de úgy, hogy a nevekhez ne értesse, nehogy
5981 XVIII  |               köhintett, és lábaival súrolta a padlót.~Nagyon sok olyan
5982 XVIII  |                     Hm, hm. Néha már megállt a neveket kísérő ujj, s Varga
5983 XVIII  |                   még egyszer visszatekintve a névre, melyet ujjával megbökve
5984 XVIII  |                  vesszük észre, már mindjárt a vége felé fog járni, s maga
5985 XVIII  |                      hallgatással. S homloka a legőszintébb izzadságcseppjeit
5986 XVIII  |                mintha tulajdon leánya volna. A nagyságos asszony maga is
5987 XVIII  |                    megholt leánya áll előtte a nagyságos asszony képében.~
5988 XVIII  |                   arca vonásai.~Keze reszket a papíron, amint e névhez
5989 XVIII  |                   elhalmozhat, akit leánya – a nagyságos asszony bizalmába,
5990 XVIII  |                 asszonyom! – szól odanyújtva a névsorozatot. – E derék
5991 XVIII  |            csalatkozni nem fog.~Fanny olvasá a mutatott nevet.~– „Szentirmay
5992 XVIII  |                     Emlékezék rá, hogy midőn a névsorozaton magától végigfutott,
5993 XVIII  |                         Milyen e nő? – kérdé a jó öregtől.~– Valóban nagy
5994 XVIII  |                     tartja jótéteményeit, de a háládatos nyelveket ki kötheti
5995 XVIII  |                  nemcsak azt cselekszi, hogy a törvény által elítélt bűnösökért
5996 XVIII  |                     által elítélt bűnösökért a kegyelemosztó magas helyeken
5997 XVIII  |               szűkölködnek, betegeket, kiket a világ ítél el; szegény elcsábított
5998 XVIII  |                   tudja keresni, mi baja van a szenvedőnek a szívében.
5999 XVIII  |                    mi baja van a szenvedőnek a szívében. Engedelmet kérek,
6000 XVIII  |                   Engedelmet kérek, hogy ezt a szabadságot veszem magamnak,