bold = Main text
     Part                                                  grey = Comment text

1501 VI     |                      rendkívüli vásárja volt a kedveskedésnek; e frakkszárnyú
1502 VI     |                      nagy titokban megsúgták a szépasszonynak, hogy ma
1503 VI     |                  koszorú és gyémántos diadém a művésznő számára, pisszegés
1504 VI     |                     pisszegés és talán fütty a vetélytársnénak.~– Úgy kell
1505 VI     |                       Úgy kell neki! – monda a szépasszony nem rejtegetett
1506 VI     |                       Később azt is elmondák a jelenlevők, hogy mindezek
1507 VI     |              jelenlevők, hogy mindezek kinek a művei. Természetesen, aki
1508 VI     |                    arra nem háramlott semmi.~A szépasszony gyönyörű mosolygással
1509 VI     |              gyönyörű mosolygással jutalmazá a fáradozókat, s maga szólítá
1510 VI     |                     fel Abellinót, hogy mint a szépészetnek legavatottabb
1511 VI     |                    legavatottabb tanítványa, a kis fekete szépségflastromot
1512 VI     |              kitüntetést növelte az is, hogy a pompás gyémántokkal kirakott
1513 VI     |              Abellino ma reggel ajándékozott a szépasszonynak, keblére
1514 VI     |                  Zelmira idejében viseltek-e a dámák szépségflastromot
1515 VI     |                 idetartozó kérdés.~Végre jön a rendező, s egész alázattal
1516 VI     |                      alázattal jelenti, hogy a darabot már kezdeni kellene,
1517 VI     |                  hercegnők? – kiálta büszkén a szépasszony, ki nem tudta
1518 VI     |                      Várjanak! Itt én vagyok a királyné.~A fiatal óriások
1519 VI     |                    Itt én vagyok a királyné.~A fiatal óriások azonban nem
1520 VI     |                    szándékoztak örökké abban a birodalomban élni, ahol
1521 VI     |                      birodalomban élni, ahol a szépasszony a királyné,
1522 VI     |                     élni, ahol a szépasszony a királyné, s nagy courtoisie-val
1523 VI     |                      kértek bocsánatot, hogy a művésznőt idáig tartóztatták,
1524 VI     |                     még egyszer végigfutotta a szövetségesek páholyait,
1525 VI     |                 buzdítva őket; egy páholyban a három ifjú magyar mágnás
1526 VI     |                    Nagyon szép. Csak kérlek, a mi páholyunkra vigyázzatok.~–
1527 VI     |                    debütírozni, nem azok ott a színpadon. Sok szerencsét!~
1528 VI     |                  helyére vergődött mindenki. A nyitány elkezdődött, ezalatt
1529 VI     |                 nyitány elkezdődött, ezalatt a loge infernale kiszegezé
1530 VI     |             távcső-battériáit, megostromolva a páholyok sorait, a világszépségek
1531 VI     |             megostromolva a páholyok sorait, a világszépségek eleven műtárlatát,
1532 VI     |               műtárlatát, onnan sorba vették a földszint, a karzatokat,
1533 VI     |                    sorba vették a földszint, a karzatokat, mindenütt akadt
1534 VI     |                    ismerős.~Monsieur Oignon, a taps karmestere, az első
1535 VI     |                    állva fel, kivel Abellino a páholyban levő nagy velencei
1536 VI     |             trombitaszakadtából befejeződött a nyitány, s a várva várt
1537 VI     |                    befejeződött a nyitány, s a várva várt függöny fellebbent.~
1538 VI     |                      tenyér készen állt már, a koszorúk és versek repülőfélben,
1539 VI     |                repülőfélben, úgy, hogy midőn a megnyílt színpad félsötét
1540 VI     |                félsötét hátteréből előlépett a bíborpalástos, arannyal
1541 VI     |                 hímzett nőalak, egész vihara a tombolásnak zendült meg
1542 VI     |                   versek kezdtek aláözönleni a színpadra!~– Barmok! Mit
1543 VI     |                     hanem signora Brussi, ki a prológot fogja elmondani!
1544 VI     |                elmondani! Csendesüljetek el!~A megrettent signora észrevevé,
1545 VI     |                      signora észrevevé, hogy a vihar nem az ő kedvéért
1546 VI     |                 támadt, s sietett elkotródni a maga prológjával, helyet
1547 VI     |                  Zelmirának, ki dühösen jött a színpadra, pokolnak ajánlva
1548 VI     |                operák elé, s másnak szóratja a koszorút. Hiába, nem lehet
1549 VI     |                 lehet első előadásnál azokat a tudatlan embereket mindenre
1550 VI     |                    betanítani. Nincs más mód a hibát helyrehozni, mint
1551 VI     |              skiccírozni, s rögtön belekapni a jelenésbe.~E jelenetre kétszer
1552 VI     |                jelenetre kétszer akkora lett a taps. Ha más színésznő feledkezik
1553 VI     |                 feledkezik így el magáról és a közönség iránti tiszteletről,
1554 VI     |                színpadról eltiltatik; ah, de a közönség kegyencétől ez
1555 VI     |                   lélekjelenlét.~E jelenésre a még elkésett koszorúk is
1556 VI     |                    eredtek, úgyhogy Catalani a szó teljes értelmében térdig
1557 VI     |                teljes értelmében térdig járt a versben és bokrétában, ami
1558 VI     |                   versben és bokrétában, ami a tisztelt művésznőnek nem
1559 VI     |                  csekély akadályára szolgált a súgólyukhoz közeledésben;
1560 VI     |                    szükség énekes darabokban a szereplőknek a mű beltartalmával
1561 VI     |                    darabokban a szereplőknek a mű beltartalmával ismeretségben
1562 VI     |                     szép asszony volt – itt, a lámpafény mellett gyermekded
1563 VI     |                mindazon mesterfogásokat, mik a közönséget meghódítják,
1564 VI     |               darabot, hogy maga Rossini, ki a színfalak közül hallgatá
1565 VI     |                 saját művét, tapsolni kezde, a körülállóktól kérdezve:~–
1566 VI     |                    nem tudják, ki szerzette?~A közönség is igen jól játszott,
1567 VI     |                      fioritúra el ne vesszen a közönségre nézve, holmi
1568 VI     |                 következett Zelmira románca; a mű legszebb fénypontja,
1569 VI     |                     legszebb fénypontja, hol a mélabús áriát csak egy fuvola,
1570 VI     |                    pszt! – hangzék jó eleve; a loge infernale-ból integettek,
1571 VI     |            integettek, hogy csendesen legyen a közönség, mert most jön
1572 VI     |                      közönség, mert most jön a java.~Catalani egész a színpad
1573 VI     |                   jön a java.~Catalani egész a színpad elejére lépett,
1574 VI     |              olvadékony, lágy hangon elkezdé a románcot énekelni.~Alig
1575 VI     |                 haladt egypár taktust, midőn a legelső trillánál valami
1576 VI     |                    Ilyenkor tapsoltat, mikor a piano van.”~Catalani megállt
1577 VI     |                 bosszúsággal végigvárta, míg a taps elnémul, s csak akkor
1578 VI     |               elnémul, s csak akkor folytatá a románcot.~Ismét alig ment
1579 VI     |                    románcot.~Ismét alig ment a legközelebbi roulade-ig,
1580 VI     |                 roulade-ig, megint rákezdték a tapsot és a bravókiáltást.~–
1581 VI     |                 megint rákezdték a tapsot és a bravókiáltást.~– Megőrült
1582 VI     |                     felállt, hogy elcsitítsa a mal à propos zajt; márpedig
1583 VI     |                      Zelmira kezdett kijönni a szerepéből, s a fejét csóválta.~
1584 VI     |                      kijönni a szerepéből, s a fejét csóválta.~Azzal újra
1585 VI     |                       Azzal újra hozzáfogott a dalhoz, a taps megint félbeszakasztá,
1586 VI     |                   újra hozzáfogott a dalhoz, a taps megint félbeszakasztá,
1587 VI     |                    végre annyira dühbe hozta a művésznőt, hogy magáról
1588 VI     |              Abellino dühösen rohant erre ki a páholyból, fel a második
1589 VI     |                     erre ki a páholyból, fel a második karzatra, ott a
1590 VI     |                      a második karzatra, ott a sápadtan szembejövő Oignont
1591 VI     |                 bennünket?~– Uram – szabódék a sápadt tapskereskedő –,
1592 VI     |                   Végre Zelmira, látva, hogy a merő taps miatt ezt a csendes
1593 VI     |                   hogy a merő taps miatt ezt a csendes áriát el nem énekelheti,
1594 VI     |                     egy másik operából, mely a közönség kedvence volt,
1595 VI     |                     Zelmira románca helyett. A taps irtózatos lőn. Oly
1596 VI     |                     lőn. Oly művésznőnek, ki a közönség kegyence, minden
1597 VI     |                 óriások magukon kívül voltak a siker nagyszerűsége felett,
1598 VI     |                nagyszerűsége felett, s midőn a függöny legördült, felrohantak
1599 VI     |               függöny legördült, felrohantak a színpadra, melyről a koszorúkat
1600 VI     |             felrohantak a színpadra, melyről a koszorúkat éppen akkor gereblyélte
1601 VI     |                      levelet megkaphassanak; a művésznőt Zelmira jelmezében
1602 VI     |                lelkesedéssel kifogták lovait a rúd mellől, s maguk vonták
1603 VI     |                      imádói seregével együtt a színházba visszatérhessen,
1604 VI     |           vetélytársnéja megbukását.~Ezalatt a második darabhoz szükségelt
1605 VI     |                előkészületek rendbehozattak, a nyitány megkezdetett. Mindenki
1606 VI     |             lornyettjeit, s kíváncsian várta a függöny fellebbentét, mert
1607 VI     |              rendkívüliségnek kell történni; a színház első művésznőjét,
1608 VI     |                      ki annyi éven keresztül a közönség kedvence volt,
1609 VI     |                     fogják ma kipisszegni, s a közönség némi elégtételt
1610 VI     |            töredékeny játékszer volt csupán.~A nyitány végződött – a színpadon
1611 VI     |                csupán.~A nyitány végződött – a színpadon hallatszott az
1612 VI     |                 utolsó dobütés elhangoztával a legmélyebb hallgatásba merült.~
1613 VI     |               legmélyebb hallgatásba merült.~A függöny lassan felgördült.
1614 VI     |                   függöny lassan felgördült. A színpad hátteréből magas,
1615 VI     |                  megkezdeni, midőn az illető a lámpák elé lépett.~Jozefine
1616 VI     |                      egy vonása sem látszott a félelemnek, a tétovázásnak.
1617 VI     |                   sem látszott a félelemnek, a tétovázásnak. Odalépett
1618 VI     |                         Au nom de la reine! (A királynő nevében!)~S a közönség
1619 VI     |                       A királynő nevében!)~S a közönség egy immortelle
1620 VI     |                      koszorút látott repülni a művésznő elé.~A következő
1621 VI     |                      repülni a művésznő elé.~A következő pillanatban egy
1622 VI     |              karzatról:~– Au nom du peuple! (A nép nevében!)~S a művésznő
1623 VI     |                   peuple! (A nép nevében!)~S a művésznő lábaihoz egyszerű
1624 VI     |                     rögtön kicserélték volna a közönséget, oly óriási általános
1625 VI     |                Catalani ijedten kapta vissza a fejét, mintha valami explózió
1626 VI     |                      explózió történt volna.~A közönségnél a méltatlanságot
1627 VI     |                 történt volna.~A közönségnél a méltatlanságot a nagylelkűségtől
1628 VI     |                 közönségnél a méltatlanságot a nagylelkűségtől csak egy
1629 VI     |                     az elsőre, éppoly kitörő a másodikban.~Mainvielle-né
1630 VI     |                 képes volt megnyerni számára a közönséget, úgyhogy midőn
1631 VI     |                   mely egész özönével felért a fizetett bokrétáknak, elfeledkezék
1632 VI     |                       Azt hiszik sokan, hogy a színésznő nem tud igazán
1633 VI     |               színésznő nem tud igazán sírni a színpadon; óh, ezek valódi
1634 VI     |                  ezek valódi könnyek voltak, a véghetetlen, a határtalan
1635 VI     |               könnyek voltak, a véghetetlen, a határtalan hála könnyei.~
1636 VI     |                     határtalan hála könnyei.~A közönség nem bírt magához
1637 VI     |              közönség nem bírt magához térni a tapsolásból, s ez valóban
1638 VI     |                     egy színházszolga eljött a színpadra, a két koszorút
1639 VI     |            színházszolga eljött a színpadra, a két koszorút ezüsttálcára
1640 VI     |                    hogy siessen beteg férjét a látottakról tudósítani –
1641 VI     |                  azzal ismét Semiramis lett, a szíveket, országokat hódító
1642 VI     |          üvegharmonika zenéje, versenyt sírt a fuvolával, úgyhogy nem lehetett
1643 VI     |                       melyik az ének, melyik a zene hangja, majd lement
1644 VI     |                    oktáván keresztül, s mint a megütött harang zúgott tiszta
1645 VI     |                      zúgott tiszta érchangja a szíveken keresztül. Nem
1646 VI     |                      de ideál, de költészet!~A közönség, mintha megbánását
1647 VI     |                    egy foltot, egy leheletét a gyöngeségnek találni.~A
1648 VI     |                      a gyöngeségnek találni.~A loge infernale népessége
1649 VI     |                    gőzös roncsában egyszerre a tenger fenekére süllyedt,
1650 VI     |                komplott! Összeesküvés! Kinek a műve? Áruló volna tán közöttünk?
1651 VI     |                  volna tán közöttünk? Ah, ez a taps botrány! Ez fizetett
1652 VI     |                 Abellino nem állhatva tovább a nyugtalanságot, ígérkezék,
1653 VI     |                         Ah – szólt lerohanva a páholyba –, tehát a büszke
1654 VI     |                lerohanva a páholyba –, tehát a büszke Mainvielle-nének
1655 VI     |                    mintegy mutatva, hogy ezt a szillogizmust, melynek sem
1656 VI     |                   meg kell vallani, hogy övé a diadal.~– Pedig egyikünké
1657 VI     |                diadal.~– Pedig egyikünké sem a diadal, mert nem közülünk
1658 VI     |                    nekem mondjátok meg, hogy a többiek meg ne tudják.~–
1659 VI     |                     s felugrott és otthagyta a páholyt.~– Hát érdemes ennek
1660 VI     |                      arcot akarva felfedezni a váratlan ellenség között;
1661 VI     |                    között; de mindhasztalan; a rejtélyt nem bírták kibonyolítani.~
1662 VI     |                 monsieur Oignont felkeresni. A lépcsőkön találkozott vele.
1663 VI     |                    akinek az orra vére foly.~A dandy megragadá a tapskereskedő
1664 VI     |                      foly.~A dandy megragadá a tapskereskedő magas gallérját.~–
1665 VI     |             tapskereskedő magas gallérját.~– A kingdom for a horse! Egy
1666 VI     |                   gallérját.~– A kingdom for a horse! Egy lovat egy füttyért,
1667 VI     |                      oignon = hagyma). Ha ők a végletekre mennek, megyünk
1668 VI     |               mindjárt megtudnám, ki lappang a hátuk mögött. De csupa merő
1669 VI     |                 pofák, s mit tudom én, kinek a parancsára működnek.~– Jól
1670 VI     |                   még egy kísérletet teszek; a legközelebbi entr’acte alatt
1671 VI     |                   utasítást adok embereimnek a pisszegésre, a sípra nézve
1672 VI     |                   embereimnek a pisszegésre, a sípra nézve ma rossz aratás
1673 VI     |                   lássa ön, hogy helyrehozza a kudarcot, nehogy mi vegyük
1674 VI     |                kudarcot, nehogy mi vegyük át a szerepet.~Abellino ezzel
1675 VI     |               Kárpáthy ígéretét beváltani, s a canaille ellenében határozottan
1676 VI     |                egymással, ami nagy ritkaság. A felvonásköz alatt valami
1677 VI     |                    mindkét hercegnő elhagyta a páholyt.~Ez jó jel volt
1678 VI     |              bandájából tartózkodást éreztek a magas vendégek jelenléte
1679 VI     |                  után új erőre ébredt bennök a rakoncátlankodási vágy.~
1680 VI     |                      rakoncátlankodási vágy.~A második felvonásban nincs
1681 VI     |                      apróbb szereplők végzik a maguk ügyeit. Ezek jók voltak
1682 VI     |                   Ezek jók voltak arra, hogy a kötelőzködés fegyvereit
1683 VI     |                 csendes, méla ária közepett, a halk pianissimo alatt, mint
1684 VI     |                      egyszerre elkezd valaki a harmadik karzaton nagyot
1685 VI     |                   mint egy goromba tenyérnek a hangja, mely az ásítás közepén
1686 VI     |                     ásítás közepén valakinek a szájára egész súlyával ütődik.~
1687 VI     |               szájára egész súlyával ütődik.~A közönség hallá az ásítást
1688 VI     |                 közönség hallá az ásítást és a csattanást, néhányan nevettek,
1689 VI     |                    első jeladás megtörténvén a fiatal óriások figyelve
1690 VI     |                      hogy mikor kezdődik már a chut.~A csattanás pillanatában
1691 VI     |                   mikor kezdődik már a chut.~A csattanás pillanatában hangzott
1692 VI     |                      nem lehete tudni, vajón a színpadra szól-e, vagy az
1693 VI     |                      vagy az ásítóknak, vagy a nevetőknek.~Több nem hallatszott.~
1694 VI     |                      csak nem tör elé; hanem a közönség tapsolt, s az eltávozott
1695 VI     |                   nem fékezheté magát többé; a loge infernale-ban elkezdtek
1696 VI     |                  ellen? Szélfúvás, mely csak a tüzet éleszté.~– Fel a karzatokra!
1697 VI     |                  csak a tüzet éleszté.~– Fel a karzatokra! Fel a karzatokra! –
1698 VI     |                        Fel a karzatokra! Fel a karzatokra! – kiálta Abellino. –
1699 VI     |                 ember, aki rögtön előteremti a kért, de nem kívánt tárgyat,
1700 VI     |                      Így járt Abellino, mert a mellette álló excellens
1701 VI     |                   hiányzik, rögtön futott le a piacra, megvásárolt egy
1702 VI     |                    egy egész hagymáskofát, s a hátára vetett hagymakötegekkel
1703 VI     |               hagymakötegekkel futott vissza a páholyba.~– Itt vannak!~
1704 VI     |           végigjátszani hősi szerepét.~– Fel a karzatokra! Előre, barátaim! –
1705 VI     |                    ifjú titánok rohantak fel a mennydörgő Olympra, azt
1706 VI     |              asztaloslegényei vitték ezúttal a legtitkosabb políciát. Társuk
1707 VI     |                  abban voltak munkásak, hogy a nép kedvencét tetszésnyilatkozatokkal
1708 VI     |                     azon választottakat, kik a loge infernale intésére
1709 VI     |                  könnyű volt kitalálni, hogy a második darabban ezek fognak
1710 VI     |                      acte alatt tehát, midőn a közönség meggyérül, odafurakodának
1711 VI     |                      asztaloslegény, s abban a pillanatban, amint az első
1712 VI     |                   pisszenés megtörtént, mint a parancsolat fúródott a sziszegő
1713 VI     |                  mint a parancsolat fúródott a sziszegő oldalába egy-egy
1714 VI     |                     pour un sifflet! Ez volt a titkos jelszó, mely bonmot
1715 VI     |                      süllyesztő.~Ámde jöttek a triáriusok. Elöl rohant
1716 VI     |                     az excellens ifjú vállán a veszélyes koszorúkkal; két-három
1717 VI     |                    hogy e rohanás afficiálja a tüdőket.~– Itt vagyunk! –
1718 VI     |                    kiálta az első diadallal, a legfelső lépcsőre jutva,
1719 VI     |                   eddig észre nem vett kezek a Bolivar-kalapot, hogy az
1720 VI     |                   hogy az széles karimájával a vállait takarta el.~Azon
1721 VI     |                  Azon percben el volt szedve a muníció, a zajra kirohant
1722 VI     |                    el volt szedve a muníció, a zajra kirohant a lépcsőkre
1723 VI     |                    muníció, a zajra kirohant a lépcsőkre a sok mindenféle
1724 VI     |                   zajra kirohant a lépcsőkre a sok mindenféle tímárlegény,
1725 VI     |                    afféle kesztyűtlen hadak, a gants jaunes (sárga kesztyűk)
1726 VI     |                   veszteséggel jutott vissza a lépcsőkre, az egész fellázadt
1727 VI     |                 óriássereg lejupitereztetett a paradicsomból, üldöztetve
1728 VI     |              vereshagyma mennykövektől.~Benn a színházban minderről semmit
1729 VI     |                      sírt elérzékenyültében, a hölgyek kendőikkel integettek,
1730 VI     |               hölgyek kendőikkel integettek, a férfiak botjaikkal verték
1731 VI     |                    férfiak botjaikkal verték a pallót; alig akartak megválni
1732 VI     |                  akartak megválni tőle.~Csak a loge infernale volt üres.~
1733 VI     |                  összetépte sima öltönyeiket a nagy perpatvarban, mely
1734 VI     |                       pompás mulatságnak”.~*~A színházigazató, Deboureux,
1735 VI     |                      nem lép föl többet.~Kik a cselszövények érdekeit figyelemmel
1736 VII    |                              VII. Chataquéla~A divat virágainak, rövid
1737 VII    |                 paphoszi szigetén, Párizsban a dicsőség nem jár egy úton
1738 VII    |                    dicsőség nem jár egy úton a halhatatlansággal.~Néhány
1739 VII    |               elmondjuk, hány új tárgya volt a hírnek, a közbeszédnek,
1740 VII    |                     új tárgya volt a hírnek, a közbeszédnek, vagy hogy
1741 VII    |                  műszóval éljünk: kik voltak a nap oroszlánjai?~Mert egyik
1742 VII    |                  oroszlánjai?~Mert egyik hír a másikat eltemeti, s aki
1743 VII    |                     egész 5-ig divathős volt a „La belle laitière” szerzője;
1744 VII    |                     8-ig lord Burlington, ki a medvét játszta, s a vadászt
1745 VII    |                       ki a medvét játszta, s a vadászt földhöz verte, 9-
1746 VII    |                 gazdaságot folytatni, miként a márki maga; kocsikat, lovakat
1747 VII    |                   egy sou-ja sem marad abból a nyolcvanezer frankból, mire
1748 VII    |                     Iván herceget emelte föl a hír, ki megtudta, hogy Vestris,
1749 VII    |                  minden fogadóról szedjék le a címert, s azok helyett az
1750 VII    |                  jelvényt, mely csalás által a hírhedett művésznő egyenesen
1751 VII    |              palotájába hajtatott be, hol őt a herceg mint vendéglős fehér
1752 VII    |                    szolgáltatta magát, midőn a városból továbbutazott.~
1753 VII    |            továbbutazott.~Őutána következett a világhírben mademoiselle
1754 VII    |                      így hívják az operáknál a némaszemélyzetet) létére
1755 VII    |                     ki őt valahogy rászedte, a Palais Royal legnépesebb
1756 VII    |         lovagkorbáccsal eldöngetett.~Elmosta a hírt valami mangeur des
1757 VII    |                     az ember divatba jöjjön.~A lenyakazott hírét elhomályosítja
1758 VII    |                   hozta az egész közönséget. A kutyát felváltá Kárpáthy
1759 VII    |                      agyonlőtte.~Következett a színházi csata, a Mainvielle-Catalani
1760 VII    |                Következett a színházi csata, a Mainvielle-Catalani harc,
1761 VII    |                      legtovább beszéltek, ez a hír körülbelül kihúzta a
1762 VII    |                     a hír körülbelül kihúzta a szezont augusztus 10-ig.
1763 VII    |                    amilyen különösen hangzik a mi nyelvünknek, kétszeres
1764 VII    |             nyelvünknek, kétszeres bajt okoz a franciának, ki kénytelen
1765 VII    |                   sem beszélt egyébről, mint a csodás Chataquéláról, s
1766 VII    |                     az való, avagy sem.~Így, a hangzás után ítélve, sokáig
1767 VII    |                sokáig engedhetnők találgatni a sajátságos név alatt rejlő
1768 VII    |                  tárgynak nem.~Pedig e nevet a legszebb hölgyek egyike
1769 VII    |                 egyike viselte, kiket valaha a tropikusok égalja szült.~
1770 VII    |                  perctől fogva, midőn lábait a szárazföldre tevé, uralkodónéja
1771 VII    |                    idegenszerű szépség, mely a megszokottól annyiban elüt,
1772 VII    |                melyet láthatólag kigyullaszt a néma szenvedélyek lángja.
1773 VII    |                 szivárvány, mert feketéjében a napsugár minden színét vélheted
1774 VII    |               tekercsbe fonva, színére nézve a kékbe átmenő acél feketeségével
1775 VII    |                     termet és szemek? Mit ér a holt leírás az élőnek egy
1776 VII    |                     méla, és ezért őrjöngnek a férfiak annyira utána.~Különben
1777 VII    |                támasztanunk, ő nem tartozott a divatszépségek, nem a entretenue-k
1778 VII    |              tartozott a divatszépségek, nem a entretenue-k s más egyéb
1779 VII    |                  hölgyek sorába, ő maga volt a morál és legszigorúbb erény
1780 VII    |                     formaság van megalapítva a hivatalos szerelmi összeköttetésekre
1781 VII    |                     övét elküldi hozzá, s ha a hölgy megtartja azt, és
1782 VII    |                    megtartja azt, és cserébe a magáét küldi vissza, a házasság
1783 VII    |               cserébe a magáét küldi vissza, a házasság megköttetett. Arról
1784 VII    |               megköttetett. Arról azután, ha a hölgy valamely férfi övével
1785 VII    |               felesége, és többé nem szabad; a férfi azonban tartozik valamely
1786 VII    |                 csekély ajándékkal udvarolni a legközelebb talált boncnak,
1787 VII    |              szabadok lesznek. Kereshet mind a két fél új nőt és új férjet,
1788 VII    |                  addig, míg más férj öve van a derekán, egy idegennek engedné
1789 VII    |                     istenes dolog, hogy ezen a világon elevenen elásatnék,
1790 VII    |               világon elevenen elásatnék, de a másik világon a nagyfogú
1791 VII    |                elásatnék, de a másik világon a nagyfogú Talihaméha tüzes
1792 VII    |               mindegyiknek külön kell érezni a kínt, mit ezen a földön
1793 VII    |                      érezni a kínt, mit ezen a földön egy darabban érzett.~
1794 VII    |                      jámbor fogalmai szerint a morálnak a legtökéletesebb
1795 VII    |                  fogalmai szerint a morálnak a legtökéletesebb hölgy volt
1796 VII    |                  mindazok közt, kiket valaha a Dhavalagiri bércei neveltek.~
1797 VII    |                 kisasszonyát véve nőül, tőle a fent leírt egyszerű szertartások
1798 VII    |                    alatt ugyanis alig maradt a világ fővárosaiban híres
1799 VII    |                     iránt szigorúan megtartá a kötelezett hűséget és női
1800 VII    |                 látta tőlük végképp elválni.~A legutóbbi időkben a görög
1801 VII    |                 elválni.~A legutóbbi időkben a görög thermopilaei hőst,
1802 VII    |                     együtt bátran és hősileg a törökök ellen, ugyanott
1803 VII    |               felismeré egy csata alkalmával a lánglelkű szellemóriást,
1804 VII    |                    sokat vándorolt övével, s a költővel vissza is jöve
1805 VII    |                Londonba.~Alig pár hete, hogy a brit fővárosból Párizsba
1806 VII    |                    házasságon, s emellett az a tréfa is van benne, hogy
1807 VII    |                    szeszélyeinek megfelelni. A hízelgés, a léha kedvtelések
1808 VII    |                      megfelelni. A hízelgés, a léha kedvtelések őt nem
1809 VII    |                      Ez ád legnagyobb ingert a szenvedélyeknek; e csalogató
1810 VII    |                   csalogató csáb, mely éppen a cél előtt állít meg, mint
1811 VII    |                    cél előtt állít meg, mint a tenger fenekén látszó virágok,
1812 VII    |                      annyival nehezebb, mert a régi még bírja a nő szerelmét,
1813 VII    |              nehezebb, mert a régi még bírja a nő szerelmét, és ez a régi
1814 VII    |                  bírja a nő szerelmét, és ez a régi lord Byron, és ez oly
1815 VII    |                minden arszlánai felett, hogy a gondolatnál kétségbe kell
1816 VII    |               remélni; mindennap ostromolják a szép egzotikus hölgy termeit
1817 VII    |                     hölgy termeit és szívét; a termek nyitva, de a szív
1818 VII    |                  szívét; a termek nyitva, de a szív zárva örökké. Ő csak
1819 VII    |                      oszt, de nem enyhítését a szomjnak. Játszik, enyelg,
1820 VII    |                    ifjak mindennap elmondják a klubban, ki mennyire haladt
1821 VII    |                  haladt már – és ha felvetik a végeredményt, azt látják,
1822 VII    |                     Egy délután tűz ütött ki a Mouffetard utcában.~Még
1823 VII    |                     Még akkoriban nem voltak a tűzoltó intézetek oly jól
1824 VII    |                    ép keze-lába van, siessen a közveszélyt meggátolni.~
1825 VII    |                      közveszélyt meggátolni.~A Mouffetard utca különben
1826 VII    |                   nagyon alkalmas arra, hogy a benne támadt égés az egész
1827 VII    |                     váljék. Egy tömkelege az a legcsodálatosabb alakú házaknak,
1828 VII    |                      szűk sikátorokkal, mint a St. Médard, Arras, Oursine
1829 VII    |                 lenni. Egyik ház földszinti, a másik háromemeletes, de
1830 VII    |                 kapukkal; az utcán keresztül a házak tetejére kötött zsinegről
1831 VII    |                      kötött zsinegről lógnak a lámpák alá, e szurtos keverékben
1832 VII    |                      szurtos keverékben csak a népség legszegényebb osztálya,
1833 VII    |                 legszegényebb osztálya, mely a városrészt lakja, tud kiigazodni,
1834 VII    |                  talál rajta keresztülmenni, a gyalogembereket a falhoz
1835 VII    |            keresztülmenni, a gyalogembereket a falhoz szorítja.~A rongyos
1836 VII    |           gyalogembereket a falhoz szorítja.~A rongyos középkori épületek
1837 VII    |                  mellett álló ablakokkal; ez a Gobelin szőnyeggyár, mely
1838 VII    |                      Az utca egyik végén áll a La Pitié kórház, hol a nyomor
1839 VII    |                   áll a La Pitié kórház, hol a nyomor vagy bűn által látogatott
1840 VII    |                    számára van szülőintézet, a másik végén a La Bourbe
1841 VII    |                  szülőintézet, a másik végén a La Bourbe kórház haldoklók
1842 VII    |                  kórház haldoklók számára és a Sainte Pélagie börtön a
1843 VII    |                      a Sainte Pélagie börtön a halálraítélteknek. Ez utca
1844 VII    |           népességéről tehát gondoskodva van a bölcsőtől a sírig.~Alig
1845 VII    |                  gondoskodva van a bölcsőtől a sírig.~Alig kondult meg
1846 VII    |                      sírig.~Alig kondult meg a Saint Médard templomában
1847 VII    |                     Saint Médard templomában a vészharang, a megdöbbent
1848 VII    |                    templomában a vészharang, a megdöbbent nép roppant fekete
1849 VII    |              lángnyelvek cikáztak keresztül.~A népség azonnal minden oldalról
1850 VII    |                      minden oldalról sietett a veszélyben forgott városrész
1851 VII    |                      forgott városrész felé; a harangok egyenként felelgettek
1852 VII    |                 legborzasztóbban hangzott ki a notre-dame-i harang iszonyú
1853 VII    |          notre-dame-i harang iszonyú zúgása.~A Panthéon térről legszebben
1854 VII    |                      legszebben lehete látni a tüzet, mely gáttalanul harapózott
1855 VII    |                   gáttalanul harapózott szét a sűrű épülethalmaz között;
1856 VII    |                     sietett az elegáns világ a nagyszerű tüneményt bámulni
1857 VII    |                    szükség lenne elájulásra; a chevalier-k a legelső kútnál
1858 VII    |                    elájulásra; a chevalier-k a legelső kútnál meglocsoltatták
1859 VII    |                   mondhassák majd, miszerint a tüzet oltani segítettek.~
1860 VII    |                      lord Burlington fenn ül a kocsi hátulsó bakján, térdére
1861 VII    |                vizsgálva az égés terjedését; a többi lovagok mint hadi
1862 VII    |             előre-hátra, tudósításokat hozva a delnő számára, ki pompás
1863 VII    |                     hanyagul hátraveté magát a hintó vánkosai közé, finom
1864 VII    |                      kezében tartja, s merőn a tűzbe bámul.~Legtöbben azok
1865 VII    |                     nemigen lovagoltak odább a szomszéd utcánál, s jónak
1866 VII    |                utcánál, s jónak látták onnan a néptolongás elől visszatérni,
1867 VII    |                      herceg vevé magának azt a fáradságot, hogy lóháton
1868 VII    |                      ülve keresztültörtessen a szitkozódó canaille-on korbácsnyéllel
1869 VII    |                    múlva ismét visszatért.~– A tűz egyre terjed – monda
1870 VII    |             hintajába behajolva –, nemsokára a Saint Médard templomba is
1871 VII    |                      tudják gátolni? – kérdé a delnő.~– Mit tehetnek fecskendők
1872 VII    |                  tehetnek fecskendők nélkül? A szűk sikátorokon keresztül
1873 VII    |              sikátorokon keresztül nem lehet a nagyobb fecskendőket vinni.
1874 VII    |                kertészfecskendővel, aminővel a hernyókat szokás lelövöldözni
1875 VII    |                hernyókat szokás lelövöldözni a fákról; persze az égő ház
1876 VII    |                    tűzoltógép?~– Van biz itt a Panthéon udvarán, de nincsenek
1877 VII    |                     kocsisának, hogy hajtson a Panthéonba.~Odaérve kifogatá
1878 VII    |                      angol telivér lovait, s a roppant fecskendő elé kapcsoltatá,
1879 VII    |                      gyönyörű karjain vállig a hímzett ujjakat, s felugorva
1880 VII    |                 hímzett ujjakat, s felugorva a fecskendő ülésébe, maga
1881 VII    |                  ülésébe, maga kezébe ragadá a gyeplőt.~– Ah! – szörnyűködének
1882 VII    |                   nem akarja maga odahajtani a lovakat?~– Hát mit tegyek?
1883 VII    |                 vágott az ostorral lovainak, a nehéz tűzoltógép mennydörögve
1884 VII    |                   mennydörögve gördült végig a kövezeten a Mouffetard utca
1885 VII    |                    gördült végig a kövezeten a Mouffetard utca felé. Az
1886 VII    |            bizarrerie! Minő feltűnni vágyás!~A kísérő dandy-sereg lassankint
1887 VII    |                  néptömeg rögtön összezárult a fecskendő mögött, s míg
1888 VII    |              Chataquéla észre sem vevé, hogy a tűz színhelyére érve, egyedül
1889 VII    |                    locsolva és bekormozva, s a lovak zablájába kapva egy
1890 VII    |                 törekedett az átelleni házon a tűz terjedését meggátolni.~
1891 VII    |               terjedését meggátolni.~Ez volt a legféltőbb pont. Ha a tűz
1892 VII    |                   volt a legféltőbb pont. Ha a tűz e szegletet elfoglalhatja,
1893 VII    |               szegletet elfoglalhatja, akkor a Médard-templom veszve van.
1894 VII    |                   chevalier vezetése mellett a háztetőre mászott fel, arról
1895 VII    |                  mászott fel, arról verve le a tetőt.~Chataquéla mindezek
1896 VII    |                 közül senkit sem ismert; bár a legelőkelőbb világhoz kellett
1897 VII    |                  anélkül hogy bókot mondana, a tett szolgálatot, s miután
1898 VII    |                      miután az új fecskendőt a szegletre állíták, felszökött
1899 VII    |                 gyönyörű ügyességgel irányzá a vízsugarat a felettük égő
1900 VII    |             ügyességgel irányzá a vízsugarat a felettük égő tetőre.~A hatás
1901 VII    |            vízsugarat a felettük égő tetőre.~A hatás rögtön észrevehető
1902 VII    |                     rögtön észrevehető volt, a láng e részen lohadni kezde,
1903 VII    |                   sírás hangjai hallatszanak a tömeg lármája közül.~A Gobelin-gyárból
1904 VII    |          hallatszanak a tömeg lármája közül.~A Gobelin-gyárból egy csoport
1905 VII    |                  némber jő, kezeit tördelve, a legnagyobb kétségbeesés
1906 VII    |                  kétségbeesés kifejezésével, a körülálló férfiaknak nagy
1907 VII    |                      visszatartóztatni, hogy a tűzbe ne rohanjanak.~– Mi
1908 VII    |                   egy odaérkező munkástól.~– A nyomorultak, midőn dolgozni
1909 VII    |           nyomorultak, midőn dolgozni mentek a gyárba, rendesen egy udvarba
1910 VII    |                 viselt rájuk gondot. Most az a vénasszony valahova bizonyosan
1911 VII    |                eltávozott, s azalatt bezárta a gyermekeket, és azok most
1912 VII    |              keresztül nem menne értök, mert a sikátorok be vannak omolva.~
1913 VII    |                  valóban úgy tetszék, mintha a lárma és zavar közül távol
1914 VII    |               irtóztató! – kiálta Chataquéla a körülállókhoz fordulva. –
1915 VII    |                         Nem hallják önök ezt a sírást? Hát nincs mód e
1916 VII    |                       ki legelébb megszólítá a delnőt – , hágcsót támasztani
1917 VII    |                előttünk álló háznak, tetején a fecskendő folytonos működése
1918 VII    |            keresztülhatolni, onnan egy ember a másikat kötélen leereszti
1919 VII    |                   kötélen egyenként felhúzza a gyermeket, s így kézről
1920 VII    |                     adogatni.~– Igen – szólt a munkás, bosszúsan lerántva
1921 VII    |                     szólt változatlan arccal a gavallér.~– De hát az a
1922 VII    |                      a gavallér.~– De hát az a másik, aki onnan leereszkedik
1923 VII    |                      onnan leereszkedik arra a veszélyre, hogyha ön elhagyja,
1924 VII    |                      hirtelen leveté magáról a kasmír felöltönyt, nem gondolva
1925 VII    |                  követ el ezáltal, mint maga a tűzvész. Pompás termetét
1926 VII    |                 csipkekarmantyúval fodrozva.~A körülállók egy percre még
1927 VII    |                    körülállók egy percre még a tűzoltásról is megfeledkeztek.
1928 VII    |                    Chataquéla nem vevé észre a veszélyes hatást, melyet
1929 VII    |                       Előre, uraim! Hozzátok a lábtót, az anyák gyermekeikért
1930 VII    |                     szíve! – dörmögé magában a munkás, s elsietve, nemsokára
1931 VII    |                lábtót és kötelet hozott elé; a lábtót nekitámaszták az
1932 VII    |                 nekitámaszták az égő háznak, a kötelet dereka körül foná
1933 VII    |                    kötelet dereka körül foná a delnő, s inte az ifjúnak,
1934 VII    |                  ifjúnak, hogy menjen előre. A nép hurrá-kiáltása kíséré
1935 VII    |                    nép hurrá-kiáltása kíséré a két vakmerőt. Az asszonyok
1936 VII    |                    előtt, s imádkozva várták a sikert a magasból.~Megállapodás
1937 VII    |                    imádkozva várták a sikert a magasból.~Megállapodás nélkül
1938 VII    |                     tetőhöz ért. Kezével int a hölgynek, hogy maradjon
1939 VII    |              vízsugár éri az égő gerendát, s a hirtelen eloltott részt
1940 VII    |                    megragadni, s annál fogva a gerendát félrevetni az útból.
1941 VII    |               hölgynek, az bátran szökik fel a zsarátnakos falra. Ez a
1942 VII    |                      a zsarátnakos falra. Ez a nő vagy a jókkal, vagy a
1943 VII    |              zsarátnakos falra. Ez a nő vagy a jókkal, vagy a rosszakkal
1944 VII    |                     a nő vagy a jókkal, vagy a rosszakkal van szövetségben!~
1945 VII    |            gavallértól irányozva kíséri most a tűz közepett haladókat,
1946 VII    |                   hátuk mögött. Ah, sikerült a tűzfalig eljutniok. Az ifjú
1947 VII    |                 keres lábaival, megtapogatva a falat, ha nem omlik-e le
1948 VII    |                      az alant állóknak, hogy a gyermekek ott vannak az
1949 VII    |                      legombolyítja derekáról a hölgy a kötelet, egy kiálló
1950 VII    |              legombolyítja derekáról a hölgy a kötelet, egy kiálló gerendára
1951 VII    |                  kétszer körülkerítik, azzal a fal párkányába fogózva,
1952 VII    |                    lassankint lebocsátkozik; a kötél az ifjú kezében van,
1953 VII    |                    percre gyáva talál lenni, a hölgy veszve van; és mindez
1954 VII    |                     elcsendesültek, oly mély a várakozás, a bámulat. Az
1955 VII    |        elcsendesültek, oly mély a várakozás, a bámulat. Az ifjú fél térdre
1956 VII    |                     mindkét kézzel kénytelen a kötelet tartani, hogy terhét
1957 VII    |                      elkezd aláfelé hajolni; a férfi jól látja, hogy felé
1958 VII    |                     léphet előle félre, mert a kötelet kell tartania, csak
1959 VII    |                 Többen mentésére sietnek fel a lábtón, a példa által bátorítva;
1960 VII    |              mentésére sietnek fel a lábtón, a példa által bátorítva; már
1961 VII    |                   által bátorítva; már késő! A szálfa lezuhant! Azon percben
1962 VII    |                     több bátor férfi ért fel a tetőre. E pillanatban az
1963 VII    |             pillanatban az udvarra szállt le a delnő. A gyermekek mind
1964 VII    |                   udvarra szállt le a delnő. A gyermekek mind egy nagy
1965 VII    |                  lombjaival védte őket idáig a tűzeső ellen; mintegy huszonnégyen
1966 VII    |                   egy rövid dorongot hurkolt a kötél végére, s kétfelől
1967 VII    |                      hogy kapaszkodjanak jól a kötélbe, s azzal inte a
1968 VII    |                      a kötélbe, s azzal inte a magasban álló ifjúnak.~Az
1969 VII    |                     álló ifjúnak.~Az felvoná a két gyermeket, kiket a többi
1970 VII    |               felvoná a két gyermeket, kiket a többi munkások kézről kézre
1971 VII    |                    kézre adva szállítának le a lábtón.~Lássátok azon anyák
1972 VII    |                      borulnak az öröm miatt; a többi lihegve imádkozik,
1973 VII    |                     hogy az isten megsegítse a fáradozókat.~Az ifjú újra
1974 VII    |                     két gyermeket húzott fel a kötélen; lassankint minden
1975 VII    |                    de még egy nincsen itten. A legutolsó, a legkisebb,
1976 VII    |                  nincsen itten. A legutolsó, a legkisebb, egy kis pólyában
1977 VII    |                     csecsemő, kit bizonyosan a szobában feledtek; egy szegény,
1978 VII    |                    kinek minden vigasztalása a gyermek, s ki ott fetreng
1979 VII    |                    gyermek, s ki ott fetreng a porban, kétségbeesésében
1980 VII    |            hajfürteit tépve. Az ifjú már int a tetőn álló embereknek, hogy
1981 VII    |                       s nagyobb erőt látszik a kötél felhúzására fordítani,
1982 VII    |               gyermeki teherrel jön ezúttal. A fiatal anya megszakadó szívvel
1983 VII    |                örömriadal zendül meg körüle; a delnő felért a tűzfalra –
1984 VII    |                   meg körüle; a delnő felért a tűzfalra – és karján hozá
1985 VII    |                tűzfalra – és karján hozá fel a megtalált csecsemőt.~Néhány
1986 VII    |                pillanat múlva ismét lejutott a két bátor mentő a hágcsókon,
1987 VII    |                   lejutott a két bátor mentő a hágcsókon, a ház minden
1988 VII    |                     bátor mentő a hágcsókon, a ház minden emelete beégett
1989 VII    |                       minden ablakon jött ki a láng.~Lejutva a földre,
1990 VII    |                      jött ki a láng.~Lejutva a földre, Chataquéla az ifjú
1991 VII    |                     ifjú özvegy keblére tevé a megmentett csecsemőt, a
1992 VII    |                      a megmentett csecsemőt, a keblén viselt gyémánt fétist
1993 VII    |                      Hogy fogják áldani majd a nyomorú viskókban! – És
1994 VII    |                     És hogy kigúnyolják majd a szalonokban e kötéltáncosi
1995 VII    |                mindkettőt odatemeti.~Azonban a tűz ez oldalon el volt fojtva,
1996 VII    |                    másfelől erősen oltották; a népség széledezni kezdett.~
1997 VII    |            Chataquéla hintaja utána érkezett a visszatért fogattal, s inasai
1998 VII    |                    hogy őt ülésébe segítsék.~A delnő körültekintett, mintha
1999 VII    |                   mintha valakit keresne, de a három ismeretlen ifjú már
2000 VII    |                      azon pillanatban, midőn a delnő a csecsemőt anyjának