bold = Main text
     Part                                                  grey = Comment text

3501 XI     |                     hatást lehetne előidézni a nagyvilágban; szépen egymáshoz
3502 XI     |                       mi van felőlök megírva a csillagokban?~Azon ismerősök
3503 XI     |                emberke, kit közönségesen nem a nevén szoktak híni, hanem
3504 XI     |                  hanem hivatalcímén.~Ez volt a regens chori, a templomi
3505 XI     |                      Ez volt a regens chori, a templomi karnagy.~A derék
3506 XI     |                   chori, a templomi karnagy.~A derék regens chori egy délután,
3507 XI     |                 együgyű nóta lehetett az, de a műértő karnagyot meglepé
3508 XI     |                     műértő karnagyot meglepé a szép csengésű fiatal hang,
3509 XI     |              mennyire érdekes volna Fannynak a Stabat mater áriáját betanítani,
3510 XI     |                 áriáját betanítani, hogy azt a templomban elénekelje.~Teréz
3511 XI     |               ájtatos imádkozók előtt.~Pedig a gonosz, mely keresi, akit
3512 XI     |                    akit megegyen, megtalálja a templomban is a maga áldozatát.~
3513 XI     |                   megtalálja a templomban is a maga áldozatát.~Teréznek
3514 XI     |                 engedni, hogy Fanny eljárjon a regens chorihoz, ki őt nagy
3515 XI     |            fáradhatlan volt magasztalásában.~A lyánka ritkán járt egyedül
3516 XI     |                  Krammné kísérte őt rendesen a karnagy lakáig, s óra végeztével
3517 XI     |              körökben nincs annyi ok félteni a leányokat, mert egyik család
3518 XI     |                      egyik család úgy vigyáz a másik leányára, mint tulajdon
3519 XI     |                  bátran jelenhet meg akárhol a hajadon, mert mindenütt
3520 XI     |                   mindenütt védőire talál, s a szerelemkalmárok ellen itt
3521 XI     |                  honatyáink terjesztették is a jó erkölcsöt, amerre csak
3522 XI     |             erkölcsöt, amerre csak lehetett.~A Mayer leányokat ki nem ismerte
3523 XI     |                   testvér?” – nemde, ez volt a legtermészetesebb kérdés.~
3524 XI     |                    legtermészetesebb kérdés.~A leányok nem csináltak belőle
3525 XI     |           ártatlansággal. Minő falat volt ez a finom ízlelők számára! –
3526 XI     |                 gyermek, kinek gyémántlelkét a sárból, a szemétből tisztogatták
3527 XI     |                      gyémántlelkét a sárból, a szemétből tisztogatták ki,
3528 XI     |             bimbójából egyenkint kiszaggatni a leveleket, belehurcolni
3529 XI     |                       belehurcolni újra abba a fertőbe, amelyből kivették,
3530 XI     |                      szenvedélyeknek, melyek a szívek alvilágában születnek!
3531 XI     |                 feláldozni egy óra örömének, a ti katekizmustokban nincs
3532 XI     |                katekizmustokban nincs még ez a tétel: „Asszonyt megcsalni
3533 XI     |                 Miért nem vigyáznak magukra?~A hajtóvadászat megindult
3534 XI     |                      hajtóvadászat megindult a paradicsomból lejárogató
3535 XI     |                kerülgették, kísérgették ezek a mindenre ráérő chevalier
3536 XI     |               ajánlatokat nyilaztak felé, de a tündér őzikének egy csillag
3537 XI     |                felett, mely nem engedé, hogy a rálőtt nyilak érjék: e csillag
3538 XI     |                    az erény tiszta csillaga.~A csodaifjak naponta bosszúsabban
3539 XI     |              Mayeréknél, s egymást gúnyolták a sikertelen kísérletek miatt.
3540 XI     |                szívet elfogadni, este hagyja a kert hátulsó ajtaját nyitva.
3541 XI     |               leggyorsabban célhoz vezetnek.~A tapasztalatlan leány a meglepetés
3542 XI     |                       A tapasztalatlan leány a meglepetés öntudatlanságában
3543 XI     |                   öntudatlanságában elfogadá a küldött virágot. És ez ügyesen
3544 XI     |              óvatossá tehette volna, de hisz a virágok oly összhangzók
3545 XI     |                    iránt gyanús.~Csak miután a küldeményt hozó eltávozott,
3546 XI     |                 eltávozott, vevé észre Fanny a virágok közt rejlő levelet,
3547 XI     |                   együtt látleletet tartának a még lepecsételve talált
3548 XI     |                      találta előtte fecsegni a levél tartalmát; komolyan
3549 XI     |                      becstelenítve, s dacára a két jámbor hölgy vigasztalásainak,
3550 XI     |                vigasztalásainak, úgy kilelte a hideg, hogy egész éjszaka
3551 XI     |                lázban feküdt.~Ilyen érzékeny a lélek tisztasága legelső
3552 XI     |                tisztasága legelső érintésére a piszoknak.~A két hölgy ezalatt
3553 XI     |                      érintésére a piszoknak.~A két hölgy ezalatt bosszút
3554 XI     |                 okozója ellen, óh, mert azok a vénasszonyok olyan bosszúállók!
3555 XI     |                 bosszúállók! Nyitva hagyaták a kert hátulsó ajtaját, s
3556 XI     |                 ajtaját, s rálesettek, midőn a chevalier bement, akkor
3557 XI     |                  bezáratták. Ők maguk azután a padlásszoba ablakából nézték
3558 XI     |                   egérfogóba került csábító, a derék vadász, ki maga esett
3559 XI     |                   vadász, ki maga esett bele a verembe, s midőn végre elkezdett
3560 XI     |                    lefeküdni, fejük alá téve a kulcsokat, és örvendve hallgaták,
3561 XI     |                 kudarc csak magasabbra szítá a vadászok hevét. Megbukni
3562 XI     |                  összegre, hogy egy év múlva a paradicsomi szépség őnála
3563 XI     |             feleségül vétel van értve.~Fanny a következő vasárnapon gyönyörűen
3564 XI     |               vasárnapon gyönyörűen eléneklé a főtemplomban a „Stabat mater
3565 XI     |                      eléneklé a főtemplomban a „Stabat mater dolorosá”-
3566 XI     |                    Stabat mater dolorosá”-t; a jelenlevők szívei megteltek
3567 XI     |                     és magában gyönyörködött a gyermek szép énekében, midőn
3568 XI     |                   gyönyörűen énekel? – monda a jó asszony büszkén.~– Angyalhoz
3569 XI     |              valahányszor ily éneket hallok, a könny megered szememből.~
3570 XI     |                keresztül azután majd megölte a tudnivágy, hogy mi baja
3571 XI     |                    éppen ily szépen énekelt, a „Stabat mater” éppen így
3572 XI     |                     őt magát hallanám. Éppen a menyegzőnkre kitűzött napon
3573 XI     |                   alkalmat nyújthassak magát a magasabb művészetben kiképezhetni,
3574 XI     |                    folytatá reszketeg hangon a dandy –, hogy nyolc év alatt
3575 XI     |      jótéteményeimmel halmozék, haladtak bár a míveltségben, de megbuktak
3576 XI     |                 pedig vannak közöttük, kiket a világ dicsőséggel halmoz
3577 XI     |              csalódás.~Itt ismét abbanhagyja a beszédet, s engedé Krammné
3578 XI     |                      egész hétig töprenkedni a különös történet felett.
3579 XI     |                     én e leányzó családjáról a legcsodálatosabb híreket
3580 XI     |                      nagyon sokat tartanának a jó erkölcsre.~Már erre a
3581 XI     |                     a jó erkölcsre.~Már erre a szóra Krammné is beszédes
3582 XI     |                     is bárminő sorsban, soha a véteknek még csak árnyéka
3583 XI     |                 egész bizalmával megtisztelé a derék asszonyságot.~– Íme,
3584 XI     |                      mondja meg azoknak, kik a lyánka felügyelői, hogy
3585 XI     |             felügyelői, hogy őt jól őrizzék. A fény a legnagyobb jellemeket
3586 XI     |                  hogy őt jól őrizzék. A fény a legnagyobb jellemeket is
3587 XI     |                      mívelve fog lenni, ezek a gavallérok minden jövedelmeikkel
3588 XI     |              gazdagsága forrását, elenyészik a veszély, mellyel a gazdagság
3589 XI     |                elenyészik a veszély, mellyel a gazdagság fenyegeti az ártatlanságot.~
3590 XI     |                     tökéletesen érteni hitte a dolgot. Már a templomot
3591 XI     |                   érteni hitte a dolgot. Már a templomot is színháznak
3592 XI     |               háromszáz forintot, hogy abból a leányzó tanulmányaira szükséges
3593 XI     |               megholt arámat, Darvai Máriát, a jótékonyság küldőjeül. Valóban
3594 XI     |                     rólam ne szóljon semmit. A derék leány végett kérem.
3595 XI     |                   leány végett kérem. Tudja, a világ mindjárt rosszat mondana.~
3596 XI     |                     mondana.~Krammné elvette a pénzt. Mért ne vette volna
3597 XI     |                  helyében. Adott valami okot a gyanúra a titkos jóltevő?
3598 XI     |                  Adott valami okot a gyanúra a titkos jóltevő? Hisz ismeretlen
3599 XI     |              jótékonysága föltételéül szabja a feddhetlen erényt. Hát mi
3600 XI     |                      több?~Krammné elfogadta a pénzt, s titokban ének-
3601 XI     |                számára; egyedül vele tudatta a dolgot. És ez volt a hiba,
3602 XI     |                 tudatta a dolgot. És ez volt a hiba, hogy Terézzel nem
3603 XI     |                   meg is történt volna, hogy a szigorú hölgy kihajította
3604 XI     |                      hölgy kihajította volna a pénzt az ablakon, azt mondva,
3605 XI     |                  nincs megszolgálva! Hát még a másik pont: a művészi pálya?
3606 XI     |          megszolgálva! Hát még a másik pont: a művészi pálya? Ez is nagy
3607 XI     |                 maradni.~Rögtön észrevette ő a változást, mely a leány
3608 XI     |               észrevette ő a változást, mely a leány kedélyében véghez
3609 XI     |                     ment az első napok után.~A leány szívébe be volt ültetve
3610 XI     |                 kedve az egyszerű munkákhoz, a szegényes mulatságokhoz,
3611 XI     |           mulatságokhoz, miknek eddig örült; a fiatal kézművessel sem beszélt
3612 XI     |                megrezzent e szavakon Teréz!…~A leány gazdagságról ábrándozik.
3613 XI     |                     gazdagságról ábrándozik. A Gonosz megmutatta neki a
3614 XI     |                     A Gonosz megmutatta neki a világot, és mondá: „Ezt
3615 XI     |                       És neki nem jut eszébe a felelet: „Távozzál, sátán!”~
3616 XI     |                  felelet: „Távozzál, sátán!”~A vadász jól veté a cselt.~
3617 XI     |                    sátán!”~A vadász jól veté a cselt.~A leányt a hálaérzet
3618 XI     |                     vadász jól veté a cselt.~A leányt a hálaérzet többször
3619 XI     |                   jól veté a cselt.~A leányt a hálaérzet többször készteté
3620 XI     |                     oly szűk sarokba szorítá a jámbor asszonyságot, miszerint
3621 XI     |                   fél becsületes ajándékával a leány szeplőtlen hírének
3622 XI     |                    természetesebb, mint hogy a leány képzeletében ismeretlen
3623 XI     |                    mind nemigen jól illettek a lelkében alkotott minta
3624 XI     |                    Rudolf volt, Flóra férje, a legboldogabb, leghívebb
3625 XI     |                    őreá igazán semmi gondja.~A leány fejéből semmi sem
3626 XI     |                mutassa meg neki csak egyszer a távolból azon férfit, ki
3627 XI     |                  gondoskodik, de midőn végre a kegyes asszonyság elhatározá
3628 XI     |                      el többé vasárnaponkint a templomba, sőt a legközelebbi
3629 XI     |              vasárnaponkint a templomba, sőt a legközelebbi hónap elején
3630 XI     |             őrizkedik valamiképp közel jutni a leányhoz, s azt erővel kell
3631 XI     |                Megkéré tehát nagy alázatosan a komornyikot, ha nem lehetne-e
3632 XI     |                    helyen távolról meglátni.~A komornyik azt felelé, hogy
3633 XI     |                   komornyik azt felelé, hogy a főrendi táblánál a holnapi
3634 XI     |                      hogy a főrendi táblánál a holnapi közülésen, ott szokott
3635 XI     |                   Tehát főfő úr ő is. Egyike a haza atyjainak, ki éjjel-nappal
3636 XI     |                     azon kegyeletet, mellyel a köznép irántuk viseltetik,
3637 XI     |                      az országgyűlésen, ahol a nagy sokaság közt úgy el
3638 XI     |                     Azt most fel sem találta a többiek között. Az arc,
3639 XI     |                  szívében. Sietteté Krammnét a karzatról, és csalódott
3640 XI     |                 Ajtók, ablakok tárva-nyitva, a bútorok elhordva. Senki
3641 XI     |                 jutott eszébe elhurcolkodni, a házbért letette a házmesternél,
3642 XI     |             elhurcolkodni, a házbért letette a házmesternél, s ismeretlen
3643 XII    |                     Teréz kétségbeesve hallá a leány vallomásait.~A leány
3644 XII    |                   hallá a leány vallomásait.~A leány elmondá neki őszintén,
3645 XII    |                      őreá gondol. Ámde azért a tövis benn van a lélekben!
3646 XII    |                  Ámde azért a tövis benn van a lélekben! Ama másik, amaz
3647 XII    |                     gyermekszívet, tehát még a templomban sincs előlük
3648 XII    |                   határozta el magát, melyre a legnagyobb nyomor sem vehette
3649 XII    |                       hogy védje, oltalmazza a leányt, mert asszonyvédelem
3650 XII    |                   Boltay örömmel ajánlkozott a pártfogásra. A durva tenyerű
3651 XII    |                   ajánlkozott a pártfogásra. A durva tenyerű kézműves nagy
3652 XII    |                    nagy képe sötétvörös lett a haragtól, aznap feléje sem
3653 XII    |              haragtól, aznap feléje sem ment a gyárnak, nehogy valakivel
3654 XII    |                  reménytelenül szeretett – ő a leányt, a leány egy mást,
3655 XII    |                      szeretett – ő a leányt, a leány egy mást, és mind
3656 XII    |                      leány egy mást, és mind a ketten boldogtalanok.~A
3657 XII    |                      a ketten boldogtalanok.~A családnál mindenki tudta
3658 XII    |                    senki sem beszélt felőle. A két öreg sokat tanácskozott
3659 XII    |                     azelőtt meg nem fordult.~A jó öregek abban fáradoztak,
3660 XII    |                  Vissza akarták neki küldeni a Fannyra költött összeget.
3661 XII    |                     Boltay mindenfelé eljárt a kávéházakba, a kereskedők
3662 XII    |             mindenfelé eljárt a kávéházakba, a kereskedők gyülekezeteibe,
3663 XII    |                     tud felőle semmit, tehát a baj még nem olyan nagy.
3664 XII    |                   baj még nem olyan nagy. De a név, a név?~Végre Abellino
3665 XII    |                    nem olyan nagy. De a név, a név?~Végre Abellino maga
3666 XII    |                 Végre Abellino maga segített a kutatókon.~Sándor minden
3667 XII    |                 vasárnap meg szokott jelenni a templomban, hova Krammné
3668 XII    |                      maga jött oda Abellino.~A jámbor asszonyság elmondá
3669 XII    |                      asszonyság elmondá neki a csoda történetet, hogy Fanny
3670 XII    |                   ajkait bosszúságában; ezek a filiszterek aligha meg nem
3671 XII    |                        Miféle mesterember az a Boltay? – kérdezé Krammnétól.~–
3672 XII    |                 Krammnétól.~– Asztalos – lőn a felelet.~Asztalos?… Egy
3673 XII    |                   kész volt Abellino fejében a terv.~– No, isten velünk,
3674 XII    |               Krammnéra szüksége, sietett ki a csarnokból.~Sándor utána.
3675 XII    |                 utána. Tehát végtére meglelé a templomi kísértőt! Abellino
3676 XII    |                    magát, s vágtatott utána. A Mihály-kapunál utolérte,
3677 XII    |        Mihály-kapunál utolérte, itt kiszállt a főúr, hintaja berobogott
3678 XII    |                  Nagy, medvebőrös kapus állt a bejárás alatt.~– Ki ezen
3679 XII    |                   itt bement? – kérdé Sándor a kapustól.~– Kárpáti Kárpáthy
3680 XII    |              maradandott e név, mint amelyet a fák kérgébe véstek.~Tehát
3681 XII    |                hívják!~Azt hiszik, hogy ezek a tizenkét órakor ebédelő
3682 XII    |                    haza felfedezésével.~Ezen a napon az egész háznál oly
3683 XII    |                legényeivel, de hiába vegyült a lárma közé, minden eszköz
3684 XII    |                      gondolkozott azon, hogy a gyaluk, a fűrészek mondanak-e
3685 XII    |            gondolkozott azon, hogy a gyaluk, a fűrészek mondanak-e valamit
3686 XII    |                   taszigálta fűrész, mellyel a furnírozásokat volt szokás
3687 XII    |                     uram utoljára rákiáltott a legényekre:~– Ne húzzátok
3688 XII    |                  húzzátok olyan csúnyául azt a fűrészt! – A legények elcsodálkoztak
3689 XII    |                    csúnyául azt a fűrészt! – A legények elcsodálkoztak
3690 XII    |               legények elcsodálkoztak rajta; a mester tán azt akarja, hogy
3691 XII    |                  mester tán azt akarja, hogy a fűrész úgy szóljon, mint
3692 XII    |                     fűrész úgy szóljon, mint a hegedű?~Teréz és Fanny ezalatt
3693 XII    |                      kitekintett az ablakon; a hintóban ülő éppen akkor
3694 XII    |                     fog cselekedni akkor, de a düh, a szégyen, a kétségbeesés
3695 XII    |                  cselekedni akkor, de a düh, a szégyen, a kétségbeesés
3696 XII    |                  akkor, de a düh, a szégyen, a kétségbeesés járta keresztül
3697 XII    |                     hogy hiszen férfi is van a háznál, komoly, tréfát nem
3698 XII    |                érkező léptei végighangzottak a lépcsőn, kívül valami arrogáns
3699 XII    |                   tudakozódása hallatszék, s a bejövő már az előterembe
3700 XII    |            előterembe lépett. Vajon be fog-e a szobába is jönni?~Fanny
3701 XII    |                 vagyok.~De már ekkorra nyílt a túlsó ajtó is, melyen Boltay
3702 XII    |                     is fülébe hangzott, amit a gyaluk és fűrészek pokolbeli,
3703 XII    |                     fidélis leereszkedéssel, a mestert meglátva. – Ön az,
3704 XII    |                    Nagy híre van mindenfelé. A munkáit széltire magasztalják;
3705 XII    |                műhelyéből jön; ezt szeretem, a munkás polgárokat én nagyra
3706 XII    |                  nagy röviden félbeszakasztá a magasztalást.~– Kihez legyen
3707 XII    |                      hanyatt nem esett.~Erre a meglepetésre csakugyan nem
3708 XII    |          meglepetésre csakugyan nem számolt.~A magas úr nem méltóztatott
3709 XII    |                      méltóztatott észrevenni a kézműves arckifejezését,
3710 XII    |                    Ez rendkívüli valami, ami a közrendűek között nem fordul
3711 XII    |                   gyönyörűen tudott énekelni a templomban.~Ahán, a régi
3712 XII    |                 énekelni a templomban.~Ahán, a régi mese!~– Én elvettem
3713 XII    |                    elvettem volna – folytatá a bőbeszédű dandy olyan éles
3714 XII    |                       és oly szépen énekelje a „Stabat mater”-t. És már
3715 XII    |                    És már nyolc év óta járok a világban, és nem találtam,
3716 XII    |                  enyim. És most, uram, ebben a kicsiny városban találtam,
3717 XII    |                      szavakat jól hallhatták a mellékszobában. Teréz öntudatlan
3718 XII    |                elkábítja fiatal lelkét. Hisz a fiatal leányok olyan könnyen
3719 XII    |                     olyan könnyen hivők; még a virágtól is megkérdezik: „
3720 XII    |                   nagy sebesen.~– Bizonyosan a mintákat keresi, s számvevést
3721 XII    |                    sok szobája lehet-e ennek a filiszternek, s melyikben
3722 XII    |                     s melyikben tartja fogva a szép kis cukorfalatot? Hallotta-e
3723 XII    |                     cukorfalatot? Hallotta-e a lyány, amit ő beszélt?~A
3724 XII    |                     a lyány, amit ő beszélt?~A mester ezalatt készen volt
3725 XII    |             megböködve mindenik összeget.~Mi a patvart akar ez a filiszter
3726 XII    |               összeget.~Mi a patvart akar ez a filiszter a maga piszkos
3727 XII    |                  patvart akar ez a filiszter a maga piszkos garasaival?~–
3728 XII    |                 tessék leülni, s aláírni ezt a nyugtatványt.~Azzal egy
3729 XII    |                     egy kész nyugtatót adott a chevalier kezébe hatszáz
3730 XII    |                   ostoba filiszterek azokkal a vastag húsos pofákkal így
3731 XII    |                      alkalommal mindenesetre a megsértettet játszani.~Némán,
3732 XII    |                      nem érdemes vesztegetni a szót, s azzal megfordult,
3733 XII    |                   alatt mély csendesség volt a teremben, a mellékszobában
3734 XII    |                  csendesség volt a teremben, a mellékszobában levő hölgyek
3735 XII    |                  rejtve.~Boltay, látva, hogy a dandy távozni készül, mély,
3736 XII    |             megszólítá.~– Vigye el ön, uram, a pénzét, és írja alá a nyugtát,
3737 XII    |                  uram, a pénzét, és írja alá a nyugtát, mert bizonyomra,
3738 XII    |                      is várhatta volna ettől a kérges tenyerű asztalosmestertől
3739 XII    |                tenyerű asztalosmestertől azt a ritka önmérsékletet, hogy
3740 XII    |                  egyszerű módon adja tudtára a meglepett udvarlónak ellenséges
3741 XII    |                   bárminő verzió szerint is, a kézműves magaviselete diadalmasnak
3742 XII    |                  Pedig még nem itt volt vége a visszautasításnak.~Boltay
3743 XII    |                    hanem összesepré, elvitte a „Pressburger Zeitung” érdemes
3744 XII    |                    szerkesztőjéhez, s másnap a fenntisztelt lap hasábjain
3745 XII    |                 harminc krajcárt adott által a polgári kóroda számára,
3746 XII    |               affront azután ritkítja párját a társadalmi élet történetében.~
3747 XII    |                társadalmi élet történetében.~A dologból nagy zaj lett,
3748 XII    |                      dologból nagy zaj lett, a kitett nevet minden magasabb
3749 XII    |                  nevették, ott szörnyűködtek a furcsa hirdetmény felett,
3750 XII    |                     elménc úr az ellenpárton a zöld asztal előtt gratulálni
3751 XII    |                 gratulálni kezde Abellinónak a szenvedő emberiség nevében,
3752 XII    |                 tüzelték, lovalták, hogy ezt a bosszantást megtorlatlan
3753 XII    |                     egész nap járt alá s fel a városban, keresve, hogy
3754 XII    |                   konferenciáján, hogy magát a családapát kell párbajra
3755 XII    |                asztalosmestert? Ez lesz csak a furcsa.~Hátha nem megy ki?
3756 XII    |                     elérve?~Az, hogy megijed a filiszter. Megtér, megjuhászodik,
3757 XII    |                 akkor – akkor prédára jutott a tündérkisasszony, kinek
3758 XII    |              ráijesztett, nemcsak felhagyott a bántalmakkal, sőt ennek
3759 XII    |                    sem jöhetett, mert hiszen a jámbor filisztereket ismerjük
3760 XII    |               megisszuk az áldomást, melynél a szép kis bujdosó lesz a „
3761 XII    |                      a szép kis bujdosó lesz a „Hébé”, ki a poharakba bort
3762 XII    |                    bujdosó lesz a „Hébé”, ki a poharakba bort s a szívekbe
3763 XII    |                        ki a poharakba bort s a szívekbe szerelmet töltöget.~
3764 XII    |              szívekbe szerelmet töltöget.~Ez a legtermészetesebb perfolyama
3765 XII    |                     kinek ítélete kánon volt a jobb társaságok ifjai előtt
3766 XII    |                  Victorral együtt fáradozott a „Code du duel” kidolgozásában.~
3767 XII    |                 attól lehetett tartani, hogy a kihívott durva visszautasításokra
3768 XII    |             visszautasításokra vetemedhetik. A bramarbasi termet imposant
3769 XII    |                      hangja képes lett volna a medvéket is visszakergetni
3770 XII    |                      superabundanti, megírva a kihívó levelet, ha netalán
3771 XII    |                   kihívó levelet, ha netalán a filiszter eltagadná magát,
3772 XII    |                      annak dolgozószobájába.~A mester nem volt honn. Korán
3773 XII    |                      hosszabb időre távozik.~A szobában magánosan ült Sándor,
3774 XII    |                   táblára feszített papíron.~A két gentleman bonjourt kívánt,
3775 XII    |                erősen fújtatva tekinte körül a szobában, mint a mesebeli
3776 XII    |               tekinte körül a szobában, mint a mesebeli sárkány, aki emberbűzt
3777 XII    |                     dörmögé:~– Elé kell híni a mestert.~– Nincs idehaza.~
3778 XII    |                   tekintettel.~– Hát hol van a mester?~– E bizalmával nem
3779 XII    |                   hidegvérrel bírt, hogy még a kifejezésekben is bírt válogatni.~–
3780 XII    |                      előhúzva belső zsebéből a pecsételt levelet. – Kinek
3781 XII    |             csodálkozva és boszonkodva kezde a kérdezőre nézni.~– Nono,
3782 XII    |                      azzal ünnepélyesen fogá a levél szélét.~– Tehát hallja
3783 XII    |                  szót erősen megnyomva, hogy a fickó észrevehesse, mennyire
3784 XII    |            indiszkrét cselekedete, miszerint a mestere nevére címzett levelet
3785 XII    |                     kiálta rá egyszerre mind a két tanú.~– Én meg vagyok
3786 XII    |                     ezalatt keresztülfutotta a levelet, s azzal a két tanú
3787 XII    |          keresztülfutotta a levelet, s azzal a két tanú elé lépett.~– Szolgálatjokra
3788 XII    |                        Tehát – szólt Sándor, a kitárt levelet lesimítva
3789 XII    |                 Konrád Liviusra nézett.~– Ez a fickó velünk tréfálni látszik.~–
3790 XII    |               tartozunk fizetni, ezt kívánja a kölcsönös hitel.~Konrád
3791 XII    |                    Konrád kételkedni kezdett a legény józan eszében vagy
3792 XII    |                 egyéb, mint vagy visszavonni a kihívást, vagy tőlem fogadni
3793 XII    |                     Hisz uram, nem én vagyok a kihívó, hanem önök.~Erre
3794 XII    |                      ifjú elé állva, csaknem a szájába kiáltott.~– Tud
3795 XII    |              érdemrendet.~Konrád megcsóválta a fejét.~– Ez dühös bolond.~
3796 XII    |               látszik. Gondolja meg ön, hogy a párbaj nem háború, ahol
3797 XII    |           lövöldöznek az emberre, s le lehet a golyó elől hasalni, félrebukni,
3798 XII    |               födetlen mellel egy arasznyira a kard hegye előtt, és az
3799 XII    |                   valóban emlékezni rá, hogy a Mainvielle-Catalani színházi
3800 XII    |               hivatalos hidegséggel vevé fel a szót:~– Kik lesznek önnek
3801 XII    |                      Megtörténhetik, hogy én a kihívót lelövöm, s azon
3802 XII    |                       és eltávoztak.~– Ennek a fiúnak nemesemberhez illő
3803 XII    |                   Tisztelettel kérem – szólt a hajdú udvarias hangon, melyből
3804 XII    |                     kegyed lesz az, kinek ez a levél szól – monda a hajdú,
3805 XII    |                      ez a levél szól – monda a hajdú, átadva a levelet. –
3806 XII    |                        monda a hajdú, átadva a levelet. – Tessék elolvasni,
3807 XII    |                Tessék elolvasni, én megvárom a választ.~Sándor felszakítá
3808 XII    |                   választ.~Sándor felszakítá a levelet, s mint szokás,
3809 XII    |                     mint szokás, legelébb is a névaláírásra tekintett,
3810 XII    |                      névaláírásra tekintett, a meglepetés felkiáltása hangzott
3811 XII    |                  írva, két oly nevet, melyek a legnagyob tiszteletben állottak
3812 XII    |              írhatnak ők ez árva fiúnak, ők, a nagyok, a nemzet ünnepeltjei,
3813 XII    |                   árva fiúnak, ők, a nagyok, a nemzet ünnepeltjei, a nap
3814 XII    |                nagyok, a nemzet ünnepeltjei, a nap hősei, egy szegény,
3815 XII    |                 Sándor nyugodtan hajtá össze a levelet.~– Nagyra becsülöm
3816 XII    |                     őméltóságaiknak – monda, a hajdúhoz fordulva –, és
3817 XII    |                    mindenekfelett elfogadom.~A küldött illedelmesen meghajtá
3818 XII    |                   szeret reménytelenül, mert a másik reménytelenül szerettetik.~
3819 XII    |                    jelen – mint ők mondják – a tragikomédián.~– Nem lesz
3820 XII    |                       mi körünkben, fájdalom a legjobb mulatságok közé
3821 XII    |                    jeles komédiát kell ezzel a fickóval játszani, ki vakmerészkedik
3822 XII    |                      Keresztül kell őt vinni a halál minden félelmein,
3823 XII    |               pisztolyba tömött pelyhet kell a szeme közé lőni, s több
3824 XII    |                     indítványok ugyan csupán a fiatal óriások legkönnyelműbbjeitől
3825 XII    |                  aggodalomra okot, miszerint a kihívók részéről e párbaj
3826 XII    |                  komoly dolognak tekintetik. A szegény mesterlegényt bizony
3827 XII    |                       hogy máskor elmaradjon a kedve a fiúnak hasonló,
3828 XII    |                    máskor elmaradjon a kedve a fiúnak hasonló, nem neki
3829 XII    |                 megmenteni. Fájt volna nekik a gondolat, hogy e nemes érzelmű
3830 XII    |                   gazdájához, elmondva, hogy a ház ügyeit minő rendben
3831 XII    |              harmadik borítékba zárva átadta a házfelügyelőnek azon kérelemmel,
3832 XII    |                    nem fog térni, bontsa fel a borítékot, s a belül írt
3833 XII    |                    bontsa fel a borítékot, s a belül írt helyre küldje
3834 XII    |                   belül írt helyre küldje el a benne foglaltakat.~Azzal
3835 XII    |                    foglaltakat.~Azzal felült a hintóba, hol Rudolf és Miklós
3836 XII    |                 másik bérkocsin kísérte őket a seborvos.~Ifjaink csodálkozva
3837 XII    |                csodálkozva vevék észre, hogy a fiatal kézműves arcán legkisebb
3838 XII    |           elfogulatlan hangján beszélt velök a legközönyösebb tárgyakról,
3839 XII    |           legközönyösebb tárgyakról, s midőn a napirenden levő országos
3840 XII    |                 érdeklő tárgyakra hajlott át a beszéd, oly lelkesüléssel
3841 XII    |                      kora volt az idő, midőn a hídon keresztül a ligetbe
3842 XII    |                      midőn a hídon keresztül a ligetbe hajtattak; ott egy
3843 XII    |                   állott. Ifjaink megállíták a kocsit, s felszólíták Sándort,
3844 XII    |                    mentek az erdőn keresztül a kitűzött helyig, hova alig
3845 XII    |                hasonló komor egykedvűség ült a mi ifjaink arcán.~Az ellenfél
3846 XII    |                bokrokon keresztül; Abellino, a termetes Konrád, Livius,
3847 XII    |                   nagy, saját alakú tokokban a pisztolyokat és a sebészi
3848 XII    |                   tokokban a pisztolyokat és a sebészi műszereket.~A négy
3849 XII    |                     és a sebészi műszereket.~A négy tanú a középre ment,
3850 XII    |                      műszereket.~A négy tanú a középre ment, s halk beszéddel
3851 XII    |                    látszott egyezkedni, mint a kiindulási és a lőtávolság
3852 XII    |             egyezkedni, mint a kiindulási és a lőtávolság és az első lövés
3853 XII    |                       Ez tetszésre bízatott. A kiindulási távolság negyvenöt
3854 XII    |                    negyvenöt lépés, huszonöt a korlát.~Ez értekezés alatt
3855 XII    |                       s produkciókat tartott a társaság előtt. Inasának
3856 XII    |                   fel előtte hársfaleveleket a levegőbe, s ő azokat háromszor
3857 XII    |                    történt.~Miklós észrevevé a célt, s megnyugtató biztonsággal
3858 XII    |                megnyugtató biztonsággal súgá a kézműves fülébe:~– Nem azokkal
3859 XII    |               kézműves fülébe:~– Nem azokkal a pisztolyokkal fognak önök
3860 XII    |                      fognak önök lőni, hanem a mieinkkel, melyek egészen
3861 XII    |                   hogy ennek több oka is van a párbajt elfogadni a közös
3862 XII    |                      van a párbajt elfogadni a közös firma becsületénél.~
3863 XII    |            kötelességökhöz híven megkísérték a tanúk elébb a felek kibékítését.
3864 XII    |                    megkísérték a tanúk elébb a felek kibékítését. Abellino
3865 XII    |                     két föltétel alatt ígéré a kihívást visszavonni: 1.
3866 XII    |                  kihívást visszavonni: 1. ha a kihívott fél a védett firma
3867 XII    |            visszavonni: 1. ha a kihívott fél a védett firma nevében kinyilatkoztatja,
3868 XII    |                      ugyanazon téren, melyen a sértő nyilatkozatot tevé,
3869 XII    |                  iktatni, miszerint Kárpáthy a kérdéses összeget a legnemesebb,
3870 XII    |                 Kárpáthy a kérdéses összeget a legnemesebb, tisztán műbaráti
3871 XII    |                 Sándor tanúi elmondák előtte a feltételeket.~Mindjárt az
3872 XII    |               világosan, öntudatosan akarta, a sértést egyenesen magáévá
3873 XII    |                    van puszta hetvenkedésnél a viadalra. Itt nincs más
3874 XII    |                     nagy sztentorral fordult a velök hozott sebészhez:~–
3875 XII    |                  szükség fog lenni. Mit, hát a csontfűrészt miért nem hozta
3876 XII    |                    sonica főbe, nem találnak a szívébe, hanem vagy lábát,
3877 XII    |                  vagy lábát, vagy karját éri a golyó; s akkor, ha csontot
3878 XII    |                      ha csontot sértett, még a városba viszik, és rögtön
3879 XII    |                    Még csak az kellene, hogy a golyókivevőt is otthon felejtette
3880 XII    |                  kiálta Rudolf véget vetendő a gyöngédtelen kínzásnak.~
3881 XII    |                       Abellino ekkor lövé el a negyedik hárslevelet huszonöt
3882 XII    |                  huszonöt lépésről.~– Azokat a pisztolyokat félre kell
3883 XII    |                ismeretesek – szólt Rudolf. – A mieink egészen újak.~– Elfogadjuk –
3884 XII    |                alulról fölfelé emeld, így ha a mellére célzasz, s a pisztoly
3885 XII    |                      ha a mellére célzasz, s a pisztoly lefelé rúg, a hasába
3886 XII    |                     s a pisztoly lefelé rúg, a hasába fogsz találni, ha
3887 XII    |                     felfelé rúg, akkor éppen a koponyájába.~Ezalatt megtöltötték
3888 XII    |            koponyájába.~Ezalatt megtöltötték a pisztolyokat, a golyók mindenki
3889 XII    |                 megtöltötték a pisztolyokat, a golyók mindenki szeme láttára
3890 XII    |                   szeme láttára bocsáttattak a csövekbe, s a kihívott választott
3891 XII    |                   bocsáttattak a csövekbe, s a kihívott választott belőlük.~
3892 XII    |                belőlük.~Azzal kiállíták őket a kiindulási pontokra; a sorompók
3893 XII    |                  őket a kiindulási pontokra; a sorompók fehér kendőkkel
3894 XII    |                    kendőkkel voltak jelezve.~A tanúk oldalt vonultak, egy
3895 XII    |                      az egyik félé, másikban a másiké. Konrád egy vastag
3896 XII    |              termetét.~Három taps jelt adott a vívóknak az indulásra.~Sándor
3897 XII    |                  percig állva maradt helyén, a pisztolyt leeresztett kezében
3898 XII    |                     ha ez egy neme nem volna a gyávaságnak. Abellino lassan
3899 XII    |                    több ízben szeméhez vonva a kiszegzett pisztolyt, mintha
3900 XII    |                mintha rögtön lőni akarna. Ez a lehető legnagyobb kínzása
3901 XII    |                 kínzása az ellenfélnek, mely a kissé remegős szívűt rendesen
3902 XII    |              rendesen arra kényszeríti, hogy a nagyobb távolságból elébb
3903 XII    |                    át magát.~Ehhez látni azt a boszontó mosolyt, azt a
3904 XII    |                      a boszontó mosolyt, azt a kötekedő, ingerlő hunyorítást,
3905 XII    |                     hozni törekedett! Hisz ő a repülő falevelet is lelövi!~–
3906 XII    |                lépett, ott megállt, felemelé a pisztolyt, és célzott. Arcán
3907 XII    |                  előtt nemigen szokott senki a saját sorompójáig lépni,
3908 XII    |                     s hüvelykujját elmozdítá a pisztoly sárkányáról, melyet
3909 XII    |                    melyet eddig tartott.~Ami a következő pillanatban történt,
3910 XII    |                      egy fél másodperc múlva a másik. Az elősiető tanúk
3911 XII    |                    Az elősiető tanúk Sándort a maga helyén látták állni
3912 XII    |                   kezét bal fülére tapasztá. A sebészek odafutottak az
3913 XII    |                 mellett álltam, oda fúródott a golyó; hát diszkréció ez,
3914 XII    |                segédeinkre lövöldözni, ha az a fa ott nincs, maustodt vagyok,
3915 XII    |                     kell értem küldeni, mint a kisujjam; mindjárt eljövök.~
3916 XII    |                 percben Sándor golyója azzal a leírhatlan erőszakú füttyentéssel
3917 XII    |                  háttal fordulva találtatott a lövés után.~Ő nem hallá
3918 XII    |                  cseppekkel kezde szivárogni a vér. Bár nem mutatta, de
3919 XII    |                      hallani.~Nagyothallani! A legprózaibb minden emberi
3920 XII    |               oldalbordák közé ment volna az a golyó.~Kárpáthyt kocsijához
3921 XII    |                Inkább egy sebet kapott volna a tüdejébe.~Rudolf és Miklós
3922 XII    |                       Rudolf és Miklós akkor a két ellentanúhoz léptek,
3923 XII    |                   hogy meg vannak-e elégedve a nyújtott elégtétellel.~Livius
3924 XII    |                 Livius elismeré, hogy minden a maga rendében ment véghez,
3925 XII    |                      rendében ment véghez, s a törvényes öt perc már lefolyt.
3926 XII    |               annyira meg van elégedve ezzel a párbajjal, hogy zsivány
3927 XII    |               párbajjal, hogy zsivány legyen a neve, ha még valaha egyben
3928 XII    |              szívesek, uraim, saldírozni ezt a követelést! – szólt Sándor
3929 XII    |                   követelést! – szólt Sándor a tanúkhoz lépve, s eléjök
3930 XII    |                  Becsülettel ki van fizetve.~A tanúk jót nevettek az ötleten,
3931 XII    |                   jót nevettek az ötleten, s a legelső patzenhäusliban
3932 XII    |                 annak rendi szerint aláírták a kihívólevélre a „saldirt”-
3933 XII    |                     aláírták a kihívólevélre a „saldirt”-ot.~Saját tanúi
3934 XII    |         szívességeikért, s gyalog visszatért a városba.~
3935 XIII   |                                        XIII. A nábob neve napja~János fővétele
3936 XIII   |                      tudomása ne lett volna.~A körülfekvő falvak lelkipásztorai
3937 XIII   |                    kaputokat, ráparancsolván a szabóra, hogy „Zsebet nagyot!”
3938 XIII   |          szemfényvesztő és tűzijátékos törte a szenet és szalamiát a rakétákhoz.
3939 XIII   |                  törte a szenet és szalamiát a rakétákhoz. Debreceni diákok
3940 XIII   |                    Debreceni diákok tanulták a kántust, szép megköszöntő
3941 XIII   |                  cigányprímás sorra alkudott a gyántára valamennyi boltban;
3942 XIII   |             színésztársulat készíté titokban a tervet, mint lehetne akkorra
3943 XIII   |             őrangyalokra, itt e földön pedig a rendőrökre van bízva, előre
3944 XIII   |                     van bízva, előre folytak a házi zivatarok, amint János
3945 XIII   |                  ismerőinek, akik e névnapon a megjelenést elmulasztották.
3946 XIII   |                 elmulasztották. Ez alól csak a halál volt okszerű mentség.~
3947 XIII   |                     az otthoni úri kényelem, a rakoncátlanság és dévajság
3948 XIII   |                  apródonkint hordják széjjel a hírét hazaszállongó vendégek,
3949 XIII   |                kapitális bohóságok történtek a kárpátfalvai kastélyban,
3950 XIII   |                     Az ellenpártiak figyelme a főlovászmester felügyelete
3951 XIII   |            főlovászmester felügyelete alatt, a nádor és az egész ország
3952 XIII   |                     vehették észre rajta azt a kényelmetlen feszengést,
3953 XIII   |                 kényelmetlen feszengést, azt a bőréből kibújni vágyást,
3954 XIII   |                     elé benne, s midőn végre a nádor őfensége megengedé
3955 XIII   |                  ekkor kezdett magához térni a fejében támadt daganatból,
3956 XIII   |                      belül emésztő bosszúja, a bátyja iránti gyűlölet s
3957 XIII   |                     bátyja iránti gyűlölet s a Fanny által történt megszégyenülés
3958 XIII   |                 ember, aki lemondani tudott; a bukás csak újabb inger volt
3959 XIII   |                      torzítva arca vonásait; a vér fájdalmasan lüktetett
3960 XIII   |                  kínokat érez!~*~Most jerünk a kárpátfalvi kastélyba.~A
3961 XIII   |                     a kárpátfalvi kastélyba.~A Berettyó egyik szeszélyes
3962 XIII   |                      területet, ezen fekszik a Kárpáthy-család őskastélya.~
3963 XIII   |                   volna meghatározni, melyik a sok épület közől a voltaképpeni
3964 XIII   |                    melyik a sok épület közől a voltaképpeni ősi lakhely,
3965 XIII   |           megörökíteni, egyik jobb szeretett a vízpartra építeni, másik
3966 XIII   |                      országútra akart látni, a negyedik pedig erővel elbújt
3967 XIII   |              használták az ősök piramidjait, a népszerűbb egyéniségek emlékeit
3968 XIII   |                     nagy becsben marasztván, a kevésbé tiszteltekét alárendeltebb
3969 XIII   |                      fordítva.~Így ott látni a vízparton agg gesztenyék
3970 XIII   |                      itten épült, hanem kinn a síkságon találtatott. Ez
3971 XIII   |                síkságon találtatott. Ez volt a legrégibb nagyapának, Kárpáthy
3972 XIII   |                    épített sasfészke, melyet a tatárok IV. Béla alatt égettek
3973 XIII   |                   szétfeszegetni; ott maradt a tisztes emlék késő Ulászló
3974 XIII   |                  késő Ulászló idejéig, midőn a körüle terült falunak nyoma
3975 XIII   |                    vala már, ekkor feltámadt a nemzeti büszkeség Kárpáthy
3976 XIII   |                     vezér megsüttetése után, a megjuhászodott kurucokkal
3977 XIII   |                   darabról darabra elhordatá a méltatlan síkságról a hun
3978 XIII   |              elhordatá a méltatlan síkságról a hun építészet eme tiszteletre
3979 XIII   |                       felállíttatá azt ismét a Berettyó partján, palotája
3980 XIII   |                  ellátva, s alapítványt tett a pap fizetésére. Sőt buzgalma
3981 XIII   |                  óriási vállalatba, s öccse, a praktikus Kárpáthy Bertalan,
3982 XIII   |                  Bertalan, magtárnak fordítá a kollégiumnak kandidált falakat.~
3983 XIII   |                     kandidált falakat.~Ennek a fia, Kárpáthy Boldizsár
3984 XIII   |                  várakoztatta őket halálára, a piszkos lakást kutyapecéreik
3985 XIII   |               pálinkafőző házat támasztatott a versailles-i mintára épült
3986 XIII   |                      az utóbbiban megmaradni a moslékszag miatt, s istállón
3987 XIII   |              kétemeletes kastélyt építtetett a Berettyó-partra, divatos
3988 XIII   |                   középen aranyos donjonnal, a kapu fölött aranycifrázatú
3989 XIII   |               márvány ősi címer, még nagyobb a tető homlokzatán s a víz
3990 XIII   |                 nagyobb a tető homlokzatán s a víz felőli fronton kariatidákra
3991 XIII   |                    azon időkben szokás volt. A következett ős II. József
3992 XIII   |                      császár idejében jutott a kastélyhoz, addig Bécsben
3993 XIII   |                 Bécsben lakott, ennek meg az a gondolatja támadt, hogy
3994 XIII   |                      is egy sor hosszú házat a füzek aljába, s egy csomó
3995 XIII   |                     naplopót belekolonizált; a kastélyban pedig minden
3996 XIII   |                     három-négy részre, hanem a következő évben telepítvényét
3997 XIII   |             telepítvényét nagyon megrongálta a vérhas és váltóláz, s emberei
3998 XIII   |         indigenáltatott be.~Erre következett a mi nábobunk, ki holta napjáig
3999 XIII   |                     teszi, az ő szerzeménye. A park tele szarvas- és dámvaddal,
4000 XIII   |                   ezek ötlenek már messziről a közeledő szemébe, még midőn