Part
1 I | akivel Ázsiából kijöttek.~– Ah, c’est beau! Ez kedves.
2 I | vagyok vele elégedve.~– Ah, óh, ah, monsignore Bouche,
3 I | vele elégedve.~– Ah, óh, ah, monsignore Bouche, tehát
4 I | mint az éjszaka.~– Csúf! Ah, c’est piquant! Nem kell
5 I | magam is szeretném tudni.~– Ah, çà, ez intéressant. Hát
6 I | soha hírét Jancsi úrnak?~– Ah, c’est fort, ez erős! Hát
7 I | kitört e bolond fogadásra.~– Ah, ce drôle de cigány! – szólt
8 I | barbár országban az apám – ah, çà! Nem az apám: comment
9 I | csinálna ezen utazván?~– Ah! Venir ici de Paris, c’est
10 I | tudnak itt élni az emberek. Ah, mon cher hajdú, ott valami
11 I | Tud még róla valamit?~– Ah, ezer ilyet; az egész élete
12 I | is tetszett szólítani.~– Ah, ha gondolhattam volna! –
13 I | János úr neki hagyott.~– Ah, cher ami, nem hagyhatná
14 II | az, hogy ön nálam van.~– Ah, monsieur Griffard, ön mindig
15 II | hegyiről tövire megtudni.~– Ah, meg kell önnek mindezt
16 II | hogy miért nem halt meg.~– Ah, ez gyalázat! – kiálta Kárpáthy,
17 II | valamit, amitől elmenjenek.~– Ah, kár volna szegény emberekért;
18 II | rövid. Főbe lövöm magamat.~– Ah, azt nem teszi ön. Mit mondana
19 II | mindenesetre elfogadom.~– Ah! Ezt reméltem.~– Csupán
20 II | meg tudnék szabadulni.~– Ah, uram – szólt a bankár felugorva –,
21 III | és megszólítja őket.~– Ah, uraim, önök magyarul beszélnek,
22 III | ismerik műveit az urak? Ah, be együgyű kérdés tőlem!
23 III | melyik felé induljanak.~– Ah, hiszen ifjú barátunk járatos
24 IV | táncosnéhoz – inasnak.~– Ah, ah! – kiáltának fel valamennyien.~–
25 IV | táncosnéhoz – inasnak.~– Ah, ah! – kiáltának fel valamennyien.~–
26 IV | pofont adtam neki érte.~– Ah, ah! – iparkodék szólni
27 IV | pofont adtam neki érte.~– Ah, ah! – iparkodék szólni selyemszál
28 IV | hallgatók közé vegyült.~– Ah, elfeledtem, hogy méltóságod
29 IV | tulajdon – nagybátyja!~– Ah, már így még jobb.~– Még
30 IV | székestül hanyatt dűlt.~– Ah, ez érdekes.~– Nem történt
31 IV | divatlion válhatik belőle.~– Ah, minő fád mesék – sóhajta
32 IV | Gaieté-beni vendégszereplését? Ah, ez érdekes! – monda Rudolf
33 IV | excellenciás uraknak hívják) –, ah, milyen derék fiú ez a Kárpáthy!
34 IV | beteg, azt kell ápolnia. Ah, madame! Ön velünk dacol?
35 V | volt valódi jelleme, de ah! a színpadon, ott ezer alakot
36 V | okozzon, mert férje alszik.~– Ah, madame, mint örülök, hogy
37 V | miért óhajtaná most?~– Ah, madame, ön talán még nem
38 V | poharamból hangzanék felém. Ah, nyújtsd ide azt a poharat,
39 V | jószívű lett egyszerre. Ah, igen, mert Semiramide oly
40 V | pálmát Catalani kezéből. Ah, milyen keresztvonás volt
41 V | öltözékeit készítse el számára.~Ah! Tehát harc életre-halálra!~
42 VI | is benyitott Kárpáthy.~– Ah, ti is megjelentetek? Nagyon
43 VI | azon színpadról eltiltatik; ah, de a közönség kegyencétől
44 VI | Áruló volna tán közöttünk? Ah, ez a taps botrány! Ez fizetett
45 VI | ő szeparatizmusokkal.~– Ah – szólt lerohanva a páholyba –,
46 VI | azoknak gazdagoknak lenni?~– Ah, tehát azt hiszed, hogy
47 VI | füttyért, nagy ember!~– Ah, uram, nem vagyok én többé
48 VI | koszorúba fonott oignonokat.~– Ah, uram, gondolja ön, hogy
49 VII | kezébe ragadá a gyeplőt.~– Ah! – szörnyűködének kísérői. –
50 VII | szabadon tartva hátuk mögött. Ah, sikerült a tűzfalig eljutniok.
51 VII | is emberkezek közt van. Ah, de még egy nincsen itten.
52 VII | halála esetén megölni.~– Ah, çá! Ez furcsa fogadás.
53 VII | kivégezni; ez a negyedik.~– Ah, ez bolondság! – kiálta
54 VII | tartoznak vele senkinek.~Ah, megálljunk! Itt mégis most
55 VII | kalandba bocsátkozva.~– Ah, bah! – szólt Abellino –,
56 VII | sem volt, akit keresett. Ah, az kétségbeejtő; ily végtelen
57 VII | sebesen forognak egymás körül, ah! Mindjárt egymáshoz érnek.
58 VII | elutasított emberek. De ah, egy új mégis van közöttök.~
59 VII | valaki zavarba hozza.~– Ah, uram, hogy unhatta volna
60 VII | magasztos elmélkedéseit.~– Ah, uram, ne is folytassa tovább
61 VII | de lakni Pesten fogunk.~– Ah, azt el is feledtem, hogy
62 VII | leghíresebb asszonyt Angliában.~– Ah, erről mi még mit sem tudunk –
63 VIII | cimboráját poharazás közben. Ah, jólesik őkelmének! Minden
64 VIII | akasztófán ne vesszen.~– Ah, dehogy! – felelt Kis Miska
65 X | ki feltűnő fényűzésre.~– Ah, kérem, Matild fizetése
66 X | írásával is kész ellátni.~Ah, hiszen ez derék, becsületes
67 XI | mikor és hol lehet őt látni. Ah! Ez több volt, mint könnyelműség;
68 XI | szívek alvilágában születnek! Ah, mit értitek ti e gyönyört,
69 XI | Angyalhoz hasonlóan. Ah, asszonyom, valahányszor
70 XI | árnyéka sem lehetne őrajta.~– Ah, asszonyom, ön engemet egészen
71 XI | ötödik oszloppal szemben.~Ah! Tehát főfő úr ő is. Egyike
72 XII | Kárpáthy, Kárpáthy…”~– Ah, jó napot! – szólt az érkezett
73 XII | Ön az, Boltay mester? Ah, derék mester. Nagy híre
74 XII | eljött Rudolf és Miklós.~Ah, ha e percben Fanny otthon
75 XII | és azt vissza nem vonja.~Ah, ennek több oka van puszta
76 XIII | nyilasi uradalom kasznárjáé.~– Ah, ez érdekes szokott lenni,
77 XIV | üzletemet át akarnám adni?~– Ah, uram, ez tréfa. Miért adná
78 XIV | éppen felkacagott a leány.~– Ah, az a kövér póktermetű ember!~–
79 XIV | Megváltoztatta életrendét.~– Ah, édes gyámapám, ez ugyebár
80 XIV | csináljon vele a világban. Ah, még erre nem vagyok elég
81 XIV | Ideje volt a lefekvésnek. Ah, de nem volt ideje az alvásnak.
82 XV | szűz termetének idomai. Ah, ez valóban a legműértőbb
83 XV | hatvanezer forintért…~– Ah, minő szép vagy te, Fáni! –
84 XV | Egy kép tette az egészet.~Ah! most kerül a hiúság ajtajára.~–
85 XV | módon kezdtek ragyogni, ah, a vad a hálóhoz közelít!~
86 XV | pénz hatvanezer forint?~(Ah, a hálóban a vad, gyorsan!
87 XV | mindenesetre a mienk marad.~„Ah! okos leány! Nem olyan szeles,
88 XV | azokat fogja elhozni nekem.~(Ah, okos leány, arany eszű
89 XV | Boltay mester vett számára. Ah, minő nevetség volt az!
90 XV | más efféle pereputtyját.~Ah, tehát közönségrül is van
91 XV | fáradsága, hogy őt rábeszélte. Ah, minő keserű aggodalmakkal
92 XV | nevetésre fakadt Abellino.~– Ah, Fennimor, te ma kegyetlenül
93 XV | Abellino nyert bomlottul.~– Ah, ah! barátom, terajtad rosszul
94 XV | Abellino nyert bomlottul.~– Ah, ah! barátom, terajtad rosszul
95 XV | mulattatja. Ártani nem árt.~– Ah, házasság! – kiálta Griffard
96 XV | indulataiba feleségemet.~Ah! ez volt az a pillanat,
97 XV | tételt húzott be Fennimor.~– Ah, ah! – meg nem állhatja,
98 XV | húzott be Fennimor.~– Ah, ah! – meg nem állhatja, hogy
99 XV | majorátustól elcseppennél. Ah, ez famóz! Abellino fut
100 XV | embert meg ne szeressen. Ah, ah, ah! Abellino mint erényőr!
101 XV | embert meg ne szeressen. Ah, ah, ah! Abellino mint erényőr!
102 XV | meg ne szeressen. Ah, ah, ah! Abellino mint erényőr!
103 XV | Én nem vettem észre.~– Ah, ez flibusterie3! – kiált
104 XVI | annak kardját leütik.~– Ah, uraim, hisz ez így csak
105 XVI | nekidöfött ellenfelének.~– Ah! Le azzal a karddal, verjétek
106 XVI | különben keresztülmegy rajta.~– Ah! orgyilkos! – kiálta fel
107 XVII | kényelmetlenül érzik magukat.~Ah, Kárpáthyné előtt, az egészen
108 XVIII| szépsége, szíve jogosítja. Ah, de az egészen más helyzet
109 XVIII| kell, a többiekről hallgat. Ah, önnek jól kell ismerni
110 XVIII| megbocsátani ezt az illúziót.~Ah, végtére-valahára kigömbölyödnek
111 XVIII| megölelni, megcsókolni; ah ez nem az.~Hátul jön ő,
112 XVIII| utaznia Bécsbe hirtelen.~– Ah, gondoltam, hogy messze
113 XVIII| tanácsadást, az anyai vezérletet; ah, egy anya őrködő gondja
114 XVIII| el, arca bíborvörös lett. Ah, őelőtte anyáról beszélni
115 XVIII| bírt egy szót szólani.~– Ah, istenem, mit cselekszik
116 XVIII| boldoggá tett ön engemet!~– Ah, Fanny, én már önt nevén
117 XVIII| milyen ravasz vagyok én!~Ah, ezen ismét nagyon sokat
118 XVIII| jó ismerősök volnának.~– Ah, ah! – szólt Marion kisasszony,
119 XVIII| ismerősök volnának.~– Ah, ah! – szólt Marion kisasszony,
120 XVIII| tudná, hogy ki az a Fanny.~– Ah, mille pardons, madame!
121 XVIII| örökké ott akarná tartani.~– Ah, úgy? – monda kicsinylőleg
122 XIX | egészen elhalaványodva.~– Ah, be bohó vagy te! Ez egy
123 XIX | gróf Szentirmay Rudolf.~– Ah – sóhajta Fanny, lángra
124 XIX | neve után: repülő só.~– Ah, itt jön gróf Kereszthyné.
125 XIX | haszontalan fiú a földön.~– Ah, te Flóra, milyen ravasz
126 XXI | az egész társaságban:~– Ah, valahára mégis eljött!~
127 XXII | velem, és sohasem hagyna el.~Ah, ez több volt, mint amennyit
128 XXIII| hosszú, száraz kezét.~– Ah, Abellino! Te vagy az? Honnét
129 XXIII| üssön bele a mennykő!~– Ah, ez most a legdivatosabb
130 XXIII| ilyen ocsmány állatot.~– Ah, hagyd el, barátom. A majmokból
131 XXIII| akármely más filiszternek.~– Ah, kár volna érted, ez nem
132 XXIV | karzatról hallgatja őt. Ah, jobb lett volna őt nem
133 XXIV | ellenének én voltam a segédje.~– Ah, çà, ez igaz. Hanem, tudod,
134 XXIV | nyomjon mosolygó arcára!~– Ah, megálljon ön – szólt hirtelen
135 XXIV | megbántott fél fogja viselni.~– Ah, Rudolf, ne mondj olyan
136 XXIV | mondani, de rajtakapták.~– Ah, ez nem megy, barátom, engem
137 XXIV | Miért ne?~– Hosszú volna.~– Ah, Rudolf álmos! Szegény Rudolf
138 XXIV | mély barátságban vagy.~– Ah!… – Flóra nem tudott mit
139 XXV | midőn ismét találkozánk? Ah, már én akkor sokat szenvedtem
140 XXV | keserű könnyek nyomát.~– Ah, te Madarason voltál! –
141 XXVI | szép, de üres vonások.~– Ah, jó estvét, Béla, jó estvét! –
142 XXVI | nagybátyádtól jövök, kedvesem.~– Ah, ez más – szólt Abellino
143 XXVI | szólt Kecskerey nevetve.~– Ah, ez infámia! – kiálta fel
144 XXXI | amilyennel rendesen láttuk.~– Ah, monsieur Griffard legjobban
145 XXXI | értette ezt az élcet.)~– Ah, milyen gyöngéd anya ön,
|