Part

  1 I     |           szemei, mint a gyémánt, s mikor játszik, mikor cincog, mikor
  2 I     |           gyémánt, s mikor játszik, mikor cincog, mikor feláll fonni
  3 I     |        mikor játszik, mikor cincog, mikor feláll fonni két lábra,
  4 I     |           egeret megsütnek? Kivált, mikor az Kínában a legnagyobb
  5 I     |          jól.~– No, mit félsz tőle? Mikor a sátorban laktál, egy ökröm
  6 I     |            kifejezésű pofával, mint mikor a durcás gyermek nem tudja,
  7 I     |          hahotával kellett nevetni.~Mikor aztán a jó úr maga is azt
  8 I     |             felakasztassam magamat, mikor tisztességesen is meg tudok
  9 I     |             Coblenzig terjedt, hogy mikor az elegáns ifjak XVIII.
 10 I     |            csak akkor vették észre, mikor már megszólalt.~– Jó estét,
 11 II    |             mindig pénzéhez jutott. Mikor azt mondom, „pénzéhez”,
 12 III   |      tapasztaltam már magamon, hogy mikor valami nagy gond volt fejemben,
 13 III   |          Csaknem gyerek voltam még, mikor hazulról elszakadtam, s
 14 IV    |             Úgy vágtat en carrière, mikor legtöbb szekér jár a bulváron.
 15 VI    |           az emberek nem tudhatják, mikor tapsoljanak; tehát arra
 16 VI    |           hogy a loge infernale-ban mikor áll fel Kárpáthy a tükör
 17 VI    |            kalapját le kell ejteni, mikor Semiramide áriája jön, átellenben
 18 VI    |         Oignon! Ilyenkor tapsoltat, mikor a piano van.”~Catalani megállt
 19 VI    |     figyelve látszottak lesni, hogy mikor kezdődik már a chut.~A csattanás
 20 VII   |       fütyölni.~Ez igen jó felelet, mikor az ember meg van fogva.~*~
 21 VII   |              Hogy hívják önt, uram? Mikor fogom önt láthatni újra?”
 22 VII   |              gyönyörvadászó lesz, s mikor az évek végén már azt hiszi,
 23 VII   |           szórakozottnak tartani.~– Mikor utaznak nagyságtok Magyarhonba?~–
 24 VIII  |      cigányok húzzák az én nótámat, mikor megindulnak, nekem pedig
 25 VIII  |         tartsa a lovamat két hajdú, mikor felülök rá. Minden a parancsolat
 26 VIII  |       forgács; a házat felgyújtani, mikor legjobban mulatnak alatta;
 27 VIII  |     mulatnak alatta; fényes délben, mikor legtöbb nép jár a városban,
 28 VIII  | karakterbeli állat egy kivert bika?~Mikor egy gulyához két bika kerül,
 29 VIII  |       azután egy meleg nyári napon, mikor a pásztorok gubáik alatt
 30 VIII  |             szelleme hozza magával.~Mikor neszmélyire jár az örök
 31 VIII  |           az őt vezető hajdúkat.~De mikor villányira megy a verseny,
 32 VIII  |       végződik, s kezdődik a mámor, mikor már az ember nem érzi a
 33 VIII  |            bakra szokott felugrani, mikor az uraság a hintóban ül.~
 34 VIII  |           egy ízben plena sessione, mikor legtöbb úri nép volt a karzaton,
 35 VIII  |   Százhúszezer forinton! Hát hol és mikor találtál te ennyi pénzt?~–
 36 IX    |              Az nem létezett sehol. Mikor robot ideje volt, akkor
 37 IX    |        táblánál! El lehet képzelni, mikor az édes unokabátyja ellen
 38 IX    |             s ott maradni reggelig, mikor a kertész ki fogja nyitni
 39 IX    |              sokszor beszélek vele, mikor principálisom cirkulárékkal
 40 X     |           jól, mit báloznak annyit, mikor ő el tud lenni egész télen
 41 X     |       legyen az elkezdett munkához; mikor az egész család összejön,
 42 X     |           Mayer úr csak várta, hogy mikor fogja megkérdezni tőle:
 43 X     |            hogy eladta volna magát. Mikor ezek a vénkisasszonyok,
 44 X     |             azt el már, tudom, csak mikor a koporsóba teszik.~– No,
 45 X     |            magukat a leányok előtt, mikor jönnek, mikor mennek, mintha
 46 X     |        leányok előtt, mikor jönnek, mikor mennek, mintha grófkisasszonyokkal
 47 X     |   nemegyszer kérdék már tréfálva:~– Mikor fog ő is hosszú öltönyt
 48 X     |           olyan jó ember volt, hogy mikor ilyen dolgokat mondtak neki,
 49 X     |           vitézsarkantyú van vetve. Mikor aztán Mayer úr elvégzé beszédét,
 50 X     |             azon szokása volt, hogy mikor befészkelte magát valamely
 51 X     |       legszebbik, a legkedvesebbik. Mikor még én az úrék házához jártam,
 52 XI    |              A kísértő a templomban~Mikor azután felvitte Jézust az
 53 XI    |           még arra is figyelt, hogy mikor gondolkozik felőlök, s olyankor
 54 XI    |       gazdag kézműves régen, régen! mikor még új mester volt – aminek
 55 XI    |           regens chori egy délután, mikor az ifjaknak jókedvük volt,
 56 XI    |             kinél tartózkodik, hogy mikor és hol lehet őt látni. Ah!
 57 XII   |         filisztereket ismerjük már, mikor úrnapi díszmenetek alkalmával
 58 XII   |           halál minden félelmein, s mikor ijedtében már félig meg
 59 XIII  |             a nagyságos úrral, mint mikor együtt labdáztak az udvaron.~
 60 XIII  |      rezultátum.~– Íme, így van az, mikor tudósok kezdenek gazdálkodni –
 61 XIII  |             Péter úr –, így van az, mikor féltudósok gazdálkodnak;
 62 XIII  |            nem ugorhatok egyszerre, mikor még most is tele van a fejem
 63 XIII  |            eszembe juttatod. Hát te mikor adsz számot arról a száz
 64 XIII  |       veszik elő mulatság kedvéért, mikor valakivel meg kell itatni
 65 XIII  |      elcsapom. De hol juthat hozzá, mikor az egész uradalomban nem
 66 XIII  |          estére mit fognak előadni. Mikor a nagyságos urak a nagyteremben
 67 XIII  |      zsebéhez, hogy ki ne húzhassa, mikor az orrával lesz baj; elhitették
 68 XIII  |        pedig teletölté mákkal, hogy mikor szalvékat kellett volna
 69 XIII  |      patkányt alkalmazott helyökbe, mikor aztán a birkás átnyújtá
 70 XIII  |    földesurára. Máskor Jancsi urat, mikor a lépcsőn ment le vagy fel,
 71 XIII  |      képletben; az utolsónál aztán, mikor mindenki meghalt, szétnyittatnak
 72 XIV   |           és éppen akkor szedik rá, mikor nem hiszi; sem éjjele, sem
 73 XIV   |             akár ne is lássad, mint mikor te keresed őt fel. Hiszed-e,
 74 XIV   |              Mindketten hallgattak.~Mikor egy fiatal leány ily tömött
 75 XIV   |           hánynak a harmatos fűben; mikor a tündérek szedik a csillagok
 76 XIV   |          pengeti az ezüstsugárokat; mikor ezüstfelhők alakjában jár
 77 XIV   |           éji pillangón repkedve; … mikor a fiatal leányok nem tudnak
 78 XV    |             uram idejében viseltem, mikor a konyhán magam főztem,
 79 XV    |        előttem elmenni, hallhassam, mikor mással beszél. Nekem nincs
 80 XV    |       leánya szavát hallhatja, vagy mikor dalol; sőt arra is vállalkozott,
 81 XV    |             követni minden lépését.~Mikor készen voltak a szobarendezéssel,
 82 XV    |          közé tollat fosztani, majd mikor megtudta, hogy szapulnak,
 83 XV    |          nagy zivataros éjszakákon, mikor az eső veri az ablaktáblát,
 84 XV    |            igen…~Éjszaka, sötétben, mikor a gyertyát eloltják, az
 85 XV    |             társaságok nyelvén azt, mikor egy hölgynek van egy bevallott
 86 XV    |         kicsiny gyerekleány voltál, mikor tőlem elvettek. Miért is
 87 XV    |           jobban tenné minden anya, mikor leánya születik, ha előre
 88 XV    |            Szóba nem álltak velünk. Mikor nénéddel az a szerencsétlenség
 89 XV    |          milyen kétségbe volt esve, mikor megtudta, hogy te nem lakol
 90 XV    |         komoly szándéka volt veled. Mikor ő csak arra várt, hogy nagybátyja
 91 XV    |       forintot elveszítsen, kivált, mikor a szavát egy olyan szép,
 92 XV    |             szóval kérdé Mayerné:~– Mikor jöhetek vissza érted?~–
 93 XV    |             Mi történt ezek között? Mikor volt ideje valaminek történni?
 94 XVI   | prostituálva érzi magát.~Egyszóval, mikor a felek nem vérszomjból,
 95 XVI   |             előhozni nem szabad.~De mikor tettleges sérelmek okozák
 96 XVI   |          sérelmek okozák a párbajt, mikor a felek kártyán, inzultációkon
 97 XVI   |        inzultációkon vesznek össze, mikor összeverekedtek, egymást
 98 XVII  |        bennvénült törzsvendég, mint mikor falevél hulltával ottmaradt
 99 XVII  |        hanem vele parádézott, amint mikor a gyermek új ruhát kap,
100 XVII  |             beszél. Ilyenkor tehát, mikor őt látták a bolt előtt hintajából
101 XVII  |          forint, áldozatul hozni, s mikor kérdezték tőle, hogy hát
102 XVII  |            Volt nevetség és jókedv, mikor egy-egy a lyánok közül lehullott.
103 XVII  |      nábobrul beszélni hallott, még mikor nénjeivel lakott, s gyermekésszel
104 XVII  |        bizonyos róla az ember, hogy mikor fog iszonyú neveletlenséget
105 XVIII |        hozta. Lássa, én úgy örülök, mikor önt látom.~Varga úr olyasvalamit
106 XVIII |         maga is úgy kívánta ezt, és mikor ő hagymázbeteg volt, azt
107 XVIII |   névsorozaton magától végigfutott, mikor e névhez ért, mintha valami
108 XVIII |            akkor is vén ember volt, mikor én a te idődben voltam,
109 XVIII |        keblére, és sírt és sírt, és mikor olyan nagyon sírt, akkor
110 XVIII |         hosszú kezében, mint Diána, mikor a kutyáját lőtte meg nyúl
111 XVIII |             emberek annyi jókedvet, mikor ő olyan szorgalmatosan dolgozik
112 XIX   |      házakban nevelkedett volna.~És mikor eljött az est, midőn egyedül
113 XIX   |             beszédeit magasztalják, mikor ő meleg nyilatkozatokra
114 XIX   |           nyilatkozatokra készül, s mikor legtüzetesebben ostromolna,
115 XIX   |           azon törni fejeiket, hogy mikor haragudjanak meg valamely
116 XIX   |           belezavar a beszédjébe, s mikor elkezd nevetni, szinte reng
117 XIX   |             már előre leli a hideg, mikor meglátják; mert úgy rájok
118 XX    |            úgy meredeznek egymásra, mikor két ismeretlen találkozik.
119 XXI   |         legfinomabb szalonember is, mikor vadászni készül, más csizmát
120 XXI   |     feljogosítja iszonyúan kopogni, mikor megy, és egészen más hangon
121 XXI   |             kapaszkodik a nyeregbe, mikor a lova felrúg, és a lova
122 XXI   |          felrúg, és a lova nyakába, mikor az ágaskodik. Azután a debreceni
123 XXI   |         Miska legjobban érzi magát, mikor a mesterségéről beszélhet;
124 XXI   |   vicsorítja éles fogait elleneire, mikor visszanéz.~Rossz dolog volt
125 XXII  |             te semminek sem örülsz, mikor szomorú vagy, mikor semmit
126 XXII  |         örülsz, mikor szomorú vagy, mikor semmit sem óhajtasz, akkor
127 XXIII |            úr még nincs felöltözve; mikor pedig azt mondjuk, hogy
128 XXIV  |             olykor sáros csizmával, mikor a lovakat nézték, tapasztalja,
129 XXIV  |             csábító otthon.~Azután, mikor egy férfi fejébe vette azt,
130 XXIV  |           nőtől is lehet félteni.~– Mikor látod, én úgy szeretlek!
131 XXIV  |          vele… Hogy szidta magában, mikor felébredt!~Pedig ki tudja,
132 XXV   |            nem tartóztatva többé. – Mikor én naponta azon imádkoztam
133 XXV   |           sohase lássam meg többet, mikor én kerültem azt a helyet,
134 XXVIII|    messziről, mert akkor is zöldek, mikor minden más fa lehullatta
135 XXIX  |            gyermekek szokták tenni, mikor jókedvök van. Ki tudja,
136 XXXI  |             nagybátyja bolond volt, mikor megházasodott, és így sem
137 XXXI  |            nótát húzzák a cigányok, mikor a temetőbe viszik: „Múlik,
138 XXXI  |       emlegettek előtte, odalett, s mikor érezte elközelgetni halálát,
139 XXXI  |        néha-néha vetődött be ismét, mikor már nagyon meggyűlt benne
140 XXXI  |            most is úgy beszél, mint mikor még milliomokat prédált