Part

  1 I     |           hogy neki meg mi kell.~– Nekem nem kell egyéb, mint egy
  2 I     |               kiálta a bohóc. – Az nekem atyámfia, azt nem szabad
  3 I     |      szóval:~– Hátha ezt a csárdát nekem adná a nagyságos úr, kocsmárostól,
  4 I     |   megfogott az úton. Mármost adjon nekem – comment s’appelle cela? (
  5 I     |    Forspontot?~– Az, az, forspont! Nekem kell forspont, mindjárt.~–
  6 I     |         déplorable gunyhóban, s az nekem mulatság. Azt fogom képzelni,
  7 I     |       asztalra, és töltsön poharat nekem. A votre santé, messieurs
  8 I     |         lakik, sok szüksége van, s nekem nem hagyott az apám többet,
  9 I     |         mennek a törvényszékhez, s nekem el kell hagynom Párizst.
 10 I     |   bíbictojással, s reggelre meghal nekem; amiről engem rögtön tudósítottak.~–
 11 I     |             mille tonnerres! Merje nekem még valaki mondani, hogy
 12 I     |           gorombán beszél, mert az nekem jobban tetszik. Úröcsém
 13 I     |           segíthetek rajta; a pénz nekem is kell; én is bolondokra
 14 I     |           itthon termő bolondokra, nekem vannak betyár pajtásaim,
 15 II    |          volt mondva, ön megfelelt nekem! – kacagott az ifjú dandy. –
 16 II    |          csak ilyen jó újságot tud nekem mondani, tudok én önnek
 17 II    |   mulattató dolgok ezek, amiket ön nekem beszél – szólt felkacagva
 18 II    |        hiszi, amit ön mond. Csupán nekem kell tudnom az igazat; mert
 19 II    |         spanyol grand életmódja. S nekem az egyiknél az embarras
 20 II    |          hogy ők kölcsönözhetnének nekem; ellenben hat fehér lóval
 21 II    |            uram, de hát mi szükség nekem mindezt meghallanom?~– Annak
 22 II    |              Enfin, mit használ az nekem?~– Vagy úgy? – kiáltá a
 23 II    |       szándékkal jött hozzám, hogy nekem egészen más betegség jeleit
 24 II    |    komolyan véve a dolgot –, ön ad nekem egymilliót, én adok önnek
 25 III   |       hazám nyelvén beszélni, s az nekem olyan jólesik, de olyan
 26 III   |       sírja, kinek munkáit olvasni nekem többet ér minden mulatságnál,
 27 III   |      sírját szokta látogatni?~– Az nekem a legkedvesebb emberem.
 28 III   |            és olyankor úgy tetszik nekem, mintha ővele magával beszélnék.
 29 IV    |   szenvedélyéből, minő hálával fog nekem tartozni. – „Mindennel,
 30 V     |      megbetegednék.~– Jeanette, ön nekem rosszat kíván.~– Világért
 31 V     |              Tudja, Jeanette, hogy nekem az a bajom nem szokott lenni,
 32 V     |        hiszi ön, Jeanette, hogy ez nekem rosszulesik? Catalani mindezt
 33 VI    |         páholyaikban vannak.~– Mit nekem Nemours és Berry hercegnők? –
 34 VI    |        ismeritek, hogy ki az. Csak nekem mondjátok meg, hogy a többiek
 35 VI    |         lehajítani?~– Fripon! Lesz nekem.~– Az istenért, azt ne cselekedje
 36 VII   |         irántok.~– Ejh, hagyjon ön nekem ilyen faggatásokkal békét!~
 37 VII   |          önt? Milyen nagy kín volt nekem, hogy nem tudtam önt magamban
 38 VII   |           amit akartam.~– Pedig az nekem gyönyör lett volna. Kik
 39 VII   |           hallani fogják. Rég volt nekem egy bizarr eszmém, csak
 40 VIII  |          Nem tudom, nemzetes uram, nekem csak arra volt gondom, hogy
 41 VIII  |        nótámat, mikor megindulnak, nekem pedig tartsa a lovamat két
 42 VIII  |       Miska, te derék fiú vagy! Te nekem megtetszettél. Mármost te
 43 VIII  |          anyád?~– Egy szikra sincs nekem. Sohasem láttam egyiket
 44 VIII  |  kalendáriomcsináló; hát mi gondom nekem arra?~– Ej, ej, gondolj
 45 VIII  |          vagy, aki kezet csókolhat nekem, ha hajdúmnak megfogadom,
 46 VIII  |         különféle nemesi leveleit; nekem nem volt egyéb dolgom, mint
 47 IX    |           Mind régen tudom én azt. Nekem is mondták, hogy a leány
 48 X     |           esztek? Minek sírtok itt nekem?~A leányok kötényeiket emelték
 49 X     |        legkisebbik leányát adja át nekem. Én fel fogom őt nevelni
 50 X     |            valami kifogása? Vethet nekem valaki valamit szememre?
 51 X     |          Hát miért mondja el az úr nekem mindezeket?~Mayer úrban
 52 XI    |         lovag –, ezelőtt tíz évvel nekem is volt egy kedvesem, menyasszonyom,
 53 XI    |     kölcsön; majd ha gazdag leend, nekem vissza fogja azt fizetni,
 54 XII   |       Miért teszem pedig azt? Arra nekem különös okaim vannak. Lássa,
 55 XII   |  közrendűek között nem fordul elő. Nekem az apám is különc volt,
 56 XII   |      kihívást elfogadni?~– Mert az nekem címtársam, mert az fogadott
 57 XII   |     magáért; úgy, de eltávozott, s nekem okaim vannak meg nem mondani
 58 XII   |      verekedni mestere helyett? Ön nekem valami hetvenkedő, kötekedő,
 59 XII   |          mosolyodjék.~– Mindegy az nekem, uraim; én tudok pisztollyal,
 60 XII   |      Sándor keserűen mosolygott.~– Nekem mindegy. Előttem nem becsesebb
 61 XIII  |     gyarapítására.~– Fogadom, hogy nekem különb gyűjteményem van,
 62 XIII  |         gondja arra kendnek?~– Óh, nekem egy csepp gondom sincs rá;
 63 XIII  |            hajdú vagyok, mi dolgom nekem a nagyurak ügyeibe beleavatkozni.
 64 XIII  |        Van-e már szeretőd?~– Nincs nekem – monda a lyány lesütve
 65 XIV   | bálványképül tartogattál magadnak, nekem mosolyköteles rabnőm, ki
 66 XIV   |            idvességet ígéred neki, nekem lábaimhoz borul, s kezemet
 67 XIV   |       viszonyait Abellinóéval, aki nekem halálos ellenségem – én
 68 XIV   |          láb alatt vagyok, ő pedig nekem a nyakamon van. Ő azt akarja,
 69 XIV   |     ellenségek legyünk, s minthogy nekem valószínűleg rövidebb utam
 70 XIV   |           fegyverekkel történik. Ő nekem a minap nevem napjára egy
 71 XIV   |             az a bot csak embléma. Nekem, mint mondám, egy tervem
 72 XIV   |            megjelent tünemény adta nekem e biztatást, és hogy visszatértem
 73 XIV   |        tréfa. Miért adná ön azt át nekem?~– Mert látod, én már meguntam
 74 XIV   |           ha én úgy akarom. Látod, nekem nincs fiam, és te egészen
 75 XIV   |        amilyet szeretnék, ha volna nekem.~Sándor szelíden csókolá
 76 XIV   |            általa – hozzámegyek.~– Nekem? Ne nekem szerezz örömet,
 77 XIV   |           hozzámegyek.~– Nekem? Ne nekem szerezz örömet, hanem magadnak;
 78 XV    |        nagyon rosszak, de úgy kell nekem, magam vagyok az oka, minek
 79 XV    |             hogy meghunyászkodnék, nekem áll az a legnagyobbik, s
 80 XV    |        olyan tisztességesen, ahogy nekem tetszik. „No, várjatok,
 81 XV    |          ruhákat, amiket ők vettek nekem, előkerestem azokat, amiket
 82 XV    |   hallhassam, mikor mással beszél. Nekem nincs több kívánságom.~Boltay
 83 XV    |     leányaihoz (Mayerné megijedt), nekem vannak ott holmi hímzéseim,
 84 XV    |        vetik, azokat fogja elhozni nekem.~(Ah, okos leány, arany
 85 XV    |         meg a néninek, hogy vegyen nekem egy köteg kasmír harrast,
 86 XV    |            alá fűzé.~– Kívánjon ön nekem szerencsét, tisztelt barátom!
 87 XV    |             Úgy látszik, mintha ön nekem ezer arannyal tartoznék.
 88 XVII  |        látjuk egymást. Ön tartozik nekem egy látogatással. Én már
 89 XVIII |      legyen neki.~– Hát mit hozott nekem, édes jó Varga bácsi? –
 90 XVIII |            édesatyám volna, s most nekem mint leányának, tanácsot
 91 XVIII |        mondja el őszintén, nyíltan nekem, mit tart felőlük, milyen
 92 XVIII |        mondám, amit valóban érzek. Nekem is volt egy leányom. Régen,
 93 XVIII |      gondold, hogy ide indultunk), nekem különben is egy régi perem
 94 XVIII |        Kárpáthy János úrral (tehát nekem köszönöd, hogy bennünket
 95 XVIII |          ezt nagyon sajnálom, mert nekem megígérte, hogy tartandó
 96 XVIII |           akkorra meg kell jönnie. Nekem szavát adta, hogy akkorra
 97 XVIII |       lakomán azután te fogsz majd nekem ismét segíteni, s egy hétig
 98 XVIII |      örvendetes. Meg fogja azonban nekem engedni, kedves húgom, hogy
 99 XXII  |              Ezt tehát megígéri ön nekem?~– Boldog vagyok valamit
100 XXIII |        tőlem Kárpáthyék! Mi gondom nekem arra? Tőlem beszélheti a
101 XXIII |           s más effélét; mi gondom nekem mindezekre? Annyit sem gondolok
102 XXIII |            a további hitelezést, s nekem meg kell tanulnom a gazdálkodást,
103 XXIII |        akkor főbe lőhetem magamat. Nekem mindenáron kell tudnom valamit,
104 XXIII |      foghatom, miért mondod ezeket nekem? Úgy nézek-e én ki, mint
105 XXIII |    furfangos prókátorok kezébe; de nekem hagyj békét, én gentleman
106 XXIV  |         veled? Az nem lehet, mondj nekem igazat.~Rudolf elkomorodott,
107 XXIV  |      inkvizícióra álltam elő vele. Nekem nem tetszik, engem nyugtalanít,
108 XXIV  |             Utoljára is, mi gondom nekem a világra, nekem az egész
109 XXIV  |            gondom nekem a világra, nekem az egész világ te vagy.
110 XXV   |      csintalanul csevegve Flóra. – Nekem megsúgta a kisujjam, hogy
111 XXVI  |       lobogtatva.~– Mit gratulálsz nekem, te makk csali? – (Lám,
112 XXVII |          Nos, uram; mi az, amit ön nekem akar mondani, hogy mások
113 XXVIII|        nyomon, s adj át két agarat nekem, én az erdő felől megkerítem
114 XXIX  |     menjünk – sürgeté őt Rudolf. – Nekem fáj az, amit te beszélsz.~–
115 XXIX  |          beszélsz.~– Neked fáj, és nekem jólesik. Egész napokat elültem
116 XXIX  |         őfölötte, ugyanazon ifjak. Nekem oly szép volt ez ének mind.~–