Part
1 I | enyimek, mert én csak árendás vagyok a háznál, hanem van elég,
2 I | megharagudott.~– Én meghalok. Én nem vagyok bolond, hogy többet felakasztassam
3 I | Hát maga a kocsmáros?~– Én vagyok; hát az úr kicsoda? Honnan
4 I | valami beduin barakkban vagyok, s ez itt a Nílus áradva
5 I | nemes Bús Péter, és én meg vagyok vele elégedve.~– Ah, óh,
6 I | aludni. És én gentleman vagyok, kit refüzírozni nem lehet.~–
7 I | rontani; én igaz gentleman vagyok, aki minden társaságban
8 I | Le voilà! Az éppen én vagyok – szólt az idegen az egyik
9 I | nagybátya, az a gazdag betyár én vagyok, és nem haltam meg.~Abellino
10 I | volna?~– Az úgy van. Én vagyok az a Kárpáthy János, kit
11 I | szeretem én azt, én már ahhoz vagyok szokva, hogy velem még a
12 I | én ráérek, én még fiatal vagyok.~S ezzel elkezdett valami
13 II | a divaturak címe) – öné vagyok egész cipőm talpáig.~– Monseigneur! –
14 II | plaisantériával – én öné vagyok egész a pincém fenekéig.~–
15 II | dolog messze elhúzható. Így vagyok én tehát. Képzelje, az örökség,
16 II | az igazat; mert én bankár vagyok. Hanem én hallgatni szoktam.
17 II | azonban én praktikus orvos vagyok, s meglátom a szenvedés
18 II | összeg. Jó. Én azt is kész vagyok önnek előlegezni.~Kárpáthy
19 II | Fölösleges skrupulusok; én nem vagyok nagybátyám iránt semmi kegyelettel.~
20 II | követhetne.~– Eziránt meg vagyok nyugodva, különben alig
21 II | tilalmait. Óh, én hozzá vagyok szokva az aszkétai lemondásokhoz;
22 III | beszélnek, én is magyar vagyok.~Az ifjú munkásnak örömkönny
23 III | kijöttem, most visszatérőben vagyok.~Rudolf hidegen szólt közbe,
24 III | önt Párizsban?~– Munkás vagyok, uram, asztaloslegény Gaudcheux
25 IV | alterálva, egzaltálva, fatigálva vagyok.~Hirtelen széket toltak
26 V | írtam, egyszerű kézműves vagyok s minden érdekem, ami önhöz
27 V | mint hazám leányára, büszke vagyok. N. N.~Az egyszerű, cifrázatlan
28 VI | énekli. – Várjanak! Itt én vagyok a királyné.~A fiatal óriások
29 VI | tapskereskedő –, bukott ember vagyok, itt idegen kezek működnek,
30 VI | nagy ember!~– Ah, uram, nem vagyok én többé nagy ember. Összetört,
31 VI | Összetört, semmivé tett ember vagyok. Hallja ezt az embergyilkoló
32 VII | Fennimor és a többi.~– Nyomon vagyok, uraim – szólt Abellino. –
33 VII | Megcsókolál, midőn nem vagyok tiéd, míg férjemtől nem
34 VII | még? Én hasznavehetetlen vagyok.~– Nem úgy, édes Rudolf,
35 VII | Lássa, én kegyeskedő nem vagyok, de isten nevét szeretem,
36 VIII | esztendeje már, hogy az vagyok.~– Tudod-e, hogy hány akó
37 VIII | pünkösdi királyságért.~– Ki vagyok, mi vagyok? Sohase kérdezzék;
38 VIII | királyságért.~– Ki vagyok, mi vagyok? Sohase kérdezzék; ha legyőznek,
39 VIII | Márton dacosan –, én nem vagyok fáradt, sem a lovam, mi
40 VIII | indítványoztak.~– Én mindenre kész vagyok! – monda az idegen legény.~–
41 VIII | Ha csak ez kell, én kész vagyok rá.~– Mindenüvé eljársz
42 VIII | vagy többé úr!~– Hát mi vagyok?~– Mi vagy? Paraszt vagy,
43 VIII | Én nemes Kiss Mihály vagyok, Almásfalva birtokosa, melyet
44 VIII | és most én is nemesember vagyok; itt a címer a gyűrűmön.~
45 X | mert én részemről kész vagyok a hercegprímásig felmenni,
46 X | valami országos hírű csaló vagyok, aki rossz példát ad gyermekeinek,
47 XII | íze reszketett. – Én itt vagyok.~De már ekkorra nyílt a
48 XII | Én Kárpáthy Abellino vagyok – monda az idegen.~Boltay
49 XII | vannak. Lássa, én különc vagyok. Ez rendkívüli valami, ami
50 XII | mind a két tanú.~– Én meg vagyok bízva Boltay úr által, hogy
51 XII | kezével – én e számadást kész vagyok bárhol és bármikor kielégíteni.~
52 XII | én tegnap óta címtársa vagyok Boltay úrnak, s akármely
53 XII | szokásos.~– Hisz uram, nem én vagyok a kihívó, hanem önök.~Erre
54 XII | a fa ott nincs, maustodt vagyok, maustodt! – Maustodt! Majd
55 XIII | érdemes jószágigazgató –, nem vagyok én azon kitüntetésre érdemes.~
56 XIII | annak hát egyenesen magam vagyok az oka; szegények nem tehetnek
57 XIII | erdőről; a minap agarászaton vagyok többedmagammal, s utolér
58 XIII | válaszolt nagy alázatosan:~– Nem vagyok én méltó ezen úri kegyre,
59 XIII | fognék immár, miután benne vagyok a nemszeretem dolgokkal
60 XIII | csak egy kótyomfitty hajdú vagyok, mi dolgom nekem a nagyurak
61 XIV | magával az érdemes mesterrel vagyok szerencsés szólhatni?~Boltay
62 XIV | birkózni hívja.~– Igenis, én vagyok az, nem tagadom.~Az éltes
63 XIV | hangzású nevet mondjak ki: én vagyok Kárpáthy János… Csak tessék
64 XIV | mert én nemesember nem vagyok, én párbajt nem fogok víni,
65 XIV | halálos ellenségem – én is az vagyok neki. Ez atyafiságos viszonyt
66 XIV | üzértől. Így én neki láb alatt vagyok, ő pedig nekem a nyakamon
67 XIV | enyim, én asztalosmester vagyok, nem fábrikálok botokat,
68 XIV | újra kezdek élni! Én nem vagyok bigott ember, uram, de midőn
69 XIV | valóban remek.~– Büszke vagyok rá. Éjjel-nappal erről gondolkozom.~–
70 XIV | leendesz.~– Arról bizonyos vagyok.~– Hát ahhoz mit szólsz,
71 XIV | osztozunk. Látod, ilyen ravasz vagyok én. Fáradság nélkül akarok
72 XIV | jókedvével a mester. – Vénebb vagyok én már, mint az apám. Majd
73 XIV | nyugtatva.~– Háladatlan vagyok, ugye, hogy nem tudom szeretni
74 XIV | világban. Ah, még erre nem vagyok elég olcsó!~S azzal büszkén
75 XV | nem beszélte magát.~– Én vagyok az a szerencsétlen Mayerné –
76 XV | milyen szerencsétlen anya vagyok én. Óh, óh, Boltay úr, maga
77 XV | de úgy kell nekem, magam vagyok az oka, minek neveltem őket
78 XV | Ezzel jöttem ide, uram. Így vagyok, ahogyan lát. Semmim sincsen
79 XV | hiszen bizony egy cseppet sem vagyok én éhes, inkább el vagyok
80 XV | vagyok én éhes, inkább el vagyok keseredve, annyit eszem
81 XV | rosszul esik, hogy érzéketlen vagyok.~Teréz tudott volna mit
82 XV | aludni, egy cseppet sem vagyok álmos. Tán hogy ismeretlen
83 XV | álmos. Tán hogy ismeretlen vagyok a szobában. Mindig oda képzelem
84 XV | leányom. Jaj, be boldog vagyok én, hogy melletted lehetek.
85 XV | kincset nyertem ma. Boldog vagyok. Semmi szükségem sincs a
86 XVIII | emlékezik valaki, s én hajlandó vagyok attól tartani, hogy Rudolf
87 XVIII | előre számító, milyen ravasz vagyok én!~Ah, ezen ismét nagyon
88 XVIII | keresztneve, egészen confuse vagyok a sok családi névtől, amivel
89 XX | helyeslem, s magam is részvevő vagyok valamennyiben, meg nem vonnám
90 XX | tért át.~– Minélfogva bátor vagyok azon szerény indítvánnyal
91 XXI | ellenállhatlanság hírével bír.~– Nem vagyok féltékeny, nagyságos kisasszony.
92 XXII | megígéri ön nekem?~– Boldog vagyok valamit kedvedre tehetni.~–
93 XXII | Hidd el, hogy csak akkor vagyok boldogtalan, midőn látom,
94 XXII | igen-igen szerencsétlen vagyok.~– Jövő nyárra fördőkre
95 XXIII | engemet, barátom? Kémed vagyok én neked, ki a családok
96 XXIII | estélyeket, de most nem vagyok elég gazdag, hogy azokban
97 XXIII | Látod, hogy én ruinált ember vagyok; ördögi, pokoli cselszövénnyel
98 XXIII | hagyj békét, én gentleman vagyok és sem kém, sem fizetett
99 XXIV | fecsegünk?~– Jó hallgató vagyok.~– E napokban egy örömhír
100 XXIV | bebizonyítom előtted, hogy nem vagyok könnyelmű, nem vagyok gyönge –
101 XXIV | nem vagyok könnyelmű, nem vagyok gyönge – még irányodban
102 XXIV | gyönge – még irányodban sem vagyok gyönge.~Azzal a csengettyű
103 XXV | Rudolf elbámult.~– Látod, nem vagyok oly könnyelmű, mint gondolod,
104 XXV | könnyelmű, mint gondolod, nem vagyok gyönge, még irányodban sem,
105 XXV | önnek keresni fel engem? El vagyok veszve, mert elhagyott az
106 XXVI | elcsodálkozva.~– Az, hogy én férfi vagyok, és nem engedem, hogy előttem
107 XXVIII| szelíden –, én azon kézműves vagyok, kihez ön annyi szívességgel
108 XXIX | őt szeretem. Olyan hideg vagyok iránta, mint akit sohasem
109 XXIX | meghallják önök, hogy beteg vagyok, ne tartsanak imát a templomban
110 Vegszo| illeti, tehát kénytelen vagyok egész őszintén megvallani,
111 Vegszo| nyelvünkben, hogy kénytelen vagyok a régieket visszakérni s
|