Part
1 I | az. Meg kell tudni, hogy Jancsi úr van abban a szobában.~–
2 I | que cela? Ki az ördög az a Jancsi úr?~– Hát Jancsi úr. Nem
3 I | ördög az a Jancsi úr?~– Hát Jancsi úr. Nem hallotta az úr soha
4 I | hallotta az úr soha hírét Jancsi úrnak?~– Ah, c’est fort,
5 I | Eh bien, hát mi baj van Jancsi úrral? Megyek be hozzá,
6 I | most tudunk annyit, hogy Jancsi úrnak hívják; hogy miért
7 I | deklamálva hevenyében, míg maga Jancsi úr kapott egy szál hegedűt
8 I | Mindenki meg volt zavarodva. Jancsi úr kiejté kezéből a vonót,
9 I | jobban elbámult mindenki. Jancsi úr most már éppen felült
10 I | vontatott hangon kérdé Jancsi úr:~– Az úr egy Kárpáthy?
11 I | úr egészségére, monsieur Jancsi!~Jancsi úr hallgatott; szemei
12 I | egészségére, monsieur Jancsi!~Jancsi úr hallgatott; szemei folyvást
13 I | mind a levegőbe van fújva.~Jancsi úr mindig merevebb tekintettel
14 I | Kárpáthy János, kit a köznép Jancsi úrnak csúfol, ahogy az úrnak
15 I | cher oncle! Adieu, kedves Jancsi bácsi! Tisztelem a kisasszonyokat
16 VIII | őnagyságát, méltóságos Jancsi urat megtisztelni annak
17 VIII | szerint.~Ez nem tréfa, mert Jancsi úr szelídített medvéket
18 VIII | a nagyságos Jan – Ján – Jancsi úr?~– Ejnye, majd alig látja
19 VIII | hogy a legfőbb patrónus, Jancsi úr, a gazdag nábob, elindula
20 VIII | porfelleg jelenti, hogy Jancsi úr közelít, a dombra állított
21 VIII | azt a tréfát gondolta ki Jancsi úr, hogy Vidra cigányt felöltöztette
22 VIII | ripők kompániából állott Jancsi úr környezete, kik mind
23 VIII | pályatér ezerlépésnyi volt.~Jancsi úr már inteni akart aranygombú
24 VIII | két versenyzőt illetheti, Jancsi úr felállva nézi az érdekes
25 VIII | paripáikat hozatták elő, még Jancsi úr is nekihajtatott parasztszekerével.
26 VIII | az esküdtek felvezették Jancsi úrhoz az új pünkösdi királyt,
27 VIII | maradjanak egymással egyedül.~Jancsi úr lábait egy nagy kád vízben
28 VIII | megbiccenté fejét~– Nem bánom.~Jancsi úr megnézé óráját:~– Most
29 VIII | hirtelen kezdték kifelé cepelni Jancsi urat is. Aki legkevésbé
30 VIII | Kis Miska kedvence lett Jancsi úrnak s a környékbeli minden
31 VIII | hogy pénze mindig van elég.~Jancsi úr csak titkon nevetett
32 VIII | mutatni be a társaság előtt. Jancsi úr nem adta volna e tréfát
33 VIII | várakozzék az előszobában, s Jancsi úrhoz csak akkor bocsáttassék
34 VIII | tíz percig az előszobában?~Jancsi úr szájában pipa volt, melyet
35 VIII | gyújtson rá maga; eléri.~Jancsi úr rámeresztette szemeit.~
36 VIII | selyemkendőjével.~– Hát aztán! – kiálta Jancsi, ki kezdett dühbe jőni. –
37 VIII | a legbiztosabb jogcímen.~Jancsi úr csodájában majd hanyatt
38 VIII | hol a nyáron át lakom.~Jancsi úr előtt tökéletesen megfoghatóvá
39 VIII | itt a címer a gyűrűmön.~Jancsi úrnak ez a tréfa még a saját
40 XIII | kárpátfalvai kastélyban, Jancsi úr legkedvencebb lakhelyén,
41 XIII | rikkantani magát.~Akik ismerték Jancsi urat, már július vége felé
42 XIII | nábobunk, ki holta napjáig Jancsi maradt.~Az ő kezeinek nyomai
43 XIII | templom tornyát, melyet Jancsi úr kétakkorára építtetett,
44 XIII | virtuózok zengedezének; Jancsi úr ehelyett az angolkert
45 XIII | árendások számadásai, kik Jancsi úr roppant birtokán felezik
46 XIII | nemzetes Varga Péter uram, egy Jancsi úrral hasonkorú férfi, kinek
47 XIII | kinek apja kondás volt Jancsi úr apjánál, s akit azért
48 XIII | ütni-verni. Ami tudományt Jancsi úr nevelői az ifjú úrra
49 XIII | sarkantyús lábait, felballag Jancsi úr elé, ki ott várakozik
50 XIII | Végre az archívumba jutott. Jancsi úr, meglátva a közeledőt,
51 XIII | venni, hogy kezét odanyújtsa Jancsi úrnak, kinek a világon tán
52 XIII | beszél kend! – förmedt rá Jancsi úr.~– Hiszen mindegy volna
53 XIII | kend a száját! – rivallá rá Jancsi úr; mire Palkó komikus szófogadással
54 XIII | kegyeskednék azokat meghallgatni.~Jancsi úr inte, hogy felajánlja
55 XIII | idén – menté a tiszttartót Jancsi úr. – Megdűlt a gabona,
56 XIII | kezdenek gazdálkodni – monda Jancsi úr, miután jól kikacagta
57 XIII | észrevételre jónak látta Jancsi úr filozófus válasszal felelni.~–
58 XIII | számadást át sem tekinté Jancsi úr. Minek? Bosszantsa magát
59 XIII | kegyelmedet, Péter – szólt Jancsi úr, mint negyven év óta
60 XIII | fordulni a méltóságos úr felé.~Jancsi úr nevetett, amint Varga
61 XIII | is oly kiválólag szereti Jancsi úr, mint a többi kedvenc
62 XIII | kend a száját? – kiálta Jancsi úr a háta mögött álló Palkóra. –
63 XIII | itt van a száz forint.~Jancsi úr az oldalait tartotta
64 XIII | ezt a jeles egyéniséget Jancsi úr; hanem annyit mondhatni,
65 XIII | mártogatná a kalamárisba.~Ez is Jancsi úr bolondja. Mert neki nem
66 XIII | szutykot; mire visszatért, Jancsi urat az ablakban találta,
67 XIII | majd meglátjuk azonnal.~*~Jancsi úr alig bírta bevárni a
68 XIII | tapogatta sorra a kövér vadakat. Jancsi úr az ablakredőnyök közül
69 XIII | keljen fel, itt a csizma!~Jancsi úr virgonc erővel ugrott
70 XIII | tudakozódék csizmáit felhúzva Jancsi úr.~– Ő volt a legelső.
71 XIII | szólt tréfásabb akkordbul Jancsi úr. – Mondd csak, ki van
72 XIII | gyerek.~Ezalatt felöltözteté Jancsi urat, megfésülé, megmosdatta,
73 XIII | egyszer színe elé kaphatván Jancsi urat, az isten nevében úgy
74 XIII | különös véletlen felmenté Jancsi urat e keserves mulatság
75 XIII | szádon többet! – kiálta rá Jancsi úr. – Ha az befog bennünket,
76 XIII | valának az érkezett vendégek, Jancsi úr addig senkivel sem szólott,
77 XIII | szokott eszmekörébe térni.~Jancsi úr szokatlan megilletődése
78 XIII | gazdáját, hogy menten elájult.~Jancsi urat máskor az ilyen dolgok
79 XIII | bírt olcsó haszonbérben Jancsi úrtól, óriási sajtot hozott
80 XIII | ugrottak a vendégsereg közé.~Jancsi úr most mindezen dolgokon
81 XIII | minden öröm mellett, amivel Jancsi úr megtisztelőit fogadta,
82 XIII | várt földesurára. Máskor Jancsi urat, mikor a lépcsőn ment
83 XIII | segítségért kiabált.~Ezalatt Jancsi úr leszállt a csomóba gyűlt
84 XIII | foganatja lehessen az égben.~Jancsi úr, mint rendesen szoká,
85 XIII | Kívánom tiszta szívből!”~Jancsi úr megajándékozá a legényt,
86 XIII | szót.~Az a jó szokás volt Jancsi úr névnapján, hogy a köszöntő
87 XIII | vinni a vendégségbe, ott ült Jancsi úr mellett az asztalnál,
88 XIII | mindig férjhez ment az, mert Jancsi úr gazdagon kiházasítá,
89 XIII | kétértelműen Horhi Miska.~Jancsi úr atyai leereszkedéssel
90 XIII | az órában férjhez adlak.~(Jancsi úrnak az esze tisztul –
91 XIII | is odavegyíté magát, de Jancsi úr félrehajtá őt botjával.~–
92 XIII | kérdé magyarázó hangon Jancsi úr. – Hol van ennek a lyánnak
93 XIII | megelégszel vele? – kérdé Jancsi úr a lyánkától.~Zsuzsi fülig
94 XIII | odaszökött, kezén fogá a lyánt; Jancsi úr adott nekik áldást és
95 XIII | palotába, újabb öröm várt Jancsi úrra. Kutyfalvi Bandi, kiről
96 XIII | vártál!~– Ki az? – kérdé Jancsi úr örömtől ragyogó arccal.~–
97 XIII | Mért hagytad el? – kérdé Jancsi úr sürgető örömmel a mindinkább
98 XIII | az egész szekérrel van.~Jancsi úr reszketett az örömtül.
99 XIII | nem mondta, hogy repüljek.~Jancsi úr addig senkihez sem szólt,
100 XIII | Ki-ki helyéhez sietett; Jancsi úr az asztalfőhöz indult.
101 XIII | Most megbotránkozva kiálta Jancsi úr a széke mögött álló Palkóra:~–
102 XIII | legyen neki hova ülni…~Jancsi úr ábrázatja szépen kigömbölyödött
103 XIII | meneküljön. Jobb felől ült Jancsi úr mellett az esperes, az
104 XIII | érkezék meg – azonban egyedül.~Jancsi úr leveretten ült vissza
105 XIII | megtudja, vajon aláírta-e Jancsi úr a ** kollégiumot érdeklő
106 XIII | együtt ittak az asztalnál Jancsi úrral, most együtt mulattak
107 XIII | nem örökölt valóban, vagy Jancsi urat, hogy ha már meg akart
108 XIV | most már haragszik érte, ha Jancsi úrnak szólítják. Mind kívül,
109 XIV | nagyapád lehetnék, s most Jancsi urat mutatja be kérő gyanánt.~
110 XXIII| sző viszonyt, hogy az öreg Jancsi úr maga csődíti a házibarátokat
|