Part
1 I | ki a kegyetlen sors által arra volt hivatva, hogy a keresztúti
2 I | Majd én csak verset írok arra, aki megeszi.~– No, hát
3 I | jövedelmet; kérem, mi az arra, hogy abból az ember illendően
4 II | alkalmak mind igen kínálkozók arra, hogy egy ügyes, figyelmező
5 II | előtt, fenn kell tartani, arra pedig csak egy mód van:
6 II | adok önnek, hanem egyúttal arra is vigyázok, hogy életében
7 III | hogy mindene van, ami kell arra, hogy éljen.~– Bora, búzája,
8 III | van neki miből élni, nincs arra szorulva, hogy szellemét
9 IV | ember örökké igényt képezhet arra, hogy fiatalnak tartassék.)~
10 IV | melaleucabokrétára, azonfelül arra sincs születve, hogy valaha
11 IV | irgalommal. Én tudom, mi sors vár arra, aki innen elmegy. Kegyelem
12 V | elmondják, hogy erre meg arra a szereposztályra már alkalmatlan
13 V | Légy nyugodt, és ne gondolj arra többet.~– Én ne gondoljak
14 VI | mikor tapsoljanak; tehát arra kell vigyázniok, hogy a
15 VI | színlést. Ő egyenesen buzdítja arra imádóit, hogy előtte a többi
16 VI | Természetesen, aki jelen nem volt, arra nem háramlott semmi.~A szépasszony
17 VI | hang „bravó”-t kiált, s arra elkezd számtalan tenyér
18 VI | ügyeit. Ezek jók voltak arra, hogy a kötelőzködés fegyvereit
19 VII | lefejeztetett. Mert ez is elég arra, hogy az ember divatba jöjjön.~
20 VII | különben is nagyon alkalmas arra, hogy a benne támadt égés
21 VII | aki onnan leereszkedik arra a veszélyre, hogyha ön elhagyja,
22 VII | egy bizarr eszmém, csak arra vártam, hogy unokám felserdüljön.
23 VII | istennek kellene támadni arra, hogy belőlem új embert
24 VIII | nemzetes uram, nekem csak arra volt gondom, hogy egyből
25 VIII | változatosságot ígér, s arra, hogy az ember gyönyörűségét
26 VIII | foka az ittasságnak volt arra szükséges, hogy ismerősei
27 VIII | kalendáriomcsináló; hát mi gondom nekem arra?~– Ej, ej, gondolj csak
28 IX | mégis e nehány elég volt arra, hogy gyanítni engedje,
29 IX | botornak nem tartom magamat arra, hogy most e tárgyról írni
30 X | fűnél-fánál adósságot csinált, s arra sohasem számolt, hogy azt
31 X | semmije sincs! Szegény leány!~Arra a gondolatra ki tudott volna
32 X | hogy arca eléggé zavart arra, hogy mindenki megijedjen
33 XI | szólt előtte Teréz; sőt még arra is figyelt, hogy mikor gondolkozik
34 XI | háromezer forintot szenteljek arra, hogy azon hölgynek alkalmat
35 XI | költségeket fedezze; de arra kérem, hogy ne tudassa vele,
36 XI | hálaérzet többször készteté arra, hogy Krammnét unszolja,
37 XI | viseltetik, büszkék lennének arra, és iparkodnának azt – megérdemelni.~
38 XII | Miért teszem pedig azt? Arra nekem különös okaim vannak.
39 XII | végtelenül meg volt lepetve. Arra nem volt készen, hogy ezek
40 XII | Leginkább ez volt, mi bennünket arra indított, hogy önnek e találkozásnál
41 XII | egy szót sem vesztegettek arra, hogy őt bátorítsák.~Másnap
42 XII | is szilárdul hord; csupán arra kell vigyáznod – folytatá
43 XII | remegős szívűt rendesen arra kényszeríti, hogy a nagyobb
44 XIII | társaság alapítására.~– De már arra egy batkát sem adok. Addig
45 XIII | bolond, mint többi, s csak arra van rendeltetve, hogy az
46 XIII | megbántotta.~– S mi gondja arra kendnek?~– Óh, nekem egy
47 XIII | sértő tekintet elég volt arra, hogy valakit vérben-fagyban
48 XIII | tiszttartók megjelenését, ez arra mutatott, hogy benne már
49 XIV | lássa, ez elégséges ok arra, hogy halálos ellenségek
50 XIV | Úgy van, másfél millió vár arra, aki engem örökölni fog,
51 XIV | hátralevő napokat szeretném arra fordítani, hogy a bolond
52 XIV | az. Szerelem visz téged arra, hogy szerelem nélkül egy
53 XV | kitalálni. De nem is volt arra szükség, mert a szomorú
54 XV | Ezt az egyórai távollétet arra használta Boltay mester,
55 XV | hazudott először életében, arra is a végső szükség kényszeríté;
56 XV | munkával levén elfoglalva, arra sem ért rá, hogy parányi
57 XV | talált; Boltay mester csak arra kért engedelmet, hogy pipára
58 XV | hallhatja, vagy mikor dalol; sőt arra is vállalkozott, hogy egy
59 XV | Önzés. Nemigen alkalmas arra, hogy a gyermeki szeretetet
60 XV | tehát alkalom sem volt arra, hogy róla leánya előtt
61 XV | sokkal csekélyebb.~Csupán arra kérte tehát Kárpáthy leendő
62 XV | felelte, hogy van őneki arra oka elég.~Egy napon Teréz
63 XV | folyosó alatt– olyan jólesett arra gondolni, hogy hozzá közel
64 XV | unokaöccse, aki prókátor, arra akar hagyni mindent. Természetes
65 XV | roham. Döbbenjen meg a leány arra a gondolatra, hogy mi lesz
66 XV | fogja venni Rézit; csak arra vár, míg az anyja meghal,
67 XV | mindennap odajött hozzánk, leült arra a pamlagra, melyről megtudta,
68 XV | de pénzt ád; az okosság, arra hallgass. Leányokat elcsábítani,
69 XV | volt veled. Mikor ő csak arra várt, hogy nagybátyja meghaljon,
70 XV | úr őnagysága szállásán, s arra Fannyt ünnepélyesen meghívja;
71 XVII | beszéltem vele, okos fiú az, arra rábízhat mindent. Hogy is
72 XVII | magát János uramat, kik mind arra látszanak összeesküdve lenni,
73 XVII | szervezve nincs; csupán arra kívánjuk figyelmünket vetni,
74 XVII | egymást húzzák oda. Mindenki arra gondol, hogy sok embert,
75 XVII | delnői? Érdemesítik-e őt arra, hogy magas köreikbe felvegyék?
76 XVIII | könnyelműséggel, legalább minden arra mutat, semmi sem lesz könnyebb,
77 XVIII | láthatni.~De nem is volt itt arra nagy szükség, hogy akár
78 XVIII | meg, és kényszeríté őt is arra. Olyan szép, olyan legendai
79 XVIII | Eletében először talált arra, ami után sóvárgott: egy
80 XVIII | megszerették egymást; ez arra mutat, hogy természeteik
81 XVIII | kocsikerekeket szoktam kiszedetni, de arra nem volt még eset, hogy
82 XVIII | ugyan a fiskális, de az nem arra való ember. Neki elég bosszúság
83 XIX | Lajosnak van fordítva, elég arra, hogy elduzzogjon érte holtig;
84 XIX | ásítson.~– Felelet volt ez arra, amit mondtam? – kérdé Szentirmayné
85 XIX | minden férfiak között, s arra gondolt e percben.~– Tehát
86 XX | ember úgy szokott haragudni arra, akit nem ismer. Természetesen
87 XXI | miben halt meg. Flóra pedig arra gondolt, ha most Rudolf
88 XXI | szájáról.~E kiáltás csak arra buzdítá Matyit, hogy még
89 XXII | tartják, és nem gondolnak arra, hogy ő e részvétet nem
90 XXII | engedékeny, mert ezáltal csak arra kényszerít, hogy még követelőbb
91 XXIII | Budhurból.~– Elébb felelj arra, van-e még itt valami híre
92 XXIII | Kárpáthyék! Mi gondom nekem arra? Tőlem beszélheti a világ,
93 XXIII | Annyit sem gondolok rá, mint arra, hogy a majmom mit álmodott.~
94 XXIV | egészen más. A nő születve van arra, hogy házikörében is szép
95 XXIV | futotta végig lelkét. Mindig arra gondolt:~– Ezt az asszonyt
96 XXIV | szép, mint volt, de gondolt arra, hogy árnyékot fog vetni
97 XXIV | volt irántam. Egész este arra sem érdemesített, hogy hozzám
98 XXIV | szóljon, én mindig készakarva arra jártam, ahol Rudolf áll,
99 XXV | mégis több volt, mint elég arra, hogy az ember boszonkodjék.~
100 XXV | kívánságának engedett, ki őt arra kérte, hogy ott akar egy
101 XXV | vétkezett annyit, amennyi elég arra, hogy örökre el legyen ítélve.~
102 XXIX | arany. Ez, úgy hiszem, elég arra, hogy valaki a szűkölködés
103 XXXI | polgárnőnek sohasem volt alkalma arra gondolhatni, hogy itt tán
104 XXXI | szokták, az ő vénsége pedig arra való, hogy azon köröknek,
105 Vegszo| csekélységet nem iparkodnának arra fordítani, hogy nagyobbak
|