Part
1 I | hazában valaha lőni lehetett.~Mindig létezett ez a faja a tollatlan
2 I | váltotta fel, és az emberek mindig ugyanazok voltak; csak öltönyt,
3 I | levegőbe van fújva.~Jancsi úr mindig merevebb tekintettel néze
4 I | ha tetszik – enni-inni mindig talál nálam, amennyit akar,
5 I | se szálljon a szekérről, mindig saját jószágaimon mehet,
6 II | vagy egy, vagy más úton mindig pénzéhez jutott. Mikor azt
7 II | azt mondom, „pénzéhez”, ez mindig annyit tesz, hogy kétannyihoz,
8 II | éppen azért foglalkozott mindig kockáztatott vállalatokkal,
9 II | közügyekkel nem törődik, a börzén mindig leghitelesebbek voltak az
10 II | Ah, monsieur Griffard, ön mindig olyan udvarias – szólt az
11 III | az egyik egy egész fejjel mindig elébb jár, míg a másik hátrább,
12 III | keresztülolvastam már, s mindig újabb szépséget találok
13 IV | kis véletlen intermezzo mindig jó szolgálatot tehet; egy
14 VII | egész a palack fenekéig mindig sötétebben, mindig feketébben.
15 VII | fenekéig mindig sötétebben, mindig feketébben. Midőn a feneket
16 VII | mintha valakit keresne. Mindig kikerülik egymást. Apró
17 VII | eltávozása óta, s Rudolf még mindig hasztalan várta a delnő
18 VII | kíváncsiságról? Ön rossz ember, ön mindig akkor távozik el egy városból,
19 VII | már a kis unokalyányomtól, mindig unszolt még a télen, hogy
20 VIII | beszélni?~– Hat esztendeig mindig én maradtam meg pünkösdi
21 VIII | ki valahányszor iszik, mindig elzsákolja ivótársait, inni
22 VIII | vágni hátulról a bikát, az mindig sebesebben rohant; a lódobogás,
23 VIII | feltett borból előre meg lehet mindig jósolni, milyen kimenetele
24 VIII | ismerős lett velök, mintha mindig köztük lett volna, s szinte
25 VIII | sem haladta túl, a poharat mindig körömpróbáig hajtotta fel;
26 VIII | tapasztalni, hogy pénze mindig van elég.~Jancsi úr csak
27 IX | szeret; a principálisom mindig dicsér előtte. Ejnye, de
28 X | Meglepte ugyan, hogy Matildot mindig cifránál cifrább öltözetekben
29 X | értesülve. Hiába. Az embernek mindig vannak jó barátai, kik mindenről
30 X | siránk hangon folytatá:~– Mindig csak téged emleget, csak
31 X | azt szerették legjobban, mindig kézben volt. Nem emlékezik
32 X | hazafelé.~Otthon ezalatt még mindig folyt a beszéd, a panasz
33 X | bennünket előtted szidni mindig, majd úgy elidegenülsz tőlünk,
34 XI | Nagyon sűrű. És a szégyen mindig azé, aki elád, és nem azé,
35 XI | aki a magasból leszédül, mindig összezúzza magát, s a természet
36 XII | megtért ellenségnél, mert az mindig azon iparkodik, hogy elébbi
37 XIII | molnár számadása. Ez is mindig korpával számol be.~– Hagyja
38 XIII | szóltam.~– No. Ez az ember itt mindig a fülembe beszél; hát lehet
39 XIII | úr, mint negyven év óta mindig szokta, meghíva a hű tisztviselőt
40 XIII | tisztviselő, mint negyven év óta mindig, most is mély főhajtással
41 XIII | volt legutolsó gondolatja mindig. Egy szerelmes ifjú nem
42 XIII | kend, hogy egy Kárpáthyról mindig tisztelettel kell beszélni!~–
43 XIII | valahányszor találkozom vele, mindig a nagyságos úr egészsége
44 XIII | fekete.~Bor, búza, pecsenye mindig elég legyen, ~Ápetitussa
45 XIII | sározódván, jókedvének kulacsa mindig tele legyen piros egri borral,
46 XIII | lyánka agyát; hanem azért mindig férjhez ment az, mert Jancsi
47 XIV | nevetségesebb figurát elképzelni? Mindig azt hiszi, hogy rászedik,
48 XIV | fű, fa ellene esküdött, mindig néz, és sohasem lát; óh,
49 XIV | Tudom. Ismerem őt. Becsültem mindig; derék ember. De nem tudom
50 XIV | rózsa töviseé, és azután mindig ez édes fájdalomról gondolkozni,
51 XV | uram, az anya szíve csak mindig érez, még ha rosszak is
52 XV | Hát már ez így fog menni mindig? Hát ti már azt sem kérditek,
53 XV | Azzal menté magát, hogy ő mindig ott szokott ülni, mert fél,
54 XV | inni, s a harmadik tál után mindig felkelt, mintha a negyedik
55 XV | szobájában, nagynénje még mindig ott aludt a benyílóban,
56 XV | is nem maradnak a leányok mindig olyan kicsinyek!~Ezen együgyű
57 XV | kedve házasodni. A kereset mindig gyérül, a háztartás költsége
58 XV | ismeretlen vagyok a szobában. Mindig oda képzelem az ablakot,
59 XV | megvénülhet, addig nem lehet mindig leány. Hát azt mondja, addig
60 XV | nőül veendi őt, hát csak mindig azt mondja neki.~Abellino
61 XVII | hulltával ottmaradt a fákon a mindig zöld fagyöngy; csendes volt
62 XVII | leányokra, hogy ne üljenek mindig az ablakban; nem kellett
63 XVII | Szeressen engemet.~– Mindig szerettelek – monda Teréz,
64 XVII | jöttek a kortyondi fráterek, mindig volt a zsebében egy-két
65 XVII | őreá mosolyogni?~Most és mindig és örökké ott lebegett lelke
66 XVII | csak a névtelen kép állt mindig előtte, és követte azon
67 XVIII| izzadságcseppjeit gyöngyözi, midőn mindig újabb nevek kerülnek mutatóujja
68 XVIII| kisasszony hord magával mindig annyit, amennyi elég egy
69 XVIII| hogy két fiatal hölgynek mindig elég beszélnivalója van
70 XIX | országos erényeiért. – Ez mindig sakkban tartja őt; én próbáltam,
71 XIX | asszonyokkal szemben, akik mindig nagy tetteit emlegetik előtte,
72 XIX | tetteit emlegetik előtte, mindig országgyűlési beszédeit
73 XIX | fölséges étvággyal bír, és mindig azon panaszkodik, hogy nem
74 XIX | meg őket érte. A nevetők mindig az ő részén vannak.~– Gróf
75 XIX | ezek a tekintetes urak mindig a legkönnyebben bánható
76 XIX | gyermekcse lehet a lelkem. Anyja mindig őróla beszél. Tiszteletre
77 XIX | Olyan, amilyennek láttad. Mindig olyan. Ez természet nála,
78 XX | bár jól látta, hogy Flóra mindig bosszúsan elfordítja tőle
79 XXI | látná őt vágtatva rohanni mindig előre, míg leomlana előtte,
80 XXII | kívánni.~– Lám, a betegek mindig azon törik a fejöket, hogy
81 XXIII| Nagybátyád feleségébe még mindig szerelmes vagy-e?~– Az nem;
82 XXIV | előtt.~Két kínos héten át mindig azon gyötörte lelkét, hogy
83 XXIV | ember, s nem tartják magukat mindig abban a pozitúrában, amiben
84 XXIV | házikörében is szép legyen, a nő mindig csábító, akár felpiperézve,
85 XXIV | attól tartana, hogy még mindig előtte áll… Végre sokára
86 XXIV | bárminemű viszonyban állani mindig convenant állapotnak tartaték.~(
87 XXIV | Kárpáthynéval társalgott, mindig valami kellemetlen érzés
88 XXIV | érzés futotta végig lelkét. Mindig arra gondolt:~– Ezt az asszonyt
89 XXIV | hogy hozzám szóljon, én mindig készakarva arra jártam,
90 XXIV | volt hozzá, hogy álmában mindig Kárpáthynéval találkozott,
91 XXV | már asszonyukat. Zsebjei mindig tele voltak cukros mandulával;
92 XXV | megilletődött volt az egész úton.~Mindig azon szegény nő könnyeit
93 XXV | kezein, arcán, szívében égni, mindig az ő zokogó szavai hangzottak
94 XXV | legboldogabb óra örömei közt is mindig érzeni vélte arcán és szívében
95 XXVII| haláltól.~A haldokló nyögése mindig nehezebb lesz, keble lázasabban
96 XXIX | elhagyja, s akármiről beszél, mindig azon végzi szavát, hogy
97 XXIX | Miska, ő is jó emberem, ki mindig szeretett; ha baleset ért,
98 XXIX | baleset ért, akkor volt mindig mellettem; neki hagyom kedvenc
99 XXIX | öreg érzékeny csókja után mindig újra illesztgette apró ajkait.~
100 XXXI | másik után jött. Teréz csak mindig ott maradt a háznál, Marion
101 XXXI | hallótülök. Hanem ő azért mindig azt hiszi, hogy most is
|