1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2589
Part
501 VII | nem tőlem származik, vagy hogy Rudolf nem angol. Egyébiránt
502 VII | angol. Egyébiránt én hiszem, hogy ő meg fogja szavát tartani.~
503 VII | elé.~– Mit hinni?~– Azt, hogy Chataquéla meg tud halni
504 VII | bizonyosan látni fogják, hogy Kárpáthy Béla nemesi szavának
505 VII | vált, s kezdte restellni, hogy a fiatal óriások ezt a fogadást
506 VII | szomorú a jelenlevőkre nézve, hogy kifecsegni nem lehetett.
507 VII | nagyurak között az a hit él, hogy ők nem tartoznak vele senkinek.~
508 VII | Griffard úr tehát megtudva, hogy a tréfa annyira komoly,
509 VII | meg is vigasztalta vele, hogy ha neki magának nem lenne
510 VII | Kárpáthyt, és szemére veté, hogy szerződésüket máris megszegte,
511 VII | annak kell megtörténni, hogy Rudolf elvegye a delnőt –
512 VII | szerint, de hiheti-e ön, hogy ez neki sikerülni fog. Ez
513 VII | alig valószínű; de föltéve, hogy megtörténhetnék, képzelhető-e
514 VII | képzelhető-e egy épeszű emberről, hogy ez csupán azért, hogy fogadását
515 VII | emberről, hogy ez csupán azért, hogy fogadását megnyerje, megölje
516 VII | utolsó lehetetlenség, az, hogy Chataquéla magát utána ölje,
517 VII | meg kell önnek gondolni, hogy a delnő azoktól még életökben
518 VII | végre kétségbeeséssé vált, hogy sehol sem találta.~Nappal
519 VII | senki, aki őt ismerte volna, hogy még csak nem is beszélnek
520 VII | kezében, éltét odaveté neki, hogy vigyázzon reá; és elfeledett
521 VII | hozzá, csak annyit kérdeni: „Hogy hívják önt, uram? Mikor
522 VII | nem ismeré azon áldást, hogy amit óhajtunk, azért imádkozni
523 VII | jegynek tulajdonosa. Ígérte-e, hogy visszajön?~Senki sem emlékezett
524 VII | a hölgy, de tudta azért, hogy ő jön.~Hiszen sokszor álmodta
525 VII | delnő most is attól tartott, hogy ez újra csak álom.~Pedig
526 VII | Milyen nagy kín volt nekem, hogy nem tudtam önt magamban
527 VII | szeretnek, ismerik jól, hogy ez vezet az őrüléshez.~–
528 VII | rólam akkor?~– Azt gondolám, hogy midőn a gyermekek meg lesznek
529 VII | mint ön, ekkor ahelyett, hogy önt felvonjam, levessem
530 VII | őrszellem azt tanácslá, hogy menjen be az égő házba,
531 VII | vont volna kezemnél fogva, hogy menjek oda.~– Ön bement,
532 VII | felé.~Rudolf megígérte, hogy két nap múlva követni fogja.~
533 VII | volna, megtalálta volna, hogy van valami, ami karjai fáradságára,
534 VII | elválásuk percében megígérte, hogy amint megérkezik, tudósítani
535 VII | Rudolfot. Végre elhatározá, hogy utána menend Londonba.~Ösztönszerű
536 VII | magára vitatott azáltal, hogy sokat gondolkozott róluk?~
537 VII | színházba, és tapasztalá, hogy sohasem unta magát oly mértékben,
538 VII | tökéletesen készen volt rá, hogy a legelső emberrel, aki
539 VII | Még az a bosszúság hozzá, hogy ezzel össze sem lehetett
540 VII | érkeztek Londonból, megtudták, hogy itt vagy, az öregasszony
541 VII | amint elhatározá magát, hogy helyéből fölkeljen, mintha
542 VII | szerény komolyság őriz, hogy az emberek utána ne őrüljenek.
543 VII | színpadtól, anélkül azonban, hogy azt egészen a bejövőknek
544 VII | szólhatnánk vele. Mi azt hisszük, hogy majd a színházban találkozunk
545 VII | találkozunk vele, s ő ahelyett, hogy sorba nézné a páholyokat,
546 VII | mindig unszolt még a télen, hogy szeretne otthon lenni.~Rudolf
547 VII | intézve szavait, valószínűleg, hogy beszédre bírja, s lássa,
548 VII | lássa, vajon e szép arc hogy jön zavarba kérdésére.~Azonban
549 VII | azon kedves szokása volt, hogy az unokájához intézett kérdésekre
550 VII | megfelelni, nem engedvén, hogy a gyermeket valaki zavarba
551 VII | zavarba hozza.~– Ah, uram, hogy unhatta volna magát, hiszen
552 VII | férje, sem imádói nincsenek, hogy az unalmat megismerhesse.~–
553 VII | Ah, azt el is feledtem, hogy Magyarországon van. Úgy
554 VII | nagysádtok is el fogják feledni, hogy Magyarországon vannak. Hisz
555 VII | eszmém, csak arra vártam, hogy unokám felserdüljön. Most
556 VII | hegyeket; rajta leszünk, hogy minden munkát hazai művészek
557 VII | költőknek, művészeknek, hogy Pesten élhessenek, nagy
558 VII | tőlünk. Vagy azt hiszi ön, hogy nem sikerülend kört alakítanunk?~
559 VII | Magyarországon. De azt tudom, hogy ha egy népet éppen azok
560 VII | évek végén már azt hiszi, hogy lábaival feneket ért minden
561 VII | Rudolf türelmetlenül várta, hogy vége legyen a grófnő textusának,
562 VII | istennek kellene támadni arra, hogy belőlem új embert teremtsen.~
563 VII | kedélyének kell tulajdonítani, hogy ilyet mondhatott, ő, ki
564 VII | tisztelettel említik. Azért, hogy Párizsban az oltárra egy
565 VII | mely őt meggátolja attól, hogy meghaljon hideg, kiégett,
566 VII | vele, megkérdezve tőle, hogy mulatta magát Londonban,
567 VII | hangon válaszolt, őrizkedve, hogy beszéde sem oly magas ne
568 VII | sem oly magas ne legyen, hogy a hallgató közönséget zavarja,
569 VII | közönséget zavarja, sem oly halk, hogy a páholyban levők suttogásnak
570 VII | Megelőzte Rudolfot, ahelyett, hogy követte volna.~Tehát mégis
571 VII | ébred fel, s örül neki, hogy amit látott, csak álom volt.~
572 VII | e szép, nemes vonásokat, hogy a leányka lassan pirulni
573 VII | korán reggel.~– Megengedik, hogy útitársuk legyek?~E kérdés
574 VII | váratlan volt mindenkire, hogy senki sem felelt rá.~Azonban
575 VII | szekerem iránt rendelkeznem, hogy el ne maradjak.~S azzal
576 VII | ámultan kérdé:~– Miért?~– Hogy egy derék férfit visszaadott
577 VII | fejecskéjét rázva mutatá, hogy nem érti.~Pedig az oly egyszerű
578 VII | el! Nem hallotta ön még, hogy Chataquéla meghalt? Igen!
579 VII | szemrehányásokat akart magának tenni, hogy e nő halálán legkisebb szomorúságot
580 VII | örömest tenné, illenék is, hogy szomorú legyen, de más zajosabb
581 VII | vádolni, gyávának, ki örül, hogy egy halálos fogadástól egy
582 VII | hazaérve, naplóját vevé elé, hogy újra emlékébe idézze azon
583 VII | méltóknak tartá az eszméket, hogy szégyenlé végigolvasni.~
584 VII | mely nem akarta engedni, hogy egy vasjellem szíve által
585 VII | rajzónját, s leült naplójához, hogy emlékéből belerajzolja Chataquéla
586 VII | most leverten vevé észre, hogy ez arcot nem bírja maga
587 VII | messzi tartá azt magától, hogy lássa, helyesen van-e, megdöbbenve
588 VII | közellétét érzé maga körül; érzé, hogy ő itt e magányban nincs
589 VIII | haragos méltóságán meglátszik, hogy fontos hivatalos foglalkozásban
590 VIII | hivatalos foglalkozásban jár, és hogy még ma pálinkát nem ivott.~
591 VIII | int feltartott pálcájával, hogy menni lassabban kell, a
592 VIII | foglalatosság abból áll, hogy egy ital pálinka vár reá,
593 VIII | téved, s úgy megszabdalják, hogy sohasem látott olyat. Szerencséjére
594 VIII | gyűrűk, úgy beledagadva, hogy le nem bírná húzni.~De ami
595 VIII | gyászfűzekből és virágokból úgy, hogy a szegfűkkel és rózsákkal
596 VIII | hatodik esztendeje már, hogy az vagyok.~– Tudod-e, hogy
597 VIII | hogy az vagyok.~– Tudod-e, hogy hány akó bort ittál meg
598 VIII | nekem csak arra volt gondom, hogy egyből se maradjak ki, s
599 VIII | ki, s annyit mondhatok, hogy soha sem bor, sem ember
600 VIII | És kisült a lajstromból, hogy Márton hatévi pünkösdi királysága
601 VIII | tökéletesen gazdaggá tett azáltal, hogy minden héten összetörte
602 VIII | városnak.~– Jól tudom én azt, hogy ez nem a város pénzéből
603 VIII | város pénzéből telik, hanem, hogy nagyságos Kárpáthy János
604 VIII | a községnek azon célból, hogy egyrészint imez ősi szokás
605 VIII | fenntartassék, másrészt pedig, hogy a lónemesítés előmozdíttassék,
606 VIII | egymással; azt is tudom, hogy aki ez alkalommal győztes
607 VIII | vajmi hamar megesik ám, hogy egy vagy más legény elédbe
608 VIII | tanácsbeliek is átlátták, hogy itt hiába feleselnek, de
609 VIII | szalagot kötni.~– Ejnye, hogy tudja az öcsém a módját!~–
610 VIII | saraglyában ülő vén brúgós, hogy az istenért el ne eresszék
611 VIII | legalábbis azt gondolhatta, hogy ha Márton pünkösdi király,
612 VIII | lova, amint észreveszi, hogy valamelyik ló fél fejjel
613 VIII | nála, olyat harap rajta, hogy elbődül bele.~Utána jönnek
614 VIII | biztató sugára a reménynek, hogy hátha ő lesz a nyertes!
615 VIII | tarackdurranás jelenti, hogy a legfőbb patrónus, Jancsi
616 VIII | támadó porfelleg jelenti, hogy Jancsi úr közelít, a dombra
617 VIII | valakire ráessék, azután meg hogy leesett, ismét odatódulnak,
618 VIII | ismét odatódulnak, meglátni, hogy nem lett-e valami belőle,
619 VIII | tréfát gondolta ki Jancsi úr, hogy Vidra cigányt felöltöztette
620 VIII | később pedig meglátva, hogy abban a cigány van öltöztetve,
621 VIII | augusztus végével kérdezé meg, hogy kinek is hítták a szabolcsi
622 VIII | Otthon azalatt meghagyta, hogy míg haza nem megy, aratáshoz,
623 VIII | rossz tulajdonsága van, hogy ami keze ügyébe akad, pipa,
624 VIII | ha valamijök elveszett, hogy hol keressék, s minden tartózkodás
625 VIII | maguknak azon gondolatban, hogy őket eredeti fickóknak tartsák,
626 VIII | által határozott sorban úgy, hogy az úri nézők az egész futtatást
627 VIII | akart aranygombú botjával, hogy süssék el a tarackokat,
628 VIII | kalapját, elmondja röviden, hogy ő is szerencsét próbálni
629 VIII | közepén mindenki azt hiszi, hogy ő leend a nyertes; egy paripa
630 VIII | milliom adta, milyen ló, s hogy ül rajta az a suhanc!… No,
631 VIII | Ne is gondold, öcsém, hogy te győztél, mert az a parancsolat,
632 VIII | mert az a parancsolat, hogy aki hamarább elkapja a zászlót,
633 VIII | Tán biz azt gondolod, hogy majd akkor is magam elé
634 VIII | Most is csak annak köszönd, hogy a lovam megijedt a lobogós
635 VIII | másodszor, majd megtanítalak rá, hogy ki a legény a gáton!~Ezalatt
636 VIII | sietett felvilágosítani, hogy miért tudott az idegen legény
637 VIII | Utoljára még az is kisült, hogy nem is ért oda hamarább,
638 VIII | oda hamarább, csupán csak hogy egy paraszthajszállal volt
639 VIII | szövődni, mégpedig tízet egyre, hogy az idegen lesz mind a három
640 VIII | azt Varju uram kezéből, hogy maga Varju uram is leesett
641 VIII | A paripa, mintha értené, hogy mit beszélnek hozzá, kapált
642 VIII | vonalra.~Sokan, átlátva, hogy e két lovassal nincs mit
643 VIII | nézők közé vegyültek úgy, hogy a két versenyhős alig hatodmagával
644 VIII | félteni kezdték, nem attól, hogy lova leveti, mert arról
645 VIII | arról szó sem volt, hanem hogy elkésik vele, már a második
646 VIII | váljék el hát köztünk, hogy melyikünk a derekabb legény.
647 VIII | kaptak, utánok menendők, hogy meglássák a merénylet sikerét;
648 VIII | parasztszekerével. Tán azt hitte, hogy őiránta még a szilaj állat
649 VIII | Tudnunk kell mindenekelőtt, hogy miféle karakterbeli állat
650 VIII | gulyásoknak ugyan ügyelni kell, hogy ne találkozhassanak. Ha
651 VIII | minden erejét megfeszíti, hogy ellenét letörje. Gyakran
652 VIII | végtére hanyatlani kezd, érzi, hogy társa erősebb, iszonyú bömbölés
653 VIII | elkezdi üldözni; van rá eset, hogy a fára felfutott utast napokig
654 VIII | sokaságot, mintha sejtené, hogy mit akarnak vele, egyszerre
655 VIII | úgy eldugta a sás közé, hogy a pányvát nem lehetett belevetni.~
656 VIII | megbicsakoló vadat, anélkül hogy azt meg bírná indítani;
657 VIII | Amint a bika meglátta, hogy ellenfele talpra állt, veszett
658 VIII | mely szokás azt bizonyítja, hogy a pünkösdi királynak nemcsak
659 VIII | vált azon körülmény által, hogy mindezeket elvégezve, utoljára
660 VIII | idejében beszélhetni, s hogy történetünk egyik újabb
661 VIII | fogjuk látni, mely abból áll, hogy egy nagy üres teremben körbeülnek
662 VIII | mulatságnak az szokott lenni, hogy majd egyike, majd másika
663 VIII | egész társaság azt képzelte, hogy szélvészektől hányatott
664 VIII | szélvészektől hányatott hajón van, s hogy megkönnyebbítse a hajót,
665 VIII | is hányatni a tengerbe.~Hogy azonban kettős cél legyen
666 VIII | előrelátó férfiú jár úgy, hogy felteszi magában, miszerint
667 VIII | változatosságot ígér, s arra, hogy az ember gyönyörűségét találhassa
668 VIII | cigánykereket közkívánatra, s hogy mond viszont verseket a
669 VIII | tart a helybeli kántor, s hogy énekli el viszont a délesti
670 VIII | királyt, a nagyúr meghagyá, hogy mindenki takarodjék ki a
671 VIII | karszékében. Mindez arravaló volt, hogy a ma esteli ivásnál jó előkészülettel
672 VIII | tudom én. Annyit tudok, hogy nagyobb úr leszek, mint
673 VIII | adnék pénzt, amennyi kell, hogy igyál és kártyázzál velök
674 VIII | hogyan kell magamat viselnem, hogy úrnak nézzenek.~– Légy mentül
675 VIII | te is annak találod-e? Hogy fognak káromkodni az úrfiak,
676 VIII | pironkodni a dámák, ha megtudják, hogy ki voltál.~A legény egy
677 VIII | cselédekkel, különben észreveszik, hogy paraszt vagy; s az urakat
678 VIII | Lenci. Engem úgyis tudod, hogy Jancsinak hínak.~Félóra
679 VIII | voltak, mert itt az a szokás, hogy mindenkit szívesen látnak,
680 VIII | Látszik a szeméből is, hogy úr és nem paraszt! Minden
681 VIII | tempók, világosan mutatják, hogy a jobb körökben növekedett;
682 VIII | mindenki emlékezett rá, hogy a legelső látásnál felismerte
683 VIII | azt is bizonyosan tudták, hogy itt-ott a főispáni ebédeken,
684 VIII | is elcsodálkozott rajt, hogy milyen könnyű ez úri magaviseletet
685 VIII | tudományát, mely abból állott, hogy feltartott nyakkal egy egész
686 VIII | ki tudott inni, anélkül, hogy egyet nyelne aközben, vagy
687 VIII | egyet nyelne aközben, vagy hogy műkifejezést használjunk –
688 VIII | műkifejezést használjunk – anélkül, hogy egyet kortyantana. Ehhez,
689 VIII | kiüríteni egy poharat, anélkül, hogy a dalolást félbeszakasztaná.~
690 VIII | kivitelére nemcsak az szükséges, hogy a bornak a torkon keresztülpatakzása
691 VIII | hanem még efelett az is, hogy ugyanakkor félbeszakítatlan
692 VIII | Miska, s átadá a poharat, hogy csinálja utána más.~Természetesen
693 VIII | még egyszer megmutatta, hogy hogyan kell.~– Ide azt a
694 VIII | medvék természetével bírt, hogy a földön fekvőt nem bántotta.
695 VIII | ittasságnak volt arra szükséges, hogy ismerősei közül valaki kikössön
696 VIII | rendesen azzal végződött, hogy az éktelen Brontes könnyebb
697 VIII | minden lélek, aki látta, hogy ő egyes-egyedül teszi ki
698 VIII | kinyújtott karokkal rohant reá, hogy egyszeriben szétmorzsolja.~
699 VIII | ugrott, s megmutatta ő is, hogy mi a csikóstempó.~Egy kézzel
700 VIII | egyet csavarintani rajta, hogy a lélegzete elálljon, ugyanakkor
701 VIII | födetlen fővel járni a napon, hogy koponyájuk megvastagodjék
702 VIII | koponyájuk megvastagodjék úgy, hogy a fokos se törje be.~Az
703 VIII | Minden ember örült rajta, hogy rájárt a rúd, s midőn végre
704 VIII | délig aludván, azt álmodta, hogy egy magas hegytetőről egy
705 VIII | nagyon csodálkozott rajta, hogy álma hatását még most is
706 VIII | környékbeli minden hímkompániának.~Hogy ez utóbb kiejtett szónak
707 VIII | adjam, el kell mondanom, hogy az Alföldön és különösen
708 VIII | mely nem elégszik be azzal, hogy a nők befolyását minden
709 VIII | mulatni, vagy rajta vannak, hogy minél elébb megszöktessék
710 VIII | eszébe juttatja az embernek, hogy vannak érdekek, melyek a
711 VIII | Pozsonyba. Lehet azonban, hogy ezt csak mulatságból tevé,
712 VIII | tulajdonsághoz jutott anélkül, hogy egyéb változott volna rajta,
713 VIII | kiről ugyan senki sem tudta, hogy jószágai hol fekszenek,
714 VIII | azt lehetett tapasztalni, hogy pénze mindig van elég.~Jancsi
715 VIII | engedének azt gyanítani, hogy a derék ifjú komolyabb célokat
716 VIII | ilyenkor az jutott eszébe, hogy néhány nap múlva ez az ünnepelt
717 VIII | olvasták fel, a főúr észrevevé, hogy a karzaton ülő delnők lornyettjei
718 VIII | fékezhetlen kacajban tört ki, hogy akciót kapott miatta; amiért
719 VIII | négyre.~Úgy volt kicsinálva, hogy már ekkor a pünkösdi király
720 VIII | bizonyosan maga is elfelejtette, hogy mi nap van ma. Annál érdekesebb
721 VIII | szerelmes öcsém, tudod-e, hogy ma van piros pünkösd napja?~–
722 VIII | Ej, ej, gondolj csak rá, hogy háromnegyed négyre megszűnt
723 VIII | ha hajdúmnak megfogadom, hogy éhen vagy az akasztófán
724 VIII | értett még az egészből.~– Hogy vehettél te nemesi jószágot?
725 VIII | időztem; ott kihirdettetém, hogy egy elszakadt tagja a nemes
726 VIII | jobban tetszett; ahelyett, hogy haragudott volna, összecsókolá
727 IX | juthatott volna osztályrészül, hogy milliók áldó magasztalásában
728 IX | abban a boldog öntudatban, hogy ők nemcsak az igazi életbölcsesség
729 IX | lehetett a táncra felkérő, hogy bosszúsan visszautasíttatik,
730 IX | már annyira elszaporodtak, hogy az ősi ugarokon nem volt
731 IX | e nehány elég volt arra, hogy gyanítni engedje, hogy e
732 IX | hogy gyanítni engedje, hogy e kavics homokja közt arany
733 IX | hitték a magyar népről, hogy ez csak a kardforgatáshoz
734 IX | maguk sem akarják hinni, hogy aludtak, s tovább alvók,
735 IX | kik most is azt álmodják, hogy minden alszik.~Nem szólok
736 IX | nem tartom magamat arra, hogy most e tárgyról írni tudjak.
737 IX | vagy itt vagy amott.~Méltó, hogy legelső helyen említtessék
738 IX | áll nyilvános jellemében, hogy barátai nem bátrak őt szeretni,
739 IX | kikerülése végett kijelentem, hogy nem nemzeti büszkeséget
740 IX | egyéb, mint annak tudata, hogy ez ősmagyar főurak nagy
741 IX | azért visszatért volna, hogy nagybátyját a nyílt viták
742 IX | országgyűlésre annyira azon gondolat, hogy ott a legnagyobb fényben
743 IX | kezdhet, mint azon eszme, hogy nagybátyjával mindennap
744 IX | oly dühös ellenzéki volt, hogy társai kétkedni kezdtek
745 IX | való nap híre futamodott, hogy ma heves vitatkozások fognak
746 IX | országos csend fogadja, hogy a gyorsírók tollának sercegését
747 IX | folytatja beszédét, anélkül, hogy csak félre is tekintene –
748 IX | oly folyvást elbeszél, hogy akármelyikünk megérti.~A
749 IX | csodálkozni.~– Nézzétek csak, hogy nem tetszik neki, amit a
750 IX | ezalatt azzal mulatta magát, hogy nagybátyjával szemközt ülvén,
751 IX | most ketten is fölkeltek, hogy odamenjenek hozzá! Azokat
752 IX | mind ismerem. Azt csodálom, hogy minek beszél velök, hiszen
753 IX | mutatja nekik nagy büszkén, hogy ő meg fog nekik felelni. –
754 IX | No, hát fogadjunk, hogy itt lesz! – szólt Kárpáthy
755 IX | kertje a miénk.~– Mondom, hogy hozzáférhetetlen, nem bocsátják
756 IX | én azt. Nekem is mondták, hogy a leány csupáncsak templomi
757 IX | Elég. Ebből az a tanulság, hogy tehát szereti magát hallatni,
758 IX | gyümölcsöt oltani. Azt tudjátok, hogy ezer darab aranyban fogadtam
759 IX | aranyban fogadtam Fennimorral, hogy egy év múlva a leány nálam
760 IX | látszik, ha meggondolom, hogy Fennimor törekvései e leány
761 IX | köszmétebokrok között, majd hogy senki sem érkezik, kezdi
762 IX | érkezik, kezdi észrevenni, hogy rászedték. Azzal menni akar,
763 IX | zárva találja. Gondolkozik, hogy mit csináljon; zörgetni
764 IX | csinál, úgy megfurnírozzák, hogy a tulajdon bőrére nem ismer;
765 IX | még az a kegyetlenség is, hogy éjféltájon az eső megeredt,
766 IX | kasztorkalap. Képzelhetitek, hogy nézett ki. Valahány ismerősével
767 IX | hazáig, mindnek azt mondta, hogy most jön a Dunából, ahonnan
768 IX | veszt, az az elégtétele, hogy a hölgy megbukott, bárha
769 IX | őáltala. – Bizonyossá tehetem, hogy veszteni fog. Fanny egy
770 IX | előre, elég azt tudnotok, hogy annyira haladtam, miszerint
771 IX | Azért nézett ide bizonyosan, hogy figyelmeztessen bennünket,
772 IX | figyelmeztessen bennünket, hogy nemsokára beszélni fog.
773 IX | áll. Most ismét előtűnik; hogy el van pirulva, nagy fekete
774 IX | feszengeni, midőn észreveszik, hogy nagyon nézik őket.~Végre
775 IX | égetni. Azt mondá társainak, hogy e percben hirtelen szaladnia
776 IX | megjegyezzék, mit mondott, hogy őneki elmondhassák. És azzal
777 IX | szavazat alá bocsátani, hogy az alsóház végzése elfogadtassék-e
778 IX | volt?~– Hát azt mondta, hogy „Én az alsóház indítványát
779 X | a név olyan sok emberé, hogy senki sem veheti magára.~
780 X | Mayer lyányoknak”.~Apa, anya hogy örült e dicsőségnek. A szép
781 X | néha egész éjszakákon át, hogy hol, melyik ágában a kiadásoknak
782 X | mondja a magyar példabeszéd, hogy „Tűz van a háznál, csakhogy
783 X | s arra sohasem számolt, hogy azt vissza is kell fizetni,
784 X | gyakran tett olyan tréfát, hogy midőn nem volt több pénze,
785 X | napon aztán az történt, hogy a fensőbb hatóságok hirtelen,
786 X | lefoglalták; szó volt róla, hogy be is csukják.~Két hétig
787 X | kikre azért haragszik, hogy miért járnak cifrán, miért
788 X | siralommal ki nem vitte, hogy testvérét ne csukják be,
789 X | talált elegendő szavakat, hogy háladatosságát iránta kifejezhesse,
790 X | még leányait is rábírta, hogy elmenjenek hozzá kezét csókolni,
791 X | leányok önfeláldozását, hogy nem sajnálták rózsához és
792 X | Mayer égre-földre esküdött, hogy egész életének nem leend
793 X | mindenemet odaadtam azért, hogy nevedet e nagy gyalázattól
794 X | megőrizzem, most te is vigyázz, hogy megóvd azt még nagyobb gyalázattól,
795 X | leányaid elég nagyok már, hogy magukon segíthessenek. Az
796 X | isten őrizze meg őket attól, hogy mások segítsenek rajtok! –
797 X | neki elhitetni atyjával, hogy rá a színpadon fényes jövendő
798 X | nem tanácslunk senkinek, hogy elhiggyen.~Ezt természetesen
799 X | hanem azt hitették el vele, hogy Matild nevelőnő; hisz a
800 X | véletlenül valaki megsúgná neki, hogy Mayer leánya a színháznál
801 X | könnyű lesz neki azt mondani, hogy az más Mayer leánya, nem
802 X | megtudakolandó.~Így azt hivé Mayer, hogy már most egészen új életet
803 X | volt, mintha alig várná, hogy vége legyen együttlételöknek,
804 X | tetszik; akik el nem hiszik, hogy valaki haragszik rájok,
805 X | ösztönt is szokott nyújtani, hogy örömük, büszkeségük legyen
806 X | kezdeni, mintha attól tartana, hogy abból ismét panasz lesz,
807 X | kopottnak látszik, anélkül hogy ócska volna, s elárulja
808 X | leányaihoz; elmondá nekik, hogy milyen boldog ő, hogy becsületes
809 X | nekik, hogy milyen boldog ő, hogy becsületes hírnevét megtarthatta,
810 X | e rongyokra, s kívánja, hogy leányai is olyan büszkék
811 X | búzaföld, melytől nem kérdezik, hogy ki vetette oda – ha egy
812 X | meg nem súgta volna neki, hogy Matild oly örvendetes haladást
813 X | találta.~Meglepte ugyan, hogy Matildot mindig cifránál
814 X | adta; azt is tapasztalá, hogy gyakran, midőn a szobába
815 X | ment a nyughatatlanságban, hogy meg is kérdezé nejétől:~–
816 X | valami drága kelmék, hanem hogy sokat mutatnak; ami moarénak
817 X | illedelemből feltevé magában Mayer, hogy e napon Terézt is meg fogja
818 X | felköszönté őt anélkül, hogy pipáját kivenné szájából.~
819 X | szólt. Mayer úr csak várta, hogy mikor fogja megkérdezni
820 X | azon mellékeszméje is volt, hogy megtudva annak ünnepélyes
821 X | Szép – szólt az anélkül, hogy ránézett volna.~– A leányom
822 X | azt a kályha vaslábához, hogy szerteszét mállott.~Mayer
823 X | Mit jelent? Azt jelenti, hogy ön egy hígvelejű, ostoba
824 X | akkorára nőttek már szarvai, hogy az ajtón nem fér be velök,
825 X | velök, s mégsem veszi észre, hogy viseli. Ön egy bamba. Az
826 X | bamba. Az egész világ tudja, hogy az ön leánya egy gazdag
827 X | szeretője, s ön nemcsak hogy nem átall vele együtt lakni,
828 X | annyifelé ment az esze, hogy maga hátramaradt tőle.~Teréz
829 X | Ha nem ismerném önt, hogy milyen könnyelmű, kénytelen
830 X | tenni, midőn azt mondta, hogy leányát nevelőnőnek adta,
831 X | akarom önnek elmondani, hogy mi nézeteim vannak ez életpálya
832 X | életpálya felől; elismerem, hogy azok a múlt századból valók,
833 X | emberről, aki algebrát tanult, hogy legegyszerűbb aequatio útján
834 X | ki nagyon szerette volna, hogy más is higgyen abból valamit,
835 X | filkó, akiről csodálom, hogy valamelyik komédiásnak nem
836 X | ajándékul; mert ha azt hinném, hogy önnek csak sejtelme is volt
837 X | tudósítják, amiről tudják, hogy neki szomorúságot fog okozni.~
838 X | színházigazgatóhoz. Kérdé, hogy mi fizetése van lányának.~
839 X | nélkül emlékezett rá; mondá, hogy tizenhat forint, hanem azt
840 X | egyébiránt úgy látszik, hogy nincs is reászorulva, mert
841 X | zajjal rombolt be a házba, hogy a családnak ideje maradt
842 X | elégtételt vevé magának, hogy kitagadá az elvetemült leányt
843 X | vagyonaiból, megparancsolván, hogy azon födél alá ne merészeljen
844 X | felől, s megparancsolá, hogy odahaza elő ne merjék annak
845 X | Mayer uram feltette magában, hogy keményszívű fog lenni, s
846 X | lenni, s nem veszi észre, hogy leányai anyjostul együtt
847 X | szólnának valamit felőle, csak hogy ő visszautasíthassa a beszédet,
848 X | már a nyelvén lebegett, hogy kérdezősködjék felőle, de
849 X | lisztet dugva a szájába, hogy majd megfulladt tőle. –
850 X | beszélt felőle.~Meglehet, hogy szeretett valakit, s ajándékokat
851 X | ebből még nem az következik, hogy eladta volna magát. Mikor
852 X | rossz leány.~– Azt hiszi, hogy a te átkod fogott rajta.
853 X | a világon.~Alig várták, hogy az asztalt elszedjék, felöltöztették
854 X | gondolatra ki tudott volna jönni, hogy a csipkéit és selyemkendőit
855 X | A leány fel akart kelni, hogy atyját meglátta, de nem
856 X | jámbor apa szívének lenni, hogy azt megtagadhassa tőle.
857 X | fájdalmát fejezve ki afelett, hogy ártatlan, tiszta szándokú
858 X | tisztelet, arról pedig, hogy az ifjú leányzó erényei
859 X | ítéltél? Bizony megérdemlenéd, hogy te kérj bocsánatot megbántott
860 X | ember az ilyen imádónak, hogy ha oly tiszta szándokkal
861 X | s abból nem következik, hogy el kell venni.~– No, jól
862 X | Kenyeret ad a patkányoknak, hogy éjszaka ne zörögjenek, ahelyett
863 X | ne zörögjenek, ahelyett hogy macskát tartana.~Két nap
864 X | ugyan észre Mayer uram, hogy midőn az utcán találkozik
865 X | törni a fejét; azt gondolta, hogy ezt mind így szokták a nagy
866 X | látni lehete fejlődéséből, hogy mindegyik nénjénél szebb
867 X | feltárja az ajtót, gondolva, hogy ez is egy tréfás fiú lesz –
868 X | Mayer papa úgy megijedt, hogy elkezdett csuklani ijedtében.
869 X | éltes kisasszony, anélkül, hogy a jelenlevő társaságot legkisebb
870 X | zavarban volt, nem tudta, hogy leültesse-e a tisztes kisasszonyt.
871 X | testvérnénjét, vagy eltagadja, hogy ismeri? Viszont a díszes
872 X | papa kapott az ajánlaton, hogy testvérét ez úri körből
873 X | együgyűség kellett volna hozzá, hogy ki ne találja, miszerint
874 X | időkre lehetetlenné teszi, hogy ismét egymáshoz közeledhessünk;
875 X | szívére hatni könyörögve, hogy amit négy leányában elvesztett,
876 X | úr olyan jó ember volt, hogy mikor ilyen dolgokat mondtak
877 X | mosolyogni szokott rá.~– Hogy mentül kevesebb ideig legyek
878 X | rosszul mondtam, követelem, hogy legkisebbik leányát adja
879 X | napjáig azon fogok törekedni, hogy őt a jó erkölcsben megőrizhessem,
880 X | egyebet nem kívánok, mint hogy sem önnek, sem családja
881 X | nem hiába mondám az elébb, hogy „követelem”, mert azon esetben,
882 X | hatóságokhoz fogok folyamodni, hogy kérelmemet foganatosítsam,
883 X | reggelig engedek önnek időt, hogy elhatározza magát. Ha ez
884 X | azután kezde magához térni, hogy őt kiküszöbölte. A leányok,
885 X | Elkezdett nekik referálni róla, hogy mi hozta ide a vénkisasszonyt.~–
886 X | példát ad gyermekeinek, hogy a hatóságok elvegyék azokat
887 X | azt a hatást tudniillik, hogy az úrfiak mind megszökdöstek
888 X | kellett neki mennie hazulról, hogy panaszát kiöntse.~Volt három
889 X | ismerőse még azon időkből, hogy hivatalt viselt; ezek most
890 X | de most eszébe jutott, hogy felkeresse mindegyiket,
891 X | neki panaszát. Elmondá, hogy Teréz milyen álnok megtámadással
892 X | megtámadással fenyegeti, hogy őt még a hercegprímásnak
893 X | figyelmezteté Mayer urat, hogy a nagy deklamáció közt bele
894 X | elég. Ő azt akarta hallani, hogy Teréznek azt nem lehet,
895 X | ismerősét keresni fel, remélve, hogy az majd határozottabb választ
896 X | neki éppen úgy tetszik, hogy egy leányát magához akarja
897 X | elég; úgyis magamról tudom, hogy több baj van egy leánygyermekkel,
898 X | kitűnőleg azon szokása volt, hogy mikor befészkelte magát
899 X | annyira sajátjává tevé, hogy egészen benne élt, benne
900 X | mellőző modorral viseltetett, hogy bizonyára nem mentek hozzá
901 X | kinyitott okiratba tette, hogy az olvasás fonalát el ne
902 X | bizton, le is ült, anélkül, hogy kínálva lett volna, mint
903 X | Hát azt gondolja az úr, hogy én az úrnak pártját fogom
904 X | hangon, mintha azt hinné, hogy süketnek kiabál.~– Én azt
905 X | boldogtalan családapa –, hogy azon régi szívesség, mellyel
906 X | s olyasvalamit hebegett, hogy ő semmit sem tud.~– Milyen
907 X | meg önt az isten, és az úr hogy tette őket világcsúfjaivá,
908 X | ígérőnek, megtanította őket, hogy kell az utcán menőket elfogni
909 X | elfogni szemeik tekintetével, hogy kell nevetni, mosolyogni,
910 X | először látnak életökben, hogy kell hazudni, hogy pénzöket
911 X | életökben, hogy kell hazudni, hogy pénzöket kicsikarják!~A
912 X | zokogva fuldokolt néhány szót, hogy ő ezt sohasem cselekvé.~–
913 X | gyermeket menteni attól, hogy ártatlansága befertőztessék,
914 X | ártatlansága befertőztessék, hogy lelke, szerelme haszontalan,
915 X | körmei közt hervadjon el, hogy egész élete szerencsétlen
916 X | magában előre számítgatott, hogy ennyi meg ennyi árát fogja
917 X | asszesszor kérlelhetlen hangon –, hogy ha becsületes Teréz testvérje
918 X | ijedtében azt kérdezte, hogy:~– Hová?~Az asszesszort
919 X | kellett neki megtudnia, hogy ő nem becsületes ember;
920 X | ajkról kellett meghallania, hogy őt lenézik, csúfolják, átkozzák,
921 X | lenézik, csúfolják, átkozzák, hogy őt szerelemkalmárnak nevezik,
922 X | tartják.~Pedig ő azt hitte, hogy ő a legjobb ember a világon,
923 X | el nem alszik.~– Tudom, hogy fog bennünket előtted szidni
924 X | úgy elidegenülsz tőlünk, hogy ránk sem nézesz többé!~–
925 X | is abban állapodtak meg, hogy mondja azt Fanny a papának,
926 X | engedni akarna Teréznek, hogy ő nem akar odamenni, majd
927 X | kalapot levenni.~Tudta, hogy mindenki az ő arcára néz.
928 X | arcára néz. Azt is tudta, hogy arca eléggé zavart arra,
929 X | arca eléggé zavart arra, hogy mindenki megijedjen tőle,
930 X | olyan sort vert rajta, hogy magának is megesett rajt
931 X | Tehát ököllel üté meg úgy, hogy lerogyott a szögletbe.~Néhány
932 X | leány kezét, s anélkül, hogy valakitől elbúcsúztatná,
933 X | ahogy apjok eltávozott, hogy bár vissza se térne többet.
934 X | senki. Némelyek azt állíták, hogy a Dunába ugrott, mások,
935 X | a Dunába ugrott, mások, hogy elbujdosott, s évek múlva
936 XI | ismer!~Hát hallhatni-e, hogy a gazdagok lopnak; hogy
937 XI | hogy a gazdagok lopnak; hogy az életfenntartás ösztöne
938 XI | átkot kiált? Hallhatni-e, hogy egy előkelő hölgy erényeit
939 XI | ördögé. Oly ritka eset-e, hogy az istent eladják az ördögért?
940 XI | hisz azt mindenki tudja, hogy aki a magasból leszédül,
941 XI | természet rende azt kívánja, hogy esni csak lefelé lehet,
942 XI | Három év folyt le már, hogy Fanny Teréz nagynénjénél
943 XI | a három év.~Régi eszme, hogy az emberi szívben a jó és
944 XI | s bebizonyítva előtte, hogy a jót tettetni, színlelni,
945 XI | lassankint odavivé őt Teréz, hogy a lélekváltozat kellemeit
946 XI | gyermek kedélyét. Látva, hogy szigorú nevelőnője bízik
947 XI | És ez drága kincs! Kár, hogy olyan kevés figyelmet fordítanak
948 XI | sőt még arra is figyelt, hogy mikor gondolkozik felőlök,
949 XI | utánuk. Végre annyira jutott, hogy midőn egyszer Teréz engedelmével
950 XI | kellett mennie, meglátva, hogy az utcán Matild jön szemközt
951 XI | sóhajtott. Teréz jól tudá, hogy most testvéreire gondolt.~–
952 XI | közelebbről ismerik, tudják, hogy annak is megvannak a maga
953 XI | nagy hiba volna azt hinni, hogy az egyszerű emberek nem
954 XI | szorgalmasan félretevé – gondolva, hogy hátha majd ő nem lesz, maradjon
955 XI | látja; az a büszke öntudat, hogy önmagának hasznos tud lenni,
956 XI | megőszült, megvénült, anélkül, hogy első szerelmét feledte volna.
957 XI | gondoskodni oly modorban, hogy azt Teréz nem utasíthatta
958 XI | történik; megtudta azt is, hogy Fannyt magához vette, s
959 XI | annyiszor Terézhez Boltay, hogy majd egy, majd más női munkát
960 XI | feltűnhetett volna az is, hogy mind Teréz, mind Boltay
961 XI | nem tartóztathatá magát, hogy ki ne mondja, mennyire érdekes
962 XI | mater áriáját betanítani, hogy azt a templomban elénekelje.~
963 XI | tehát meg kellett engedni, hogy Fanny eljárjon a regens
964 XI | védvámrendszer van felállítva.~Hogy Fanny szépsége és erényes
965 XI | ekkor, s aki őket ismerte, hogy kerülhette volna ki figyelmét,
966 XI | belőle titkot. Elmondták, hogy kinél tartózkodik, hogy
967 XI | hogy kinél tartózkodik, hogy mikor és hol lehet őt látni.
968 XI | bírta megbocsátani Fannynak, hogy előle az utcán megszökött,
969 XI | bírta megbocsátani neki, hogy oly kinccsel bír, amivel
970 XI | felett, mely nem engedé, hogy a rálőtt nyilak érjék: e
971 XI | egy napon, midőn megtudá, hogy Fanny egyedül van otthon,
972 XI | dugva olyanforma ajánlattal, hogy ha Fanny hajlandó egy szerető
973 XI | összhangzók egy lyánka kedélyével, hogy lehetne azok iránt gyanús.~
974 XI | panaszolva el esetét. Azt hivé, hogy már ezáltal is meg van gyalázva.~
975 XI | tartalmát; komolyan azt hivé, hogy e levél elfogadása által
976 XI | vigasztalásainak, úgy kilelte a hideg, hogy egész éjszaka lázban feküdt.~
977 XI | fogadást akármely összegre, hogy egy év múlva a paradicsomi
978 XI | csakugyan oda kellett fordulnia, hogy meglássa, ki osztja ily
979 XI | majd megölte a tudnivágy, hogy mi baja lehet azon rejtélyes
980 XI | ágyán megfogadtatá velem, hogy ha találok fiatal, szegény
981 XI | forintot szenteljek arra, hogy azon hölgynek alkalmat nyújthassak
982 XI | reszketeg hangon a dandy –, hogy nyolc év alatt nem tehettem
983 XI | Bocsánat, asszonyom, hogy ilyen kérdéssel terhelem.
984 XI | neveltetése pedig oly szigorú, hogy ha ma egyedül maradna is
985 XI | én meggyőződtem afelől, hogy az ön védence tökéletesen
986 XI | nagyon. Én már megtudtam, hogy titokban gazdag fiatalemberek
987 XI | kik a lyánka felügyelői, hogy őt jól őrizzék. A fény a
988 XI | De én feltettem magamban, hogy őt megszabadítom az álnokok
989 XI | hangjában oly kincset bír, hogy ha az mívelve fog lenni,
990 XI | színháznak nézte, s várta, hogy tapsoljanak Fanny énekére.~–
991 XI | vissza fogja azt fizetni, hogy ismét másokat boldogíthassak
992 XI | átadok háromszáz forintot, hogy abból a leányzó tanulmányaira
993 XI | fedezze; de arra kérem, hogy ne tudassa vele, miszerint
994 XI | jön, mert akkor meglehet, hogy el nem fogadná. Nevezze
995 XI | csak egyet követelek; azt, hogy erényes maradjon. Ha ellenkezőt
996 XI | felhasználni. Még egyszer kérem, hogy rólam ne szóljon semmit.
997 XI | dolgot. És ez volt a hiba, hogy Terézzel nem közlötte azt.
998 XI | bizonyosan meg is történt volna, hogy a szigorú hölgy kihajította
999 XI | az ablakon, azt mondva, hogy tisztességes leánynak senkitől
1000 XI | volt ültetve azon gondolat, hogy ő magában oly kincset bír,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2589 |