Part
1 I | kocsis ül prémes bekecsében, kinek azon egy instrukciója van,
2 I | párizsi divatvilágnak, s kinek neve volt eredetileg Váry,
3 I | többet kocsma; a többire kinek mi gondja.~És azzal szépen
4 II | lovászokkal egy északi herceg, kinek neve a legjobban hangzik,
5 III | itt egy nagy ember sírja, kinek munkáit olvasni nekem többet
6 III | néhány különc routier, kinek erre is ideje jut, s vagy
7 IV | legszeretetreméltóbb rágalmazót, kinek minden apró kalandot, a
8 IV | az óriások világában, s kinek érdekességét növeli előttünk
9 V | mond igazat.~Azon művésznő, kinek életéről írok, egyike volt
10 V | szerencsés vetétytársné, kinek két nagy érdeme van fölötte:
11 V | lefekhetik; de egy művész, kinek kötelessége a közönséget
12 VI | jelenlevők, hogy mindezek kinek a művei. Természetesen,
13 VI | komplott! Összeesküvés! Kinek a műve? Áruló volna tán
14 VI | ismeretlen pofák, s mit tudom én, kinek a parancsára működnek.~–
15 VII | 10-ig Debry komornyikja, kinek ura félévi fizetés fejében
16 VII | éves asszony csecsemője, kinek férje az idén halt meg,
17 VII | férje az idén halt meg, s kinek minden vigasztalása a gyermek,
18 VII | kacaga az alispánfi, kinek igen jó szokása volt másnak
19 VII | lélektani abszurdum. Egy nő, kinek ötven férje volt már, s
20 VII | halálszín.~A vén Hyurmala, kinek arcbőrét cserszínűre festette
21 VII | felől – viszonza Rudolf, kinek arcán mi e pillanatban sem
22 VII | hajfürt az elhalt apától, kinek arca elevenen tűnik szemei
23 VII | legkedvesebb halottját rejté, kinek hamvait könnyeivel öntözi
24 VIII | végével kérdezé meg, hogy kinek is hítták a szabolcsi második
25 VIII | Negyedik Kalotai Frici, kinek az a különös rossz tulajdonsága
26 VIII | az új pünkösdi királyt, kinek eközben minden tanácsbeli
27 VIII | előkészülettel lehessen.~– Kinek hínak, öcsém? – kérdé a
28 IX | említtessék közülök István gróf, kinek ifjú lángeszét, annyi agg
29 IX | mártva, mint unokaöccseé, kinek, ha semmi egyéb oka nem
30 IX | feladat ez Fennimorra nézve, kinek, ha ágylepedője egy ráncot
31 X | de ő nem fogja kérdezni, kinek mi a baja.~Egy egész hétig
32 X | emellett maga is családapa, kinek három fia és két leánya
33 X | kriminális asszesszort, kinek kitűnőleg azon szokása volt,
34 X | legjobb ember a világon, kinek házát tisztelik, becsülik,
35 X | házát tisztelik, becsülik, kinek barátságát keresve keresik.
36 XI | tizenöt-tizenhat éves gyermek, kinek gyémántlelkét a sárból,
37 XI | szemétből tisztogatták ki, kinek gyöngéd szívét tán egy ábrándozó
38 XI | legboldogabb, leghívebb férj, kinek őreá igazán semmi gondja.~
39 XI | embert, aki ideálja, de kinek nevét sem ismeri, s kérte,
40 XII | ugyanazon alaknak hitt, kinek jósága, magas, emberfölötti
41 XII | hónapok óta ábrándozik, kinek jótéteményeiért egykor szerelme
42 XII | néha Sándort is meghívták, kinek ez idő óta sok helyen kelle
43 XII | jutott a tündérkisasszony, kinek őriző sárkánya meghódíttatott.~
44 XII | Livius; párbaji tekintély, kinek ítélete kánon volt a jobb
45 XII | zsebéből a pecsételt levelet. – Kinek híják önt, fiatalember?~
46 XII | Sándor csodálkozva, hogy kinek jut eszébe életéből ily
47 XII | emlékezni.~– Úgy kegyed lesz az, kinek ez a levél szól – monda
48 XIII | volna lenni abban az időben, kinek ez ünnepélyekről tudomása
49 XIII | Jancsi úrral hasonkorú férfi, kinek apja kondás volt Jancsi
50 XIII | odanyújtsa Jancsi úrnak, kinek a világon tán egyedül ő
51 XIII | mivel Csokonai Vitéz Mihály, kinek hasonló esetben dévaj úrfiak
52 XIII | kereke, feldűlt a szekér, kinek keze, kinek lába marjult;
53 XIII | feldűlt a szekér, kinek keze, kinek lába marjult; mert ama furfangos
54 XIII | az isten áldása, ~ Kinek nincsen mása.~Ahány harapást
55 XIII | délutánig.)~– No, legények, kinek van kedve mindjárt hazavinni
56 XIII | egy kurta suhancot, de kinek jómódú gazda volt az apja.~–
57 XIII | valaki annyi nép között, kinek eszébe jutott volna, hogy
58 XIII | Abellino volt az utolsó, kinek ez örömhírt síró arccal
59 XIV | fogy ki a leleményességből, kinek nincs egyéb dolga, mint
60 XIV | hogy ez ember legyen az, kinek másfél millió évi jövedelme
61 XIV | fiatalembert is szemelt ki számára, kinek karján az élet csendes ösvényén
62 XIV | fogják nézni, megvetik, mint kinek szépségén kívül semmi érdeme;
63 XIV | méltóságos című férfi, kinek egy hétig tart, míg jószágain
64 XIV | férfi arca, kit szeretett, kinek alakját imádata virágaival
65 XIV | dicsőnek képzelt magában, kinek emlékével teli volt szíve,
66 XIV | emlékével teli volt szíve, kinek mosolygó képe mindannyiszor
67 XV | már egy milliomos arája, kinek szerencséjén nem tud örülni;
68 XV | az övé, hanem Fennimoré, kinek ez estve Fanny megjelenésével
69 XV | hogy vajon az a vén nábob, kinek bőrére ő már annyit kölcsönzött,
70 XV | asztalnál, köztük Fennimor is, kinek láttára hangos, impertinens
71 XV | üli!~A kijátszott kérkedő, kinek imádottja őhelyette nagybátyjának
72 XVI | megkapnak olyan embert, kinek sok hitelezője van, és szeret
73 XVIII | férfival összehasonlítva, kinek képét lelke szentélyében
74 XIX | vennék, nem tudom, hogy kinek a számára gyakorolná a betűvetés
75 XX | személyes meglepetésére, kinek e gyöngeségét a tisztelendő
76 XX | asszony görcse rohamait, kinek idegeire rendkívül izgató
77 XXI | a legmerészebb udvarló, kinek egy perc jönni, látni és
78 XXI | lelki bajokkal nem vesződik, kinek a feje sem fáj soha, a szíve
79 XXI | jönni rájok az országúton, kinek közeledtét részint a bokrok,
80 XXI | istenért! – kiált Rudolf, kinek arca még ég a szerető nő
81 XXII | és a bálványozott ifjat, kinek lelkéről, szívéről több
82 XXII | tekintetben azon nőhöz, kinek keblén e férfi a legnagyobb
83 XXIII | feszített hangján recsegé:~– Kinek tartasz te engemet, barátom?
84 XXIV | és férfi egyaránt imád, kinek nevét még a gyermekek is
85 XXIV | Kecskerey elragadtatással. – Kinek adná most Erisz almáját
86 XXV | kellene még, és azon nő, kinek szívedet ajándékoztad, férjed
87 XXVIII| éltében-haltában úgy imádott, s kinek most már a föld alatt bevallhatta,
88 XXIX | nyerje az urodalmi kertész, kinek kötelessége lesz ezért kora
89 XXX | elbúcsúztatá ugyanazon lelkész, kinek szavai oly vigasztalólag
90 XXXI | Szépkiesdy gróf költségén, kinek valamely szép énekesnő tetszett
|