Part
1 III | egykedvűség, mely nők előtt annyi ingerrel bír és oly veszedelmes.
2 IV | kiről senki sem tenne fel annyi mozgékonyságot, annyi könnyűséget;
3 IV | fel annyi mozgékonyságot, annyi könnyűséget; úgy tudja kezeivel,
4 IV | vigyáznék kifejezéseimre. Annyi kétségtelen, hogy a derék
5 IV | azt mondva, hogy nincs annyi pénzem, amennyiért azt megvehessem.
6 IV | álltak egy szegletben.~– Ahol annyi a játszó személy, nézőnek
7 IV | Rudolf hallgató társától.~– Annyi bizonyos, hogy tégedet elviszlek
8 V | volt művészete.~A hír éppen annyi dicsőt beszélt Mainvielle-ről,
9 V | is cserélhette volna fel annyi diadal emlékével összekötött
10 VI | színház első művésznőjét, ki annyi éven keresztül a közönség
11 VI | pisszegni. De mi volt ez annyi taps ellen? Szélfúvás, mely
12 VI | kiálta elhatározottan.~Annyi esze volt, hogy az excellens
13 VII | óriások sohasem mondtak annyi ízetlenséget, mint ma; kín,
14 IX | gróf, kinek ifjú lángeszét, annyi agg bölcsességgel párosulva,
15 XI | e polgári körökben nincs annyi ok félteni a leányokat,
16 XII | emlékétől.~Szegény Sándor…~Teréz annyi évek fáradalmainak romjain
17 XII | figyeltek e csendre, melyben annyi indulat zivatarja volt rejtve.~
18 XIII | voltak markai, s dacára annyi pazarlás-, oktalanságnak,
19 XIII | miszerint csalják? Hát nincs-e annyi pénze, hogy el sem bírja
20 XIII | kegyre, lehetetlenség énnekem annyi előkelő vendég társaságában
21 XIII | első kérdése a szolgához.~– Annyi, mint a szemét – szólt ez,
22 XIII | hogy ezúttal ne kövessen el annyi ostobaságot, mint máskor
23 XIII | ideig éppen ötödfűben, ~Annyi esztendeig terjedjen élete;~
24 XIII | elég legyen,~Sohse költsön annyi pénzt a patikára, ~
25 XIII | kegyelmed hajszálait, hanem annyi áldással öntse kegyelmedet
26 XIII | a sok esztendeig ápolt s annyi viaszkot és faggyút felemésztett
27 XIII | álló Kárpáthy János mellett annyi jó barát, hivatalnok, cseléd
28 XIII | hajdúk, s aligha volt valaki annyi nép között, kinek eszébe
29 XIV | önök is szeretnek, s akit annyi ok van szeretni. Nem, senkit,
30 XIV | világot akarva deríteni annyi ellenmondó mozzanat közt,
31 XV | előadást.) Ezt érdemlettem én annyi keserves álmatlan éjszakáért,
32 XV | rebegé a leány. Nem bírt annyi ravaszsággal, hogy felelet
33 XV | amiben Fannyra nézve mégis annyi vigasztaló volt, hogy ez
34 XV | földet a szegény ember, amíg annyi jövedelemre szert tesz.~–
35 XV | csak, mama, volt a papának annyi jövedelme?~– Dehogy volt,
36 XVII | bohóságai s bizarr eszméi dacára annyi fogékonyság van minden jó
37 XVII | ragyogó látvány lesz az. Annyi szépség, ifjúság, gyönyör
38 XVIII | világ estélyén Kecskereynél annyi önbizalommal, annyi diadallal
39 XVIII | Kecskereynél annyi önbizalommal, annyi diadallal tudott fellépni,
40 XVIII | alig ismerhetni hazafit, ki annyi jót tett volna kevés idő
41 XVIII | jobb, szebb lélekre akadt; annyi rút, önző piszok lélekkeli
42 XVIII | előkészületekben. Óh, úgyis annyi dolgod lenne, hogy nem győznéd
43 XVIII | hol vettek ezek az emberek annyi jókedvet, mikor ő olyan
44 XIX | névsorozatot, mely Varga uramnak annyi izzadást és szorongattatást
45 XIX | szövetkezünk ellene, a diadal annyi, mint bizonyos.~Itt egy
46 XIX | tovább, amit hallunk.~– Annyi, mintha nem is szólnánk,
47 XIX | elkényeztetett dáma, akinek annyi elájulni, mint más embernek
48 XX | fiatalember, akinek még nem volt annyi esze, hogy inkább a karzatot
49 XX | lett volna ott mit bámulni, annyi szépség, annyi báj közepett
50 XX | bámulni, annyi szépség, annyi báj közepett egymás mellett
51 XX | sem jutott eszébe, hogy annyi millió és millió főre terjedő
52 XX | kell őt dicsérnünk, hogy annyi ivó között neki jutott legelébb
53 XX | férfit, akiről mindenki annyi jót, annyi szépet beszél,
54 XX | akiről mindenki annyi jót, annyi szépet beszél, és az holnap
55 XXI | majd elszédült ijedtiben.~Annyi gyöngédség volt János úrnak
56 XXI | Sikerült a ravasz fickónak annyi üldözőjét kijátszani s oldalréshez
57 XXII | világban, mely reá nézve annyi ijesztő képpel bírt, melyből
58 XXII | ijesztő képpel bírt, melyből annyi nyájas szó hívta, amennyi
59 XXII | gondolok most. Óh, nekünk annyi kötelességünk van, miknek
60 XXIV | órában úgy, mint a másikban, annyi mindenféle unalmas politikus
61 XXIV | unalmas politikus hazafi, annyi dohányszagú kortesvezér,
62 XXIV | dohányszagú kortesvezér, annyi bölcs főbíró, nótárius,
63 XXV | volt, mint valaha. Soha annyi elmésség, gyöngéd hízelgés
64 XXV | nem voltak csókjai, soha annyi ittas öröm nem sugárzott
65 XXVI | szeretetre méltó legyen, annyi kedves csípős anekdotát
66 XXVIII| szerette, s hűlt szívéhez éppen annyi joga van most, mint akárkinek
67 XXVIII| kézműves vagyok, kihez ön annyi szívességgel volt egykor;
68 XXIX | nemesebb, eszesebb kor. Én csak annyi jót tehetek, hogy helyet
69 XXX | érzésfoghatóságot minden lélekből. Annyi nagyságos, méltóságos, főméltóságú
70 Vegszo| hiszem, és nem állítom; annyi bizonyos, hogy engemet még
|