Part

 1 I    |           de biz ő nem bánja; volna ugyan négy jó paripája, mellyel
 2 I    |            Nyíregyháza felé nincsen ugyan gát, hanem szabadon járhat
 3 I    |         jellemet változtattak, néha ugyan még nevet is, mint ez egy
 4 I    |            az éjjel hálni, mert azt ugyan magam is szeretném tudni.~–
 5 II   |    elbeszélésünk egyik hősével – ha ugyan szabad e címmel megbántani
 6 II   |   habtükrökön, melyek nem énekeltek ugyan olyan szépen, mint a költők
 7 II   |         földmívelő és prókátor; ott ugyan némely parasztot nemesembernek
 8 III  |    visszamegyek újra. Egész a sírig ugyan nem mehetünk, mert az körös-körül
 9 III  |           ez elernyedés ellen. Igaz ugyan, hogy éppen amiatt, minthogy
10 IV   |           furorét csinálni. Eleinte ugyan féltek az igazgatók felléptetni,
11 IV   |             fickó elbámult; a kutya ugyan művészete keresményével
12 IV   |            vigyorogva mondá: „Ezzel ugyan jó vásárt csinált az úr!”
13 VI   |         vetve hódító tekintetét. Ez ugyan kevés annak, ki a művészetet
14 VI   |     csattanás pillanatában hangzott ugyan egypár, de arról nem lehete
15 VII  |        beszólva halkan Rudolfhoz.~– Ugyan, kérlek, egy szóra. Eszékiék
16 VIII |        futásnál ügyelni fogok rá.~– Ugyan ugyé? – mondta Márton. –
17 VIII |          meglátják, s a gulyásoknak ugyan ügyelni kell, hogy ne találkozhassanak.
18 VIII |         volt. Mindenki bámulta, nem ugyan az eszét, mert azzal keveset
19 VIII |             a deli kalandort, kiről ugyan senki sem tudta, hogy jószágai
20 IX   |         találkozni gyakrabban – nem ugyan a heves vitákról tudósító
21 X    |            egy nevezetes család, ha ugyan a köznyelven forgás szomorú
22 X    |            hivatását követni. Előbb ugyan csak mint kardalnoknő szerződtetett,
23 X    |             és kaputja rongyos (ami ugyan nem nagy dicséret volt a
24 X    |           asztali tüneménnyel. Neki ugyan mindez éppen úgy nem tűnt
25 X    |    természetesnek találta.~Meglepte ugyan, hogy Matildot mindig cifránál
26 X    |     kegyetlenséget, nem bánta volna ugyan olykor, ha már szólnának
27 X    |           családodtul.~Más leánynál ugyan azt felelné az ember az
28 X    |             és más nagy urak.~Vette ugyan észre Mayer uram, hogy midőn
29 X    |            építeni. Régen nem látta ugyan már őket, de most eszébe
30 XI   |          mint hogy az ismeretlen úr ugyan őrizkedik valamiképp közel
31 XII  |            Nem beszéltek semmit. Ez ugyan egyrészről megnyugtató volt,
32 XII  |         efféle. Hasonló indítványok ugyan csupán a fiatal óriások
33 XIII |           megülni és ületni; elsőbb ugyan Kárpáthy János úr édesatyja,
34 XIII |             átkelni a Tiszán.~– Baj ugyan, hogy a víz elvitte a hidat,
35 XIII |       elküldé a drágaköveket, miket ugyan készpénzen ezer forintért
36 XIII |           én ki nem állhatok.~– No, ugyan sokat is törődik az vele.~–
37 XIII |      törölve szét szemében.~– Pedig ugyan kicsinyben múlt, hogy még
38 XIII |              Minek itt a teríték?~– Ugyan, ne kiabáljon olyan nagyon
39 XIII |            eljöttél, Marci fiam? Te ugyan jól jártál, hogy nem esett
40 XIV  |       akarsz nőtlen maradni örökké? Ugyan ne csinálj olyan szent pofákat!
41 XIV  |            de nem boldogság.~– Igaz ugyan, hogy kérőd nem fiatal már,
42 XV   |          után kezdtek látni, miknél ugyan mind fényesebbeket fog vehetni,
43 XV   |        atyja testvérével együtt. Az ugyan kissé szigorú személy, de
44 XV   |           leányom körül lehessek.~– Ugyan, asszonyom, mit beszél összevissza! –
45 XV   |          megy véghez ez a szcéna.~– Ugyan, Mayerné asszonyom, ne térdepeljen!
46 XV   |             is mulassa ott magát. Ő ugyan nem volt az az ember, aki
47 XV   | zongoraszobájával szomszédos; elébb ugyan saját szobáját akarta neki
48 XV   |      valóban nem is tett soha. Igaz ugyan, hogy esztendőszámra sem
49 XV   |          akarja neki keresni. Önzés ugyan, de szánalomra méltó önzés.
50 XV   |          kezdett más beszédet.~– Te ugyan boldog vagy ennél a háznál.
51 XV   |        szeret, egy kicsit szigorúak ugyan, de jó, becsületes emberek.
52 XV   |           játékban, mert a másikban ugyan ellenkező póluson áll az
53 XV   |          meg. Néhány pillanat múlva ugyan már mindenki megtudta, hogy
54 XVII |        értesíteni, miszerint ő maga ugyan, minthogy csúzban szenved,
55 XVII |        nemzetre rádisputáltak. Igaz ugyan, hogy annak felével, amit
56 XVIII|         leült, ő azonnal felállt.~– Ugyan, édes Varga bácsi, maradjon
57 XVIII|           mutatóujja alá, kik iránt ugyan ő mind rettenetes nagy tisztelettel
58 XVIII|          pártolójára talál benne, ő ugyan titokban tartja jótéteményeit,
59 XVIII|        kellett venni az ilyesmit, ő ugyan vastag és nehézkes élceket
60 XVIII|                Csak egy hétig?~– Ha ugyan ki nem vertek innen – viszonza
61 XVIII|            hogy miért örül. Ott van ugyan a fiskális, de az nem arra
62 XIX  |     gyönyörűen dohányzik; a lovakat ugyan nem hajtja, de megesik rajta,
63 XIX  |              hogy elrontalak!~– Azt ugyan jól teszed! Csak én tudnék
64 XXI  |          üldözőitől megmentse. Volt ugyan oldalvást egy kiszakadása
65 XXIV |        főispáni szállás.~Szentirmay ugyan azt kívánta, hogy beiktatása
66 XXIV |          sem történt közöttük. Igaz ugyan, hogy ő már ráállt az ajánlatra,
67 XXIV |         fogja elszennyezni.~Ismerte ugyan Kecskerey szokását, hogy
68 XXXI |       tudakozódni kezde, nem sírtak ugyan, mert az árt a szép szemeknek,
69 XXXI |            hiányában – de szíve, ha ugyan van nála ilyesmi, örök honvágyban