Part

 1 I     |         végire mutat, mely a Tisza felé visz.~– Nem valami hintó
 2 I     |        megnyugtató legyintést téve felé kezével, vigasztalódottan
 3 I     |         túlsó oldalon. Nyíregyháza felé nincsen ugyan gát, hanem
 4 I     |     keresztül a Törikszakad csárda felé, mely nagy tetejével úgy
 5 I     |            vendégnemszerető hajlék felé.~Ama szerencsétlenül járt
 6 I     |      hegyes bajusz ágaskodik az ég felé öklelő modorban, s a nyak
 7 I     |         magát, s fordult a szobája felé.~– No, no, ne menjen el
 8 I     |           csókot hányva integetett felé:~– Adieu, cher oncle! Adieu,
 9 II    |            valami vendég a kastély felé.~A hídon túl következtek
10 II    |           helyette a fültől az orr felé induló vajas szarvas alakú
11 II    |     keresztbe fordítva a szegletek felé, mert most ez a divat, s
12 II    |           a kezét ujjaival a szája felé fordítva, derekát, amilyen
13 II    |           fordult e szóra a bankár felé.~– Ön tréfál?~– Legkevésbé
14 III   |            ermenonville-i erdőcske felé haladni. Viseletökben, minden
15 III   |      álltak meg, nem tudva, melyik felé induljanak.~– Ah, hiszen
16 III   |          fél könyökre dűlve István felé fordult:~– Ennek itt nem
17 IV    |            hortenzia volt, de vége felé a narancsvirág és a heliotropium
18 IV    |            érdekes! – monda Rudolf felé fordulva, s nem várva el,
19 IV    |           mind a négy kereke az ég felé állt, a tejárus csak úgy
20 VI    |      népség tódult az operaszínház felé. A fiatal óriások nem eléggé
21 VI    |          meghal az alvilági páholy felé vetve hódító tekintetét.
22 VI    |        szemüvegét az arszlánpáholy felé fordítva, melynek szemfegyverei
23 VII   |       veszélyben forgott városrész felé; a harangok egyenként felelgettek
24 VII   |        kövezeten a Mouffetard utca felé. Az elegáns világ megbotránkozva
25 VII   |            a férfi jól látja, hogy felé fog esni, alant az irtózat
26 VII   |        nézi csendesen, mint hajlik felé az égő szálfa. Többen mentésére
27 VII   |       Tekintete különösen Kárpáthy felé volt fordulva.~Alig lehetne
28 VII   |       útban volt Chataquéla Calais felé.~Rudolf megígérte, hogy
29 VIII  |   megindult szép rendben ki a mező felé. Elöl lovagolt két esküdt
30 VIII  |      karikásával, rohan a pályázók felé, s nemsokára a két esküdt
31 VIII  |        férkőzve vágtattak a zászló felé.~Egész a pálya végéig egyik
32 VIII  |            újabb időkben a Szolnok felé járó vaskocsit is megtámadta
33 VIII  |            szilaj állat, s a lovag felé rohant.~Ez rögtön megfordítá
34 VIII  |             s ostorával pattantott felé.~A bika elbődült rá, de
35 VIII  |      legény egyenesen a versenytér felé nyargalt vele, s egyszerre
36 VIII  |            ki-ki menekült az ajtók felé; ismerték már a szokást,
37 IX    |        tovább a dicsőséget; ezek a felé fordított lornyettek gyújtóüvegekként
38 XI    | hódolatokat, ajánlatokat nyilaztak felé, de a tündér őzikének egy
39 XI    |       kalapján gyászt viselt, s ég felé forgatott szemeiben éppen
40 XII   |    egyenesen. Abellino háttal volt felé fordulva, s kezét bal fülére
41 XIII  |       Jancsi urat, már július vége felé vehették észre rajta azt
42 XIII  |        karszékében, s kezét nyújtá felé; Péter úr azonban ahelyett,
43 XIII  |           fordulni a méltóságos úr felé.~Jancsi úr nevetett, amint
44 XIII  |             midőn a vendégség vége felé a bor a fejekbe szállt,
45 XIII  |       hetykén, szemeivel az úrfiak felé vágott.~(– Mi lelhette az
46 XIII  |          el innen, s kezde az ajtó felé hátrálni.~– De nem megyünk
47 XIII  |        letépni melléről, s az ajtó felé törekedett; de amaz útját
48 XIV   |     nyájasan közelít Boltay mester felé, s hajdújának intve, hogy
49 XIV   |   csillagos jövőben, repülve az ég felé, melyről azt hiszi a gyermek,
50 XV    |        történt, így állnának az ég felé Boltay úr hajai. Végtére
51 XV    |        minden ablaktábla, s reggel felé meg akarta tudni, virrad-e
52 XV    |           Abellino dühösen fordult felé, de e pillanatban szemei
53 XVII  |        nyílt tekintettel a helység felé s oldalablakaival az angolkertnek
54 XVIII |        tekintetét a jószágigazgató felé fordítá.~– Édes Varga bácsi,
55 XVIII |         észre, már mindjárt a vége felé fog járni, s maga is ijedten
56 XVIII |      kisasszony útban volt az ajtó felé, vissza sem tekintve az
57 XXI   |          Vigyázz rá, hogy a mocsár felé ne tévedjenek, figyelmeztesd
58 XXI   |            két fehér közől, s jobb felé próbál menekülést.~Újra
59 XXI   |    visszafordította azt a vadászok felé, hogy ott azoknak szeme
60 XXIV  |            dobogott a szíve, midőn felé látá őt közeledni. Szentirmaynét
61 XXVI  |        Béla, jó estvét! – rikácsol felé messziről Kecskerey barátunk,
62 XXVI  |             hosszú kezeit Abellino felé lobogtatva.~– Mit gratulálsz
63 XXVII |           teszi őt le kezéből!~Dél felé ismét kijött hozzá az orvos,
64 XXVIII|  félhomályán keresztül Kárpátfalva felé tart.~A szán hátuljában
65 XXVIII|   poroszkálással tartott a fenyves felé. Odaérve, a fenyvest körülvevő
66 XXVIII|           lovas egyenesen az emlék felé tart.~E látogató Rudolf.~
67 XXIX  |           vetve kezével a sötétség felé, mintha senkitől sem, csak
68 XXIX  |      közelítek porrá lételem órája felé.~Az utolsó szavak is leírattak.
69 XXXI  |        honvágyban szenved – Párizs felé.~Minden ember igen komikus