Part

 1 I     |          csak úgy lassan dörmögdél magában, mert a pipáját restelli
 2 I     |         szinekúra.~Míg így háborog magában, egy kétes némberi alak –
 3 I     |            mulatságból, s föltette magában, hogy csak azért sem fog
 4 I     |        kerekedni, s előre nevetett magában mindenki.~Bús Péter uram
 5 I     |           gólyát.~Bús uram gondolá magában, hogy vele is kevesebbet
 6 I     |        téged a világból! – mormogá magában, míg lovásza cuppogó csizmákkal
 7 III   |         Pillanatra habozni látszik magában, de azután elhatározott
 8 V     |           Hisz a közönség olyan jó magában, akit egyszer megszeret,
 9 VII   |    asszonynak van szíve! – dörmögé magában a munkás, s elsietve, nemsokára
10 VII   |         adják elénk, miknek látása magában képes a vulgivaga Vénust
11 VII   |            mintha ilyesmit mondana magában: „Kell menni, mert a repcét
12 VII   |      sóhajtott, mintha azt kérdené magában: „Lesz-e hát isteni hatalom,
13 VII   |           monda Rudolf, és gondolá magában: „Ez a kis együgyű leány
14 VIII  |      férfiú jár úgy, hogy felteszi magában, miszerint nem issza le
15 VIII  |            úr csak titkon nevetett magában, mert piros pünkösd napja
16 VIII  |           komolyabb célokat táplál magában.~Az ilyen titkok nagyon
17 X     |            mondá a boldog családfő magában.~Születése napján egyik
18 X     |    megszokott illedelemből feltevé magában Mayer, hogy e napon Terézt
19 X     |             de Mayer uram feltette magában, hogy keményszívű fog lenni,
20 X     |        Teréz cselekedni? – gondolá magában Mayer. Ez nem elég. Ő azt
21 X     |         drágáért eladhat, amit már magában előre számítgatott, hogy
22 X     |           Milyen szép tó – gondolá magában –, mennyi rossz leányt bele
23 XI    |         egyik oldaloltár előtt, és magában gyönyörködött a gyermek
24 XI    |         valódi fájdalom! – gondolá magában az asszonyság.~– Fájdalommal
25 XI    |            látszani, s akkor, ha ő magában bírandja gazdagsága forrását,
26 XI    |      ültetve azon gondolat, hogy ő magában oly kincset bír, mely őt
27 XI    |       hasonló tekintettel, amilyet magában képzelt. Igen, éppen ilyen
28 XII   |            számvevést ír – gondolá magában Abellino, s azalatt szétnézegetett: –
29 XII   |              Ez – viszonza Sándor, magában gondolva, hogy azért nem
30 XIII  |       megrontását egyszer föltette magában, attól el nem állt, s ha
31 XIII  |     tiszttartó számadásait foglalá magában, s elkezde benne keresgélni
32 XIII  |     többiekhez Isten – sóhajta fel magában –, és ki lesz pótolva, amit
33 XIII  |          Üm. Szaladjak? – dünnyögé magában Palkó szép kényelmesen elballagva. –
34 XIII  |  unokaöccse elé. Számítgatni kezdé magában: „Odáig négy óra, vissza
35 XIV   |    tervében kitartásra ösztönözze, magában elég leende az, hogy e parasztbüszke
36 XIV   |      dicséretes szándékot hordozza magában, hogy az ön gyámleányát
37 XIV   |    járkálni. Mit cselekedjék? Érzé magában, hogy Kárpáthy igazat mondott.
38 XIV   |          nagynak, dicsőnek képzelt magában, kinek emlékével teli volt
39 XV    |          Úrimáját2 kezde elmondani magában, kezei már régen össze voltak
40 XV    |            s Fannynak ideje maradt magában ilyenformán egészíteni ki
41 XV    |           igazi leányom” – gondolá magában Mayerné, s kezeit dörzsölé
42 XV    |         neki; az úton így főzte ki magában a további tervet: a bérkocsit
43 XV    |       Mayer!~– Patvart! – gondolja magában Abellino –, ez a leány komolyan
44 XVII  |  boltosférfi iparkodott felfedezni magában némi sejtelmeket a magyar
45 XVII  |        hatás következtében feltevé magában János úr, hogy a legközelebbi
46 XVIII |   házassága boldog? – mondá inkább magában, mint kérdezé Fanny.~– Valóban
47 XVIII |   tévedezni a világban, és gondolá magában, gyerünk el hozzá, adjunk
48 XVIII |     hirtelen észre térve elgondolá magában, hogy milyen nagy illetlenséget
49 XVIII |           nevet, vidám; elgondolja magában, milyen derék dolog volna,
50 XIX   |         Flóra barátságát megnyeré, magában saját házi körében egészen
51 XX    |        bámulni. A gróf szitkozódik magában, hogy megint akadt valakire,
52 XXII  |              Legtávolabb – gondolá magában.)~– Még ma előre lefoglalom
53 XXII  |     orvosságot.~– Mi ez? – kérdezé magában Teréz, ki figyelemmel kísérte
54 XXII  |          önkénytelenül sóhajta föl magában:~– Szegény leány!~
55 XXIII | kiváltságos jó barátok! – mormogja magában Kecskerey úr, amidőn az
56 XXIV  |        venni.~És azután elgondolta magában, hogy most Kecskerey az
57 XXIV  |          belül neje hálószobája, s magában szidta az egész Kárpáthy-atyafiságot,
58 XXIV  |          táncolt vele… Hogy szidta magában, mikor felébredt!~Pedig
59 XXV   |     kialussza haragját!” – gondolá magában Rudolf, és titkosan mosolygott.)~
60 XXV   |        ideje volt a tervet kifőzni magában.~El fog távozni hazulról
61 XXV   | diadalmaskodott ő már, ha feltette magában, hogy győznie kell. Az öreg
62 XXVI  |           délesti óráiban felteszi magában, hogy szeretetre méltó legyen,
63 XXVI  |         nagynéni – szólt Abellino, magában gondolva, hogy alkalmasint
64 XXVII |        remélni, csak képzelni mert magában, legmerészebb, legforróbb
65 XXVII |         vetve Jánosra.~A férj örül magában, gondolva, hogy ez a gyógyulás
66 XXVIII|        eljegyezve – gondolá Rudolf magában –, mennyire szeretteték!
67 XXXI  |            nő hígvelejű! – gondolá magában Marion kisasszony, bosszúsan
68 Vegszo|        senki sem támadott meg, aki magában Abellinóra vagy Kutyfalvi