Part
1 I | vigasztalódottan monda:~– Nem ér az MA ide.~Azzal kiült a kapu elé,
2 I | tenyerébe. Hála istennek, ide ma nem jön vendég, s örült
3 I | distichont:~„Enni ha nem hoztál ide, állhat előtted üres tál; ~
4 I | aki megeszi.~– No, hát ide, Vidra. Kapd be ízibe!~–
5 I | Párizsban. Ördögök engem ide hoztak. Bár vinnének odább;
6 I | szíves közelebb adni, tegye ide az asztalra, és töltsön
7 I | elvonulni.~– Hát mi hozza most ide az urat – az égből a pokolba?~–
8 II | két magyar gróf érkezett ide, kik gyalog járták be Európát,
9 III | kézműves. – Csak úgy szoktam ide kijárni, valahányszor üres
10 III | házak nagyon messze vannak ide, de van itt egy nagy ember
11 III | ünnepnapokon ki szoktam ide járni, s az egyszerű emlék
12 IV | Te paraszt, úgymond, jer ide, fogd a lovamat, míg odabenn
13 IV | legyen előtte, hát íme, nézz ide! Azzal kivontam nyeregkápámból
14 V | beszélnek körülöttük… Hát ide jutottunk!…~Jozefine lehajolt
15 V | hangzanék felém. Ah, nyújtsd ide azt a poharat, hadd törjem
16 V | orcátlan balettmeztelenség kell ide, nem művészet. Ha újra kezdem
17 VII | sűrű épülethalmaz között; ide sietett az elegáns világ
18 VII | jelen az elegánt világból.~– Ide, ide, madame! – kiálta ekkor
19 VII | elegánt világból.~– Ide, ide, madame! – kiálta ekkor
20 VII | Gyorsan lábtót és kötelet ide! – S azzal nem sokat tanakodva
21 VIII | tisztelendő urak házai elé ér; ide be kell neki menni, mert
22 VIII | hangba. Nagyobb pompa kell ide. Ki látta azt: a vágni való
23 VIII | rá ketten, s amelyikünk ide hajtja, legyen az a pünkösdi
24 VIII | mondta Márton. – Mire ide hajtjuk, úgy megszelídül
25 VIII | képzeled magadat; beültetnélek ide az úri kompánia közé, adnék
26 VIII | megmutatta, hogy hogyan kell.~– Ide azt a poharat! – kiálta
27 IX | ország előkelő urainak, kik ide minden határból összegyülekeztek,
28 IX | harmadik, ki most érkezett ide.~Abellino kész volt rögtön
29 IX | küzd hozzá. Azért nézett ide bizonyosan, hogy figyelmeztessen
30 IX | többi méltóságos urak is ide néznek. Bizonyosan rólam
31 X | forintnyi hiány találtatott.~Ide vezetett az apai könnyelműség.~
32 X | nem udvariasságokat jöttem ide mondani – beszélt száraz
33 X | referálni róla, hogy mi hozta ide a vénkisasszonyt.~– A bizony
34 X | alássan, tanácsot kérni jöttem ide és – és pártfogást.~– Micsoda?
35 XII | vörös pénzben.~– Tessék ide vigyázni: ez egy, két, három,
36 XIII | Méltóságodnak kegyes engedelmével, ide a márgóra bátorkodtam egynéhány
37 XIII | Hallja az úr! No, jöjjön ide az úr. Jaj, be mennykő fokhagymaszagú
38 XIII | gondolattól, hogy leányaikat ide hozzák.~A leány elvégezte
39 XIII | felkacagott rá.~– Minek hívtad hát ide az apádat?~Marcinak sem
40 XIV | pletykázás végett jöttem én ide, hanem erre engem jól kigondolt,
41 XIV | hintó mellett ácsorog, fogom ide küldeni – mert a netaláni
42 XV | mennyei felség.” Ezzel jöttem ide, uram. Így vagyok, ahogyan
43 XV | szerencse rád nézve, hogy ide kerültél; mindened van,
44 XV | Fannyt ünnepélyesen meghívja; ide van mellékelve a cifra meghívási
45 XV | leányaikkal együtt jőnek ide, akik elég együgyűek nem
46 XVI | játszani hívtak bennünket ide. Hisz ez nem párbaj, hanem
47 XVI | velünk? Minek hoztatok hát ide, komédiát játszani? Adtatok
48 XVIII | tisztelt úrnőim. Flóra nagysád ide a nőm mellé, ide, ide. Marion
49 XVIII | nagysád ide a nőm mellé, ide, ide. Marion kisasszony – –
50 XVIII | nagysád ide a nőm mellé, ide, ide. Marion kisasszony – – ezerszer
51 XVIII | tehát ne gondold, hogy ide indultunk), nekem különben
52 XVIII | találkozhatni, s naponként készültem ide.~Fanny hálásan szorítá meg
53 XVIII | Éppen midőn megérkezett ide, önrül hallottam beszélni,
54 XVIII | te családod kellett még ide a Kárpáthy-családfa dicsőítésére.)~
55 XIX | kacagott.~– No, tehát jer ide, szóljuk meg a többieket
56 XIX | micsoda előszeretetből írta ide a magasra a jó szomszéd?
57 XX | melyen Horhi Miska utazott ide nyolc ökörrel és hat agárral;
58 XX | szépet beszél, és az holnap ide fog jönni, s hogy addig
59 XXI | Rossz dolog volt rá nézve ide a síkra kiszorulni, ahol
60 XXIII | vagy az? Honnét hullottál ide? Azt hittük, már mediatisáltattad
61 XXIII | is ad.~– Azonban jer, ülj ide mellém, és tedd magadat
62 XXIII | szamár, hanem a papucsom add ide! Milyen nehéz baromból embert
63 XXIV | Kecskerey úr…~Vajon mi hozta ide az érdemes férfiút? Mert
64 XXIV | rá csintalanul. Jer hát ide; játsszunk találós meséket.
65 XXV | miért sír.~– Miért jött ön ide? – kérdé szenvedélytől reszkető
66 XXV | Óh, miért kellett önnek ide jőni, hogy lásson kétségbeesve,
67 XXVI | eszű ember, ki azért jött ide, hogy nevetni fog, s így
68 XXVIII| már elvégeztem, amiért ide kellett jönnöm. Lássa, nem
|