Part
1 I | a gerendára.~Azok menten szót fogadtak; a folyvást kacagó
2 I | szálára!~János úr ezalatt egy szót sem szólt; életében első
3 I | tompa, rekedt hangon néhány szót mormogott fülébe, mire az
4 IV | Abellino –, különben egy szót sem fogok szólni.~Megszavaztatott
5 VII | ezúttal Abellino vitte a szót az erkélyteremben, jelen
6 VII | Rudolf, könnyeden odavetve a szót Kárpáthyhoz.~– Hogyan? –
7 VII | és elfeledett csak egy szót is szólni hozzá, csak annyit
8 VII | hetivásárok alatt magyar szót hallani.~– Legyen úgy, uram.
9 VII | lapokat, termeinkben magyar szót, magyar zenét fog hallani,
10 VII | nem jól esik öntől ily szót hallanom. Lássa, én kegyeskedő
11 VIII | felült lovára, és ha egy szót sem szólt is, különb ember
12 IX | nagy része, midőn e három szót kell a teremben elmondania: „
13 X | végre maga kezdé meg a szót.~– Nézze, néném, milyen
14 X | e szavakon; felkelt, egy szót sem válaszolt, vette a kalapját,
15 X | emberek, akiktől egy illetlen szót nem lehet hallani, kik kezet
16 X | valaha valamelyik egy rossz szót tőlem? Tán bizony én valami
17 X | önnek volnék.~Mayer úr egy szót sem felelt. Ez a tanács
18 X | zokogva fuldokolt néhány szót, hogy ő ezt sohasem cselekvé.~–
19 X | Mayer úr az egész alatt egy szót sem szólt, ő csak dühét
20 XI | szegényt?~Azután elment, és egy szót sem szólt többet Krammnéhoz.~
21 XII | nem érdemes vesztegetni a szót, s azzal megfordult, hogy
22 XII | Barna Sándor úr… (az „úr” szót erősen megnyomva, hogy a
23 XII | hivatalos hidegséggel vevé fel a szót:~– Kik lesznek önnek tanúi?
24 XII | jólesett neki, hogy azok egy szót sem vesztegettek arra, hogy
25 XII | meg nem siketültem. Egy szót sem hallok abból, amit magam
26 XIII | Megint beszél kend?~– Én? Egy szót sem szóltam.~– No. Ez az
27 XIII | jöjjön be megint.~A fiskális szót fogadott, kiment, szappant
28 XIII | visszament a szószékből, és egy szót sem szólt. Csakugyan az
29 XIII | valami beszédet, de abból egy szót sem hallott senki, olyan
30 XIII | szája elé, mert nem értik a szót.~Az a jó szokás volt Jancsi
31 XIII | van, úgyhogy már egy okos szót sem lehet vele szólni. Értette
32 XIV | magának. Sándor nem szólt egy szót is, lesüté szemeit, elhalaványult,
33 XIV | midőn az oltár előtt e szót kimondod: „szeretem”, és
34 XV | felett senki sem szólt egy szót is, mintha megnémultak volna.~
35 XV | illően gondoskodik.~Fanny egy szót sem válaszolt. Mayerné abbanhagyta
36 XV | vendégeket.~Aki erre azt a szót ejtené ki száján, hogy Kecskerey
37 XV | szerencsét!~Fennimor egy szót sem szólt, ő adott éppen
38 XV | válik. Abellino nem szól egy szót is, de melle zihál, és szemeit
39 XVII | nagynénjének, és alig bírta e szót elrebegni:~– Szeressen engemet.~–
40 XVIII | senki, akitől egy őszinte szót várhasson, akire egy őszinte
41 XVIII | megbodorítva. Két okos szót sem lehet vele beszélni.~
42 XVIII | ruhát, orvosságot és jó szót osztva közöttük; nemcsak
43 XVIII | szomszédnő – kezdé a félbehagyott szót Marion kisasszony valami
44 XVIII | A szép hölgyeknek adott szót megszegni lehetetlen. Akit
45 XVIII | halmozá el, és nem bírt egy szót szólani.~– Ah, istenem,
46 XVIII | hozzá, adjunk neki egy jó szót, egy buzdítást, tegyünk
47 XIX | Ámbár lesznek, akik e szót ismét nonszensznak fogják
48 XIX | indulatba jön, nem válogatja a szót, nem nézi, férfiak vannak-e
49 XIX | valami gondatlanul kiejtett szót ellessen tőled. Valóságos
50 XX | körülfogja, ki – hogy az igazi szót alkalmazzuk – divatba hozta
51 XXIV | nő, alig bírta e néhány szót kimondani:~– Nem szabad
52 XXV | meggyőzve nem, nem, soha!~Ezt a szót, a kegyelemkérés, a meghódolás
53 XXV | hogy elveszítse azt.~Egy szót sem szólt többé, megkeményíté
54 XXVII | nem találná rá az igazi szót. – Mondjad, mondjad! Ne
55 XXVII | mellé, és nem szólt egy szót is. Szemei könnytelenek
56 XXIX | visszagondoltam magamban minden szót, amit mondott, láttam őt
57 XXIX | mialatt senki sem szólt egy szót is.~Azután Rudolf ismét
58 XXXI | állani, s nem tudtak egy okos szót váltani vele, s most halála
59 Vegszo| barátaim (komolyan értve a szót) véleményét és illető megrovásait
|