Part
1 I | gát, hanem szabadon járhat alá s fel a víz, amerre neki
2 I | négyszegletesre húzta, néhányszor alá s fel tolta mozgékony fejbőrét,
3 I | az én kedves onklim lába alá! Vigyázzatok minden haja
4 II | római isteneknek, s melyek alá egyszer valami tréfás ember
5 III | járni, s az egyszerű emlék alá, mely tiszteletére emeltetett;
6 III | szólt Rudolf, kezét feje alá téve, s egy leszakított
7 III | magát obsolet institúciói alá, amint a civilizációval
8 IV | asztalt hozat a rózsalugas alá, éppen ahogy Ovidius Naso
9 IV | amint rátekint, majd a föld alá süllyed a szerencsétlen
10 IV | Hirtelen széket toltak alá, és leültették.~– Minden
11 VI | egyszerű babérkoszorú hullt alá.~E percben, mintha rögtön
12 VII | vendéglős fehér előkötővel, hóna alá vett sipkával fogadá, s
13 VII | zsinegről lógnak a lámpák alá, e szurtos keverékben csak
14 VII | ki őt csendesen bocsátja alá; ha az ifjú csak egy percre
15 VII | gyermekek mind egy nagy akácfa alá voltak gyűlve, mely lombjaival
16 VII | szentély vagy becsületszó alá lezárva. Hanem azért titok
17 VIII | hosszú bojtok fityegnek alá, széles derékszíjának villogó
18 VIII | hull ismét vissza, maga alá szorítva lovagját, ki lábával
19 VIII | kivágott szeméből csorgott alá fekete szügyén a vér. Nem
20 VIII | jutott hozzá, hirtelen karjai alá ugrott, s megmutatta ő is,
21 IX | spárgatakaró sem találtatott, mely alá valaki elrejthesse magát,
22 IX | tekintetéből jónak látta szavazat alá bocsátani, hogy az alsóház
23 X | megparancsolván, hogy azon födél alá ne merészeljen lépni, amely
24 X | szememre?~Eközben hevesen járt alá s fel a szobában nagy lépésekkel,
25 XI | nekik, vermet ásunk lábaik alá, tükröt villogtatunk szemeikbe,
26 XI | mentek lefeküdni, fejük alá téve a kulcsokat, és örvendve
27 XI | jóltevőjét.~Fanny egéből hullott alá, ő egészen mást vélt ott
28 XII | uram, a pénzét, és írja alá a nyugtát, mert bizonyomra,
29 XII | Abellino egész nap járt alá s fel a városban, keresve,
30 XII | Két nevet olvasott egymás alá írva, két oly nevet, melyek
31 XIII | cseresnyefa aranyesőben hullatta alá szikrázó gyümölcseit…~E
32 XIV | korban vette őt gyámsága alá, midőn a szív már ismer!
33 XIV | Boltay nyugtalanul kezde el alá s fel járkálni. Mit cselekedjék?
34 XV | csipkeöltöny hullámzott alá pompás termetén, akkori
35 XV | ismerősét, neje kezét karja alá fűzé.~– Kívánjon ön nekem
36 XVIII | pedig eldugják egy hombál alá, ahol senki rá ne találjon.~
37 XVIII | nevek kerülnek mutatóujja alá, kik iránt ugyan ő mind
38 XVIII | alóli dolognak tartá a lába alá nézni, a tornácban úgy lépett
39 XVIII | úgy megjárkál örömében alá és fel kezeit összevissza
40 XIX | és legszigorúbb kritika alá esik, most kezdtek róla
41 XX | juhokat vevék pártfogásuk alá, sőt olyanok is vagynak,
42 XX | borítékára is kiírni a cím alá: „Kedves nőmnek, legnagyobb
43 XXI | tömött rendben omlottak alá éjfekete hajfürtei, félig
44 XXI | egyszerre megáll, farkát maga alá csapja, s összecsattogtatva
45 XXIII | sétálni a tágas teremben alá s fel –, nem kétlem, miszerint
46 XXIV | sétált vele kar-karban alá s fel a pompás gyülekezetben.~
47 XXIV | Kecskerey úr) éppen egy csillár alá vezette Rudolfot, már nem
48 XXV | ajándékot, s kísérgették az úton alá s fel, amidőn egyszerre
49 XXV | tárgyakról, és sétáltak alá s fel a kertben. És Rudolf
50 XXX | futkostak a folyosókon fel s alá. Rudolf még fel volt öltözve,
51 XXX | enyészetesen hangzott a sírboltba alá a földön keresztül; maguk
52 XXXI | pamlagvánkost gyűrt maga alá, azokon ül, hogy magasabb
53 XXXI | öreg az ellenzék zászlói alá?~– Volt rá gondja! – nevetett
54 Vegszo| műítészeinket, vegyék bonckés alá szerény művemet, s ami hibáit
|