Part

 1 I    |       földnek volnának csatornái; ekkor nem állna meg a tó kétfelül
 2 I    |     kocsmárostól, hozzányúlnék-e?~Ekkor a poétára került a sor.~–
 3 I    |          Ott a bolondos tréfa már ekkor a dühödés tetőpontját érte,
 4 I    |        szerencse engem megszeret. Ekkor történik, hogy az apámnak
 5 I    |         leány mellé ült kétfelől, ekkor odainté magához a kocsmárost,
 6 I    |      billentett fejével. János úr ekkor odaveté neki tárcáját, s
 7 II   |         megházasodnék.~– Parbleu! Ekkor inkább azt fogadom meg,
 8 IV   |         alkudni száz kancsukában. Ekkor a herceg kivesz két aranyat,
 9 IV   |         ereszkedni e pont felett. Ekkor az én régi pártfogóném,
10 IV   |   Megszavaztatott a diszkréció.~– Ekkor én. meglátogatom monsieur
11 V    |    Hollandba, s ott nője meghalt. Ekkor ismerkedék meg Kurakin herceggel,
12 V    |      moszkvai művészetimádók; már ekkor énekelt. Jelen volt Sándor
13 V    |         francia császár között, s ekkor Sándor cár rögtön kitiltott
14 V    |          Adria tapsolva dicsőít.)~Ekkor visszakövetelte őt Párizs.
15 V    |     megcselekszi, csak bocsássák; ekkor odaküldik legkiállhatatlanabb
16 VI   |      nyílt jelenetben kihívá.~Már ekkor az ellenfél dühe nem fékezheté
17 VII  |        Ide, ide, madame! – kiálta ekkor hirtelen egy nemes akcentussal
18 VII  |       alig félnyomnyira tőle.~Már ekkor több bátor férfi ért fel
19 VII  |        minden emelete beégett már ekkor, minden ablakon jött ki
20 VII  |            senki meg sem mozdult; ekkor azt kiáltá: „Egy csókot
21 VII  |           kristálytiszta nedvvel. Ekkor felül a szűk nyíláson valami
22 VII  |         marad hátra más, mint ön, ekkor ahelyett, hogy önt felvonjam,
23 VII  |         magát oly mértékben, mint ekkor. Az egész világ rendkívül
24 VII  |         otthon lenni.~Rudolf csak ekkor tekinte figyelmesebben a „
25 VII  |          tart harmincéves koráig, ekkor nyílik ki csak saját szívének
26 VII  |       csak saját szívének világa, ekkor kezd el valóban élni, helyesen
27 VII  |    helyesen látni, igazán érzeni, ekkor lesz belőle emberbarát,
28 VIII |           toporzékolt még apróra. Ekkor a harmadik pukkanás is elhangzott,
29 VIII |           a többiek csoportjából.~Ekkor kezdődik a lárma, az ostorcsattogás,
30 VIII |      igyekeztek azt felriasztani.~Ekkor egy ostorcsapás hirtelen
31 VIII |         bika elfutott mellette, s ekkor a lovas maradt hátul, a
32 VIII |          vette már észre.~A lovag ekkor elővoná karikás ostorát,
33 VIII |          egymás fejéhez vagdalni. Ekkor kézbe adatik egy gömbölyű
34 VIII |         úrnak.~Az ivóteremben már ekkor nála nélkül is vígan voltak,
35 VIII |         volt kicsinálva, hogy már ekkor a pünkösdi király ott várakozzék
36 IX   |           reggeli hat óráig, csak ekkor szabadult ki Fennimor a
37 XI   |          ki nem ismerte volna már ekkor, s aki őket ismerte, hogy
38 XII  |  gyöngédtelen kínzásnak.~Abellino ekkor lövé el a negyedik hárslevelet
39 XIII |   eljutott Abellinóhoz is, ki már ekkor kezdett magához térni a
40 XIII |       falunak nyoma sem vala már, ekkor feltámadt a nemzeti büszkeség
41 XIII |           vékony köteg ottan?~Már ekkor a vékonyát kezdte válogatni.~–
42 XIII |    átvándoroltak Abellinóhoz; már ekkor boszontani kezdé a sok hálálkodás;
43 XV   |           semmirevaló teremtések! Ekkor, uram, ahelyett, hogy meghunyászkodnék,
44 XV   |          eltűntél a városból. Már ekkor egészen kétségbe volt esve,
45 XV   |       cher Abellino – szólalt meg ekkor mellette Fennimor cérnavékony
46 XV   |  találkoztak, ki éppen őhozzá ért ekkor, karjára fűzött hitvesével,
47 XVI  |           szétválaszták őket.~Már ekkor Fennimor dühe nem ismert
48 XVIII|     valahol ismét egy agárra?~Már ekkor csak egy lépést kellett
49 XXI  | elbocsátotta ismét. Ez is a tied.~Ekkor egyszerre teljes erejéből
50 XXIV |           mintha el akarna menni.~Ekkor természetesen a nőn volt
51 XXVII|   haldokló szemeinek könnyezését.~Ekkor elvonja kezeit a beteg,
52 XXIX |          mint megyefőnök átvette.~Ekkor mondá Kárpáthy a papnak,