Part
1 I | vasvillázni.~Tehát ezt a derék urat kelté fel ilyen szavakkal
2 I | Isten hozta a nagyságos urat nálunk; mindennel szolgálok,
3 I | teljesen megnyugtatá a nagy urat. A bohóc búsan, keservesen
4 I | Hát mi hozza most ide az urat – az égből a pokolba?~–
5 II | nevezetes emberré tette Watts urat.~A bankár előtt kis kínai
6 V | hőseül Tharaud-Mainvielle urat emlegeté a hír.~A művész
7 V | hevült.~– Tisztelem Deboureux urat – szólt, hirtelen elhatározva
8 VIII | őnagyságát, méltóságos Jancsi urat megtisztelni annak rendi
9 VIII | lőn kacagása, s ez a jó urat úgy mulattatá.~Vele jöttek
10 VIII | látásnál felismerte benne az urat, sőt némelyek még azt is
11 VIII | kezdték kifelé cepelni Jancsi urat is. Aki legkevésbé tudott
12 IX | torzképet rajzolt; a jámbor urat mint türelmes kost állítva
13 X | néha figyelmezteté Mayer urat, hogy a nagy deklamáció
14 X | meglátta a hozzá belépő Mayer urat, levevé pápaszemét, s a
15 X | nagy kincstől akarják az urat megfosztani, amit jó drágáért
16 X | leszek, aki bezáratom az urat.~Mayer ijedtében azt kérdezte,
17 XIII | magát.~Akik ismerték Jancsi urat, már július vége felé vehették
18 XIII | szokatlan áhítat lepte meg János urat; a bohócok, a pórleányok
19 XIII | felül ejtse a nagyságos urat, s akkor is három lépésnyi
20 XIII | Hát azért hívattam az urat, hogy írjon azonnal leveleket,
21 XIII | mire visszatért, Jancsi urat az ablakban találta, amint
22 XIII | nagyságos úr? Aki a nagyságos urat úgy megbántotta.~– S mi
23 XIII | bántott a jámbor, a nagyságos urat bántotta, s ha a nagyságos
24 XIII | Ezalatt felöltözteté Jancsi urat, megfésülé, megmosdatta,
25 XIII | színe elé kaphatván Jancsi urat, az isten nevében úgy megdorgálá
26 XIII | véletlen felmenté Jancsi urat e keserves mulatság alól,
27 XIII | zárták, sohasem látott ennyi urat egy rakáson; képzelhetni
28 XIII | szólt. Csakugyan az esperes urat kellett felkérni, megígértetvén
29 XIII | hogy menten elájult.~Jancsi urat máskor az ilyen dolgok nagyon
30 XIII | földesurára. Máskor Jancsi urat, mikor a lépcsőn ment le
31 XIII | felköszönteni a nagyságos urat, s ezt meg is cselekedte
32 XIII | isten éltesse a nagyságos urat, kívánom tiszta szívből! –
33 XIII | s lekaszálja a nagyságos urat, ne hagyják ama mennyei
34 XIII | Követték még aznap az esperes urat több főtisztviselői a Kárpáthy-család
35 XIII | örül, hogy nálánál jobb urat találtak, mármost annál
36 XIII | örökölt valóban, vagy Jancsi urat, hogy ha már meg akart halni,
37 XIV | előtt, melyből éltes magyar urat segít leszállani a hajdú.~
38 XIV | engedett a szónak, bevitte az urat legbelső szobájába, leültette,
39 XIV | lehetnék, s most Jancsi urat mutatja be kérő gyanánt.~
40 XV | nemigen tudok olyan nagy urat, aki a szavát megszegje,
41 XV | tőle –, hogy hívják azt az urat, aki felőlem kérdezősködött?~
42 XVII | töltsék ott a telet. János urat már rá is vette, hogy egy
43 XVII | minden intézményt, mely János urat oly hírnevessé tette, hogy
44 XVIII | ezerszer bocsánat…~János urat egy tekintet a delnő arcára
45 XVIII | kétfelül karjára a jámbor János urat, s dalolva, táncolva viszi
46 XX | melyik illeti meg magát az urat?~Lehete látni ezek között
47 XXI | kezei után kapkodva.~János urat nagyon kellemetesen lepte
48 XXVIII| volna, ha elkísérném az ifjú urat, ha valahova akar menni?
49 XXXI | ingyen!~*~Hallottuk Kecskerey urat, most hallgassuk a kortyondi
|