Part
1 I | mókus, mint a tengerimalac, miket szobában tartanak, cirógatnak,
2 I | falatokat hányva fel a levegőbe, miket az gyönyörű ügyességgel
3 I | ágyakat és asztalokat, miket János úr neki hagyott.~–
4 II | kalapját és kesztyűjét, miket aztán a visszafelé jövőnek
5 II | idomtalanságokra (Unform) megtaníthat, miket a tiers état emberei, a
6 II | vázák, drága antik szobrok, miket a nemrég felfedezett Pompeji
7 II | préselt szőnyegekkel bevonva, miket a virágos tibet-sálok osztanak
8 II | olyan jó nehéz pástétomok, miket örökségi pástétomoknak hívnak.
9 III | beletörődik azon formákba, miket elé az újabb fogalmak szabnak,
10 V | legkisebb sikert arathatna, miket a költő kedv nélkül, gondolat
11 V | tépik le homlokod koszorúit, miket isten kezei fontak körüle.
12 VII | fedetlen hagyá karjait, miket sima érckarmantyúk szorítának,
13 VII | napsugárban táncolnak, s miket a nap szemenként szí fel
14 VII | egy neme azon vágyaknak, miket az ember magára vitatott
15 VIII | érdekesebb látványok közé, miket a Kárpáthy-kastély egy-egy
16 X | gondolja. Azok ócska ruhák, miket ő visel; a primadonnáktól
17 X | tajtékpipákkal dicsekszik, miket leánya csábítója vett neki
18 X | istenről, hölgyi szüzességről, miket a nagy urak és nagy szellemek
19 XI | megvannak a maga örömei, miket mások nem lelnek föl, ha
20 XI | Fanny által készítendőt, miket ő igen gazdagon szokott
21 XII | azon idétlen tréfáknak, miket egy eléggé komoly ügyben
22 XII | levelet pecsételt még le, miket az éjjel írt, egyiket gazdájához,
23 XIII | hosszú iratcsomagokkal, miket Péter úr elébb az odasiető
24 XIII | bevégzett számadások múmiáival, miket hosszú évek során át egynehány
25 XIII | elküldé a drágaköveket, miket ugyan készpénzen ezer forintért
26 XIII | nevetséges kalandok meséiből, miket a jámbor öregre tudtak,
27 XIV | emléket, az indulatokat, miket magával hozott. A bűnt ünnepelve,
28 XIV | hosszú beszédeket gondolt ki, miket itt-amott fog tartani, mintha
29 XIV | mi ott az akarat; titkok, miket maga sem ismer, tettetés,
30 XV | keserves álmatlan éjszakáért, miket betegágyaitoknál eltöltöttem,
31 XV | öltönyeit anyja jelenlétében, miket lefekvéskor nélkülözni szokás,
32 XVII | őket a hánykódó méneken, miket hosszú karikás ostorral
33 XVII | megnevezett célokra is, miket egy nyughatatlan gróf és
34 XX | peckes rugókra helyezve, miket bűnei bűnhődéseül vett magának
35 XX | zászlók és más diadaljelek, miket nagyban megbámult egypár
36 XXI | hátratekingetett üldözőire, miket mintegy száz lépéssel előzött
37 XXII | édes örömeinek titkait, miket bizalmas suttogások óráiban
38 XXII | boldog azon áldások által, miket a hála fog nevedre halmozni.~–
39 XXV | lelkében hangzottak a szavak, miket nem bírt elfeledni többé.~
40 XXVII | mondhatna neki szavakat, miket az megtanuljon és ne felejtsen
41 XXVIII| a nagy hóabroszon vonva, miket jövő-menő szánok törtettek
42 XXIX | asztalon egy pár kesztyű, miket legutoljára viselt – itt
43 XXIX | mondom. Azon földi javakból, miket Isten ő szent felsége kezeimre
44 XXIX | amaránt virágokat tenyészteni, miket „ő” annyira szeretett, s
45 XXIX | számlálom el azon vétkeit, miket Isten, a haza és énellenem
46 XXXI | belőle azon eszmék számára, miket Marion meg akart benne honosítni.~
47 Vegszo| szándékoztam visszaadni, miket jókori nevelés és korszerű
|