Part

 1 I     |        életműszereinek.~Az ember sietett élni, és hamarább megszűnt
 2 I     |         felugorva a chevalier, s sietett megragadni nagybátyja kezét. –
 3 V     |     ajtaján csengettek. Jeanette sietett felnyitni.~– Ha felgyógyulok –
 4 V     |        játszani fogok!~A kihordó sietett vissza az izenettel, mely
 5 VI    |          tovább is tartóztatják!~Sietett mindenki páholyaiba. Abellino
 6 VI    |          az ő kedvéért támadt, s sietett elkotródni a maga prológjával,
 7 VI    |  Deboureux, még aznap játék után sietett Mainvielle-néhez azon ajánlatot
 8 VII   |          azonnal minden oldalról sietett a veszélyben forgott városrész
 9 VII   |         épülethalmaz között; ide sietett az elegáns világ a nagyszerű
10 VII   |       míg ennek hurrá-kiáltással sietett utat csinálni, az utána
11 VII   |        akasztva nyakába, s azzal sietett hirtelen magára venni felöltönyét.~
12 VII   |   kiszabadítva frakkja szárnyát, sietett magát kocsijába vetni, s
13 VIII  |          Márton százféle okokkal sietett felvilágosítani, hogy miért
14 VIII  |      Meghallva a hajcolás zaját, sietett arrafelé, s éppen jókor
15 X     |        nénjének e cselekedeteit, sietett őt felkeresni sűrű könnyhullatások
16 X     |   társaság közepéből; Mayer papa sietett Terézt odább terelni; nagy
17 X     |          visszafordult ismét, és sietett hazafelé.~Otthon ezalatt
18 XII   |         volt Krammnéra szüksége, sietett ki a csarnokból.~Sándor
19 XII   |          tudnak gyűlölni?~Sándor sietett haza felfedezésével.~Ezen
20 XIII  |     nedvsugárban.~Ki-ki helyéhez sietett; Jancsi úr az asztalfőhöz
21 XIV   |        ez elejét veszi a bajnak. Sietett Sándort felkeresni.~A derék
22 XIV   | gondatlan gyermek.~Boltay mester sietett Terézt felkeresni. Fanny
23 XV    |     szükség, mert a szomorú alak sietett megmondani, hogy kicsoda,
24 XV    |    eszélyes bankárnak, ki rögtön sietett azt levél által tudósítani
25 XV    |          sok lett volna tőle. De sietett, ahogy lábai engedék; akik
26 XV    |     cseléd elkésett valamivel, ő sietett azt felkeresni, olykor lopva
27 XV    |     voltak téve reszkető keblén, sietett, sietett azt elmondani,
28 XV    |        reszkető keblén, sietett, sietett azt elmondani, s úgy örült,
29 XV    |     Mondtam neki, hogy miért nem sietett, ha komoly szándéka volt
30 XV    |        ez nem jó jel! – Abellino sietett rögtön beszélni vele. Azt
31 XV    |          őt gúnyolja, őt neveti.~Sietett a kártyázószobába.~Amint
32 XVIII |       kegyeletre, s egyszersmind sietett átnyújtani a küldött iratot,
33 XVIII |    kéréssel terhelem.~Varga uram sietett felelni, hogy parancsoljon
34 XVIII |    Szentirmay Rudolfné! – nőm… – sietett János úr a hölgyeket egymásnak
35 XVIII |         magát.~Marion kisasszony sietett e buzdító gyöngédség hatását
36 XVIII |          férjem igen előzékeny – sietett őt kimenteni Fanny –, de
37 XXII  |       Kívánsz ott lakni talán? – sietett Kárpáthy megelőzve neje
38 XXIII |     leszek.~Az érdemes gentleman sietett magáról lemosni minden ilyes
39 XXIV  |    kivilágos kivirradtig.~Rudolf sietett nejét felkeresni. Cselédjei
40 XXV   |       férje karján az érkező elé sietett.~Mi a halálra ítélt rab
41 XXVIII|          együtt.~Rudolf biztosan sietett a fehér emlékoszlophoz,
42 XXIX  |       felkelt helyéből, és eléje sietett, s megrázta forrón az érkező
43 XXIX  |        lehet gyanítani, mennyire sietett a végintézkedéssel, s tanúkul
44 XXX   |          az! – kiálta Rudolf, és sietett János hálószobájába.~Ott
45 XXX   |        ismerősök közől; mindenki sietett őt még egyszer látni, és
46 XXXI  |      hogy Flóra a parkban sétál, sietett le hozzá.~– Jó estét, jó