Part

 1 I     |       pour elle, annál rosszabb reá nézve.~– Nem úgy van az.
 2 V     |         hanggal ajándékoza meg; reá a művészet géniusza legforróbb
 3 VI    |         szépasszonynak, hogy ma reá nagyszerű meglepetés vár;
 4 VII   |    odaveté neki, hogy vigyázzon reá; és elfeledett csak egy
 5 VIII  |       hogy egy ital pálinka vár reá, melynek szelídítő hatása
 6 VIII  |        erre ismét visszafordult reá, s ostorával pattantott
 7 VIII  |         veszett dühvel nyargalt reá egyenesen. Egyetlen rémkiáltás
 8 VIII  |      kinyújtott karokkal rohant reá, hogy egyszeriben szétmorzsolja.~
 9 X     |         volt. Nem emlékezik már reá az úr? És most ezt is el
10 XI    |         leend. De vigyázni kell reá nagyon. Én már megtudtam,
11 XI    |       semmi vonzerővel sem bírt reá, sőt bizalmatlan, félelemidéző
12 XII   |         Rudolf és Miklós vártak reá, távolabb egy másik bérkocsin
13 XIII  |     bukás csak újabb inger volt reá nézve, s akinek megrontását
14 XIII  |         helyett, úgysem hallgat reá. Nem elég azt tudni, hogy
15 XIII  |        de mégis várt, számított reá, s ha cimborái valami felötlő
16 XIII  |      váljík, ~Csűstül1 szálljon reá az isten áldása, ~     
17 XIII  |  állíták a hordót, s felállíták reá Marcit, a hajdani levetett
18 XIII  |         helybenhagyással zúgtak reá, csupán Kutyfalvi árult
19 XIV   |    nyitott ajtó, ablak várna is reá, nem fogja felkeresni –
20 XIV   |    nevetségévé tenni akarta; ki reá fogadást tett, s azt lenézhetni
21 XV    |  legfigyelmesebb szemmel tekint reá.~Ez az éjszaka éppen ily
22 XV    |         mi új támadás vár ismét reá.~– Ugye, milyen büszke leány
23 XV    |         reggeli már készen várt reá, Mayerné azalatt kinn volt
24 XV    |          Mayerné asszonyság vár reá, itt van az előszobában,
25 XV    |   tekintet gúny és kacagás volt reá.~A dandy, ki nagybátyja
26 XV    |        Bocsássatok! Bocsássatok reá! – ordít egészen elváltozott
27 XVII  |       éppoly biztossággal lehet reá számítani, mint hetyke,
28 XVIII |      hiú és nagyravágyó… Várnak reá.~Mindenki kész ragadománynak
29 XVIII | tiszteletteljes állásban vártak reá. Varga uram olyasmit gondolt,
30 XX    |         mert szép szemek néznek reá, s ugyanezen szép szemek
31 XXII  |        azon nagy világban, mely reá nézve annyi ijesztő képpel
32 XXII  |         mint mennyit ő lelkében reá pazarlott. És e nő és e
33 XXIV  |     égető töviskorona elé, mely reá várt, ha e férfiúval és
34 XXIV  |         asszonyt, s nem gondolt reá, hogy azon emlékekkel, mik
35 XXV   |    elszorult. Csak most gondolt reá, hogy minő játékba kezdett.~
36 XXVII |    János nem hallja, nem eszmél reá, mit mondott neki, csak
37 XXVIII|         ahol a szán készen várt reá; nem állhatta meg, hogy
38 XXXI  |        midőn már senki sem várt reá, s születésével nagy zavart