Part

 1 I    |     minden vonással; kivált midőn szemeit behunyja, s az álom elsimítja
 2 I    |   nekifanyalodva eltátá a száját, szemeit behunyta, s egy perc alatt
 3 I    |    lihegve magához kezde térni, s szemeit törülve érthetlen szókat
 4 I    |        magát a földre, és behunyá szemeit.~Gyárfás rögtön készen volt
 5 III  |         felelt rá hidegen Rudolf, szemeit hanyagul lehunyva.~– Te
 6 V    |     Mainvielle e percben felnyitá szemeit, s száraz kezét kinyújtva,
 7 VII  |          lyánka okos, nagy fekete szemeit s tündértiszta arcát a kérdezőhöz
 8 VIII |     mellyel majd kiverte a szél a szemeit. Ha szabad arca elégültségéből
 9 VIII |          karcsú termetét, villogó szemeit, fekete bajuszát, ami mind
10 VIII |           Jancsi úr rámeresztette szemeit.~A fiú bizonyosan maga is
11 X    |          kifejezni. Fanny lesütve szemeit és egy szalagot tekergetve
12 XIII |          minden vonásán, s lesüté szemeit, midőn érdemeit hallá emlegetni,
13 XIII |             monda a lyány lesütve szemeit.~– No, hát válassz magadnak
14 XIII |         összerogyott, le nem vevé szemeit szomszédja arcáról, s az,
15 XIII |       megüljük a torát!~Kutyfalvi szemeit elfutotta a vér, kezével
16 XIV  |         szólt egy szót is, lesüté szemeit, elhalaványult, némán megszorítá
17 XIV  |       másfél millió.~Fanny lesüté szemeit, s fejét tagadólag csóválta.
18 XIV  |          két öreg örömtől ragyogó szemeit legelteté királynői termetén.
19 XIV  |          leányt lehetetlen.~Fanny szemeit legmesszebb kerülék az álom
20 XV   |            sokáig nézte a leányt. Szemeit le nem vette róla. Már az
21 XV   |           maga előtt, és behunyta szemeit.~És csak azután lassan merte
22 XV   |        keresztül ravasz lelkét, s szemeit lehunyta, és füleit eltakarta,
23 XV   |      tette mindazon szelíd lények szemeit, kiknek azt elmondá.~A vadász
24 XV   |       szót is, de melle zihál, és szemeit elfutja a vér. Társainak
25 XVIII|         is le kellett volna sütni szemeit; míg itt komoly, erényeikre
26 XVIII|          során végig-végig hordja szemeit.~Hogy azok között igen sok
27 XVIII|        zsebkendőt elővonva, azzal szemeit meg ne törülgesse.~Fanny
28 XVIII|          fiatal nőre nézve.~Fanny szemeit érzé kiégni; nem rejté el,
29 XXIV |          sokáig nem merte felütni szemeit, mintha attól tartana, hogy
30 XXIV |          csókolá arcát, ajkait és szemeit, amennyi elég volt annak
31 XXV  | imakönyvről, s megtörölve könnyes szemeit, megszilárdult hangon szólt:~–
32 XXV  |          majd idővel.~Rudolf szép szemeit könnyek ékesíték. Szegény
33 XXVII|         beteg felemeli törtvilágú szemeit férjéhez; kinyújtja reszkető
34 XXVII|          felnyitja nagy, sötétkék szemeit, s ismét lehunyja, és alszik
35 XXVII| mindenkoron. Ámen…~Azzal lehunyja szemeit csöndesen, és elalszik.~–
36 XXXI |         gyermeket, s összecsókolá szemeit és száját.~(Ez a nő hígvelejű! –