Part

 1 I     |         isten, kedves, édes, jó barátom!~A kacaj újra kitört e bolond
 2 III   |    melyen naggyá lehet lenni?~– Barátom, nagy hősök, nagy státusférfiak
 3 IV    |      már tizedszer.~– Szívesen, barátom – szólt a mindent rendező
 4 X     |        Sohase civódjék ön, édes barátom, testvérével ily ügy felett,
 5 X     |  kísérve szavait:~– No, mi baj, barátom uram, Mayer?~Mayer úr megörült
 6 XII   |         ön? Ön gondatlan ember, barátom. Párbajban megesik, hogy
 7 XIII  |  filozófus válasszal felelni.~– Barátom, a rossz asszonyok szükségesek
 8 XIV   |  úröccsének.~– Megbocsásson, jó barátom, én nem szoktam unokaöcsémnek
 9 XV    |      nyert bomlottul.~– Ah, ah! barátom, terajtad rosszul teljesül
10 XV    |      nekem szerencsét, tisztelt barátom! Egy kincset, egy másvilági
11 XV    |        csak kétszeresen.~– Ohó, barátom, tévedsz, kétszer hagytam
12 XVI   |   akarom meghalva.~– Csendesen, barátom, csendesen. Lármával semmire
13 XVIII |         előtte.~– Lássa, kedves barátom – monda Fanny, leírhatlan
14 XVIII |     Tessék.~– Nem szóltam, édes barátom – felelt Fanny, és mosolyogva
15 XVIII |     fordult ismét hozzá.~– Édes barátom. Tekintsen engem úgy, mintha
16 XVIII |          Térjünk ügyünkre, öreg barátom – szólt Fanny, attól tartva,
17 XVIII | Helyesen, nagyon helyesen, édes barátom. Ön csak azokat ismerteti
18 XX    |        koporsót, csak egypár hű barátom nem hagyott el, és az agaraim.
19 XX    | tekinteném azt, hogy méltóságos barátom, Szentirmay Rudolf úr is
20 XXI   |        szíjat.~– Köszönöm, édes barátom – szólt édes hangon a delnő,
21 XXIII |        állatot.~– Ah, hagyd el, barátom. A majmokból lett az emberi
22 XXIII |  neheztelő arccal felel:~– Édes barátom, nagyon sokat teszesz fel
23 XXIII |       Kinek tartasz te engemet, barátom? Kémed vagyok én neked,
24 XXIII |      hitte magáról.~– Nos, édes barátom, tehát visszajöttél Indiákról –
25 XXIII |          ez csalás!~– Meglehet, barátom, hogy hazugság, hogy csalás –
26 XXIII |        Kecskerey felkacagott.~– Barátom, ha törvényeink nagyon lelkiismeretes
27 XXIII |       előtt is.~– Tréfa à part, barátom. Látod, hogy én ruinált
28 XXIII |  neheztelő arcot öltött.~– Édes barátom. Én meg nem foghatom, miért
29 XXIV  |       szó kétségbeejt. Kárpáthy barátom oly udvariatlan férj volna,
30 XXIV  |    szükség nekik szövetkezniök; barátom, óvlak e veszélyes szövetségtől.
31 XXIV  | rajtakapták.~– Ah, ez nem megy, barátom, engem nem csalsz meg. Te
32 XXVI  |       Úgy kell neki.)~– Bizony, barátom – folytatá Kecskerey –,
33 XXVI  |        Már ha gyilkolni akarsz, barátom, akkor olvasd Pitavált,
34 XXVI  |   asszony szeret?~– Nézz körül, barátom, és fogd rá valakire.~–
35 XXVIII|      járni.~– Nem szükséges, jó barátom. Nem félek én.~Azzal leszállt
36 XXIX  |         hagyhatnék. Harmadik jó barátom, Varga Péter, jószágigazgatóm…~–