Part
1 VII | előre-hátra, tudósításokat hozva a delnő számára, ki pompás kasmír
2 VII | tudják gátolni? – kérdé a delnő.~– Mit tehetnek fecskendők
3 VII | kötelet dereka körül foná a delnő, s inte az ifjúnak, hogy
4 VII | pillanatban az udvarra szállt le a delnő. A gyermekek mind egy nagy
5 VII | örömriadal zendül meg körüle; a delnő felért a tűzfalra – és karján
6 VII | hogy őt ülésébe segítsék.~A delnő körültekintett, mintha valakit
7 VII | azon pillanatban, midőn a delnő a csecsemőt anyjának visszaadta,
8 VII | megtudhassa maga az érdekelt delnő.~Lesznek sokan, kik e fogadást
9 VII | kell önnek gondolni, hogy a delnő azoktól még életökben elvált,
10 VII | vagy tán szeszélyből.~A delnő végignézi a névjegyeket.
11 VII | alakja, arca? – tudakozódék a delnő, epedő kíváncsisággal.~Senki
12 VII | szerelemmel, odaült mellé…és a delnő most is attól tartott, hogy
13 VII | foglak, míg meg nem halok.~A delnő elsápadt, mint a viasz,
14 VII | mindig hasztalan várta a delnő levelét, pedig elválásuk
15 XV | Lázárnak, kire a legelegánsabb delnő rábízhatta a piperevásárt,
16 XV | akivel beszéltek; egy-egy delnő a magasabb körökbül, kit
17 XVII | finom és magas míveltségű delnő, s vannak emberek, akik
18 XVIII| legnehezebb óráimban egy szép delnő, egy nem ezen világból való
19 XVIII| meghatározhatlan életkorú delnő, hamis vuklikkal, hamis
20 XVIII| János urat egy tekintet a delnő arcára meggyőzte arról,
21 XVIII| semmi nyoma sem volt a két delnő között az elébbi szenvedélyes
22 XVIII| visszhangoznak a két szelíd delnő jókedvű, tiszta örömének
23 XIX | kedvesebbnek képzelte őt e delnő nimbuszától körülsugározva.~
24 XX | sétált együtt a két szép delnő; mindenki, aki látta így
25 XX | ölelte álmában a szűz keblű delnő, és Fanny álmodott arról
26 XXI | barátom – szólt édes hangon a delnő, megszorítva az öreg kezét,
27 XXI | mindenütt látni a két ifjú delnő lobogó fátyolát, őket kíséri
28 XXI | paripa tajtékot fúva rohan a delnő alatt; arca oly halvány,
29 XXIV | lásson jobban. A két fiatal delnő, a bál királynéi karöltve
30 XXIV | ő egy feddhetlen állású delnő, csakhogy azért éppen nem
31 XXVI | ismeretséget köthetni, s elég delnő és lovag akad, ki a férj
32 XXVII| keblére, s megszorítja a delnő kezét, és suttogva rebegi:~–
33 XXXI | volt, hogy az emancipált delnő nevettében szinte hanyatt
|