Part

 1 IV    |            claqueur-chefnek is van szíve.~No, de szerencsére a claqueur-chef
 2 IV    |        szerencsére a claqueur-chef szíve nincsen vasból, néhány markába
 3 VII   |         Hitemre, ez asszonynak van szíve! – dörmögé magában a munkás,
 4 VII   |      férfiléptek hangjait lesé el.~Szíve sebesen kezdett dobogni.~
 5 VII   | fáradságára, szelleme küzdésére és szíve legmélyebb szeretetére méltó,
 6 VII   |        engedni, hogy egy vasjellem szíve által legyőzesse magát.
 7 IX    |          egyforma. Mindeniknek van szíve, csak kulcsot kell találni
 8 X     |          orvosságos üveg.~A jó apa szíve elfacsarodott e látványon.
 9 X     |         magának is megesett rajt a szíve.~A testvérek mind közbeveték
10 XII   |          fiúnak nemesemberhez illő szíve van – monda Livius Konrádhoz
11 XIII  |          Látja kend, hogy mégis jó szíve van kendnek.~– Biz énnekem
12 XIV   |    legérzékenyebb részére, éppen a szíve kellő közepére gázolhasson.
13 XIV   |          midőn egy deli ifjú iránt szíve hidegségével védi magát?~
14 XIV   | szillogizmusokban tud már beszélni szíve ügyei felől, az annak a
15 XIV   |          kinek emlékével teli volt szíve, kinek mosolygó képe mindannyiszor
16 XV    |            De látja, uram, az anya szíve csak mindig érez, még ha
17 XVI   |           szívébe akarok szúrni, a szíve közepébe! Én látni akarom
18 XVII  |          szerencsét csinált.~Fanny szíve elfacsarodott. Nyakába veté
19 XVIII |   névsorozatot, s végigolvasá azt. Szíve elszorult bele. Mennyi idegen
20 XVIII |         szerepet, melyre szépsége, szíve jogosítja. Ah, de az egészen
21 XVIII |         Nemcsak azokkal érezteti ő szíve jóságát, akik éheznek, fáznak,
22 XVIII |            Úgy dobogott az ifjú nő szíve, midőn a léptek mind közelebb
23 XIX   |            viselni, de szerencsére szíve jó, s a jó szívhez vannak
24 XX    |           is, hogy mindenkinek van szíve, és átlátandja, miszerint
25 XXI   |       kinek a feje sem fáj soha, a szíve még kevésbé.~Miután egy
26 XXII  |            asszony! Hogy iparkodik szíve forrósága elől e hideg,
27 XXIV  |         reszketett, úgy dobogott a szíve, midőn felé látá őt közeledni.
28 XXV   |        hogy ha meg akar szakadni a szíve, hát csak szakadjon meg.~
29 XXV   |           egyszerre elkomolyodott. Szíve elszorult. Csak most gondolt
30 XXVIII|      Rudolfhoz –, hisz önnek nemes szíve van, ki engem nem fog kigúnyolni.~
31 XXXI  |          volt az, mint egy gyermek szíve, s még a fogalom is hiányzott
32 XXXI  |        mieux – jobb hiányában – de szíve, ha ugyan van nála ilyesmi,